Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
1988. ÁPRILIS 26., KEDD Ars: 1,80 forint XT.ITT. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! n Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank hétfőn tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, amelyen részt vett Villányi Miklós pénzügyminiszter. A bank 1987. december 31—i mérlegéről, az 1987. évi eredménykimutatásról és az üzletévről Tímár Mátyás, a bank elnöke tájékoztatta a résztvevőket. A kétszintű bankrendszer kialakításával a belföldi vállalatoknak és szövetkezeteknek addig az MNB által nyújtott hitelek, valamint e gazdálkodó szervezetek betétei átkerültek a kereskedelmi bankokhoz, így a Magyar Nemzeti Bank* 1987. január 1-jei nyitó mérlegének fő összege az 1986. december 31-i zárómérleg főösszegénél 65 milliárd forinttal kisebb lett. Az állami költségvetés adósságállománya — a folyósítások és törlesztések egyenlegeként — december 31-én 135,9 milliárd forint volt. 1987 utolsó napján 171,1 milliárd forint készpénz (bankjegy és érme) volt forgalomban, 26,1 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A lakosságnál levő készpénz 21,8 milliárd forinttal, a pénzintézetek pénztárállománya további 3 milliárd forinttal, a gazdálkodó szervezeteké pedig 1,3 milliárd forinttal gyarapodott. A gazdaság készpénz- igényét — a kétszintűvé vált bankrendszer pénztárállományának többletszükséglete mellett — elsősorban.az inflációs hatások növelték. Jelentősen fokozták a forgalom készpénzszükségletét — az év második felében — a lakosság felvásárlásai, a takarékbetétek egv részének felhasználása, az árszínvonal emelkedése. A bank nyeresége 1987- ben 5,8 milliárd forint volt, 7 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A nyereség csökkenésének egyik oka az, hogy a kiadások, elsősorban a bank által — a külföldi bankokkal szemben konvertibilis devizákban fennálló tartozásállomány után — fizetett kamatok növekedtek. A korszerű építkezések szigorú műszaki előírásainak leginkább megfelelő szigetelőanyagokat készítenek /a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat Üjkígyósi Fedéllemezgyárában. Az elmúlt esztendőben ezekből a korszerű szigetelőanyagokból 21 millió forint értékben exportáltak, főként Ausztriába. Képünkön a gépről lekerült tekercseket raklapra teszik, majd szállításra készítik elő Fotó: Veress Erzsi Több tégla és cserép megyénkből is A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai jó eredménynyel zárták az első negyedévet: téglából 69 millió darabbal, 26 százalékkal, égetett tetőcserépből pedig 3 millió darabbal, 18 százalékkal gyártottak többet, mint tavaly ilyenkor. Nagy szükség volt erre a többletre, mert a várakozással ellentétben az év elején is élénk kereslet sürgette az építőanyagtermelés növelését. Az enyhe tél kedvező lehetőségeit jól kihasználva meggyorsították a gyárak berendezéseinek, felszereléseinek nagyjavítását, hogy több idő jusson a termelésre. Az égetőkemencékből kikerülő termékeket szinte azonnal elvitték az építkezők, s így a többlettermelésből nem jutott a jelentősen megcsappant gyári és kereskedelmi készletek feltöltésére. A termelést az első negyedév végétől is napról napra növelik. Március végéig ugyanis valamennyi hagyományos gyár üzembe helyezte a tégla- és cseréppréseket, április közepéig pedig begyújtották az égetőkemencéket is. Ebben az időszakban az iparág csaknem száz gyárában a napi téglatermelés 4,3 millióról 5,5 millióra növekedett. Most azzal számolnak, hogy májusban elérik a nyári szezon termelési szintjét, a napi 5,5—7 millió darabos teljesítményt. Az iparág áprilisban nem emelte a tégla és a cserép árát, és nem tervez árváltoztatást májusban és júniusban sem. * * * A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat állítja elő a Békés megyében készülő téglák és cserepek 98 százalékát. Krizsán András