Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

1988. április 11., hétfő NÉPÚJSÁG Hazánkba érkezett a jugoszláv kormányfő • AKADÁLYOK A GENFI SZOVJET—AMERIKAI TÁRGYALÁSOKON Géniben a nukleáris és az űrfegyverzetről folyó szov­jet—amerikai tárgyalásokon az elmúlt héten folytatódott a hadászati fegyverek 50 százalékos csökkentését elő­irányzó okmánytervezet elő­készítése — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. A szovjet küldöttség több kiegészítő javaslatot és el­gondolást terjesztett be, egyebek között a tengeri in­dítású, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgé­pek és a helyváltoztató in­dító állású földrészközi bal­lisztikus rakéták ellenőrzése kérdésében. Egészében a tárgyalásokon való előrehaladást az akadá­lyozza, hogy az amerikai küldöttség részéről nem mu­tatkozik készség egy sor olyan kérdés megoldására, mint amilyen a tengeri in­dítású, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgé­piek csökkentése, és a nagy hatótávolságú, légi indítású manőverező robotrepülőgé­pek számbavétele jelent. Az űrfegyverzetről tárgya­ló munkacsoportban folyta­tódott a vita a közös egyez­ménytervezet előkészítésé­ről, amely a rakétavédelmi rendszereket korlátozó szer­ződés betartását irányozná elő. • II PENG KÍNA ŰJ MINISZTERELNÖKE A Kínai Országos Népi Gyűlés szombaton délelőtt megtartott plenáris ülésén a képviselők elfogadták Jang Sang-kun államelnök javas­latát és Li Penget választot­ták meg miniszterelnöknek. Li Peng 59 éves és tagja a KKP KB Politikai Bizott­sága Állandó Bizottságának, a múlt év novembere óta megbízott miniszterelnök­ként tevékenykedett, azt kö­vetően, hogy Csao Ce-jangot a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkárává választották. A plenáris ülésen, ame­lyen a kínai parlament 2877 képviselője vett részt, Teng Hsziao-pingnek, a Központi Állami Katonai Bizottság el­nökének javaslatára Csao Ce-jangot és Jang Sang- kunt a katonai bizottság al- elnökévé választották. • ROBBANÁS PAKISZTÁNBAN Rakéta- és gránátdarabok hullottak vasárnap a pakisz­táni ikervárosra, Iszlámá­bádra és Ravalpindire. Rendőrségi és kórházi jelen­tések szerint a fémdarabok legalább ötven polgári sze­mély halálát okozták. A tra­gédiát az idézte elő, hogy a főváros, Iszlámábád és a szomszédos Ravalpindi hatá­rában felrobbant a hadsereg egyik fegyver- és lőszerrak­tára. Kórházi összesítések alap­ján a sebesültek száma meghaladja az ötszázat. Ren­geteg ház, irodaépület és jármű rongálódott meg, több helyen tűz keletkezett. Az emberek rémületét csak fo­kozta, hogy sokan azt gon­dolták: a közelben lévő nuk­leáris létesítményben történt, robbanás. Az iszlámábádi repülőteret is károsodás ér­te, a légiforgalom órákon át szünetelt. • TOVÁBB TART a túszdráma cipruson A Cipruson veszteglő ku­vaiti gép elrablói vasárnap délután megsebesítették egyik túszukat, miután le­járt az az újabb határidő, amelyet a gép üzemanyaggal való feltöl'tésére adtak. Efet maguk a géprablók közölték a repülőtér irányítótornyá­val, de nem szolgáltak to­vábbi részletekkel. A fegy­veresek kora délutáni ulti­mátumukban, magyar idő szerint negyed négyig adtak időt a feltöltésre, mert kü­lönben — mint közölték — ,fájdalmat fognak okozni az utasoknak”. Branko Mikulics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi vég­rehajtó tanácsának elnöke Grósz Károlyndk, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására vasárnap a reggeli órákban hivatalos, baráti lá­togatásra hazánkba érke­zett. A magas