Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
1988. április 7., csütörtök Húsz éve együtt dolgoznak Rövid munkamegbeszélés a művezetői irodában Fotó: Veress Erzsi Nem kevesebb, mint húsz éve, 1968-ban alakult meg a FORCON Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat Április 4. szocialista brigádja. A műhelycsarnoktól elkülönített kis irodában — ahová még így is jócskán behallatszik a munkagépek zaja — Kerényi Zoltán bri- gáJdvezető foglalta össze röviden az Április 4. brigád történetét. — A hétfős brigád szinte minden tagja húsz, vagy már ennél is több éve dolgozik a vállalatnál. Többen nálunk kóstoltak bele a munkáséletbe, és szereztek szakmunkásbizonyítványt — s a brigádvezető munkatársa, Pelyhe István felé tekint. — Igén, én 1968-ban jöttem a vállalathoz dolgozni, máínt betanított munkás. Tíz év múlva nyílt rá lehetőségem, hogy szakmát is tanulhattam. A képesítés megszerzését követően egészen 1987-ig géplakatosként dolgoztam. Tavaly sikerült továbblépnem, s azóta köszörűgép-kezelő vagyok. Ebből a Diskus köszörűgépből mindössze kettő van a gyárban, s büszke vagyok rá, hogy ezek közül az egyiken én dolgozhatok. Úgy érzem, megbecsülnek a vállalatnál, elégedettek a munkámmal, ha ilyen komoly gépnek a kezelését rám bízták — mondta Pelyhe István. — A brigádunk főleg rögzítőgyűrűk gyártásával foglalkozik — folytatja a bemutatkozást a brigádvezető. — Különböző prés- és köszörűgépeken dolgozunk. Jelenleg kompresszorok szelepéhez sajtolunk alkatrészeket. A Zeeger-gyűrűkből havonta több mint 1 millió darabot állít elő a brigád, melyből jelentős mennyiség kerül tőkés exportra. Az ilyen termék előállítása nagyfokú műszaki tudást és korszerű gépeket igényel. — Igaz, hogy lassan már 15 éves, de még mindig megbízható svájci, NSZK gépeink vannak — szólt közbe Illés Bálint gépkezelő. — Ügy hallottam, ön nagy szakértője ennek a Zeeger-gyűrűket gyártó komplett gépsornak. — A telepítésük, beüzemelésük óta velük dolgozom. Mivel fiatal koromban az NDK-ban vállaltam munkát — igaz, a szakmáimnak egy kissé más területén —, de a nyelvtudásomat sikerült megőriznem. Ebből adódóan 1976-ban, amikor a német gépekből álló gyártósort felépítették, minden munkafázisban ott voltam, sőt, ha kellett, tolmácsoltam. Meg egyébként is, széles az érdeklődési köröm, a gépeknek minden része érdekel. így tehát azt mondhatom, hogy már teljesen a szívemhez nőttek ezek a berendezések. Ha a technológiai fegyelmet betartjuk, akkor még évekig lehet velük minőségi munkát végezni. — Lépést kell tartanunk aZ igények változásával — szögezi le Kerényi Zoltán. — Nem elhanyagolandó szempont az anyaggal való takarékoskodás sem. E két cél elérésének a segítője lehet az újítómozgalom. Szerencsére ebben is van része az Április 4. brigádnak. Pósa József, lakatos, gépbeállító, aki egyben a kollektíva csapatvezetője, többszörös újítónak számít. — A napjainkban mind sűrűbben változó termék- összetétel, a változó igények arra ösztönöznek, hogy mindig keressem az egyszerűbb, olcsóbb megoldást. Újításaimmal megpróbálom segíteni a magam, a brigádtársaim, s így közvetve a vállalat munkáját is. Mivel külföldi alapanyaggal dolgozunk, rendkívül nagy lehetőséget látok az anyagtakarékosság terén. Bár újabban néhány külföldi megrendelő elfogadja a hazai alapanyagból készült termékeinket is. Ami azt bizonyítja, hogy „talán” nem dolgozunk rosszul. — Bízunk abban, hogy ezt a külföldi partnereink is így látják — teszi hozzá Kerényi Zoltán, — Egy 'tőkés megrendelés teljesítésekor