gazdasági igazgatóhelyettes az első negyedév termelési adatairól mondja: — Téglából 37 milliót gyártottunk, 13 millió darabbal többet a tervezettnél. Ugyanígy túlteljesítettük a cseréptermelési elképzelésünket is, a tervezett 8 millióval szemben 9 millió hornyolt cserépegységet gyártottunk. Mi is arra gondoltunk, hogy az idén csökken az 1987-ben tapasztalt vásárlási láz, de ez nem következett be. Talán azért, mert az építőanyagok megtartották értékmegőrző szerepüket, így az idei kereslet éppolyan magas, mint egy évvel korábban volt. Vállalatunk a többlettermelést többek között úgy érte el, hogy a Jamina tégla- és cserépgyár teljes kapacitással működik és a hatalmas keresletet látva a téli nagyjavításokat időben elhalasztottuk, illetve folyamatosan, leállás nélkül végezzük. —Is— Sajtótájékoztató az ausztriai vámkedvezményekről Szállítják a keveréktakarmányt és a tápokat ia Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint az Orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet iközös keverőüzeméből a környékbeli megrendelő nagyüzemeknek Fotó: Veress Erzsi Az Ausztria által nyújtott vámkedvezményekről tegnap sajtótájékoztatót tartottak a Kereskedelmi Minisztériumban. Antalpéter Tibor főoszT tályvezető elmondotta, hogy Üj-Zéland és Japán után Ausztria is általános vám- preferenciákban részesíti a magyar termékeket. Ennek következtében az Ausztriába exportált magyar áruk vámjai átlagosan 50 százalékkal csökkennek. Kivételt jelentenek ez alól a könnyűipari termékek, amelyeknél a vámmérséklés 35 százalékos. A kedvezmények kiterjednek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek egy szűk csoportjára is, így például a dióbélre, a fagyasztott gyümölcsre,! a paprikára, a mákra és a köményre. Áz általános vámpreferen- ciális rendszer alkalmazásának célja, hogy a fejlett országok elősegítsék a gazdaságilag kevésbé fejlett országok versenyképességének javítását. Ennek érdekében termékeikre — nem kölcsönös és nem diszkriminatív módon — a legnagyobb kedvezményes vámoknál alacsonyabb vámtételeket alkalmaznak. Mivel Magyarország a Világbanktól évek óta olyan hiteleket vesz fel, amelyeket a pénzintézet csak bizonyos gazdasági fejlettségi szintig folyósít tagországainak, hazánk valamennyi fejlett országtól — az Egyesült Államok és a közös piaci tagországok kivételével — kérte az általános vámprefe- renciális rendszer alkalmazását. Korábban csak Üj- Zéland és Japán tett eleget ennek az igénynek. Japánban egyébként a magyar áruk értékesítése 1987-ben 35 százalékkal nőtt. Ausztria példája azért is kedvező, mert várható, hogy hatására más országok is hasonló lépésre szánják el magukat. A vámkedvezmények kedvezően hatnak a magyar—osztrák árucsereforgalom alakulására. Ez nagyon fontos, mivel az elmúlt két esztendőben mintegy 30 százalékkal csökkent a forgalom. A magas vámok elsősorban az Ausztriába szállított feldolgozott termékeinket sújtották. Ennek következménye, hogy a magyar export 68 százalékát nyersanyagok és energiahordozók adják. Ez a struktúra ma már nagy mértékben fékezi az árucsere bővítését. A vámcsökkentés hatására várhatóan jelentősen nő az osztrák piacon a magyar feldolgozóipar — a bútor-" ipar, a gépipar, a gyógyszergyártás, a vegyipar — termékeinek versenyképessége, ami hozzájárul a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez is. NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az ármegfigyelések tapasztalatai Szakszervezeti ellenőrük értekezlete Békéscsabán A Szakszervezetek Országos Tanácsa legutóbbi plénumán állást foglalt a fogyasztói árak társadalmi ellenőrzésének fokozásáról. Ennek megfelelően la sSZOT elnöksége programot fogadott el a fogyasztói árszínvonal figyelemmel kísérésére. Megyénk szakszervezeti társadalmi ellenőrei együttműködve az állami árhatóságokkal ennek Iszellemében folytatták vizsgálataikat. Az első