Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
Hatékony szocializmusban és nemzeti felemelkedésben kell gondolkodnunk flz országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezete vitáját összegezte a megyei pártbizottság Q 1988- áPrilis 25» hétfő _______________________________________________________________l?'l ( Folytatás az 1. oldalról.) tagságot nyugtalanítja, hogy ebben a helyzetben valóságos és vélt, már megoldható r és megoldhatatlan feszültségek, társadalmi konfliktusok körül olykor parttalanná vált a vita, s a szélsőséges radikalizmustól a visszarendeződni vágyó konzervativizmusig sokféle nézet szabdalja, gyengíti nemcsak a szövetségi politikát, hanem a pártegységet is. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a májusi párt- értekezlet tegye egyértelművé az akaratot, és világossá az utat. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy társadalmunk problémáinak jelentős része nem kizárólagosan magyar jelenség. A világ kapitalista, szocialista országai egyaránt, mint globális jelenséggel néznek szembe a pénzügyi válsággal, az eladósodással, költségvetési hiánnyal, a szociális feszültségeket is kiváltó termékszerkezet-váltással, a politikai intézmények folyamatosan változó szerepével, a környezetvédelem egyre súlyosabb problémáival, hogy csak néhányat említsek. A párttagok jelentős része nem elégszik meg azzal, hogy a kialakult helyzetért a párt és a kormány szervei kollektív felelősséget vállalnak. Személyes felelősöket és felelősségrevonást sürgetnek. Nem vitatjuk az emögött meglevő jószándékot, hogy az új feladatok személyi feltételeit is biztosítani kell. Azonban világosan látnunk kell, hogy bűnbakkereséssel, leváltásokkal önmagában jottányit - sem jutunk előbbre, csak energiánkat fecséreljük. Azzal értünk egyet, hogy olyan intézményes garanciákat kell kiépíteni és érvényesíteni, amelyek a választási rendszer korszerűsítésével, a pártszervek önállóságának erősítésével, a kisebbségtöbbség viszonyának kulturált rendezésével az egyenlőség elvének érvényesítésével, a személyes felelősség erősítésével biztosítják a hibák időben történő kijavítását, a személyes konzekvenciák levonását. Szinte minden taggyűlésen a ténylegesnél is nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a személyi kérdéseknek. A vezetők képességeinek, tudásának, politikai hozzáértésének, demokratikus vonásainak, s nem utolsósorban erkölcsi feddhetetlenségének tulajdonságai felértékelődtek. A párttagság és a párton kívüli közvélemény olyan vezetőket akar, akiket becsülni, tisztelni lehet, akikkel azonosulni tud! Ez a mi osztatlan felelősségünk! Többen felvetették: elégséges-e a szervezeti szabályzat maradéktalan végrehajtását megkövetelni, és a lenini normák betartását szorgalmazni, vagy módosítani kell a szervezeti szabályzatot. Az a meggyőződésünk, hogy a szervezeti szabályzat nem maradhat változatlan, mert a párt működési alapelveinek változatlansága történelmileg konkrét és változó gyakorlattal párosul. Az állásfoglalás-tervezet gazdaságpolitikával foglalkozó fejezetét párttagságunk úgy értékelte, hogy az határozott kiállás a megkezdett reformok következetes továbbfejlesztése mellett. Támogatják a változások fő irányait. A viták arra is figyelmeztetnek, hogy a konkrét gazdasági folyamatok támogatásában sok a teendő. Párttagságunk, még inkább a közvélemény egy része hagyományosan gondolkodik. Éles bírálat érte például a szociálpolitika korszerűtlenségét, a kulturális és az egészségügyi szolgáltatások színvonalát, a strukturális munkanélküliség jelentkezését, a lakáskérdés megoldatlanságát. Ugyanakkor — s gyakran ugyanazok — követelték a felduzzadt állami költségvetés csökkentését, a műszaki fejlesztésre fordítható ösz- szegek növelését, a piaci viszonyok érvényesülésének következetesebbé válását. Kedves Elvtársak! A tudomány, az oktatás, a művelődés, az egészségmegőrzés társadalmi elismerése — párttagságunk véleménye szerint — további fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. Ezért az értelmiség társadalmi szerepének kiemelése jogos. Azokkal a felvetésekkel is egyetértünk, hogy a tudás, a képzettség és szakértelem nem egyetlen társadalmi csoport szükséglete. Véleményünk szerint valamennyi dolgozó számára olyan követendő mintát kell állítani, melyben nem lehet cél a fizikai munka és szellemi munka szembeállítása. A viták során teljes egyetértés alakult ki abban, hogy az ifjúság problémáival a pártnak nagyobb felelősséggel