Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-22 / 95. szám
1988, április 22., péntek II sarkad! párt-vb tárgyalta Gazdálkodás és érdekvédelem Sarkadon az MSZMP városi jogú nagyközségi bizottságának végrehajtó bizottsága a közelmúltban két fontos napirendet tárgyalt. Tájékoztatót hallgatott meg a Gyulai Háziipari és Népművészeti Szövetkezet munkájáról, hiszen az üzemnek a nagyközségben 266 embert foglalkoztató telephelye van. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot az a tájékoztató, amely a település szakszervezeti bizottságának tevékenységét összegezte, különös tekintettel a fiatalok és a nyugdíjasok élet- és munkakörülményeire. A háziipari és népművéMit akar a kisipar? Orosházi helyzetkép Baji Lajos műszerész immár 48 esztendeje a szakmában Fotó: Veress Erzsi szeti szövetkezet munkáját a különböző párt- és állami határozatok, szövetségi ajánlások határozták meg az utóbbi években, hangsúlyozták az ülésen. Közülük leginkább a termékszerkezet megújítására, a gazdaságtalan termékek, termékcsoportok csökkentésére, illetve megszüntetésére, a tőkés export fokozására, a hulladékok hasznosítására figyeltek. Természetesen nagy gondot fordítottak a keresetek növelésére, a vezetés színvonalának az emelésére. Nos, a gazdálkodási adatok azt tükrözik, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. Az összes árbevétel 3 év alatt csaknem 10 millió forinttal nőtt, tavaly elérte az 59 milliót. Az ipari termelés számottevően emelkedett. Az elmúlt évben tőkés országokba 14,6, szoeialsta államokba 10,9 millió forint értékű terméket szállítottak, a nyereség csaknem 6 milliót tett ki. Ehhez hozzá kell tenni: a megye hét településén dolgoznak, a legtöbb bedolgozót foglalkoztató szövetkezetek egyikének számítanak. Kétségtelen, a legsikeresebb időszaknak az elmúlt esztendő bizonyult, amely a következetes piackutatás eredménye. Nem kis erőfeszítésükbe került a tőkés export stabilizálása, a választék bővítése, a rugalmas szállítási feltételek megteremtése. A dollárelszámolású kivitel 10 százalékos növelése mindenesetre önmagáért beszél. Nehezítette a helyzetüket, hogy a szocialista piacok 1986-ban szűkültek, de újabb ajánlatokkal, közvetlen exporttal tavaly sikerült túlteljesíteni a tervet. Így a nyereség egy év alatt 30 százalékkal nőtt. Ugyanakkor arra törekedtek, hogy a dolgozókat minél hatékonyabban foglalkoztassák. Csökkentették a kézi hímzés, a horgolás részarányát, ami azt jelenti: az ezzel foglalkozó bedolgozók száma kevesebb, mint 1984-ben volt. A sarkadi telephely ipari termelése 1987-ben 31 millió forintot tett ki, a saját bolt bevétele 1,7, a tőkés és a szocialista export részaránya pedig 19 millióra rúgott. Ebből az következik: az összes árbevétel 55,7, az ipari termelés 59,5, a tőkés export 99,4, a nyereség 60 százaléka innen származik. A telephely részlegeiben az ipari termelés a szövetkezeti növekedést túlszárnyalva 17 százalékkal emelkedett. Több kézi szövésű szőnyeget szállítottak belföldre és tőkés piacokra, nőtt a konfekcionált áruk szocialista exportja, míg a kötőrészleg termelése csökkent. A sarkadi kiskereskedelmi, saját üzlet forgalma 30 százalékkal emelkedett, bővült a választék. Elősegítették a nyugdíjasok, a megváltozott munkaképességűek, a nagy- családosok munkavállalását, ma már 100 ilyen dolgozót foglalkoztatnak. A keresetek is növekedtek, de ez még mindig kevesebb a település más ipari üzemeinek átlagbérénél. Az idei kilátások már nem annyira rózsásak. Előzetes számítások szerint, még azonos költségek mellett is, 6-7 százalékkal lesz kevesebb az árbevétel, amely a nyereség 60-70 százalékos csökkenését jelenti. A termelést és az értékesítést befolyásolja a bébi- és gyermekruházati cikkek fogyasztói árának drasztikus emelkedése, hiszen ezeknek a termékeknek a nagy része korábban forgalmiadó-mentes volt. A legfontosabb feladat viszont a tőkés export fokozása, amely ebben az évben is biztató. Ott terveznek létszámnövelést, ahol korszerű technológiával, kevesebb élőmunka-ráfordítással növelhető a termelékenység. Ilyen megfontolásból határozták el a sarkadi telephely bővítését, amely 500 négyzetméter üzemcsarnok felépítését, mintegy 50 állandó dolgozó és legalább 20-25 bedolgozó foglalkoztatását jelenti. A létesítmény üzembe helyezésével több szőnyeg és konfekcionált áru kerül ki a telephelyről. Lényegében ehhez kapcsolódott a márciusi napirend, amely a nagyközség szakszervezeti bizottságának munkájáról szólt. Ugyanis a szakszervezetnek nagy szerepe van az emberek életkörülményeit leginkább befolyásoló szociális, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, közlekedési és kommunális ellátás feladatainak kialakításában, megvalósításában. A másik fontos teendő a fiatalok és az idősek életének alakítása. Arra kell törekedni, hogy olyan közép- és hosszú távú foglalkoztatáspolitika jöjjön létre, amely javítja a fiatalok esélyét a pályakezdésben, az elhelyezkedésben. Ez összhangban van azzal az elképzeléssel, miszerint fokozni szükséges a település megtartó erejét. A szakszervezeti bizottság gyakran foglalkozik a szakmunkásképzés, az utánpótlás helyi gondjaival, a tapasztalatokkal, a fiatalok beilleszkedésével. Az eddigi tapasztalatok azt jelzik: a szakmunkásképzés és a munkahelyi igények nincsenek kellően összehangolva. További gond, hogy kevesen választják a hegesztő-, a lakatos-, az esztergályosszakmát. A pályakezdők lehetőségei azonban meglehetősen mostohák. A keresetek jócskán elmaradnak az országos átlagtól, nehéz lakáshoz jutni, az üzemekben korszerűtlen a technika és a technológia, szerények a művelődési, a szórakozási, a sportolási lehetőségek. így a családi kötődés sem sziklaszilárd, hiszen az előzőek hiánya miatt sokan vándorbotot vesznek a kezükbe. A nyugdíjasok életéről is tájékozódtak. Megítélésük szerint a tanács megfelelő információval rendelkezik az idősekről. Segélyekkel igyekszik megkönnyíteni a megélhetést, a munkahelyeken a szakszervezeti bizottságok is fi evetemmel kísérik helyzetüket. S. S. Az 1980-as évek derekától a kisipar teljesítménye és részvétele a gazdaság egészén bélül jelentősen növekedik. A lakossági szolgáltatások mintegy kétharmadát, az építőipari, szállítmányozási szolgáltatások több mint 80 százalékát a kisiparosok nyújtják. Körükben — a gazdasági változások hatására — bizalmatlanság tapasztalható. Az új adózási formák, az utóbbi években bekövetkezett jogszabályváltozások a vállalkozói kedv kibontakozásának megtorpanásához vezettek. Orosházán 1988 elején a kisiparosok száma hozzávetőlegesen 3 százalékkal csökkent. Az iparjogosítványok visszaadásának okait vizsgálva két megállapításra jutottunk. Az egyik: nagy teher nyugdíj mellett a könyvvezetési kötelezettség. A másik: a munkaviszony mellett ipart gyakorlók esetében a jövedelmeket összevonták. Ez utóbbira példa Kerekes István felvonószakértő esete is. — Nyolc évig végeztem Orosházán 5 lakóházban a liftek karbantartását — mondja. — Saját szerszámokkal, műszerekkel dolgoztam. Hétköznap vagy munkanap egyrement, hiszen a felvonók gyakran szombat, vasárnap mondták fel a szolgálatot. Ennek ellenére szívesen csináltam, mert a szellemi munkám mellett felüdülést jelentett a fizikai „kikapcsolódás”. Az új rendeletek viszont gondolkodóba ejtettek. Rájöttem, hogy a jövedelem- összevonás miatt a keresetem 70-80 százalékát elviszi az adó. Ezért úgy döntöttem, hogy nem folytatom a karbantartói munkát. Vannak, akik mindezek ellenére továbbra is maradnak. Javító, szolgáltató nyugdíjas kisiparosok, akiket a szakma szeretete és a megrendelők tisztelete ösztönöz újabb munkák vállalására. Mások — bízva a magánvállalkozás nyereséges voltában — új iparengedélyt váltanak. (Több kontár is így legalizálja tevékenységét!) Sajnos, kevesen számolnak azzal, hogy ma már nem elegendő az elhatározás a műhelyalapításra, vagy az új üzlet, a szolgáltatás beindítására. A szakmai felkészültségnek párosulnia kell közgazdasági ismeretekkel, piackutató képességekkel, ésszerű kockázatvállalással, és legfőképpen előrelátással. Vajon számolt ezekkel a nehézségekkel Vigyikán György öntő. aki néhány hete váltotta ki iparengedélyét? — Természetesen latba vetettem mindent, de még így is kifizetődőbb számomra — a nagy elvonások ellenére — kisiparosként dolgozni. mint nagyvállalatnál. A műhelyben lévő gépek komoly értéket képviselnek, az öntés precíz munkát igényel. Kockázatvállalás van bőven. De miben nincs? Mivel Orosházán nincs fémöntöde, ezért a piaci lehetőségeim még jók. Kozmetikus, tévészerelő, karosszérialakatos — mind szépen csengő szavak, úgyis mondhatnánk, divatszakmák. Emellett viszont a szolgáltatások terén hatalmas a kielégítetlen igény. Ortopédcipész, háztartásigép-szerelő, redőnyjavító, kovács, szíjgyártó és további néhány szakmában évek óta nincs jelentkező. (Sajnos, a tanulóképzést sem segíti elő az új adórendeletbe foglalt kedvezményrendszer.) Jelenleg Orosházán az iparosok 40 tanulót oktatnak komoly, felelősségteljes munkával. Valkai Sándornál ketten sajátítják el az ácsmesterség minden csínját- bínját. — A fiúk: Vajda Imre és Koczka Zsolt most első éves ipari tanulók. Ügyes, szorgalmas gyerekek, érdeklődnek a szakma iránt. A gépi fűrészeléstől a szerszámkészítésig mindenben segítenek. Szeretek velük foglalkozni. Ettől függetlenül meggondolom, hogy a jövőben vállalok-e tanulókat, mert az új rendelet értelmében a 100 ezer forint jövedelem alatti vállalkozó nem kap tanulókedvezményt. Én ebbe a kategóriába tartozom, ezért megvonják tőlem a támogatást. A város kisiparosságának 90 százaléka évi 100 ezer forint jövedelem után adózik. Csete Ilona A régen várt jó idő kicsalogatta az üdülő- és kiskerttulajdonosokat is a szabadba, s megkezdődött a környék csino- sítgatása. Képünk a megye bármely pontján készülhetett volna, de ez Gyopárosfürdő egyik utcácskájában készült, ahol nagy gonddal festik a kerítést Fotó: Veress Erzsi Vállalkozó Zöldértek A fogyasztási szövetkezeti vállalatok egyre jobban alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági körülményekhez. Ennek jeleit mutatja, hogy a Zöldért-vállalatok nagy része a korábbinál sokkal inkább vállalkozik, ez elsősorban a kistermelők munkájának jobb szervezésében, a felvásárolt termékek feldolgozásában és .a nagyobb települések ellátásának javításában mutatkozik meg. A