negyedévi ármegfigyelési és áruellátási tapasztalataikat hétfő délelőtti tanácskozásukon összegezték Békéscsabán, laz SZMT-székházban. Dékányné Szemenyei Márta, az SZMT munkatársa elmondotta, hogy jó kapcsolat alakult ki a társadalmi ellenőrök és a helyi tanácsok szakembereivel. Különösen gyümölcsöző az együttműködés Orosházán, Békésen, Mezőberényben. Szeghalmon és Battonyán. Közös vizsgálatokat szerveztek a kereskedelmi felügyelőséggel, a vendéglátóipari vállalattal. A három hónap alatt 875 ellenőrzésre került sor. Elsősorban a hús-, a tejtermékek, a zöldség és a gyümölcs, a ruházat, a bútorok, a híradástechnikai és háztartási gépek, az építőanyagok kínálatát és árát vizsgálták. Gondot okozott a kiskereskedelmi üzletekben a termékek ITJ-szám alapján való azonosítása. A gyártók és a nagykereskedelmi vállalatok ugyanazt az árut más-más számon hozták forgalomba, amely zavart okozott a megfelelő fogyasztói árak kialakításában is. Bajok voltak a helyes árindexek kiválasztásával, alkalmazásával. Az importból származó áruk árazásakor sokszor nem tudták eldönteni a kereskedők, hogy hazai vagy külföldi termékről van-e szó. így fordulhatott elő például, hogy a Lee- Cooper farmert, illetve a CD—20 Dual lézerlemezjátszót az egyik nagykereskedelmi vállalat, hazainak, a másik külföldinek minősítette. Ugyancsak tévedésre adott alkalmat az import alapanyagokból itthon készült termékek besorolása. Ugyanis több helyen szabálytalanul az import árukra vonatkozó árindexeket alkalmazták. Nehezítette a bolti munkát, hogy a nagykereskedelmi vállalatok árközlési kötelezettségüknek késedelmesen és hiányosan tettek eleget. Volt olyan árjegyzék, amely csak a kódszámokat tüntette fel, az ITJ-szám hiányzott a listáról. Az árukínálatra jellemző volt, hogy mintegy 30 százalékkal csökkent a hús és a húskészítmények forgalma. A zöldség- és a gyümölcsellátást megfelelőnek tartották. Az év első három hónapjában a tavalyihoz hasonló kínálatot teremtettek szőnyegből, ágyneműből, tréningruhából, női harisnyanadrágból, férfi félcipőből, gyermekkonfekcióból. Hiánycikknek számított az olcsó fogkrém, a babaápolási cikkek, a mosó- és mosogatószerek, a hajlakkok. Bútorból az első negyedévben alig szállítottak a termelővállalatok. Kevés növényvédő szer, fólia, mező- gazdasági kisgép került az üzletekbe. Tartós fogyasztási cikkekből sem tudták az igényeket kielégíteni. A hiányosságok között sorolta fel, hogy a zöldség-, gyümölcsboltokban csak első osztályú árut kínáltak, holott silány minőségű termé-' kék is jócskán megtalálhatók. Az árfeltüntetés sem az erős oldaluk egyes kereskedőknek. Ilyen szabálytalansággal találkoztak többek között Békéscsabán a Csabai Húsker 8. számú üzletében, a helyi áfész 19. és 26. számú vegyesboltjában. Lejárt szavatossági idejű vajat, tehéntúrót, tartós tejet árusítottak a Békéscsabai Sütőipari Vállalat 3. számú boltjában. Másutt drágábban adták a sampont, az erdélyi főtt szalonnát. Ezután Puskás Ernő, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője az árváltozásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat ismertette. Az első negyedévben a megyei árhatóságok 88 gazdálkodó szervezetnél tartottak árellenőrzést, ez a vállalatok, intézmények, szövetkezetek egyharmadát teszi ki. így összesen 840 üzletben vizsgálódtak. Ellenőrzéseik során a 15 szabálytalanságot vétő szervezettől 700 ezer forintot vontak el. Ezenkívül 17 szabálysértési eljárást kezdeményeztek, amely 20 ezer forint büntetéssel járt, írásbeli figyelmeztetést pedig 76-an kaptak. Természetesen a második negyedévben folytatják az ellenőrzéseket. Folyamatosan vizsgálják a helyes árkialakítást és alkalmazást, az áruellátást, a fogyasztói érdekvédelmet, a szolgáltatások helyzetét. A vitában felszólalt dr. Varga Imre, az SZMT titkára és Hirka Mihály, a megyei kereskedelmi felügyelőség vezetője. S. S.