kell foglalkoznia, őszintén el kell ismerni, hogy az elmúlt 10 év erőfeszítései ellenére helyzetük viszonylagosan romlott. Ez indokolja, hogy az országos pártértekezlet konkrétabban fogalmazza meg a rövid távon is megvalósítható feladatokat: a lakáshoz jutásban, a közép- és felsőfokú oktatásban, az elhelyezkedésben. Szükségesnek tartjuk, hogy az országos pártértekezlet értékelje a KISZ tevékenységét, ismerje el szerepvállalását az előttünk álló feladatok kidolgozásában és megvalósításában. Mondja ki, hogy a párt kiemelt feladatának tekinti ifjúsági szervezetének erősítését. Az elmúlt időszak politikai vitáinak, az állásfoglalás-tervezet vitájának is az a legmarkánsabb tapasztalata, hogy a párttagság egyre többet foglalkozik a párt belső ügyeivel, vezető szerepének kérdésével, működési mechanizmusainak gyengeségeivel. Magyarországon egy pártrendszer van, és ez köztudottan nem elméleti, hanem gyakorlati kérdés. Csak elvétve fordult elő, hogy ennek fenntartását vitatták. A szocializmus magyarországi fejlődése bebizonyította, hogy egypárt- rendszer körülményei között is fejlődhet az ország, megteremthető egy átfogó szövetségi-nemzeti egységpolitika, megteremthetők a szocializmus és nemzeti fel- emelkedés feltételei. Igen sokan utaltak azonban arra, hogy az egypártrendszer megköveteli a párt működésének folyamatos korszerűsítését. A pártnak folyamatosan és többet, alaposabban, mélyebben kell foglalkoznia önmaga fejlődésével. Egyetértés alakult ki abban, hogy a párt nem vállalhatja tovább magára az állami, a társadalmi szervezetek feladatait. Arra kell törekedni, hogy mozgalomként, politikai szervezetként működjön, amelynek fő célja a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális fejlődés stratégiai céljainak megfogalmazása, elfogadtatása, a végrehajtásra való mozgósítás, és annak ellenőrzése. A párt nem hozhat határozatokat a gazdaságra, politikára, kulturális-ideológiai életre — függetlenül azok öntörvényeitől — fo-~ galmazták meg elsősorban a gazdasági vezetők, értelmiségiek. Párttagságunk egy része még nem kellően érzékeli, hogy a párt vezető szerepét megőrizni és megerősíteni csak együttesen, a párt tagsága, az alapszervezetek, a párttestületek együttgondolkodásával, cselekvési egységben képes. Támogatjuk a döntési rendszer korszerűsítését, demokratizálódását, az alap- szervezetek kezdeményezési szerepének kimunkálását, az alapszervezetek önállóságának erősítését, a politikai vita szerepének helyreállítását. A hatékony politikai cselekvés alapkérdése minden kommunista párt számára a pártegység. Ennek elméleti és politikai megalapozása indokolt, mert ebben zavar van nemcsak a párttagság gondolkodásában, hanem a pártegységgel kapcsolatos elvárásokban, követelményekben is. A párttagság el akar igazodni mozgásterének lehetőségeiben, jogaiban és kötelességeiben, és joggal igényid, hogy az egység fő hangsúlyait egyértelműbben tisztázzuk. cselekvéseinek normáit ésszerűbben határozzuk meg — mert máskülönben nem érti, hogy miért kell egy adott politikát támogatnia, s mikor kerül pártszerűtlen pozícióba. A vitában több helyen elhangzott, hogy a pártegység kulcskérdése a demokratikus centralizmus értelmezése és működésének gyakorlata. Voltak, akik elutasították ezt az elvet, voltak, akik a régi értelemben vett következetesebb érvényesítését szorgalmazták. Az a véleményünk, hogy a párt működési elvei történelmileg konkrétak, a párt működési körülményeihez igazodnak. A párt központosított akarata teremt rendet az érdekeltérések között, vezéret- heti-irányíthatja a párt demokratikus struktúrájának továbbfejlesztését, teremti meg a pártegység legfontosabb feltételeit. Szerepe ma sem nélkülözhető. Párttagságunk azt várja, hogy a problémák megjelenése, tudományos felismerése és a gyakorlati válaszadás között ne legyen szakadék, s rövidüljön az idő. A valóságfeltáró munka igazságtartalma pedig nem többségi-kisebbségi kérdés, , az igazság nem a többséggel járó kategória. A pártnak ezért nyitottnak kell lennie mindenekelőtt a változó valóság felé. A különböző nemzedékek tapasztalatai és érdekei, a pá-rton- kívüliek meggondolásai, minden racionális gondolat, amely integrálható a szocializmus építésébe, platformot kaphat a pártban. E1- utasítóak azokkal szemben vagyunk, akik megtagadnak mindent, ami társadalmunkban, a szocializmus építésében eredmény és érték, s nyilvánvalóan nem szocialista úton keresik a kibontakozást. A választási, döntési rendszer