Zöldértek forgalmuknak már csaknem a felét jelenleg is a kistermelőkkel bonyolítják te. Változatos módszerekkel ösztönzik a kistermelőket több termék előállítására; gépeket, eszközöket adnak számukra, a szakcsoportok rajtuk keresztül kapják a vetőmagot. Tavaly csaknem 800 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a Zöldértek a fővárosban, ahol egyre növekvő a szerepük. Az idén megközelítőleg egymilliárd forintos forgalomra számítanak. A legtöbb terményt a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat hozza a| fővárosba, és egyre több árut értékesít Budapesten a Baranya, a Csongrád és a Somogy megyei Zöldért Vállalat. Ezek a cégek elsősorban arról ismertek, hogy az átlagos napi piaci árak alatt kínálják a leveszöldségeket, és egyes időszakokban az almát is. Űjabban néhány Zöldért- vállalat — a Baranya megyeiek példája nyomán — megyeszékhelyen nyit úgynevezett olcsó boltot, amelyben 8-10 százalékkal alacsonyabb áron értékesíti termékeit. Vadászat és idegenforgalom. Megyénk vadászatra hasznosított területe 540 000 hektár. E területen 51 vadásztársaság és négy állami vadászati joghasznosító működik. Békés megyében több mint 2400' vadászt tartanák számon. A vadászati joghasznosító vadásztársaságok és állami szektorok a különböző vadkereskedelmi vállalatokkal kötött szerződés alapján külföldi bérvadásztatást is folytatnak. Ennek, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatásoknak a devizabevétele! tavaly meghaladta a 100 millió forintot, melyből a Békéscsabai Állami Gazdaság Mavad Vadászatszervező Irodájának forgalma 33,4 millió forint volt. Korengedményes nyugdíjasok. Békés megyében is egyre többen élnek a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíj lehetőségével. A jogszabály a múlt év október 15-étől teszi lehetővé, hogy azok a dolgozók, akiket munkahelyükön átszervezés, vagy felszámolás miatt foglalkoztatni nem tudnak, és csupán néhány esztendő van hátra nyugdíjazásukig, hamarabb elmehessenek nyugdíjba. Ez idő alatt 91 ilyen engedélyt adott ki a megyei tanács elnöke. Általában 35-40 éves munkaviszonnyal rendelkező dolgozók kérték a korengedményes nyugdíjaztatást, amihez egyébkéntl nőknél minimum 25, férfiaknál 30 munkában töltött esztendő szükséges. Számukra a nyugdíjkorhatár eléréséig egykori munkáltatójuk folyósítja a nyugdíjakat és a társadalombiztosítási igazgatóság soron kívül intézi ezen ügyeket. ötvenezer sicipő külföldre. A gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság az elmúlt évben hozta létre sícipőfel- sőrész-készítő üzemét, munkalehetőséget teremtve ezzel a településen élő nőknek. Az első évben a kezdeti nehézségek miatt nem is várhattak még nyereséget a gyo- maendrődiek. Az idén viszont már egyértelműen megfogalmazták: a jövedelmezőség elérése a cél. A közelmúltban sikerült jelentős üzletet kötniük egy osztrák— olasz vállalattal,1 a Tyroliá- val. Ennek értelmében ebben az évben a Körösi Állami Gazdaságban 50 ezer sícipőfelsőrészt készítenek á külföldi partnernek. Várhatóan szeptember végére teljesíteni is tudják a megállapodásban rögzítetteket a gyomaendrő- diek. A Békés Megyei Tanács kelés gépkocsimosója az alábbi szolgáltatásokkal áll a lakosság és a közületek rendelkezésére: — gépi mosás (samponos) és szárítás — gépi mosás (samponos), szárítás és belső törlés. Cím: Békéscsaba, Árpád sor 2/6. (A bíróság mellett.) Nyitva tartás: munkanapokon 6-tól 10 óráig és 14-től 18 óráig.
