Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-02 / 79. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 4 II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. ÁPRILIS 2., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Vendégek Penzából Fogadás a megyei pártbizottságon Fotó: Gál Edit A felszabadulási ünnepsé­gekre tegnap, április 1-én megyénkbe érkezett testvér­megyénk, Penza delegációja, amelyet Kulikov F. M., a Penza megyei pártbizottság első titkára vezet. Ott van a küldöttségben Fidorkin V. F., a Lenin járás pártbizott­ságának első titkára, Szám- szonova N. I., az állami gaz­daság pártbizottságának tit­kára és Grigorjev V. M. vasúti munkás. Vendégeinket a délutáni órákban a megyei pártbi­zottság székházában fo­gadta Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke, Nagy Je­nő és Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság titkárai. A találkozón Szabó Miklós tájékoztatta a delegáció tag­jait Békés megye politikai, gazdasági és kulturális éle­téről. Ma Gyulán a Felszabadu­lási emlékműnél és a szov­jet hősök temetőjében ko­szorúznak, holnap pedig Szarvason folytatódik a program, üzemlátogatáson vesznek részt a helyi Dózsa Termelőszövetkezetben. Áp­rilis 4-én Békésre mennek, ahol tárlatlátogatásra kerül sor és megismerkednek a Hidasháti Állami Gazdaság munkájával. Április 5-én Békéscsabán a Békötbe, a tanítóképző főiskolára és a sportcsarnokba látogatnak. Ünnepi megemlékezés Békéscsabán F. M. Kulikov felszólalása Felszabadulásunk negy­venharmadik évfordulójáról ünnepségen emlékeztek meg tegnap délután a megye- székhelyen, a Jókai Színház­ban a város munkahelyi kollektíváinak képviselői, a meghívottak. Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizott­sága, a városi tanács, vala­mint a társadalmi szerveze­tek nevében Fekete János­áé, a városi tanács általá­nos elnökhelyettese köszön­tötte a megjelenteket, kö­zöttük az ünnepség elnöksé­gében Szabó Miklóst, a me­gyei pártbizottság első tit­kárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, Fo-' dómé Birgés Katalint, . az SZMT vezető titkárát, Szik­szói Ferencet, a Hazafias Népfront megyei titkárát, s megkülönböztetett tisztelet­tel üdvözölte a testvéri Pen­za megye delegációját, an­nak vezetőjét: Fjodor Mi- hajlovics Kulikovot, az SZKP Penza megyei bizott­sága első titkárát, valamint Anatolij Fedoszijevics Kru- pivkát, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet katonai alakulat kecskeméti parancsnokhelyettesé1!. Kutas Gyula, a békéscsa­bai városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi be­szédet. „A köszönet, a tisz­telet és a kegyelet első szaí vai a szabadságunkért éle­tüket áldozó hősöké, a világ első proletárállamát létreho­zó szovjet népé, mely ha­zánkat is felszabadította” — mondta bevezetőjében, üd­vözölve az ünnepségen részt vevő szovjet vendégeket, s méltatva a két nép, a két megye, a két város barátsá­gát, az egüttműködést. El­ismeréssel adózott annak a szocializmus építését meg­újító folyamatnak, amelyet forradalmi pártjuk vezeté­sével napjainkban végeznek a Szovjetunióban. Hazánk történelmi sors­fordulójáról, s a felszabadu­lás óta eltelt több mint négy évtizedről szólt ezután az előadó; azokról a kimagasló eredményekről, anyagi, szel­lemi kincseinkről, amelyek ezekben az évtizedekben születtek. S hogy mi napja­ink nem kis feladata? „A sok küzdelem árán elért eredményeket megőrizni, be­csülni, növelni és továbbfej­leszteni- kötelességünk” — hangsúlyozta * Kutas Gyula, kiemelve, hogy a továbbha­ladás garanciája csak az egész társadalom teljesítő- képességének növelése, a gazdasági-társadalmi kibon­takozás programjának a végrehajtása lehet. F. M. Kulikov lépett ez­után a mikrofonhoz, tneleg (Folytatás a 3. oldalon.) Vörös Vándorzászló az üveggyár KlSZ-eseinek Az Orosházi Üveggyár művelődési központjában tegnap az üveggyári