Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-30 / 102. szám
NÉPÚJSÁG 1988. április 30., szombat Hogy elkerüljük az újabb tragédiákat Kéményseprőt látok... ... már hogyha látok, mert az utóbbi években mind ritkábban foghatom meg gombjaim egyikét, a szerencsét hozó hírnökök láttán. S mindez nem csupán a kéményseprő-vállalatok olykor aggasztó létszámhiányából adódik, hanem egy 1981-ben hozott ÉVM-rendeletbőI is, miszerint a korábban havonta kötelezően előírt kéményseprést évi két alkalomra redukálta. Am ez a két alkalom önmagában még nem lenne kevés, de sajnos gyakran még ennyiszer sem történik meg a kémények tisztítása, vizsgálata. Az elmúlt esztendőben, és sajnos már az idén is volt halálos kimenetelű baleset, melyet a hibás, elhanyagolt kémények, tüzelőberendezések okoztak. S félő, hogy a gázkémények számának és üzemidejének növekedésével még tovább emelkedhet az olykor végzetessé váló mérgezések száma. A további szörnyű balesetek megelőzésére a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat igyekszik minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy alapvető feladatát, a kémények seprését, tisztítását, ellenőrzését a leghatékonyabban elvégezze. E célból hajtott végre változtatást 1988. április l-jével a kéménykarbantartási díj rendszerében is. — Mi a lényege a bevezetett díjmódosításnak? — kérdeztük Varga Jánostól, a vállalat igazgatójától. — Meggyőződésünk, hogy u megyében történt nagyfokú gázbekötésekkel egy időben megnőtt a jelentősége a négyévente eddig is kötelező kéményvizsgálatoknak. Munkatársaink ezen vizsgálatok során tárják fel az esetlegesen előforduló építészeti és tűzrendészeti hiányosságokat, amelyeket írásban, de szóban is közölnek a kémény tulajdonosaival. Sőt, felvilágosítást is adnak a hibák kijavítási módjáról. E tevékenységükért vállalatunk eddig külön térítést a munka elvégzésekor nem kért. mivel ezt a költséget tartalmazta a kéményseprési díj. így gyakran előfordult, hogy a lakosság egy része aláírásával akkor is igazolta a kéményvizsgálatot, ha az valójában nem történt meg. Úgy is mondhatnám, ez volt a kényelmesebb mind a tulajdonos, mind a kéményseprő számára. A szigorúbb és fegyelmezettebb munkavégzés érdekében, valamint hogy érdekeltebbé tegyük a lakosságot, vezettük be a kéménykarbantartási díj megbontását. Ezután a kéményseprési díj nem tartalmazza majd a kéményvizsgálati díjat, így dolgozóink a négyévenkénti kötelező kémény-felülvizsgálat elvégzéséért külön térítési díjat szednek majd a lakosságtól. — Ez a plusz költség várhatóan nem vált ki osztatlan sikert a lakosság körében ... — Sajnos várható — kapcsolódik a beszélgetésbe Kovács Zoltán, a vállalat főmérnöke —, hogy a lakosság egv része nem engedi a kémény-felülvizsgálatot, abban a reményben, hogy így' mentesülhet a vizsgálati díj fizetése alól. Ez azonban nem így van. Egyfelől a kémény tulajdonosa akkor is köteles megfizetni a seprési, vizsgálati díjat, ha nem tart igényt szolgáltatásainkra, másfelől bízok abban, hogy a már bekövetkezett tragédiák kellően meggyőzték a lakosságot afelől, hogy mennyire létkérdés a kémények, tüzelő- berendezések szakszerű karbantartása és időszaki felülvizsgálata. Különösen azon családoknál nem szabad sajnálni ezt a többletkiadást, ahol már áttértek a korszerűbb, energiatakarékosabb tüzelési módra. — Miért veszélyesebb a gáztüzelés a hagyományosnál? — Sokan úgy gondolják, hogy a gáz bevezetésével megszűnik a kémények lét- jogosultsága. Kétségtelen, hogy magához az égési folyamathoz valóban nem szükséges a „kéményhuzat”, mint a hagyományos szilárd- vagy olajtüzeléshez. Ám a gáztüzelés során is keletkeznek mérgező anyagok, melyek zavartalan eltávozásához elengedhetetlen a megbízható kémény. Az új épületeknél általában nincs gond, hiszen a műszaki átadás feltétele a kéményvizsgálat. Azonban több éve üzemelő, vagy a korábban szilárdtüzelésű fűtőberendezésekhez épült kémények átalakítása után alig vált rendszeressé a kéményvizsgálat. A gáztüzelés elterjedésével a lakosság mindinkább lebecsülte munkánkat. A hagyományos tüzelésnél a problémák azonnal jelentkeztek. A tökéletlen égés, füstölés, kormolás máris jelezte a hibát. A gázkazánok. bojlerek többségé azonban rendellenesség mellett is működik, s alattomosan idézi elő a bajt. A vízmelegítőből visszaáramló égéstermék kezdetben bódító hatású, majd pillanatok alatt életveszélyessé válik. Az eldugult kémények — pókhálótól, portól —, elhasználódott, rosszul beállított gáztüzelő berendezések okozta problémáknak gyakran nincs látható jele, aki ebben nem szakember, nem is gondol arra, hogy milyen veszély leselkedik rá a lakásban. Ezért tartjuk rendkívül fontosnak a négyévenkénti rendszeres felülvizsgálatot — hívta fel a figyelmet a főmérnök. — Vajon clegendő-e a négyévenkénti ellenőrzés? — A jól megépített kémények és megfelelően beszabályozott és üzembe helyezett tüzelőberendezések esetében a gyakorlati tapasztalatok alapján elegendő a vizsgálatok ilyen gyakorisága. Kéményvizsgálatok során a szakembereink véleményt mondanak a tüzelőberendezések üzemeltetési körülményeiről is. Egyébként dolgozóinknak az évi kétszeri kéményseprés alkalmával is észrevételezni kell a kéményekkel kapcsolatos hiányosságokat — mondta végül Varga János. * * * A megdöbbentő tragédiákat már nem tudjuk meg nem történtté tenni. Az enyhébb füstmérgezést túlélőkről többnyire nem is igen szerez tudomást a nyilvánosság. Ám a korszerű energiaforrás veszélyeiről igenis tájékoztatni kell mindenkit, kiváltképpen, ha ezzel megmenthetjük embertársaink és magunk életét. Erre vállalkozott most a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat abban a reményben, hogy kezdeményezésük a lakosság körében végül is megértésre talál. Bacsa András Kitüntetett kollektívák A hagyományokhoz híven a munka ünnepének alkalmából az idén is több elismerő címet adományoztak az 1987-ben kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozó kollektíváknak. Megyénk gazdálkodó egységei közül ezúttal az ipari szövetkezetek kapták a legtöbb elismerést, az országos kitüntetéseknek mintegy 20 százalékát nyerve el. Az állami és tanácsi ipar és a szövetkezeti kereskedelem szerényebb mértékű elismerésben részesült. A Magyar Népköztársaság ipari minisztere és az Okisz által adományozott Kiváló Szövetkezet címet nyerte el a szarvasi Szirén Ruházati Ipari Szövetkezet, a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete, a Csaba Szőnyegszövő- és Háziipari Szövetkezet, a Szarvasi Vas-, Fémipari Kisszövetkezet. Kiváló Kisszövetkezet elismerésben részesült a Gyulai Vasipari, Kisszövetkezet. Az ipari miniszter Elismerő Oklevéllel tüntette ki az Orosházi Kazép Ipari Szövetkezetét és a Szolter Békés Megyei Szolgáltató és Termelő Kisszövetkezetet. A Békéscsabai Unicon Ruházati Vállalat az ipari miniszter által adományozott Kiváló Vállalat kitüntetésben részesült. Ugyancsak az ipari miniszter által adományozott Elismerő Oklevelét kapta meg az Orosházi Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalat. A közlekedési miniszter Dicsérő Oklevelét vehette át a Gyulai Autójavító Vállalat. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyag- Ipari Dolgozók Szakszervezetének Elismerő Oklevelében részesült a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat. Kiváló Vállalat, és a Nemzetközi Munkaversenyben Élenjáró Vállalat címet kapott az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat. Kiváló Termelőszövetkezet címet ért el a Hu- nyai Hunyadi Tsz. Kiváló Közös Vállalat címet kapott a mezőkovácsházi Sárréti Tej Közös Vállalat. A MÉM Elismerő Oklevelét kapta a Békéscsabai Állami Gazdaság, a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, a Kardoskúti Rákóczi Tsz, a Köröstarcsai Takarmánykeverő Közös Vállalat és a Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat. A MÉM Dicsérő Oklevelét nyerte el la Hidasháti Állami Gazdaság, az Orosházi Állami Gazdaság, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a Nagybánhegyesi Zalka Tsz^ a Kétsopronyi Rákóczi Tsz, és a Méhkeréki Egyetértés Szakszövetkezet. Kiváló Termelőegység címet kapott az Agrober békéscsabai irodája. A Kereskedelmi Minisztérium, a Szövosz és, a KPVDSZ Elismerő Oklevelében részesült ) a Gyula és Vidéke Afész, a pénzügyminiszter, a Szövosz és a KPVDSZ Elnöksége lElismerő Oklevelet adományozott a Kondorosi Takarékszövetkezetnek. A Szövosz elnökségének Dicsérő Oklevelét kapta a Szarvasi Lakás-, Garázs-, Udü- lőépitő és Fenntartó Szövetkezet. ! Autóbusz- és repülőgépülések gyártását kezdték meg az elmúlt esztendőben Békésen a Fontex Szövetkezetben. A po- liuretánhabból nagy nyomással préselt üléselemekből egy műszakban 80-at tudnak megcsinálni. Képünkön a formale- választóval kezelt présből kiemelik az üléstámlát Fotó: Veress Erzsi Az Üvegipari Művek Orosházi üveggyára termelés-előkészítés területére munkatársat 'keres programozói munkakör betöltésére Feltétel: legalább középfokú műszaki végzettség Jelentkezés: írásban vagy személyesen az Orosházi Üveggyár Személyzeti és Oktatási Főosztályán Cím: Orosháza, Pf.: 118. 5901 Az Orosházi Cj Elet Mgtsz FELVÉTELRE KERES növénytermesztési ágazatvezetöt Felvételi feltételek: szakirányú főiskolai végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat. — NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATI BEOSZTOTT AGRONÖMUST. Felvételi feltételek: — szakirányú középiskolai végzettség — 3 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet: a növénytermesztési főágazatvezetőnél, vagy a személyzeti vezetőnél. Cím: Űj Élet Mgtsz, Orosháza, Alsó Tanyák 47. Várakozással, de cselekvésre készen n /. év elmúlt időszakában — a mindennapi felelősségteljes munkájuk mellett — fontos kérdésekben mondtak véleményt, foglaltak állást a pártszervezetek. összegezték a párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatos beszélgetések tapasztalatait, megtartották az évet értékelő beszámoló taggyűléseket. Ebben az időszakban került sor a párt vezető szerepével, illetve az ideológiai munka továbbfejlesztésével kapcsolatos tézisek vitáira is. A legutóbbi időben az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről bontakozott ki széles körű vita. Néhány szervezeti intézkedésre is sor került, így a békéscsabai városi pártbizottság irányítása területén az elmúlt hónapokban 19 pártvezetőség és pártbizottság alakult át egytestületes, végrehajtó bizottság nélküli pártbizottsággá. Mindezek nagyon sok hasznos tapasztalattal gazdagították a pártmunkát. A párt központi szerveinek az a párttagság által már régóta igényelt törekvése, hogy fontos döntések előtt széles körű véleményt kér a párttagságtól, kedvező fogadtatásra talált. Noha a közreadott dokumentumok véleményezésére kevés idő állt rendelkezésre, megállapítható, hogy a pártszervezetek érdemi munkát végeztek, a párttagok felelősséggel mondtak véleményt a felvetődő kérdésekről. Jóllehet a vélemények jobbára a kedvezőtlen jelenségeket bírálták, de az előző évekhez képest lényegesen többen vállalkoztak arra, hogy javaslatot tegyenek a negatívumok felszámolására. Az érdemi viták igazolták, hogy a döntés-előkészítés során érdemes a párttagság véleményére építeni. Ezáltal megalapozottabbá válnak a döntések, és a végrehajtás feladatai sem felülről jövő parancsnak tűnnek, hanem a párttagok által közösen kimunkált és vállalt kötelezettségnek. Ehhez a gondolathoz szervesen kapcsolódik az a tapasztalat, hogy a párttagságnak, a pártmunkának fokozott igénye van a döntéseket megalapozó és a cselekvési egységet biztosító, meggyőző érvekre. Nem véletlen tehát, hogy a viták során egyik legjobban kifogásolt kérdéskör éppen a párt belső információs rendszerének a fogyatékossága volt. Ezen a területen nem elsősorban a tömegkommunikációs eszközöknek van teendője. A meggyőző érvek közvetítésére az eddigieknél jobban ki kell használni és tovább kell fejleszteni a közélet fórumait, a párt különböző szinten tevékenykedő vezetőivel való találkozások alkalmait is. Ezzel az igénnyel fogalmazódott meg a vitákon az is, hogy a város és a megye vezetőivel nemcsak úgynevezett kötelező alkalmakon találkozzanak az emberek, hanem azokon a hétköznapokon is, amikor a megválaszolásra váró kérdések sora foglalkoztatja és feszültséggel terheli az életüket. A rhár említett egytestületes pártbizottságok létrehozása során működő jelölőbizottságok egyértelműen visszaigazolták, hogy a párttagság a kádermunkában is kezdi határozottan számonkérni a demokratizmust, a nyíltságot. Elveinktől idegennek tartják és joggal tiltakoznak minden olyan személyi kérdéssel kapcsolatos döntés, állásfoglalás ellen, amely tényleges beleszólásuk nélkül születik. A növekvő demokratizmust jelzi az is, hogy a 19 pártbizottság, illetve a pártvezetőség közül 14 helyen kezdeményezte a párttagság, hogy a titkárt közvetlenül az összevont taggyűlés, illetve a küldöttértekezlet válassza meg. Természetesen tapasztalható még idegenkedés a széles körben való megmérettetéstől, hiszen nagyobb a kockázat a megválasztást illetően. Az is tény azonban, hogy ha a vezetői posztra döntően egy adott közösség akarata, bizalma állít valakit, akkor a vezető biztos lehet abban, hogy alkalmassága, tekintélye révén bízták rá az adott közösség, testület vezetését. A kockázat vállalása tehát cserébe biztonságot ad a vezetőnek. Biztonságot, amelynek lényegét, szilárd alapját az a körülmény adja, hogy őt. a vezetőt nem oda tették, hanem megválasztották. V égezetül fontosnak tartom az elmúlt időszak egy sokat emlegetett tanulságát. Azt, hogy párttagok pártonkívüliek egyaránt megfogalmazták: nagy várakozással tekintenek az országos pártértekezlet elé. Ez a várakozás viszont nem a gondok terhétől megha- sonlott, jövőt vesztett ember csodavárása, hanem a társadalomért felelősséget érző, jobbító szándék, tenniaka- rás kifejeződése. Voltaképpen ehhez a tenniakaráshoz, cselekvéshez vár a párttagság világos, mozgósító programot, és megfelelő személyi feltételeket, garanciákat az országos pártértekezlettől. Dr. Szemenyei Sándor, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára „B” kategóriás termelőszövetkezet pályázatot hirdet (rra ■■ ■ wr m főkönyvelői munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez szakirányú felsőfokú végzettség, büntetlen előélet igazolása szükséges. Munkadíjazás: megegyezés szerint. Lakás szükség esetén Szarvason biztosítható. Jelentkezés: személyesen vagy levélben a termelőszövetkezet elnökénél. Cím: „Felszabadulás” Mgtsz, örménykút, Dózsa u. 28. sz. 5556 Telefon: (67) 38-622 Telex: 83 713