rangú vendé­get és kíséretének tagjait Grósz Károly fogadta a ju­goszláv és magyar zászlók­kal díszített Ferihegyi re­pülőtéren. A kölcsönös üd­vözlések után a vendégek vendéglátóik kíséretében gépkocsiba ültek és a jugo­szláv kormányfő szállására hajtattak. Branko Mikulics szállásán szűk körű megbeszélést tar­tottak a kormányfők. A nyílt és szívélyes légkörű, kötetlen jellegű eszmecserén a tárgyaló felek kölcsönösen Az NSZK vezető napilap­jai aggodalommal vegyes rosszallás és felháborodás hangján számolnak be arról a hivatalos román rendelet­ről, amelynek értelmében a Romániában élő nemzetisé­gek sajtótermékei az ország helységneveinek írásánál ezentúl csak a román nyel­vű változatot alkalmazhat­ják. Az újságok egyöntetűen megállapítják, hogy noha ez az intézkedés elsősorban az erdélyi magyarságot sújtja, szintén érzékenyen érinti a romániai német nemzeti ki­sebbséget, az erdélyi szászo­kat és a bánáti svábokat is. Az eddigiektől eltérően tehát a magyarok például lapjaik­ban nem írhatnak Brassót, a németek pedig Kronstadtot, hanem a várost kizárólag Brasov.ként említhetik. A tekintélyes, liberális Süddeutsche Zeitung mün­cheni lap, amely terjedelmes írásában a Romániából Ma­gyarországra menekülő, túl­tájékoztatták egymást or­szágaik belső fejlődésének kérdéseiről, gazdasági, tár­sadalmi helyzetéről, a két ország előtt álló fő felada­tokról. A jugoszláv 'kormányfő programja délután városné­zéssel folytatódott. Branko Mikulics és kísérete Gérnyi Kálmánnak, a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettesének ka­lauzolásával megtekintette a Mátyás-templomot és kör­nyékét. Ezután belvárosi sé­ta következett. A magas rangú vendég ismerkedett a Váci utca idegenforgalmi látnivalóival, miközben a nagyváros múltjáról, min­dennapi életéről, gondjairól is alkothatott némi képet a tanácselnök-helyettes tájé­koztatása alapján. A rövid városnéző program a Vö­rösmarty téren fejeződött be. nyomó többségüket tekintve erdélyi magyarok problémá­ját szintén együttérzéssel is­merteti, megállapítja; a helységnevekre vonatkozó rendelkezések újabb meg­nyilvánulása annak a törek­vésnek, hogy elrománosítsák az Erdélyben élő magyarsá­got. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című befolyásos konzervatív lap — a többi laphoz hasonlóan — elma­rasztalóan idézi a román rendeletnek azt az indoklá­sát, amely szerint „az egy­séges nemzeti államban a nevek egységesítése felel meg a fejlődésnek”. A Die Welt című befolyá­sos, erősen konzervatív új­ság első oldalas kommentár­jában annak a véleményé­nek ad hangot, hogy a hely­ségnevekkel kapcsolatos ro­mániai tilalom meghirdetésé­vel „Ceauasescu rendszere” újabb csapást mért a nem­zeti kisebbségekre. II nyugatnémet sajtó elítéli a helységnevekről szóló román rendeletet Célegyenesben az afganisztáni rendezés? Roppant felgyorsultak az események Afganisztán kö­rül! A Szovjetunió látható­lag végére akart járni a problémának, s ezt előbb Sevardnadze külügyminisz­ter kabuli tárgyalásai jelez­ték, majd az, hogy maga Mihail Gorbacsov is kézbe vette az ügyet. Az SZKP fő­titkára az Afganisztánhoz közeli Taskentbe repült, és odakérette Nadzsibullah af­gán elnököt. A váratlan taskenti talál­kozó világszerte szenzáció­ként hatott. (Egyes hírma­gyarázók a „hely szellemét” idézték: 22 esztendővel ez­előtt ugyanitt, az üzbég fő­városban zajlott le eredmé­nyes szovjet békeközvetítés a szembenálló India és Pa­kisztán között.) Szovjet részről ez év feb­ruárja óta mind nagyobb határozottsággal adták tud- tul, hogy ki fogják vonni a szovjet csapatokat Afganisz­tánból. Májusra tűzték ezt ki, ha mároius 15-ig Géni­ben létrejön a megállapodás az ENSZ közvetítésével fo­lyó afgán—pakisztáni tár­gyalásokon. Ám azok újabb és újabb pakisztáni követe­lések támasztása miatt elhú­zódtak, s már-már kétsé­gesnek látszott, tarthatja-e a Szovjetunió a kitűzött ha­táridőt. Vitatéma lett Géni­ben a jövendő afgán kor­mány összetétele éppúgy, mint a több millió afgán menekült hazatérése, no meg az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok támogat­ja-e tovább fegyverrel, pénz­zel a maga szövetségeseit? Természetesen az afgán kérdés mégsem csak Kabul és Iszlámábád között dőlt el, hanem a szovjet—amerikai tárgyalásokon is, ahol az úgynevezett regionális konf­liktusok felszámolása szin­tén napirenden szerepel. Ezek között — némi ironi­kus felhanggal is mondhat­juk — „előkelő helyet” fog­lalt el az afganisztáni pol­gárháború, vagy ahogyan Washingtonban minősítet­ték: a szovjet beavatkozás. Az afgán polgárháborúban szembenálló felek a két nagyhatalomtól kapták fegy­vereiket. (Persze, szállított Szaúd-Arábia, Egyiptom, Irán, Pakisztán, sőt Kína Is ...) A szovjet—amerikai tárgyalásokon — mint ez ki- szivárgott — bizonyos szim­metriáról van szó, azaz: egyenlő mértékben szállít­hasson ki-ki szövetségesei­nek fegyvereket, vagy — kedvező esetben — egyszerre szüntesse meg ellátásukat. Minden bizonnyal éppen a két nagyhatalom befolyása hatott oda, hogy a hét végére a genfi tárgyalóasztal mel­lett felgyorsultak az esemé­nyek. Néhány napja még úgy tűnt, a megoldást el­odázzák, és nem lehet nem­zetközi biztosítékokat sze­rezni a szovjet csapatok tá­vozására, és Afganisztán független, semleges, el nem kötelezett jövőjének kialakí­tására. Valószínű azonban, hogy Sevardnadze kabuli tárgyalásaival párhuzamo­san az amerikai diplomácia is kapcsolatba lépett Pa­kisztánnal, no meg az ellen- forradalmi afgán erők veze­tőivel. Diplomáciai megfi­gyelők pedig azt is feltétele­zik, hogy Moszkva és Wa­shington mostani lépéseinek lehetőségéről már szó esett korábban, a szovjet külügy­miniszter legutóbbi ameri­kai útja alkalmával. Kedvező fordulatnak mi­nősíthető tehát, hogy az af­gán probléma rendezése nemzetközi keretekbe illesz­kedhet mégis. Garanciát vállalnak a nagyhatalmak és a szomszéd államok, hogy Afganisztán semleges és el nem kötelezett külpolitikát folytasson. Az a kérdés vi­szont, hogy Kabulban több­pártrendszer legyen-e, és milyen koalíciós kormány alakuljon, magukra az afgá­nokra marad. A taskenti szovjet—afgán csúcstalálkozón megerősítet­ték, hogy május közepén megkezdik a szovjet alaku­latok hazaszállítását. Ez a legfontosabb! A nemzetközi életre csakúgy kedvezően hat, mint a Szovjetunió bel­ső helyzetére, hisz jelentős gazdasági, katonai terhektől szabadul meg az ország. Természetes, hogy Afga­nisztánban magában még sokáig zavaros maradhat a helyzet. Minden bizonnyal időbe telik, míg hazatérhet­nek a menekültek, akik mil­liószám hagyták el hazáju­kat. A jelenlegi kabuli veze­tők és a mudzsahedinek kö­zött elhúzódhat az alkudo­zás, hogyan osszák el a ha­talmi posztokat. A hét ele­jén parlamenti választások kezdődtek, amelyek egészen április 15-ig tartanak. A szo­katlanul hosszú időtartamot talán azért is határozták meg hogy időt hagyjanak a külföldön levőknek a haza­térésre és a szavazásra. Ha mégsem jönnének kellő számban, fenntartottak kép­viselőiknek helyeket a tör­vényhozásban. Az kérdés persze, azoknak ennyi