Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
1988. április 13., szerda o IgHilUkfiM „álszövetkezetek jöttek létre..." Erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet A napokban megyénkben járt Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke. Békéscsabán, az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének székházában az érdekképviseleti munka korszerűsítéséről és a közeljövő feladatairól tájékoztatta a meghívott szövetkezeti elnököket. — ön „civilben” a Híradástechnika Szövetkezet elnöke. Manapság minden valamirevaló hagyományos szövetkezet kisszövetkezetté alakul, ön nem hallgatott az idők szavára? Vagy mint az OKISZ elnöke ellenzi az átalakulást? Köveskuti Lajos Fotó: Gál Edit — Szövetkezetünk az elmúlt években olyan dinamikusan fejlődött, hogy az átlagkereset szintjét 100 ezer forint fölé tudtuk emelni. Híradás- és televíziótechnikai termékek, műszerek és berendezések gyártásával foglalkozunk. Termelési értékünk tavaly 1 milliárd 700 millió forint volt. Nyereségünk elérte a 400 millió forintot. Ennek eredményeként az elmúlt évben is 10 százalékos bérfejlesztést tudtunk végrehajtani. Ily módon nem láttam indokoltnak, hogy kisszövetkezetté alakuljunk. Egyébként pe- diig, mint az OKISZ elnöke nem örülök az átalakulási folyamatnak, de megértettem és támogatom is. Nem örülök, mert a szövetkezeti mozgalomtól idegen, „álszö- vetkezetek” jöttek létre. Véleményem szerint nem igazi szövetkezet az, ahol a 90 tag mellett több mint ezer az alkalmazottak száma. Gondolok itt például a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetre. Egyetértettem viszont azért, mert ha egy szövetkezet tagsága képes 20-30 százalékkal többet termelni — s ezzel keresletet elégít ki — akkor ne legyen fékező erő a 2,5 százalékos bérfejlesztési lehetőség, a bértömeg-gazdálkodás. Indokoltnak tartom, hogy a többletteljesítményhez többletkereset kötődjék. — Várható-e, hogy a hagyományos szövetkezetekből átalakult kisszövetkezetek egy intézkedés vagy rendelet hatására meggondolják a dolgot és ismét hagyományos szövetkezetként kívánnak majd tevékenykedni? — Felkészültünk erre is. és komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy 1989-től a korábban átalakult szövetkezetek egységes szabályozási rend mellett mindenféle hátrány nélkül, eredeti, hagyományos formában működhessenek tovább. — Mit tart legfontosabbnak a módosított szövetkezeti törvényben? — Először is azt, hogy a kisszövetkezetek jogilag is integrálódhatnak a szövetkezeti mozgalomba, másodszor erősödik a szövetkezeti önkormányzat, harmadszor az érdekképviseleti munka szerepe és jelentősége növekszik, negyedszer pedig — s talán ezt kellett volna első helyen említenem —- a szövetkezet a tagjainak ingyenes vagyonjegyet adhat' ki, amely fokozza a tagság vagyonérdekeltségét és erősíti tulajdonosi szemléletét. — ön szerint ez segíteni fogja a szövetkezetek fejlődését? — Ez egyértelmű, hiszen a tag egyénileg érdekelt abban, hogy a tőke, amelynek most már nagyobb hányadban élvezője, minél nagyobb eredményt hozzon. A szövetkezeti tag vagyon utáni osztaléka ugyanis attól függ, hogy milyen a szövetkezet vagyonarányos nyeresége. A vagyonérdekeltség tehát a teljesítmény fokozására is ösztönöz. — A társasági törvényt és az egységes vállalkozói törvényt várhatóan az Ország- gyűlés őszi ülésszakán vitatják meg. Mit vár e törvénytől az OKISZ? — Szeretnénk, ha a szövetkezetek a tőkemozgás elősegítése és a működő tőke minden eddiginél nagyobb bevonása érdekében az új társasági törvény által létrehozandó gazdasági formákba (részvénytársaság, KFT, stb.) bekapcsolódnának. A vállalkozói törvénytől pedig egy egységes, úgynevezett versenysemleges gazdasági szféra kialakulását várjuk. Magyarán azt, hogy ne legyenek egyes szektoroknak kiváltságos jogai. — A közelmúltban alakult meg a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), amely a kisszövetkezetek érdekvédelmét is vállalja. Mit szól a versenytárs megjelenéséhez az OKISZ, mint érdekképviseleti