Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
II Miiszi megyénkben... Ma: adótanácsok — holnap: adatbank Szegeden, a Mérey utca egyik épülete előtt nap mint nap összecsapódnak iskolából hazafelé a lurkók, az ismert reklámot idézik, egyikük csettint, aztán a többiek kórusban vágják rá: „Müszi!!’’... A Müszi, a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat Dél-alföldi Területi Igazgatóságán, Szegeden dr. Muszka Dániel igazgatóval beszélgettünk. A Müszi több mint 220 dolgozójának 80 százaléka felsőfokú végzettségű. Vitathatatlanul a legnagyobb szellemi koncentrá- tum a mezőgazdasági szférának ezen a területén. — iMi olyat tud a Müszi, amit más nem? — Vezetése .révén a Mü- szinek hallatlanul nagy a rugalmassága, másrészt pedig nem mindenáron maximális haszonra törő vállalat. Az utóbbit azért tartom fontosnak, mert ezen a területen nagyon elterjedt a tisztességtelenség határait súroló haszonlesés, és kíméletlenül becsapják a sokszor nagyon kiszolgáltatott partnereket. A Müszi az ország egyik legdinamikusabban fejlődő vállalata. Az elmúlt öt év adatai szerint exponenciálisan nőtt az árbevétel és a nyereség, változatlan létszám mellett, ugyanakkor az átlagos nyereségráta semmivel sem magasabb, mint a mezőgazdaságban — 9-9,1 százalékos. — Az említett rugalmasság nyilván meghaladja a számítástechnikai szolgáltatások ikörét... — A gazdasági élet változásait nyomon követve próbálunk olyan felületeket találni, ahol az új szolgáltatásaink hasznosak lehetnek. Az új adórendelet például a mezőgazdasági kistermelőket jó helyzetbe hozta azzal, hogy ötszázezer forintig terjedő árbevételig nem kell adózniuk. Ugyanakkor adóbevallást nekik is kell készíteni, ezért létrehoztunk egy adó-szaktanácsadó szolgálatot számukra. Ez azt jelenti, hogy évi 950 forintért a kistermelőknek minden ilyen jellegű gond- ját-haját átvállaljuk. A kezdeményezést mindenki nagy örömmel fogadta. Ezt mutatja, hogy az általunk készített szerződésből a három dél-alföldi megyében már hetvenet felhasználtunk. Termelőszövetkezetek is megkerestek bennünket, hogy a szaktanácsadást megrendeljék a tagságuk számára. A mezőgazdasági vállalkozók részére könyvelési, illetve az adókiszámítási tevékenységet a továbbiakban még szaktanácsadással is szeretnénk bővíteni. — Van Müszi Békés megyében is? — A Müszi megyei hálózata itt a dél-magyarországi körzetben különösen erős. Békésben is dolgozik megyei megbízottunk. Egy nagyon agilis nyugdíjas mező- gazdasági szakember látja el ezt a feladatot. Havonta 30-40 helyen megfordul. Tartottunk a megyében néhány számítógépes programbemutatót, és szállítottunk már egy-két gépet, és programot is telepítettünk. Tavalyelőtt szerveztünk egy szakmai klubrendszert, ami nagyon eredményesen működik Békés megyében. Harmincegynéhány termelő- szövetkezet veszi ezt a szolgáltatást igénybe. Időről időre összehívjuk a főkönyvelőiket. ők elmondják gondjukat-bajukat, mi pedig elhozzuk oda az általuk kért prominens szakembert, akivel nem előadási formában találkoznak, hanem abszolút kötetlen beszélgetésben kérhetnek tanácsokat problémáikra. Csongrád megye után Békés megyében is megszerveztük az adóügyi szaktanácsadók vizsgára való felkészítését. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jelentős támogatásával április első hetétől indul a képzés. Eddig száztízen jelentkeztek, de ez még nem végleges szám. — A dél-alföldi Müszi tehát jócskán talál ma feladatot magának, de mi a területi igazgatóság legfőbb terve a jövőben? — Sokáig dolgoztam egy tsz-ben, így nagyon jól tudom, hogy milyen gond az anyag- és alkatrészbeszerzés. Ennek a számítás- technikai eszközökkel történő megoldásához egy teljesen új technikát kell meghonosítani. Meglehetősen nagy intenzitással szervezzük egy mezőgazdasági információs adatbank létrehozását. Már adtunk is neki egy — nem idegen névből alkotott! — fantázianevet: Mezőhír. Ez azt jelenti, hogy van egy nagy hát- tértárú számítógép, ami telefonvonalakon érhető el. A tsz-eknél van kint egy ún. Videotex terminál, ami rákapcsolható a telefonhálózatra. Tehát, ha valaki ennek a banknak a számát hívja fel, akkor a telefon elnémul, és automatikusan bekapcsolódik a képernyő. Ezen a mi emblémánkkal megjelenik a „menü”, az információadók névsorával. A hívó beírja, hogy neki mire van szüksége, és a gép, maximum 70 másodpercen belül kiírja, hogy ez a — mondjuk — alkatrész az információadók közül i,tt és itt kapható. El lehet képzelni. hogy milyen egyszerűen megtérül az előfizetői díj mindazokból a költségekből, amit az anyagbeszerző üres kilométerei, a felesleges telefonok, telexek és egyéb kiadások jelentettek eddig. — Hol tart a rendszer kiépítése? — Az év közepére fejezzük be az előszervezést az információadókkal. . Eddig négy megyei Agroker a potenciális információadó, a Mezőgép Tröszt, a Hódgép, a Kaposgép, a Magév, és minden bizonnyal bekapcsolódnak a termelési rendszerek is és mások, mint a Rába. ahová már küldtünk előszerződést. Az év második felében már az előfizetői szerződéseket és a gépek importját intézzük. — A Mezőhír adatbank tehát naprakész információkhoz juttatja a /termelőket, és még mire alkalmas? — A tsz-ek például közölhetik az apróhirdetés rovatban a saját elfekvő vagy eladandó készleteiket, de azt is, hogy mit keresnek. Tehát ezzel a kezükben van egy három megyés állandó keretes hirdetési lehetőség. Arról nem is beszélve, hogy másik, országos hálózattal összekapcsolva agrármeteo- rológiai előrejelzéshez, piaci információkhoz és bankinformációkhoz juthatnak az itteniek. Nem új, nem mi találtuk ki, de szerintem ebben a három dél-alföldi megyében fog a szocialista országok között először működni egy ilyen agrár információs adatbank. Pleskonics András A társas vállalkozások adózásának időszerű kérdéseiről Az adózók legheterogénebb rétegét az APEH Belföldi Társaságok Osztálya hatáskörébe tartozó adóalanyok képviselik. Ebbe a körbe tartoznak az egyházi szervektől kezdődően a gmk-kon, a szakcsoportokon át, a társasházközösségekig. A magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező egyesületei, munkaközösségei, társaságai. Az eltérő szervezeti formák, működési szabályok olykor gondot okoznak az adózással kapcsolatos jogszabályok alkalmazása során, de folyamatban van egy új — a hatáskörünkbe tartozó társaságok jogi helyzetéit rendező — egységes jogszabály kidolgozása. A társaságok részéről ez ideig feltett konkrét kérdéseket figyelembe véve, megpróbálunk adónemenként elemezni néhány, a gyakorlatban felmerült jellemző problémát. Vállalkozói adó: április 20-ig a társaságoknak is meg kell fizetniük a vállalkozói adó előlegét. Az előleg összegét az 1988-as adóévben a következők szerint kell számítani: A vállalkozói adóalapba beszámító halmozott bevételek és költségek különböze- tét csökkenteni kell az adómentes összeg időarányos részével, s az így számított összeg 20 százalékát kell negyedévenként megfizetni a negyedévet követő hó 20- áig. A IV. negyedévre adóelőleget nem kell fizetni, hanem az I-III. negyedévekben befizetett adóelőleg és az éves vállalkozói adó különbözeiét — 25 százalékos adókulcs figyelembevételével — kell a bevallás benyújtására előírt időpontig megfizetni, illetve előleg- túlfizetés esetén a többletet vissza lehet igényelni. Az itt leírtakból következik, hogy 1988. évben a társaságoknak nem kell kérniük az adóelőleg megfizetése alól történő mentesítést, mivel megrendelés, illetve árbevétel hiányában előleg fizetésére egyébként sem kötelezettek. Az 1989-es adóévben viszont a megelőző évi vállalkozói adó 25 százalékát kell megfizetni negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-ig. Az új szabályozás a mezőgazdasági szakcsoportokat is a vállalkozók körébe sorolja közös tevékenységük vonatkozásában. Gondot jelentett a szakcsoportoknak a közös tevékenység fogalmád nak meghatározása. Közösnek akkor minősül a tevékenység,, ha az előállított termék, termény értékesítéséből származó árbevétel nem a tagokat, hanem a szakcsoportot illeti meg, így a tagok már csak a költségekkel csökkentett jövedelmet kapják meg közreműködésük alapján. Amennyiben a tagok a mezőgazdasági termelést egyénileg végzik, s csak az értékesítés történik a mezőgazdasági szakcsoporton keresztül, úgy a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Mint magánszemélyek, alanyai a vállalkozói adónak az átalányelszámolásos részleg üzemeltetésében ■részt vevők is, így a vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. sz. tvr. 4. § b) pontja alapján a résztvevők adóköteles nyereségének 200 000,— Ft-ot meg nem haladó része mentes a vállalkozói adó alól. Általános forgalmi adó: Az 1987. évi V. tv. 7. §'«a alapján több társaság kért alanyi adómentességet azzal, hogy minden termékét, szolgáltatását más adóalany tárgyi adómentes szolgáltatásához értékesíti. Ilyen esetben a kérelemhez mellékelni kell a szolgáltatás igénybevevőjének az igazolását arról, hogy az adóalany értékesítése kizárólag az ÁFA- ■törvény 1. számú mellékletében felsorolt tárgyi adómentes szolgáltatáshoz kap-^ csolódik. Meg kell említeni továbbá, hogy a gazdálkodó szervezetek átalányelszámolásos részlegei az általános forgalmi adó szempontjából nem adóalanyok, az adófizetési kötelezettség a részleget üzemeltető gazdálkodó szervezetet terheli. Itt jegyezzük meg, hogy a társasház bankszámlát nyitni csak abban az esetben köteles, ha bejelentkezett az általános forgalmi adót fizetők körébe, vagy vállalkozói adó fizetésére kötelezett. Magánszemélyek jövedelemadója: A társaságok — függetlenül attól, hogy jogi személyiséggel rendelkez- nek-e — a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. tv. 12. § (1.) bekezdése alapján — „'kifizetőnek” minősülnek. Ebből következik, hogy kívülállók részére történő kifizetések esetén — nyilatkozat hiányában — a kifizetendő jövedelmekből 48 000,— Ft, nyugdíjasnál vagy az adózás szempontjából a nyugdíjassal egy tekintet alá eső magánszemélynél az évre járó nyugdíj hozzáadásával kiszámított adót kell előlegként levonni. Nem kell adóelőleget levonni a munkaviszonyban nem álló magánszemélytől, ha a kifizetőnek írásban nyilatkozik, hogy évi összjövedelme a 48 000,— Ft-ot még nem haladta meg. Vonatkozik ez a rendelkezés a nyugdíjasokra és a nyugdíjasokkal egy tekintet alá eső magánszemélyekre is, de az ő nyilatkozatuknak azt kell tartalmaznia, hogy évi összevonás alá eső adóköteles összjövedelmük és a nyugdíj együttes összege a 96 000,— Ft-ot még nem haladta meg. A társaság tagjának a vállalkozásból származó jövedelméből az adóelőleget a jövedelem megszerzésekor kell levonni. A számításnál összegezni kell a magánszemélynek az év elejétől a vállalkozásból eredő jövedelmét, s amíg ez az