elég lesz-e? Pálfy József * * * A legjelentősebbnek tartott afgán ellenforradalmi tömörü­lés értésre adta, hogy nem kí­vánja elősegíteni az afganisztá­ni konfliktus békés rendezését. Gulbuddin Hekmatiar, a hét pártból álló kormányellenes szövetség vezetője egy francia rádióállomásnak adott interjú- jában szombaton kijelentette, hogy fegyvereseik addig foly­tatják a harcot, „amíg meg nem buktatják a jelenlegi kabuli rendszert, s amíg az utolsó szovjet katona is el nem hagyja Afganisztán területét**. Hekmatiar kizárta annak lehe­tőségét, hogy szervezete bármi­féle koalícióra lépjen a jelenle­gi kabuli vezetőkkel, s közölte; az afgán—pakisztáni megállapo­dás ellensúlyozására „ideiglenes kormányt** állítanak fel az álta­luk ellenőrzött területeken tevé­kenykedő testületekből. BETILTOTTÁK AZ UTCAI BOROTVÁLÁST Algériában betiltották az utcai borotválást. A rendel­kezést a helyi szokásoktól eltérően a legnagyobb gyor­sasággal hozták meg és haj­tották végre. mini Tehenek ) , A harmadik világ országai­ban rengeteg családnak nincs lehetősége szarvasmarhát tar­tani, ezért 'táplálékukból szinte teljesen hiányzik a tej és a hús. A mexikóvárosi National Autonomous University szak­emberei új tehénfajtát tenyész­tettek ki, amelynek gondozása igen csekély erőfeszítést köve­tel, s emellett tejet is ad. Me­xikói mini tehénnek nevezték el, magassága körülbelül 2 láb (0,6 m), kitenyésztéséhez pedig 17 évi szelekciós szaporításra volt szükség. Napi, tejhozama egy gallon körül mozog, ez az indo-brazíliai zebu (a tehén őse) által termelt 1 tejmennyi­ség egyharmada. A mini tehén tenyésztéséhez tízszer kisebb legelőfelületre van szükség, mint a zebuéhoz, ezért a fejlő­dő országok falusi környezet­ben élő családjai könnyűszer­rel vállalhatják tenyésztését. Egy északkelet-mexikói farmon már összeterelték egy 30-as- csordát, és remélik, hogy két év alatt sikerül 1000 mini tehe­net szaporítaniuk. HAJTSUNK LASSABBAN Sebességkorlátozó intézke­déseket vezettek be Jugosz­láviában. Ezentúl lakott te­rületen 60 kilométeres, az autópályákon 120 kilométe­res, a közutakon pedig 80 kilométeres maximális órán­kénti sebességgel haladhat­nak a járművek. A szigorító intézkedést a gyakori közúti balesetek tették szükségessé. Számuk évente eléri az 55 ezret, s mintegy hatezer ember halálát okozzák. TIZENEGY EVE HOLTTÁ VAN NYILVÁNÍTVA Roy Gildere 33 éves auszt­ráliai mérnök már 11 éve holttá van nyilvánítva, és ezért igen sok bonyodalma van a bürokráciával. Gil- dere-t 1977-ben a perthi Royal Perth kórházban ápol­ták, és tévedésből kórházi kartonjára azt írták, hogy meghalt. Erről értesítették az anyakönyvi hivatalt, az pe­dig az összes illetékes szer­veket. Gildere igen lelkiis­meretes polgár, és minden évben elküldi adóvallomását az illetékes hivatalba, amely­nek tisztviselői erről eddig nem vettek tudomást. Ha ír nekik, vagy felhívja őket te­lefonon, azt válaszolják, hogy nem tudnak segíteni rajta, mert ő meghalt. Az adóhivatal időközben rájött, hogy Roy Gildere tartozik neki, és nemrég fel akarta vele venni a kapcsolatot, most azonban ő nem hajlan­dó erre, a bíróságon akar velük találkozni, és tisztázni helyzetét. BIOFALU MAGYARORSZÁGON Csepel mellett megkezdték egy úgynevezett biofalu építését. Három-négy év múlva 160 két­emeletes családi ház fog ott felépülni. Ez a falu alternatív energiát, biogázt, napenergiát és szélenergiát fog felhasznál­ni. Minden háznak 600 négyzet- méteres négyszögletes kertje lesz, s ezekben gyümölcsöt, fő­zelékfélét fognak