szerv? — A Vállalkozók Országos Szövetségét mi nem versenytársnak, hanem segítő partnernek, a szövetkezetek érdekfeltáró tevékenységében segítséget nyújtó szövetségnek tekintjük. Az OKISZ érdekképviseleti tevékenysége törvényben dek- ralált, a VOSZ pedig egy meghatározott réteg által alakított szövetség. A lényeg, hogy a VOSZ számunka nem konkurencia, hanem segítő partner ... Hornok Ernő Értesítjük azokat a kedves nézőket, akik az április 13-i sportcsamoki rendezvényre váltottak jegyet, hogy a műsoros est 19 órakor kezdődik A tájékoztatást azért tartjuk szükségesnek, mivel a korábbiakban más kezdési időpontok is szerepeltek kiadványokban, belépőjegyeken, amiért szíves elnézést kérünk. Forgatnák a tőkét Okányban Szabó Sándor bognár esztergályosként dolgozik, függönykarnist készít Évek óta rendszeresen 40-43 millió forint termelési hitelt vett fel az Okányi Haladás Tsz a termelés folyamatának biztosításéira, az évi feladatok nyereséget teremtő ellátására. Az idei esztendő indítása során is azt tervezték, hogy év eleji anyagi gondjaikon az egyéves lejáratú termelési hitel majd átsegíti őket. Szükségük is lett volna a pénzre, vállalták az ezzel járó kamatterheket is, de számukra a nagy pénztárca valahogyan csak felére nyílt meg. — Kétségtelen, tavaly a számunkra egyáltalán nem kedvező időjárás miatt pénzügyi gondjaink voltak, de a szövetkezet egy napig sem volt fizetésképtelen — mondja Romsics Béla főkönyvelő. — Annak ellenére, hogy 1987-ben 613 hektár szántó vetetten maradt, átvészeltük a zárszámadást, K T A - k ö 1 csőriből ren deztük saját gondjainkat. Ez az eljárás megfelel saját erős rendezésnek. A pénzügyi szervek előtt tehát mi tiszta lappal állunk. Mégis alaposan megfaragták kérelrpün- ket. Pedig ahhoz, hogy az idén esedékes hiteleinket törleszteni tudjuk, a felemelt kamatokat meg kifizetni, termelnünk kelll, és nem is akárhogyan. Ma a hitelek kurtítása miatt nincs elegendő pénzünk műtrágyára, vetőmagra, takarmányra, növényvédő szerre és csirkevásárlásra. Így termelési lehetőségeink kihasználását bárki megkérdőjelezheti. — Ősszel gyönyörűen rendbe tettük a határt — kapcsolódik a beszélgetésbe Gonda Károly tsz-elnök. De tavaly, a vetetlen területen sem voltunk restek, hiszen 900 hektáron befejeztük a meliorációt. Ide most kukoricát vetnénk, de a vetőmag árát még meg kell szereznünk. Öntözni is tudnánk a határ jelentős részét, ha ..., de ez már ismét pénz kérdése. — Visszatérve a tavalyi 613 hektár vetetlen területre, mivel magyarázzák a késedelmet? — kérdeztem az elnöktől. — Egyszerű a helyzet. Nem mi mulasztottunk, hanem az időjárás szólt közbe. Tavaly tavasszal — májusig — az évi csapadék két- kétharmada leesett. Aki az okányi földet egy kicsit is ismeri, az tudja, hogy ilyen nagy mennyiségű vízzel az akkori rendezetlen terület nem tudott mit kezdeni. Azután pedig jött a száraz periódus. Alig termett valami a többi gazdasághoz képest búzából, kukoricáiból, mégis összejött 150-160 millió körüli termelési érték. — Mit terveztek erre az évre? — A tavalyinak megfelelőt a költségek igen drasztikus csökkentésével. Ma úgy látjuk, hogy búzáink nagyon szépek, ígéretesek. A tavaszi csapadék eddig nem tett kárt a szántókon, a melio- rálit területek az ígéret földjeinek számítanak. Búzából — szerényen — 4,2 tonna, kukoricából 6,7 tonna, napraforgóból pedig 1,7 tonna hektáronkénti termés elérése a célunk, a kötelezettségek teljesítése utáni kétmilliós nyereség eléréséhez. Az okányi szövetkezetben azonban nemcsak növény- termeléssel foglalkoznak, szerencséjükre. Az állattenyésztés is jelentős. A kétszázas tehenészet naponta csöpög- teti hasznát a közös kasszába. Az 1800-as anyajuhállomány is jól termel. Tavaly a gyapjú- és a tejesbárány- értékesítés ágazati eredménye 1,5 millió forint fedezeti hányadot biztosított. Ennek jelentősége csak akkor értékelhető igazán, ha a 4,5 milliós termelési értékhez viszonyítjuk. A szövetkezet vezetői nagyon remélik, hogy 1988 is hasonló juhászati eredményeket