üzemi KISZ-bizottság képviselője, Búza Katalin átvehette a KISZ Központi Bizottságá­nak Vörös Vándorzászlaját. A résztvevőket Sülé Katalin levezető elnök köszöntötte, majd megemlékezett április 4-ről, ■felszabadulásunk év­fordulójáról. A vándorzászlót dr. Le- hóczky Pál, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja a következő szavak kíséreté­ben adta át az üveggyári KISZ-eseknek: — A KISZ Központi Bizottságának Vándorzászlaja évről évre vándorol és azok kapják meg a KB legmagasabb kitünte­tését, akik valamiben ki­emelkedő teljesítményeket nyújtanak. Az évekkel együtt változnak a felada­tok, a követelmények, nem­csak az ifjúsággal, hanem az egész társadalommal szem­ben is. Az üveggyár KISZ­szervezete azért kaphatta meg immáron ötödször a vándorzászlót, mert a prog­ramunkban megfogalmazott megújulásról nemcsak be­széltek, hanem a szerint dol­goztak. Az ünnepség folytatásában kitüntetéseket adtak át, majd ünnepi műsor követ- kezett. l. s. Fotó: Veress Erzsi Átadták az állami és Kossut h-d I ja kát, a kiváló és Érdemes Művész kitüntetéseket Tegnap a Parlament kupo­lacsarnokában megrendezett ünnepségen nyújtották át a Magyar Népköztársaság ál­lami és Kossuth-díjait, va­lamint kiváló és Érdemes Művész kitüntetéseket, ame­lyeket a Minisztertanács adományozott hazánk felsza­badulásénak 43. évfordulója alkalmából. Az eseményen megjelent Kádár János, az MSZMP fő­titkára, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Né­meth Miklós és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titká­rai. * Grósz Károly miniszterel­nök a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa nevé­ben köszöntötte a történel­münk kiemelkedő sorsfordu­lójának tiszteletére rendezett ünnepség résztvevőit, majd 'átnyújtotta a kitüntetéseket. * * * Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából1 tegnap a Pesti Vigadóban átadták az idei művészeti díjakat. Az eseményen meg­jelent Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatás1 és kulturális osz­tályának vezetője is. A ki­tüntetetteket Köpeczi Béla művelődési miniszter kö­szöntötte, majd beszéde után átadta a kitüntetéseket. Krad megyei delegáció megyénkben Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából ma, április 2-án politikai de­legáció érkezik Romániából, Arad megyéből. A küldött­séget Kőtár Joan, Arad me­gye pártbizottságának tit­kára vezeti. Tagjai: Gálja Joan, Pécska község és Lujerás Márta, Pamkota köz­ség párttitkára. A delegációt a megyei pártbizottság székházában fogadja Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, dr. Lovász Matild és Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkárai, valamint Kutas Gyula, a békéscsabai városi pártbizottság első tit­kára. Holnap, április 3-án Szeghalomra és Méhkerékre mennek, április 4-én pedig Orosházán megkoszorúzzák a román hősök emlékművét, majd Tótkomlóson tájéko­zódnak a nagyközség politi­kai és gazdasági életéről. Április 5-én Gyulán, a Ni- colae Balcescu Gimnázium­ba látogatnak. Április ünnepén Történelmünk során talán soha nem voltunk annyira elszigeteltek, a külvilág szemében olyan megbélyegzettek, mint éppen 1945. április 4-én, amikor a szovjet hadsereg és a vele szövetséges más csapatok kiverték Magyaror­szág területéről az utolsó megszálló hitlerista alakulato­kat. Az első világháború utáni korszak kényszerpályát követő, elhibázott politikájáért nem csak azok bűnhőd­tek, akik azt kigondolták és képviselték, de a nemzet egésze; egy szűk csoport rövidlátó, ostoba tehetetlensége kizárta a jogos sérelmek akár részleges orvoslását is. A fiatalabb nemzedékek, akik e történelmi megpró­báltatásokat legfeljebb olvasmányaikból ismerhetik, mindezt nehezen érzik át. Magyarország ma a nemzetek közösségének elismert, megbecsült tagja; néha már .úgy is tűnhet: hírünk, tekintélyünk nagyobb, mint az orszá­gunk méretéiből, fejlettségünk szintjéből következne. Az irántunk megnyilvánuló megbecsülés nem korlátozódik szövetségeseinkre és szőkébb régiónkra, Közép-Európára, hanem a világban mindenütt érzékelhető. Ezzel találkoz­nak a magyar politikusok, külkereskedők, tudósok, mű­vészek, és jószerével mindenki, aki külföldön megfordul: csekély kivételtől eltekintve ez hatja át a rólunk szóló tudósításokat, híreket, újságcikkeket is. Fontos ez az elismerés számunkra mindenekelőtt azért, mert a rácsodálkozás, majd* később a tisztelet mögött teljesítmény húzódott meg, tényleges politikai, gazdasá­gi, kulturális eredmények. Sokáig úgy tűnt, hogy javul­nak a századok óta dédelgetett nagy álom, a gazdasági­civilizációs fejlettségben előttünk járó államokhoz való felzárkózás esélyei. A Magyar Szocialista Munkáspárt­nak sikerült újabb és újabb lendületet adni az ország­nak: az 1956-os válságot követő gyors konszolidációval, a mezőgazdasá'g szocialista átszervezésével, a magyar re­formfolyamat 1968-as elindításával. Törekvéseink immár több mint három évtizede összhangban vannak a szocia­lista fejlődés fő vonalával. A politikai teljesítmény azonban több, mint a szük­ségesség felismerése és a cselekvés bátorsága. Az igazi politikai teljesítmény e reformpolitika folytonossága, minden ismert és elismert következetlensége ellenére is. Hibáink alól senki nem menthet fel bennünket, mégis: Kossuth Lajos ismert mondásával a politika a kénysze­rűségek tudománya. Aligha kérhetett valaki számon egy nem túl nagy államtól következetes és mindenré kiter­jedő reformpolitikát olyan időszakban, amikor ennek az országnak szőkébb környezete egészében véve más poli­tikát folytatott. Mégis e folytonosság eredményeként hal­mozódott fel az a tapasztalat, amely Magyarországot a szocializmus történelmi kísérletének fontos laboratóriu­mává teszi. Az olyan — már-már közhelyszámba menő — megállapítás, mint hogy nem lehet gazdasági reformot végrehajtani a társadalom élete egészének reformja nél­kül, súlyos nehézségek árán, a gyakorlat próbái során megszületett értékes, általános érvényű tapasztalat. Ma, amikor ismét óriási feladatokat kell megoldanunk, a külföldi elismerése több, mint nemzeti öntudatunknak jóleső megerősítése: erkölcsi-politikai -tőkét jelent szá­munkra. Ennek alapja évtizedek teljesítőién ye, a cselek­vőképes, megújulásra képes politikába vetett bizalom. Tudnunk kell azonban, hogyan éljünk ezzel a tőkével. A párt társadalmi-gazdasági kibontakozási programjá­nak, a kormányzat stabilizációs elképzeléseinek valóra váltásához a nemzetközi politikai feltételek adottak. A Szovjetunióban, Kínában és más szocialista országokban kibontakozó átalakítási és megújulási folyamat, amely­nek a mi törekvéseink is (szerves részét képezik, a szo­cializmus lendületesebb fejlődésének ígéretét hordozzák. A világgazdaság számunkra kedvezőtlen alakulását or­szágaink együttműködésének mélyreható tartalmi és szer­vezeti 'korszerűsítése a távolabbi jövőben ellensúlyoz­hatja. Az enyhültebbé vált nemzetközi légkör, a párbe­széd, az együttműködés elmélyülése, a fegyvérzetkorlá- tozási folyamat előrehaladása épp így terveink megvaló­sítását segíti. Az előrelépéshez elsősorban saját cselekvési készsé­günkben kell bíznunk. „A közhit gyakran hibás, de mert közhit, kormányozza a világot, s irányt szab milliók cse­lekvésének” — írta ugyancsak a forradalmár Vasvári Pál. Nem válhat közhitté az, hogy válság van, mégpedig olyan, amelyikből nem tudunk kilábalni. Ha ez a közhit szabna irányt milliók cselekvésének, akkor valóban vert nemzetté lennénk. Ha magunk nem hinnénk a „boldog állam eszményében”, a talpraállásban, nem ismernénk eredményeinket és értékeinket, akkor nem tudnánk élni a kínálkozó lehetőségekkel. Teendőink számosak, de van programunk. Most már cselekednünk kell! (Ünnepi összeállításunk a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents