Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

1988. április 28., csütörtök u Szállodai berendezések Hollandiába Etetési kísérlet Télkomléson Lapkázott szója a takarmányban A Bocchi berendezés „gyártmánya", a lapkázott szójabab Fotó: Veress Erzsi A Bubiv gyulai gyárában a tavalyi évkezdet nem sok jóval kecsegtetett. A piacok felvevőképessége csökkent, alapanyag-ellátási problé­mák is adódtak, és a termé­kek is korszerűsítésre szo­rultak. Hogy mégis sikerült eredményes évet zárni, az több tényezőnek köszönhe­tő. A múlt év sikeres erőfe­szítéseinek mérlegét von­hatta meg Paulik János, a Gyula és Vidéke Áfész el­nöke a minap megtartott ün­nepi termelési tanácskozá­son. Az esemény apropóját az adta, hogy a szövetkezet 1987. évi eredményeit a ke­reskedelmi miniszter, a Szö- vosz és a KPVDSZ elnöksé­ge dicsérő oklevéllel ismer­te el. Ezt az elismerést — hal­lottuk a szövetkezet elnöké­től — azzal érdemelte ki e kollektíva, hogy valameny- nyi közgazdasági mutató jó­val kedvezőbben alakult, mint az előző esztendőben. Ezek a tényezők, no meg a csaknem 1,1 milliárd forin­tos árbevétel teljesítése — ami 9,7 százalékkal volt na­gyobb, mint az előző eszten­dőben — emelte az áfészt a — Elsősorban korszerűsí­tettük a termelésirányítást. Kiiktattunk belőle egy „szin­tet”, miáltal közvetlenebbé vált a kapcsolat a vezetés és a dolgozók között. Sokat ja­vított a hatékonyságon — állítja Illich József igazga­tó —, hogy új anyagi ösz­tönzést vezettünk be, olyan jók közé. Külön is figyelmet érdemel az, hogy az árbevé­telük 75 százaléka a kiske­reskedelemből származott. Az élelmiszer-főárucso- port 8,6, a vendéglátás 5,4 százalékos fejlődési dinamiz­musa mellett igen jelentős eredményről adhatott számot az áfész termeltetési és fel- vásárlási ágazata. Ugyanis az ágazat 120 millió forintos árbevételt teljesített, s ez abból következett, hogy a szövetkezet 1987-ben 46 szá­zalékkal vásárolt fel több árut, mint az előző évben. Ezzel függ össze az is, hogy a tőkés exportárualap köze­lítette a 100 millió forintér­téket. Mindez — és persze még sok más — együttvéve te­remtette meg annak felté­telét, hogy a Gyula és Vi­déke Áfész 1987-ben 46 mil­prémiumfeladatokat tűztünk ki, amit havonta értékelünk. Így nem kellett fél évet, évet várni a pénzre, teljesítés esetén havonta mehettek a vezetők és dolgozók a pénz­tárba. Ütemesebbé vált a termelés, a kiszállítások idő­ben történtek. Űj termékek is születtek. A tőkés export teljesítésére az irodákban dolgozók is túlmunkát vál­laltak a termelésben. Saját beruházásban kialakítottuk az úgynevezett VI-os üze­met, ahol a 'kolóniái búto­rok időigényes csavart osz­lopait, díszítő rozettáit gyártják. A vállalat fenn­állásának 25. évfordulója tiszteletére egy lapadagoló gépsort szereltünk fel, amellyel kiiktattuk a fizikai munka egy jó részét. Mind­ezeknek köszönhetően csak­nem 10 millió forinttal telje­sítettük túl a termelési ér­téket, jelentősen növelve a tőkés exportot. A megren­delők elégedettek voltak Hollandiában, Rotterdam­ban és Arnheimben épült szálloda gyulai bútoraival. A nyereségünk meghaladta a 17 milliót, és a keresetszint is 80 ezer forint fölé nőtt. Mindezért a „Kiváló Gyár” megtisztelő címet nyerte el a Bubiv gyulai gyára. Kép, szöveg: Béla Ottó lió 238 ezer forintos nyere­séget érjen el, mely 22,2 szá­zalékkal volt nagyobb, mint a bázisidőszakban. Az említett országos szer­vek által adományozott ok­levelet Tanai Ferenc, a Mé­szöv titkára adta át Paulik Jánosnak, az áfész elnöké­nek. Ezután a megyei párt- bizottság nevében dr. Ko­vács Árpádné, majd Hankó György, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára gratu­lált az elért eredményekhez. Az ünnepi termelési tanács­kozás kitüntetések átadásá­val ért véget. * * * A tavaly megkezdett fe­hérjetakarmány-program felkeltette a termelés és fel- használás iránti üzemi ér­deklődést. A program célja, hogy javuljon az állatállo­mány fehérjeellátása és a hazai fehérjeelőállítás szín­vonala, versenyképessége. Fontos szempontként szere­pel a programban az isi, hogy a szállítási költségek csökkentésére a mezőgazda- sági üzemek a megtermelt növényi fehérjét helyben dolgozzák fel, illetve etessék meg. A hazai fehérjenövé­nyek közül a legértékesebb a szója, amely — antinutri- tív anyagtartalma miatt — csak kezelés után kerülhet takarmányozásra. A Kondorosi Takarmány­keverő Közös Vállalatnál az elmúlt év végén készült el az a 31 millió forint értékű beruházás, amelynek ered­ményeként üzembe helyez­tek egy Bocchi takarmány- pelyhesítő gépet. Az évi 20 ezer tonna kapacitású be­rendezéssel óránként 3 ton­na szója dolgozható fel. A pelyhesítés lényege, hogy húsz percig 120 fokon gőz­zel főzik a magvakat, majd hengerek között ellapítják, szaknyelven lapkázzák. A főzés hatására a keményítő egy része dextrinné és cu­korrá bomlik. A keményítő elveszti rácsszerkezetét, a felülete nagyobb lesz, hasz­nosulása 15-20 százalékkal javul. A lapkázott szója másik nagy előnye, a szójadarához képest, hogy a lapkázott szója 16-18 százaléka szója­olajat, tehát energiát is tar­talmaz. Emellett zsírsavak is találhatók benne, ezáltal a fehérje és a zsírban oldódó vitaminok jobban haszno­sulnak. A szójapehely — lapkázott szója — tehát komplettebb biológiai érté­kű, mint a szójadara. Ezt igazolják a Békés Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat kezdemé­nyezésére végzett összeha­sonlító etetési kísérletek. A Tótkomlósi Tojástermelő Kö­zös Vállalatnál február 16- án kezdődött a kísérlet. Egy mázsa tojótápba 7 kilo­gramm Lapkázott és 7 kilo­gramm import szóját kever­tek. Ezt a takarmányt kap­ta a 25 ezres Shaver tojó­hibrid-állomány. A kontroli- állománynak pedig 100 kilo- grammnyi takarmányba 14 kilogrammnyi import szóját kevertek. Mint R imovszki Györgyné telepvezető el­mondta, két hónap után nem tapasztaltak különbsé­get a kísérleti és a kontroli- állomány tojástermelése kö­zött. A Tótkomlósi Sertéshús­termelő Közös Vállalatnál azonban mást mutat a már­cius 1-én indult kísérleti eredmény. Egy hónap után értékelve az etetési kísérle­tet, Varga Imre igazgató el­mondta, hogy a kísérleti ál­lományból egy sertésnél ■— amelynek egy mázsányi ta­karmányba 6 kilogramm lapkázott és 6,5 kilogramm import szóját kevertek, egy hónap alatt 15 kilogrammos súlygyarapodást mértek. Az ehhez felhasznált takar­mánymennyiség 2,79 kilo­gramm. melynek költsége 17 forint 57 fillér. A kontroli- állományból egy sertés -— amelynek takarmányába kizárólag import szóját ke­vertek — ezzel szemben egy hónap alatt csak 12.5 kilo­grammnyit gyarapodott. Egy kiló súlygyarapodáshoz pedig 3,9 kiló tápra volt szüksége. Ebinek költségé pedig 24 forint 25 fillér. Az eredmények tehát a sertéstenyésztésben biztató­ak. h. E. Hasonló elismerésben ré­szesült a Kondorosi Taka­rékszövetkezet, valamint a Szarvasi •- Lakás-, Garázs-, Üdülőépítő és -Fenntartó Szövetkezet. — Balkus — Meleg étel, tiszta ruha várja a magányos öregeket Üj bútorok születtek a választék bővítésére Egymilliárd forintot meghaladó árbevétel, terven felüli nyereség Kevesebb pótalkatrész fogyott eddig a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelők az idén valamivel több, mint 15 milliárd forint ér­tékben terveznek gépberu­házást, ám ezzel is csak részben tudják megújítani az elhasználódott gépparkot. Nagyf szükségük van tehát arra, hogy évközben folya­matos, zavartalan legyen az alkatrész-, cseredarab-ellá- íás. A kereskedelmi vállala­tok és a gyártók nagy erő­feszítéseket tesznek kellő mennyiség beszerzésére, s hogy fáradozásaikat várha­tóan siker koronázza — ezt bizonyítják a MÉM adatai. A forgalmazók raktár- készlete már az év első he­teiben viszonylag kedvező volt, és azóta is többnyire sikerült lekötniük a hazai gyártású alkatrészeket. A szocialista importrendelések­nek mintegy 80 százalékára volt április elejéig szerződé­ses fedezet, ami viszonylag kielégítő eredménynek szá­mít az évnek ebben az idő­szakában. Az első negyed­évben tőkés importól kö­rülbelül annyi áru érkezett, mint tavaly az év első há­rom hónapjában. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt hetekben a tava­lyinál valamivel kevesebb pótalkatrészt vásároltak. A kínálat általában kedvező­nek mondható, így a gépek javításánál nem volt emlí­tésre méltó fennakadás, a vontatók és a vetőgépek idő­ben indulhattak a határba. Egyes cikkekből a MÉM összesítése szerint azonban immár tartós hiány mutat­kozik, és az utánpótlás sem mindig egyenletes. Üjabban az NDK gyártmányú takar­mánybetakarító gépek csere- darabjaival nem tudják ki­szolgálni a vevőket, az im­portra immár hetek óta hiá­ba várnak a forgalmazók. Egyes gumiabroncsokból és csapágyakból szintén a szük­ségesnél kevesebb van a raktárakban. Mindent egybevetve: á mezőgazdasági termelők pót­alkatrészigényeit a soron következő nagy nyári mun­káknál, és azt követően ősz­szel várhatóan sikerül kielé­gíteni. Az ellátás nagyjából hasonló lesz a tavalyihoz, egyes gépfajták cseredarab­jainak forgalmazásánál még javulás is várható; az NDK gabonakombájnjaihoz és a csehszlovák gyártmányú traktorokhoz több alkatrészt hoznak be. A tavaszi munkáknál a gépek a várt teljesítményt nyújtották eddig. Nagyobb arányú meghibásodást nem észleltek a szakemberek, je­léül annak, hogy a téli-ta­vaszi gépfelkészítés ország­szerte jól sikerült. A 7200 hektáron gazdál­kodó Szarvasi Dózsa Tsz- ben a nyugdíjasok száma 346. A szövetkezeti tagság egyetértésével 1987-ben az alacsony nyugdíjakat 3000 forintra egészítette ki a ter­melőszövetkezet, 1988. janu­ár elsejétől pedig 3400 fo­rintra. — Nálunk nemcsak a ve­zetőség, hanem a tagság ré­széről is nagy tisztelet és megbecsülés övezi az idős embereket — mondja erről Kovács Péter, a szövetkezet elnöke. — A magunk jövő­jét alapozzuk meg azzal, ha most gondoskodunk az öre­gekről, akik annak idején lerakták a szövetkezeti gaz­dálkodás alapjait. Amikor a Táncsics Termelőszövetkezet beolvadt a Dózsába, gyara­podtak az aktív dolgozók csakúgy, mint a nyugdíja­sok. — örömmel mondhatom, hogy egységes a tagság. Nincsenek volt táncsicso- sok, dózsások, csak szövet­kezeti tagság létezik. Ez az egység meglátszik az ered­ményekben is. 1987-ben 52 millió 280 ezer forintos eredményt könyvelhettünk el, erre az esztendőre több mint 66 milliót tervezünk, az árbevételünk meghaladja majd az egymiiLliárd forin­tot. Ezt öregek, fiatalok együtt állítják elő. Akinek az egészsége en­gedi és munkát kér, senkit nem utasítunk el. Főként a kertészetben, a parkosítás­ban, a környezetvédelemben segítenek a nyugdíjasok, de ők őrzik a napraforgótáblát vetés után, nehogy a drága magot megegyék a mada­rak. Számíthatunk rájuk. hibridkukorica-betakarí­táskor, éjjeli-nappali va­gyonőrzésnél és másutt. Aki beáll a sorba, nagyon be­csülettel dolgozik, példát mutat a fiataloknak. Tőlünk telhetőén segítjük az idős embereket. Kirán­dulni visszük őket, hajdú­Az idős emberek ruháit ki­mossák Fotó: Veress Erzsi szoboszlói, hévízi és debre­ceni üdülésre busszal szál­lítjuk a beutaltakat. Se­gélyt adunk rendszeresen a legjobban rászorulóknak. A vezetőségben van képviselő­jük, meghívjuk őket köz­gyűlésekre, nyugdíjastalál­kozóra és örömmel jönnek. Ez év január elsejétől nyugdíjasklubot működte­tünk. A programról a szo­ciális-kulturális bizottság gondoskodik. Itt elsősorban az egyedül élő idős embere­ken szeretnénk segíteni, ne legyenek otthon a négy fal között. Reggel beviszi őket a busz. délután hazaszállít mindenkit. Itt szórakozási lehetőség van, a rendezvé­nyeket szeretik, naponta meleg ételt kapnak, 30-32 idős ember tölt itt kellemes órákat. A háztáji integrációban egyébként arányosan részt vesznek fiatalok és öre­gek. Kockázatvállalás nél­kül sem a nagy „család­ban”, sem a kicsiben nincs eredmény. Megtudtuk azt is: a Dózsa Tsz klubjában nem csak meleg étel, hanem tiszta ru­ha is várja a magányos öre­geket. Ruhaneműiket ugyan­is kimossák, amíg ők szóra­koznak, pihennek. Ennek ér­téke forintban nem mérhe­tő, csak emberségben! Ary Róza Az Üvegipari Művek Orosházi Üveggyára termelés-előkészítés területére munkatársat keres programozói munkakör betöltésére Feltétel: legalább középfokú műszaki végzettség Jelentkezés: írásban vagy személyesen az Orosházi Üveggyár Személyzeti és Oktatási Főosztályán Cím: Orosháza, Pf.: 118. 5901

Next

/
Thumbnails
Contents