hoz. Azután itt van a baromfi- ágazat. Csirkéből félmilliónál többet szeretnének felnevelni. összesen 26 millió forint árbevételre gondoltak. A pénzügyi gondok leküzdésében ma még nem számíthatnak oly mértékben a segédüzemágaikra, mint szeretnék. De kétségtelen, az ipari tevékenység itt is megvetette a lábát. Faipari, vasas- és drótfonó részlegük megtalálta helyét a piacon. Ebben, amint hallottam, nagy szerepe van Harkaí László részlegvezetőnek. Fa- esztergagépeiken függöny- karnisokat készítenek olyan kivitelben, mely máris elnyerte a vásárlók tetszését. Újszerű megoldást követnek a régi, hagyományos formák felújításával, korszerűsítésével. Fűrészkereteket is gyártanak import lap felhasználásával!. A vasipari részlegben az Agroker rendelésére fogasokat készítenek. Drót- fonodájukban minden méretre vállalnak munkát. Ezekben a napokban újfajta térelválasztókkal kísérleteznek. Vaskerítések készítését is felvállalják megegyezés szerinti mintával. Már annyi rendelést kaptak, hogy 17-18 emberüknek folyamatosan munkát tudnak adni. De ha újabb rendélésekkel árasztják el őket, akkor sem esnek kétségbe, mert munkaerővel, és anyaggal győzik. Van még tartalékuk. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdasági feladattal megbirkózhassanak, pénzre lenne szükségük, amit forgatnának, mint évekkel ezelőtt, amikor tényleg a mélypontról küzdötték fel magukat, s éveken át jövedelmezően gazdálkodtak. Kép, szöveg: D. K. Nagy Lajos drótfonatot állít elő nagykereskedelmi rendelésre Háztáji termelés Csanádapácán Ezekben a napokban megélénkült a határ a Csa- nádapácai Széchenyi Tsz- ben. A tervezett 400 hektár zöldborsóból már több mint 200 hektárt elvetettek. A két vetőbrigád igyekszik behozni az időjárás okozta lemaradást. Megkezdték a 150 hektár fajtaborsó (magborsó) vetését is a szövetkezetben. Még a kukorica vetése előtt szeretnék elvégezni 200 hektáron a| napraforgómag földbe juttatását. Mint Benkő Lajos főagro- nómus elmondotta, a háztájiban elsősorban zöldségféléket termesztenek. Paradicsomból 26 , hektárt, sárgarépából 13 hektárt művelnek majd a tsz-tagok. A Csongrád Megyei Zöldérttel sikerült hét hektár paszternákra szerződést kötniük. Csanádapácán fű- szerpaprikát is termesztenek az idén, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak szállítják majd a termést a tervezett 23 hektárról. A Békéscsabai Konzervgyárnak 47 hektáron termelnek csemegekukoricát. Űj növényként megpróbálkoznak az étkezési hagyma termesztésével, igaz, csak kis területen, nyolc hektáron. Gondot okoz a hibridkukorica-vetőmag előállítása. A tsz a hódmezővásárhelyi (kútvölgyi) hibridüzemmel áll kapcsolatban. Szerettek volna 66 hektáron vetőmagot előállítani, ebből 45 hektárt a háztájiban kívántak megtermelni. A tavalyi kedvező hibridkukorica-vetőmag termés miatt idén csökkentik a vetésterületet a feldolgozó üzemek, emiatt , nem kaptak az apácaiak hibridkukorica-területet. További tárgyalásokat folytatnak más hibridüzemekkel, az esetleges termelés lehetőségéről. Kellemetlenül érinti mindez a szövetkezet vezetését, hiszen már év elején előleget fizettek a tagok hibridkukorica-művelési költségekre. A KNER NYOMDA FELVÉTELRE KERES: vezető mellé, gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírőnőt. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Lenin u. 9—21. Munkaügyi csoport. Értesítjük a lakosságot, hogy a Mezőberény— Csárdaszállás között épített 20 kV-os vezetéket 1988. április 14-én FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démászüzetnigazgatóság, Békéscsaba TERMELŐSZÖVETKEZETEK. Állami gazdasagok, FIGYELEM! A gyomaendrődi Győzelem Mgtsz gépműhelye rövid határidőre garanciával vállalja a mezőgazdasági erőgépek, földmunkagépek nagyméretű gumiköpenyeinek szúrt, vágott sérüléseinek javítását, TIP-TOP-technológia alkalmazásával. Bővebb felvilágosítás és megrendelés a következő címen: Győzelem Mgtsz, Gyomaendrőd, termelési központ, gépműhely. Tel.: (67) 31-868. Telex: 83-429. Ügyintéző: Molnár Endre. V. L.