összeg a 48 000,— Ft-ot nem éri el, adóelőleget levonni nem kell. A törvény 12. §-ában szabályozott kis összegű (2000,— Ft-ot meg mem haladó) kifizetésekkel kapcsolatosan ugyancsak sok kérdés merült fel. Ez a rendelkezés ugyanis kimondja, hogy az egy szerződésből származó, 2000,— Ft-ot meg nem haladó bevétel teljes egészében jövedelem, ebből nem előleget, hanem 20 százalék mértékű forrásadót kell levonni és befizetni, így-ezt a jövedelmet a magánszemély egyéb jövedelmeivel az adóalap megállapításakor összevonni nem kell. Fontos tudnivaló azonban a kifizetők részére, hogy az „egy szerződés” megítélésekor nem a kitöltött blanketták száma, hanem a felek elhatározásának tartalma az irányadó. Így rendszeres kifizetések esetén a valóságban egy szerződésből' eredő, de több alkalommal kifizetett összeg is előfordulhat. Ezekre az esetekre a kedvezmény csak akkor jár, ha a kifizetések a 2000,— Ft-ot összességükben sem haladják meg. Kivételként kell megemlíteni a társasházközösséget, mivel ha a társas- ház közös tulajdonban levő helyiséget hasznosít, akkor abban az esetben is csak lineáris forrásadó alá esik a jövedelem, ha az tagonként a 2000,— Ft-ot meghaladja. Végül egy, a s port egyesületek által felvetett kérdés: magánszemélyek, illetve társaságok, vagy azok tagjai által' az egyesület részére ellenszolgáltatás nélkül nyújtott támogatás esetén jár-e adókedvezmény? Az ilyen jellegű támogatás a Ptk. 593. § (1.) bekezdése alapján közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül, feltéve, hogy az egyesület célja szerint hatáskörrel rendelkező állami felügyeleti szerv a kötelezettségvállalást jóváhagyta. Az adókedvezmény ebben a körben a következőképp érvényesül: ha a támogatást nyújtó magánszemély vagy társaság vállalkozói adó fizetésére kötelezett, akkor a kifizetett összeg vállalkozói adó szempontjából adómentes. Egyéb esetekben a magánszemély, illetve a társaság tagja a támogatásként kifizetett összeggel az éves összjövedelmét csökkentheti. Dr. Ancsin János Műholdas tv-vétel Oroszlányban is 1988. április 9., szombat A <?y°..r"®opron Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat mosonmagyaróvári gyárában elkészült az egymilliomedik négyzetméter műanyag keretű ablak. A vállalat termékei iránt rendkívül nagy a kérésiét, nem csak a közületi, hanem a kislakásépítők között is. Gyártósoron a korszerű ablak mti Fotó: Matusz Károly Dél-koreai selyemből, bérmunkában varrják a nyári ruhákat a Gyulai Szabók Ipari (Szövetkezetének dolgozói. A divatos, többnyire kétrészes ruhadarabokat Nyugat-Európa üzleteibe szállítják Fotó: Veress Erzsi Tatabánya után a második Komárom megyei településen, Oroszlányban is dolgoznak a szakemberek a műholdas tv-vétel feltételeinek megteremtésen. A városi tanács — döntően a település- fejlesztési hozzájárulásból—, valamint a városgazdálkodási vállalat a jelenleg fogható hazai, moszkvai, csehszlovák és bécsi tv-műsorok mellett további két adással növeli júliustól a választékot. A kísérleti adások során, májustól ugyan három — két angol és egy francia nyelvű — műsort sugároznak, ám két hónapi tapasztalat után a tanács közvéleménykutatást tart, s a lakosság dönti el, melyik két műsort kívánja rendszeresen nézni. A bányászvárosban egyébként az országban az elsők között teremtették meg a külföldi tv-műsorok vételi feltételeit. A legutóbbi két évtizedben készült telepszerű többszintes épületek mindegyikében kiépítették ugyanis — részben esztétikai megfontolásból, hogy az antennaerdő nem csúfítsa el a városképet — a nagyközösségi antennarendszert. |