termeszteni vegyi anyagok használata nél­kül. A gyümölcsöt és főzelék­félét saját használatra terme­lik, de egy részét a piacon ér­tékesítik majd. A kertek végé­ben disznóólak és istállók lesz­nek, .amelyekben sertést és szarvasmarhát tenyésztenek. A gyomirtó nélküli állati takar­mányt a termelőszövetkezet fogja beszerezni. A faluba he­tente egyszer látogatók fognak érkezni, a település ugyanis nemzetközi mintafalu lesz, bi­zonyíték arra, hogy a káros növényvédő és 'gyomirtó szerek nélkül is lehet gyümölcsöt és főzelékfélét termeszteni és ál­latokat tenyészteni. EGYRE TÖBB TÁMADÄS NAGY-BRIT ANNIÁB AN Nagy-Britanniában tavaly 141 ezer esetben támadtak meg embereket, ez 12 száza­lékkal több, mint 1986-ban. Ezenkívül 11 százalékkal nö­vekedett a nemi erőszakok száma. Tavaly összesen 25 ezer ilyen eset történt. Ösz- szességében tekintve, azon­ban a bűnesetek csupán egy százalékkal növekedtek, ez a legkisebb növekedés az el­múlt 30 évben. Eddig a bűn­esetek száma 6 százalékkal növekedett. MÉRGES GOMBÁT EVETT A TÉVÉKAMERÁK ELŐTT Pierre Bastien gomhamér- gezés-szakorvos a francia el­nökválasztás legújabb jelölt­je. Az orvos Franciaország keleti részén, Vosges-ben te­vékenykedik, neve 7 évvel ezelőtt vált ismertté: egy halált okozó mérgesgomba- fajtából evett a televízió nyilvánossága előtt, majd sa­ját készítésű gyógyszert vett be, és egészségesen megúsz­ta a látványos szereplést. Dr. Bastien bemutatkozó nyilat­kozatában mind a szocialis­tákat, mind a kormánytöbb­séget adó pártok vezetőit bí­rálta, mondván, hogy nem az orvosi kutatások fellendí­tésén, csak a szavazatok megszerzésén munkálkod­nak. Támogatóinak Bastien jó szándékot ígér, program­járól azonban nem közölt egyéb részletet. FELEDÉKENY FÉRFIAK A brit nők hetven száza­léka úgy vélekedik, hogy a férfiak — ha nekik kellene szedniük fogamzásgátló tab­lettát — elfelejtenék beven­ni. Erre a lesújtó következ­tetésre jutott a Schering Healt Care vállalat megbí­zásából készült felmérés. A skóciai Edinburgh-ban ugyanis már javában foly­nak a kísérletek az új anti- bébi-tablettával, amit fér­fiaknak kell szedniük. Csak­hogy a nők többsége szerint ez túlságosan fontos dolog ahhoz, semhogy a férfiakra lehessen bízni. „Még arra is rá kell kérdeznem, hogy éj­szakára kitette-e a macskát a szobából. Hogyan remél­jem tehát, hogy \a pirulát nem felejti el?” ;— fogalmaz­za meg a drámai dilemmát a mai angol átlagfeleség. Nahodkából Déi-Koreába A Szovjetunió távol-keleti kikötőjéből, Nahodkából dél­koreai utasszálító hajón uta­zik az olimpiára az a több mint 500 — zömében euró­pai — turista, akik autóval teszik meg az utat Európá­ból Dél-Koreába. Az erről beszámoló The Korea Times szerint a München—Varsó— Minszk—Nahodka—Puszan —Szöul útvonalon két hét alatt teszik meg a több, mint 10 ezer kilométeres távot a turista rally-n résztvevők. A szovjet hatóságok) hozzájá­rultak, hogy hat dél-koreai állampolgár is csatlakozzon a Szibériát átszelő autótúrá­hoz. A két ország kapcsolatai­nak történetében először lesz arra példa, hogy dél-koreai hajó futhat be szovjet kikö­tőbe. Nahodkából egy dél­koreai komphajó szállítja majd Puszanba a 300 gép­kocsit és utasaikat szeptem­ber 12-én.l Ugyanez a hajó az olimpia után a csoportot vissza is viszi majd a szov­jet kikötőbe. Az erről szóló megállapodást szovjet rész­ről a külügyminisztérium, a szovjet államvasutak illeté­kese, valamint a nahodkai polgármester írta alá. fl nagyvilág hírei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents