Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

1988. május 18., szerda ETTdlMfta A nagyvilág hírei • KGST VB-ÜLÉS MOSZKVÁBAN Moszkvában kedden meg­kezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 127. ülése. A tanácskozáson hazánk küldöttségét Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezeti. A tagországok képviselői megvitatják azokat a doku­mentumokat, amelyeket a KGST 43. (rendkívüli) ta­nácsülésén elfogadott hatá­rozattal összhangban dol­goztak ki. • DOMOKOS GÉZA KÖSZÖNTÉSE Domokos Géza romániai magyar írót, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó igaz­gatóját, a romániai magyar nemzetiség egyik kiemelkedő alakját kedden Bukarestben, hatvanadik születésnapján köszöntötte Szüts Pál ma­gyar nagykövet. Nagyköve­tünk méltatta azt a tevé­kenységet, amelyet Domokos Géza a magyar—román kul­turális kapcsolatok elmélyí­tése, a magyar irodalom ro­mániai terjesztése, a magyar és román nép közeledése ér­dekében kifejt. • A SZENÁTUS MEGKEZDTE AZ INF-SZERZŐDÉS RATIFIKÁLÁSI VITÁJÁT Az amerikai szenátus ked­den megkezdte a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök megsemmisítéséről de­cemberben megkötött szov­jet—amerikai szerződés rati­fikálási vitáját. Ezt Robert Byrd, a Demokrata Pártcso­port vezetője jelentette be azt követően, hogy a Kül­ügyi, a Katonai és a Felde­rítési Bizottság tagjai előbb zárt ülésen, majd a Külügyi Bizottság nyilvános ülésén találkoztak George Shultz külügyminiszterrel és a genfi tárgyalóküldöttség ve­zetőivel. A tájékoztatók után a há­rom bizottság elnöke levél­ben közölte Byrddel, hogy véleményük szerint elhárul­tak az akadályok a vita elől. • A VÁLASZTÓK FELE NEM HISZ AZ ALELNÖKNEK Az ABC amerikai televízi­ós hálózat hétfő esti jelenté­se szerint George Bush al- elnök egyik legközelebbi munkatársának, Donald Greggnek nemcsak szerepe volt az iráni fegyvereladá­sok hasznából (a nicaraguai elleniforradalmároknak tör­vényellenesen biztosított fegyverszállításokban), ha­nem arról is tudomása volt, hogy a fegyvercsempészek repülőgépei nem egy alka­lommal kábítószereket szál­lítottak visszaútjukon az Egyesült Államokba. A jelentés nem állította, hogy ez utóbbi akcióról Bush is tudott volna. Azonban ha­tározottan leszögezte, hogy a fegyverszállításokról tud­nia kellett. Az alelnök mind­eddig tagadta, hogy az ille­gális akcióról tudott volna és ezt hétfőn is megismé­telte. Az ügy veszélyezteti Bush választási hadjáratát a Fe­hér Ház megszerzéséért. A CBS televízió és a The New York Times egy hétfőn es­te közzétett közös felmérése szerint a választók fele nem hisz az alelnöknek és úgy véli, bizonyosan valótlant állít, amikor elhallgatja személyes részvételét. • ÉLELEMHIÁNY VIETNAMBAN Hanoi FAO-források szerint Vietnam 110 ezer t sürgős rizssegélyt kért nemzetközi szervezetektől az ország egyes részein tapasztalható élelmiszerhiány enyhítésére. Néhány héttel ezelőtt Viet­nam hasonló kéréssel for­dult a Hanoiban akkredi­tált külképviseletekhez is. A vietnami sajtó jelenté­sei szerint az országon be­lül is gyűjtés indult az éhe­zők megsegítésére. A közép­vietnami Thanh Hoa tarto­mányban a lapok szerint 67 ezer család nem jut élelem­hez. Értesülések szerint a hatvanhatmilliós országnak jelenleg mintegy ötmillió la­kosa csak vadon termő élelmiszerrel táplálkozhat. a MüchuSzó -ban olvastuk: Üsztönszeríí legalizálás? Programjukban: a tőkés restauráció Az a benyomásunk, nemrég elvileg új helyzet állt elő, amelyre senki sem figyelt fel, vagy legalábbis senki sem mutatott rá. Belgrádban ugyanis három szervezet, a Szerb íróegyesület, a Szerb Szociológusok Társasága és a Szerb Filozófusok Társasága legutóbbi közgyűlésén, március 27-én olyan alkotmányreformra vonatkozó elveket fogadott el, amelyek alapjaiban változtatnák meg Jugoszlávia berende­zését. A sajtó szerint tőkés restauráció, többpártrendszer beve­zetése, nemzeti alapon való területi szervezkedés volna a követelések lényege. Emellett az íróegyesületi közgyűlésen jugoszlávellenes és kommunistaellenes felszólalások hang­zottak el. A magunk részéről tegyük még hozzá, hogy a tar­tományok státuszának radikális leépítése és a nemzetiségek­nek nemzeti kisebbséggé degradálása is szerepel a leendő „új alkotmány” — tehát nem alkotmánymódosítás! — tizen­kilenc alapelve között. Mellesleg megjegyezzük: nem sok­kal később a Szlovén íróegyesület közzétett egy alternatív köztársasági alkotmányt, melyben a hírek szerint alig esik szó Jugoszláviáról. Ezt csak annak szemléltetéséül mondjuk, hogy a belgrádi eset korántsem egyedülálló. Ha tehát jól meggondoljuk, eddig az eseményig legfeljebb itt-ott összeverődött ellenzéki csoportok jelentkeztek, most azonban mintha új helyzet állt volna elő: nem arról van-e szó, hogy legális szervezeti formát öltött egy alternatív po­litikai programot elfogadó oppozíció? Vajon nem az efféle szervezeteket nevezi-e a modern politológia parlamenten kí­vüli ellenzéknek? Vajon nem a többpártrendszer csírája le- galizálódott-e így gyakorlatilag, méghozzá a Szocialista Szö­vetség keretein belül? Hiszen e három szervezet léte politikailag egészen más alapokon nyugodott eddig a közgyűlésig, s e fordulat óta sem szűntek meg létezni. Állnak és működnek, nyilván az új platform szellemében, a tagság szemmel látható jóváha­gyásával: mindmáig nem vettük hírül, hogy az elfogadott alapelvek miatt bárki is kilépett volna ezekből a szerveze­tekből. Úgy látszik tehát, hogy az opponens erők nem illetődtek meg túlságosan azon, hogy a szerbiai pártvezetőség fél év­vel ezelőtt elszántabb küzdelmet hirdetett ellenük, ellenke­zőleg, mintha ennek ellenére sikerült is volna súlyosbítani­uk a helyzetet. A pártvezetőség csakugyan felvette a küzdel­met: az íróegyesületi közgyűlés előtt egybehívta a kommu­nista írók aktíváját, nyílt, szervezett fellépésre buzdította őket, és ekkor az aktíva el is vetette az ominózus alapelve­ket. Magán a közgyűlésen azonban a százötven kommunista író közül csak negyven jelent meg, s közülük is csak tízen Élénk érdeklődés Magyarország iránt II nemzetközi sajtó hazánkról A nemzetközi sajtó érdeklődése az utóbbi időben jelentő­sen megnőtt Magyarország iránt. A külföldi sajtóorgánumok az MSZMP országos értekezletének közeledtével egyre na­gyobb terjedelemben elemzik a magyarországi helyzetet és a gazdasági-társadalmi gondokból való kilábalás lehetséges útjaival kapcsolatos társadalmi vitát. Közlik magyar veze­tők nyilatkozatait, beszámolnak sajtóértekezleteikről, hazai és külföldi rádió- és tv-nyilatkozataikról. A Novoje Vremja című szovjet folyóirat idei tize­dik száma terjedelmes elem­zést közöl a magyar reform múltjáról, jelenéről és jövő­jéről. A lap elemzésében megállapítja: a magyar re­form eddigi húsz esztendeje a problémák ellenére is be­bizonyította, hogy lehetőség van a szocialista gazdaság közgazdasági eszközökkel való irányítására; a reform gyenge pontja a következet­len végrehajtás volt. A Mlada Fronta című bolgár lap azt emelte ki, hogy „Magyarország válasz­út elé érkezett mind gazda­sági, mind politikai téren. Az országban nyílt és igen kri­tikus hangvételű vélemény- csere folyik. A résztvevők egy dologban megegyeznek: alapvető változásokra van szükség.” A Rudé Právo című cseh­szlovák lap elemzésében ab­ban látta a magyar gazda­ság problémáinak legfőbb 'okát, hogy Magyarországon a nagy fogyasztást nem fe­dezte megfelelő termelés. A cikk rámutatott arra az el­lentmondásra is, hogy mi­közben a reform előtérbe helyezte a vállalati önálló­ságot, aközben a vállalatok az állami költségvetés rová­sára oldották meg problé­máikat. A tőkés országok lapjai, hírügynökségei, tv- és rádió- állomásai mindenekelőtt Ma­gyarország gazdasági, társa­dalmi és politikai nehézsé­geit hangsúlyozzák. Ezzel 'kapcsolatban jobbára a fel­gyülemlett külföldi adósság­ra, az inflációra, a reáljöve­delmek csökkenésére és a la­kosság borúlátására utal­nak. A l’Avanti című olasz lap szerint a pártértekezle­ten alapos vizsgálat alá ve­szik a reformokat, amelye­ket sokan — még a pártta­gok közül is — elégtelennek tartanak. A cél a „modem szocializmus” megvalósítása. A Le Figaro című francia Lap részletesen foglalkozik a magyar gazdaság kiútkere­sésével. Ügy vélekedik, hogy a jelenlegi reformtörekvések fő iránya a gazdasági életbe való állami beleszólás csök­kentése. A Financial Times rámu­tat, hogy Magyarország szá­mára elengedhetetlen „a gazdasági elmozdulás”. En­nek jeleként említette „a kelet-európai mércével mér­ve egyedülálló társasági tör­vény előkészítését”, s azt, hogy a kormány „a versenyt a gazdaság lényeges elemé­nek tekinti”. Az AP amerikai hírügy­nökség szerint sok magyar meggyőződése, hogy a gaz­dasági reformnak nagyobb politikai nyíltsággal kell együtt járnia. Utalt arra, hogy az MSZMP az országos pártértekezletre 'készült ha­tározattervezetben magára vállalta a felelősséget a gaz­dasági nehézségekért, és po­litikai reformokat javasolt. A tőkés országok lapjai, rádió- és televíziós műsorai a közelgő pártértekezlet kap­csán igen tág teret adnak az MSZMP vezető testületéinek újjáválasztásával kapcsola­tos híreszteléseknek. Ezzel összefüggésben felidézik több vezető magyar politi­kus eddigi pályafutását. szólaltak fel, s talán ugyanannyian szavaztak az alapelvek ellen. Természetesen minden elismerésünk az övék. A köz­gyűlés után újra összeült az aktíva, amelyen elhangzott, hogy az íróegyesületben „egy csoport igyekszik liberalista- naoionalista alapon manipulálni a tagságot”, meg hogy azt a benyomást igyekszik kelteni, mintha élvezné a tagság tá­mogatását. Meg kell azonban vallanunk, korántsem látjuk ilyen egyszerűnek a helyzetet és reálisnak sem az ilyen hoz­záállást. Erre az aktíván elhangzott vita is némi tápot ad: szó esett a kommunista írók opportunizmusáról, arról, hogy magukra maradtak, meg hogy „stampedónak” voltak ki­téve. Szerintünk két dolog maradt függőben: egyfelől az alap- elvekkel egyet nem értő tagok viszonyulása e szervezetek­hez — mert ne feledjük, három szervezetről van szó —, másfelől e szervezetek stásusa a Szocialista Szövetségen be­lül mindaddig, amíg az említett alapelveket magukénak vallják. Egyfelől az a kérdés, elfogadható-e a Szocialista Szövetség köztársasági szervezete számára az ilyen módon kikénysze- rített politikai pluralizmus, kivált pedig, ha észben tartjuk, hogy a három szervezet által elfogadott alapelvek ellenkez­nek a Szocialista Szövetség politikai platformjával. Ez a kérdés annál inkább felmerül, mert a három szervezet vilá­gosan közli, hogy az alapelveket a Szocialista Szövetségnek a nyilvános vitára vonatkozó felszólításával kapcsolatban, a Szocialista Szövetség alkotórészeként dolgozták ki, és el­várják „ezeknek az elveknek és az alkotmányos politikai rendszer reformjára tett javaslatnak a szakszerű és felelős­ségteljes megtárgyalását”. Tehát elvárják, hogy a Szocialista Szövetség véleményt nyilvánítson az alapelvekről. Persze, a Szocialista Szövetség megteheti ezt a nyilvános vita összeg­zése során is, a dolog azonban — úgy gondoljuk — aligha maradhat annyiban. Ugyanis elvi kérdésekről van szó: lé­tezhet-e legalizált szervezet akár a Szocialista Szövetségen belül, vagy azon kívül, amely a rendszer alapjainak meg­kérdőjelezésére és tagadására terjeszti ki a politikai plura­lizmus gyakorlatát? A másik függőben maradt kérdés a tagok viszonya ezek­hez a szervezetekhez. A szocialista beállítottságú írók, szo­ciológusok és filozófusok — hát még a kommunisták! — próbatétel előtt állnak: aligha maradihatnak olyan szerve­zetben, amely az ország -alkotmányos berendezése tekinte­tében az övékével radikálisan ellenkező alapelveket vall. Pontosabban: vagy a Kommunista Szövetségtől kell- megvál­niuk, vagy ezektől- a szervezetektől-. Illetve van még egy, és nyilván ez a legkívánatosabb megoldás: indítsanak küz­delmet, hogy szervezetük álláspontjai ismét összhangba -ke­rüljenek a Szocialista Szövetség platformjaival. E küzdelem türelmet, belátást, de elszántságot és kitartást is igényel, noha nem nehéz belátná, hogy „átmeneti állapotról” lévén szó, mindez nem -tarthat a végtelenségig. Ha ugyanis soká tartana, össztönszerűleg eldöntené a kérdést, lehet-e politi­kai pluralizmus az országban a Szocialista Szövetség plat­formján kívül, vagy sem? Tehát akarva-akaratlanul — hamarosan elválik majd a dolog. Major Nándor KORALLMENTÉS 17 különleges hajóból álló raj indult Japánból a Tokió­tól 1700 kilométerre délre, a Csendes-óceán ban levő Oki- noshima miniatoll megmen­tésére. Ez a ,két~három sze­mélyesnek” is alig nevezhe­tő -korallsziget Japán terüle­téhez tartozik, de mivel az árapály állandóan koptatja — most már egy igen vé­kony lábon áLló gombaka- laphoz hasonlít —, fennáll annak a veszélye, hogy el­süllyed. A mentési munkála­tok során 7 ezer beton-tömb­ből álló két falat húznak az atoll köré. Nehogy azt higy- gyük, hogy csupán környe­zetvédelmi célok vezérlik az illetékeseket: a csendes-óce­áni apró korallsziget és kör­nyéke igencsak növeli- Japán gazdasági területét ebben az övezetben. ELKÉPESZTŐ CSALÁS Az utóbbi idők legelké- p esztőbb csalási ügyében nyomoz a chicagói rendőrség — egyelőre eredménytelenül. Több nagy pénzintézetnél nagy összegű csekkeket vál­tottak be, amelyekről utóbb kiderült, hogy fedezetlenek. Amikor a bizonyítékokat, a csekkeket keresték, helyén port találtak. A csekkeket ugyanis olyan vegyi anyaggal itatták át, amely 48 óra el­teltével megsemisíti a pa­pírt. Csak csekkhamisítási vád van ismeretlen szemé­lyek ellen — a bizonyíték elporladt. NÖVEKVŐ HULLÁMOK Egyre erősebben hullám­zik az Atlanti-óceán. Ez rossz következményekkel le­het majd a hajózásra, a ten­gerből való kőolaj-kiterme­lésre és a partvédelemre. A Bri-t Öceonográfiai Intézet szerint az elmúlt -negyedszá­zadban a legnagyobb hullá­mok 12 méterről 18 méterre növekedtek. OLAJMEZÖ PÁRIZS ALATT Párizsban elég sok ideje a föld alatti hévizeket is hasz­nálják a lakónegyedek fűté­sére. Az időszakos ellenőrzé­sek során kiderült, hogy Pá­rizs utcái, bulvárjai alatt nemcsak hévizek, hanem kőolajtelepek is vannak. A feltárási munkálatok során megállapították, hogy a kő- olajtartalék körülbelül 20 millió tonnányira tehető. A tervek szerint az elővárosok irányából kiinduló, úgyneve­zett átlós -kutakkal termelik majd k-i- a jelen-tős olajtarta­lékot, s hogy a talaj bes-üp- pedését megelőzzék, helyébe a városi szennyvizet vezetik majd be. A kitermelt kőola­jat az ország déli -része felé irányítják, ahol megvannak a megfelelő krakkóié beren­dezések. A párizsiaknak nem -kell attól tartaniuk, hogy olajszagú lesz városuk, hi­szen a Párizsi kőolaj elneve­zésű -tervet gyakorlott ökoló­gusok is átnézték. „HÁZAS" A házasság nélkül együtt- élők aránya rekordot ért el Svédországban. A hetvenes évek közepén „csak” minden kilencedik pár tartotta