ugyanis az egész brigád azon fáradozik — gyakran rengeteg túlóra árán is —, hogy a szállítás időben megtörténjen. Mi már megszoktuk, hogy néhány tőkésex- port-megrendelés hetekre lebontva, tételenként felsorolva érkezik meg, s a kamion egy órát sem késhet. A mi vállalatunknál viszont előfordulhat zökkenő az anyag- ellátás terén, vagy egy esetleges géphiba, amit a megrendelő nem érezhet meg. Ekkor viszont feszített műszakban kell dolgoznunk. — Ilyen terhelés mellett vajon jut-e elegendő idő a családi, netán a brigádéletre? — Sajnos, bizony egyre kevesebb. A túlórázás ellenére azonban részt vállalunk a kommunista műszakokból, a társadalmi munkából. Már amennyire erőnkből és időnkből telik. Tavaly részt vettünk a facsemete-ültetési programban. Évek óta rendszeresen karbantartunk egy játszóteret, s a brigádtagak segítik egymást a családiház-építé- sek során. Azért szakítunk időt a mozgalmi tevékenységre, valamint a tömegsportból is kivesszük részünket — mondta végül a brigádvezető. A hazánk felszabadulási dátumának nevét viselő Április 4. brigád egyébként számos kitüntetés birtokosa, melyek közül említésre érdemes, hogy tizenkétszer nyerték már el az aranykoszorús brigád címet, s egy ízben a vállalat kiváló brigádja volt a kollektíva. Bacsa András Mit tehet a dohányipar? Füstmentes egészségügyi világnap ’88 Az emberiség szenvedélye, a dohányzás, világprobléma. Ezért határozott úgy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, hogy április 7-ét, a mai napot, füstmentes világnappá nyilvánítja. A földkerekség minden országában a dohányzás veszélyét kívánják csökkenteni e napon. Régi szenvedélye az emberiségnek a dohányzás. Egészségkárosító hatására a nemzetközi közvélemény figyelme az 1960-as évek elejétől irányul rá. Mintegy 25 évvel ezelőtt jelent meg két tanulmány, amely széles körű érdeklődést váltott ki szerte a világon. Az angol Hunter- és az amerikai Terry-jelentés összefoglalta a dohányzásegészségügyi kutatások területén elért eredményeket. A nemzetközi visszhang hatására világszerte dohányzásellenes kampány kezdődött. Mindez felgyorsította a füstana- litikai és az egészségügyi kutatásokat. A dohányipart pedig arra ösztönözte, hogy a dohányzás káros hatását csökkentse.-.Hazánkban az első lépés a füstszűrők bevezetése volt ezen az úton, az 1960-as évek elején. Ezt követően a kutatás-fejlesztés, különösen a ’70-es évek közepétől, a fiziológiailag enyhébb cigaretták kialakítására irányult. Napjainkban már a tudomány birtokában van számos olyan megoldásnak, amely lehetőséget ad a fiziológiailag enyhébb cigaretták gyártására. A Debreceni Dohánykutató Intézet ma már a biológiai, agrotechnikai módszerek felhasználásával vállal szerepet az új dohányfajták előállításában. Jelentős munkát folytatnak a füstszűrők — ezen belül az egészséget leginkább veszélyeztető vegyüle- tek szűrését megvalósító — összetett füstszűrők fejlesztése területén. A kutatási eredmények felhasználásával a cigaretta- gyártásban megjelent a fiisthígítási technika. Napjainkban a dohányzás-egészségügy területén a fő cél; a komplex egészségkárosító hatást kifejtő füstkátránytartalom, valamint a füst nikotin- és szénmonoxid-tartal- mának csökkentése. A tudatos növénynemesítő munka, a termesztéstechnológia javítása és az ipari feldolgozás, cigaretta- gyártás fejlesztése révén jelentősen csökkent a cigaretták füstjének nikotintartalma. Már a nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét több hazai cigaretta, melynek füstjében a nikotintartalom egy milligramm alatt van. A füsthígítási technika bevezetésével a kátrány- és nikotintartalom további csökkentése mellett az 1980-as évektől lehetővé vált a szénmono- xid-tartalom mérséklése is a füstben. Az újonnan piacra került termékek, füstjében a szénmonoxid mennyisége 20-50 százalékkal kevesebb, mint a korábbi, hagyományos cigarettáknál. Hazánkban a felmérések szerint mintegy 4 millió dohányost tartanak számon. A mai füstmentes világnapon a tudatos kutatási eredményekre támaszkodva meggyőző felvilágosító munkával a dohányzás terjedésének visszaszorítására kell törekedni. Másrészt tovább kell folytatni azt a gyártmány- fejlesztési munkát, amely a termékek egészségkárosító hatását csökkenti. Nem lehet vitás, hogy a dohányzás megszüntetésének nem a dohányipar és nem az állam az akadálya, hanem a még hosszú ideig létező és társadalmi igénnyé nőtt emberi szenvedély. Mi lehet a megoldás az egészségmegőrzés ügyében? Elsősorban a közmegegyezés. Olyan összefogásra van szükség az orvosok, szociológusok és a dohányipari szakemberek között, amely elősegítheti hazánk lakosságának egészségmegőrzését, ezen belül a dohányzás mérséklését. A cigarettázóktól pedig azt kérjük, legyenek tekintettel nemdohányzó embertársaikra. Fokozott közúti ellenőrzés Fokozott közúti ellenőrzést tartanak áprilisban hazánk útjain. A fővárosra és valameny- nyi megyére kiterjedő akcióban a rendőri erők mellett részt vesznek többek között a megyei közlekedési felügyeletek és a nagyobb közlekedési vállalatok munkatársai, illetve a rendőrség önkéntes segítői is. A fokozott közúti ellenőrzés elsődleges célja a közlekedési fegyelem megszilárdítása, a balesetek visszaszorítása. A rendőrségnek és társadalmi segítőinek fokozott figyelmét indokolja az is, hogy az erőfeszítések ellenére tavaly 2,6 százalékkal emelkedett a közlekedési balesetek száma. Bár a halálos kimenetelű balesetek száma több mint 3 százalékkal csökkent, 1987-ben még így is 1573 gmber vesztette életét közútjainkon. Kedvező tendencia, hogy tovább csökkent az ittasam okozott balesetek száma, ám az összes balesethez viszonyított arányuk változatlanul magas, 14,3 százalék. A rendőrség adatai arra figyelmeztetnek, hogy a közlekedési balesetek mintegy 83 százalékát a járművezetők okozták, elsősorban a sebesség helytelen megválasztásával, az elsőbbség meg nem adásával, illetve az irányváltoztatásra, a kanyarodásra vonatkozó szabályok megszegésével. További veszélyek forrása, hogy sok járművezető kapcsolódik be a forgalomba műszakilag n.em megfelelő gépjárművel. Emellett sokszor kifogásolható a kerékpárosok, a fogathajtók és a gyalogosok magatartása is. Gyakran maguk a gyalogosok idéznek elő balesetet azzal, hogy figyelmetlenül, sok esetben tilos jelzésj ellenére mennek át az úttesten. Termi szetvédelem Feltárni és megőrizni A biológiai tudományok között az utóbbi időben egyre fontosabb helyet foglal el a szünbiológia. Ebben a megközelítésben a tudományos vizsgálódás nem egyediekkel, vagy egyed alatti szerveződési szintekkel (sejtek, szövetek stb.) foglalkozik, hadern az egyedek bizonyos együttélő csoportjaival, populációkkal, úgynevezett életközösségekkel, úgy, ahogyan a természetben találkozunk velük. Azokban a természetes alakzatokban, együttesen, ahogyan védelemre, mentésre szorulnának — hogy a föld, Földünk is megmenthető legyen. Érdekes tudományos tanácskozást rendeztek a közelmúltban Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Állattani Tanszékén. Tudósokat, környezetvédőket, különféle kutatásvezetőket hívtak meg az eseményre, azzal a céllal, hogy egy munkacsoportot szervezzenek a dél-alföldi régió természetvédelmi programjának tudományos előkészítésére. A programegyeztető megbeszélésen részt vettek a Békés megyei múzeumi kutatások irányítói is. A szigetökológiának, ennek a korszerű, mindössze két évtizedes múltra tekintő tudománynak módszerei hasznosíthatóknak mutatkoznak megyénkben is, de hasonlóképpen Csongrád megyében is. A védelemre szoruló területek már nem ösz- szefüggő egységek, hanem töredékes kisebb tájrészletek. Ilyen úgynevezett „természetközeli helyek”, például a mezőgazdasági táblák közt meghúzódó kis erdőfoltok, gyepfoltok, de egy tanyahely is az. Köztudott, hogy megyénk környezetvédelmi modellme- gye lesz, ,mi több, sokat hallani mostanában egy Békés megyei nemzeti park tervéről is. Területünk természeti összképe eredeti megoldásokat követel a természet- és környezetvédelem megszervezőitől. Az izolált, szigetszerű elrendezettség a szigetökológia elméleti és gyakorlati alkalmazását teszi indokolttá. A természetvédelmi1 programok tudományos megalapozását vállalta tehát ez a tudósokból álló csoport. A beszélgetés során megfogalmazódtak a legfontosabb vizsgálandó alapkérdések is: a jelenleg többé-kevésbé elszigetelődött dél-alföldi természetközeli területek, élőhelyek mennyire alkalmasak az eredeti állapot megőrzésére, illetve milyen mértékig folytatódhat ez az elszigetelődés az'élővilág komoly veszélyeztetése nélkül, valamint, mit kell tennünk, hogy az izoláció ne folytatódjon tovább. * * * A megbeszélésen részt vett Réthy Zsigmond, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának természettudományos osztályvezetője is. Arról kérdeztük őt, hof tartanak a feltáró munkák Békés megyében? — A szervezett munkát 1988- ban kezdtük meg, de szórványos kutatások korábban is folytak. Intézményes, tehát egyetemi, vagy kutatóintézeti háttér hiányában ezen alapvető leltározásokat sem végezték el. A Békés megye természeti képe című kutatási program keretében saját, illetve meghívott kutatói gárdával kezdtük el a rendszeresebb munkálatokat. — Feldolgoztálc-e már a nemzeti park szempontjából számításba vehető területeket? — Elég sok területen elvégeztük a legszükségesebb szondázást, ami a védetté nyilvánításhoz elégséges. Egyik nagyon jelentős területünk például a bélmegyeri erdős puszta. Itt bőven van további részletes kutatásra váró jellegzetesség. Reméljük, hogy a szegedi egyetem által indított izolátumkuta- táisoknak is egy fontos mintaterülete lesz ez az elkövetkezendő esztendőkben. * * * — Meddig terjed az ökológusok feladata, mit tudnak továbbadni? — kérdeztük a rendezvény házigazdáját, dr. Gallé László egyetemi docenst. — Az ökológuson nagyon sokfélét értenek manapság. Szakkifejezéseinket mindenki ismeri és használja anélkül, hogy tudnák a tartalmát. Egy ökológustól elvárják, hogy gyakorlati szakember is legyen, és intézkedési megoldásokat is hozzon. Az ökológus feladata viszont mindenekelőtt az, hogy kutatási eredményeivel olyan alapot szolgáltasson az intézkedő szerveknek, amelyek alapján azok megfelelő stratégiákat dolgozhatnak ki. — Konkrétan a Dél-Alföl- dön? — Meghatározhatjuk, hogy milyen méretű területeket jelölhetünk ki, mekkora legyen a természetvédelmi területek távolsága egymástól, és a legfontosabb, hogy milyen módon lehet megszervezni a természetvédelmet a hivatalosan védett területeken kívül is. Pleskonics András V. L. Bélmegyeri erdős pusztai tájkép Fotó: Réthy Zsigmond