tézisekben megfogalmazott korszerűsítésével párttagságunk egésze egyetért, továbbá elmélyítésében, konkretizálásában érdekelt. Támogatjuk a jelölés és választás demokratizálását, a rotáció intézményesítését. Sok vélemény hangzott el vitáink, politizálásunk jellemzőiről. A politikai kultúra átalakulása sem megy egyik napról a másikra, a kiáíkozást, a nézetek politikailag önkényes besorolását, a személyeskedést fokozatosan fel kell hogy váltsa a türelmes politikai vita. Az eltérő nézetek kezelése, a többségi és kisebbségi vélemények rendszerének beépítése, politikai gyakorlata széles körben támogatásra talált azzal az igénnyel, hogy mindig annak az álláspontja érvényesüljön — legyen az először akár kisebbség is —, aki a helyes megoldást javasolja. Az egyik fontos tapasztalatunk, hogy a pártszervezetek figyelmét erőteljesebben kell a helyi politika felé fordítani. Az állampolgárok, párttagok jelentős része nem tud közvetlenül részt venni a nagy politikában, de érdekelt a munkahely viszonyainak változtatásában, településéhez, szülőföldjéhez ezer szál köti. Egyetértünk azokkal a felvetésekkel, amelyek az alapszervezetek, a helyi párt-, állami, tanácsi szervek önállóságának bővítését szorgalmazzák. Párttagságunknak az a véleménye, hogy egy korszerű, hatékony szocializmusban a nyilvánosság meghatározó tényező. A párttagság tájékoztatása, a (Folytatás a 3. oldalon.) Kiegészítő javaslatok a tervezethez (részlet): (Az l b. ponthoz.) A Központi Bizottságban és az alsóbb párttestületekben is csökkenteni kell a „beosztás” miatti tagok arányát. Fejleszteni kell a jelölés rendszerét, erősíteni demokratizmusát, nyíltságát. A jelölést alulról felfelé mindenütt bizottságok készítsék elő. A jelölőbizottságok tagjait közvetlenül a pártszervezetek taggyűlésén, illetve pártértekezleteken kell megválasztani. A küldő szervek ne csak kezdeményezhessék a testületi tagok visszahívását, hanem rendelkezzenek a visszahívás jogával is. (Az Vd. ponthoz.) Általános gyakorlattá kell tenni valamennyi pártszerv — a kongresszustól az alapszervezetekig — határozatainak rendszeres értékelését, a valóság által nem igazolt döntések érvénytelenítését, megfelelő módosítását. (Az l!g. ponthoz.) Azt, hogy a párttagságot foglalkoztató valamennyi kérdés megválaszolásra kerüljön, nem lehet kizárólag az alapszervezetekre bízni. Az elmúlt időszakban sok általános, főleg ideológiai kérdés halmozódott fel, amire a párttagság az országos pártértekezlettől várja a választ. (A4, ponthoz.) „A politikai nyilvánosság terjedjen ki az állami és a társadalmi életre..mondat helyett: „A politikai nyilvánosság terjedjen ki a párt-, az állami és a társadalmi életre”. Kiegészítő javaslatok a tervezethez (részlet): (A 2. ponthoz.) A foglalkoztatáspolitika reformját ki kell dolgozni, így különösen a munkához való jog érvényesítésében, melyek az állami szervek, a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek feladatai, és mi tartozik magára az állampolgárra. (A3, ponthoz.) Helyes, hogy az állásfoglalás-tervezet kiemelten foglalkozik az értelmiség társadalmi szerepével. A szellemi munka, a tudás, a teljesítmény megfelelő politikai, anyagi és erkölcsi megbecsülése az egész társadalomra vonatkozzon. (A III. fejezethez.) A nemzetközi helyzet értékelésével egyetértünk. Javasoljuk megvizsgálni, hogy a külső feltételek miként hatottak és hatnak a magyar társadalomra. A közvéleményben felvetődött, hogy megértek a feltételei annak, hogy a szocialista országok tartsanak közös tanácskozást nemzetiségi kérdésről. Kiegészítő javaslatok a bevezetőhöz (részlet): A problémák felhalmozódásának okai között ki kellene térni a politikai struktúrára is. * * * Meg kellene állapítani, hogy társadalmunkban csökkent a közösségi, közéleti aktivitás, amely megmutatkozik a politikai, társadalmi szervezetektől való elfordulásban is. Javasoljuk e jelenség okainak mélyebb elemzését. ' * * * Az országos pártértekezlet egyértelműen mondja ki, hogy mit ért a „szükséges reformok” kifejezés alatt, s határozza meg a párt helyét, szerepét a változó politikai intézményrendszerben. * * * Szükségesnek tartjuk tisztázni a pártirányítás elvipolitikai eszközeit, mert a gyakorlatban az eszközök és a módszerek, mint fogalmak, keverednek, szükséges, hogy minden pártszerv és szervezet egységesen értelmezze és alkalmazza azt. Az új gyakorlathoz más minőségű személyi feltételek kellenek, megfelelő erkölcsi elismeréssel. Erre utalni kell az állásfoglalásban!