fö­löslegesnek — vagy adózás miatt anyagi okokból hátrá­nyosnak — együttlétük hi­vatalos megpecsételését, je­lenleg már minden ötödik pár esetében mellőzni kell a „házas” jelzőt. VESZÉLYES FOLYÓ Rendkívül veszélyeztetett területnek nyilvánították az Irumi folyó Tokiótól északra eső környékét. A folyóba öt­száz liter erősen mérgező cianidoldat került. A veszé­lyes mérget egy gépkocsial­katrészeket gyártó gyár zú­dította a vízbe. SZÉLERŐMŰ Üzembe helyezték az első román szélerőművet Brassó­ban. Teljesítménye másod- percenkénti 4—20 méteres szélerősségnél 10 kilowatt. A közeljövőben jóval nagyobb teljesítményű, ezer kilowatt kapacitású szélerőmű felál­lítását tervezik a szakembe­rek. MÉHHALÁL Tömegesen pusztulnak a méhcsaládok Ausztriában. A Konsument c. lap becslése szerint eddig legkevesebb 100 ezer méhraj pusztult már el. A rovarok pusztulá­sát a varoa atka okozza, amely a méhkasban támadja meg az ivadékokat. SZÜLETÉSNAP New Delhiben az országos állatkertben két fehér tigris- kölyök első születésnapját ünnepelte. A 10 éves anya­tigris tavaly négy kölyköt hozott a világra, közülük csak Virat és Shanti maradt életben, ők viszont jól fej­lődnek, most szinte akkorák, mint anyjuk. A New Delhi-i állatkert egyike a világ azon kevés állatkertjeinek, ahol fehér tigris született és meg is élt. Ausztrália: pázsittetős parlament Alighanem nagy fejtörést okoz az elemista nebulóknak, ha földrajzórán Svájc (vagy Ausztrália fővárosát kell megnevezniük: Bem és Canberra egyaránt keveset szerepel a hírekben. Igaz, sehol sincs megírva, ihogy *a közigazgatási központnak egyszer­smind ipari, gazdasági, kereskedelmi, kulturális centrumnak Is kell dennie. Az ötödik földrész fővárosa inkább üdülőhelyre emlékeztet: 265 ezer állandó lakosa évente hárommillió Vendéget fogad. Ahhoz képest, hogy Canberra >16 millió lakosú szövetségi állam fővá­rosa, irigylésre itaiéltó sajátossága, hogy a városközpontból húsz percnyi autózással birkanyájjal, marhacsordával, kengurukkal benépesített festői dombvidékre juthat az utazó. Canberrában [minden úgy fest, ahogy a világ (más fővárosaiban csak álmodni 'mernek róla hirdetik büszkén a helybéliek. ■ A városnak nincs említésre méltó ipara, következésképp fciincs levegőszennyezés és szmog. Viszont saját repülőtere sincs, s így legalább |az óriásgépek zaja sem zavarja a nyugalmat. Területé­nek legnagyobb részét dúsan parkosított külvárosok foglalják el, de a közepén sincs egyetlen felhőkarcoló sem, annál (több szín­pompás papagáj, kakadu és egyéb „énekesmadár” tarkítja az eget. A környezetbarát 'és környezetvédő gondolkodásmód egyedural­mát híven tükrözi a kontinensnyi ország lélegzetelállító új par­lamentje, amelyet II. Erzsébet angol királynő a napokban ava­tott fel. A 32 ezer négyzetméter alapterületű épület belsejében apró li­getek virítanak, s kívülről is bőven l övezik ilyenek. Hatalmas kupoláját pedig — eredeti ötlet! — zöld pázsit borítja.1 Pázsit, amelyet naponta locsolni és nyírni kell, az -ülésező honatyák feje fölött vidáman piknikeznek .a kirándulók, élelmet kereshet­nek a '.madarak. A 329 pályamű közül kiválasztott terv megvalósítása kereken egymilliárd ausztrál dollárba (714 millió amerikai dollár) került. Az összeget az ország lakosságához és gazdasági erejéhez ké­pest isokan túlságosan hivalkodónak találják. A kormányzat el­lenérve szerint azonban a parlamentet nem mai .mércével kell megítélni, mert „a jövőnek épült és ezer évig állni fog**. Való­színűleg az ausztrál törvényhozás különleges épülete sem Vál­toztatja meg azért a kenguruk hazájában közszájon forgó vicc igazságát: „Canberra egyetlen apró hibája, hogy kicsit messze esik a várostól...”

Next

/
Thumbnails
Contents