Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

1988, április 22., péntek II sarkad! párt-vb tárgyalta Gazdálkodás és érdekvédelem Sarkadon az MSZMP városi jogú nagyközségi bizott­ságának végrehajtó bizottsága a közelmúltban két fon­tos napirendet tárgyalt. Tájékoztatót hallgatott meg a Gyulai Háziipari és Népművészeti Szövetkezet munká­járól, hiszen az üzemnek a nagyközségben 266 embert foglalkoztató telephelye van. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot az a tájékoztató, amely a település szakszervezeti bizottságának tevékenységét összegezte, különös tekintettel a fiatalok és a nyugdíjasok élet- és munkakörülményeire. A háziipari és népművé­Mit akar a kisipar? Orosházi helyzetkép Baji Lajos műszerész immár 48 esztendeje a szakmában Fotó: Veress Erzsi szeti szövetkezet munkáját a különböző párt- és álla­mi határozatok, szövetségi ajánlások határozták meg az utóbbi években, hangsúlyoz­ták az ülésen. Közülük leg­inkább a termékszerkezet megújítására, a gazdaságta­lan termékek, termékcso­portok csökkentésére, illet­ve megszüntetésére, a tőkés export fokozására, a hulla­dékok hasznosítására fi­gyeltek. Természetesen nagy gondot fordítottak a kere­setek növelésére, a vezetés színvonalának az emelésére. Nos, a gazdálkodási ada­tok azt tükrözik, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. Az összes árbe­vétel 3 év alatt csaknem 10 millió forinttal nőtt, tavaly elérte az 59 milliót. Az ipa­ri termelés számottevően emelkedett. Az elmúlt év­ben tőkés országokba 14,6, szoeialsta államokba 10,9 millió forint értékű termé­ket szállítottak, a nyereség csaknem 6 milliót tett ki. Ehhez hozzá kell tenni: a megye hét településén dol­goznak, a legtöbb bedolgo­zót foglalkoztató szövetkeze­tek egyikének számítanak. Kétségtelen, a legsikeresebb időszaknak az elmúlt esz­tendő bizonyult, amely a következetes piackutatás eredménye. Nem kis erőfe­szítésükbe került a tőkés export stabilizálása, a vá­laszték bővítése, a rugalmas szállítási feltételek megte­remtése. A dollárelszámolá­sú kivitel 10 százalékos nö­velése mindenesetre önma­gáért beszél. Nehezítette a helyzetüket, hogy a szocia­lista piacok 1986-ban szű­kültek, de újabb ajánlatok­kal, közvetlen exporttal ta­valy sikerült túlteljesíteni a tervet. Így a nyereség egy év alatt 30 százalékkal nőtt. Ugyanakkor arra töreked­tek, hogy a dolgozókat mi­nél hatékonyabban foglal­koztassák. Csökkentették a kézi hímzés, a horgolás részarányát, ami azt jelenti: az ezzel foglalkozó bedolgo­zók száma kevesebb, mint 1984-ben volt. A sarkadi telephely ipari termelése 1987-ben 31 mil­lió forintot tett ki, a saját bolt bevétele 1,7, a tőkés és a szocialista export részará­nya pedig 19 millióra rú­gott. Ebből az következik: az összes árbevétel 55,7, az ipari termelés 59,5, a tőkés export 99,4, a nyereség 60 százaléka innen származik. A telephely részlegeiben az ipari termelés a szövetke­zeti növekedést túlszárnyal­va 17 százalékkal emelke­dett. Több kézi szövésű sző­nyeget szállítottak belföldre és tőkés piacokra, nőtt a konfekcionált áruk szocialis­ta exportja, míg a kötőrész­leg termelése csökkent. A sarkadi kiskereskedelmi, sa­ját üzlet forgalma 30 száza­lékkal emelkedett, bővült a választék. Elősegítették a nyugdíjasok, a megváltozott munkaképességűek, a nagy- családosok munkavállalását, ma már 100 ilyen dolgozót foglalkoztatnak. A kerese­tek is növekedtek, de ez még mindig kevesebb a település más ipari üzemeinek átlag­bérénél. Az idei kilátások már nem annyira rózsásak. Előzetes számítások szerint, még azo­nos költségek mellett is, 6-7 százalékkal lesz kevesebb az árbevétel, amely a nye­reség 60-70 százalékos csök­kenését jelenti. A termelést és az értékesítést befolyásol­ja a bébi- és gyermekruhá­zati cikkek fogyasztói árá­nak drasztikus emelkedése, hiszen ezeknek a termékek­nek a nagy része korábban forgalmiadó-mentes volt. A legfontosabb feladat vi­szont a tőkés export foko­zása, amely ebben az évben is biztató. Ott terveznek lét­számnövelést, ahol korszerű technológiával, kevesebb élőmunka-ráfordítással nö­velhető a termelékenység. Ilyen megfontolásból hatá­rozták el a sarkadi telep­hely bővítését, amely 500 négyzetméter üzemcsarnok felépítését, mintegy 50 ál­landó dolgozó és legalább 20-25 bedolgozó foglalkozta­tását jelenti. A létesítmény üzembe helyezésével több szőnyeg és konfekcionált áru kerül ki a telephelyről. Lényegében ehhez kap­csolódott a márciusi napi­rend, amely a nagyközség szakszervezeti bizottságának munkájáról szólt. Ugyanis a szakszervezetnek nagy sze­repe van az emberek életkö­rülményeit leginkább befo­lyásoló szociális, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, közlekedési és kommunális ellátás feladatainak kialakí­tásában, megvalósításában. A másik fontos teendő a fiatalok és az idősek életé­nek alakítása. Arra kell tö­rekedni, hogy olyan közép- és hosszú távú foglalkozta­táspolitika jöjjön létre, amely javítja a fiatalok esé­lyét a pályakezdésben, az elhelyezkedésben. Ez össz­hangban van azzal az el­képzeléssel, miszerint fo­kozni szükséges a település megtartó erejét. A szakszer­vezeti bizottság gyakran fog­lalkozik a szakmunkáskép­zés, az utánpótlás helyi gondjaival, a tapasztalatok­kal, a fiatalok beilleszkedé­sével. Az eddigi tapasztala­tok azt jelzik: a szakmun­kásképzés és a munkahelyi igények nincsenek kellően összehangolva. További gond, hogy kevesen választ­ják a hegesztő-, a lakatos-, az esztergályosszakmát. A pályakezdők lehetőségei azonban meglehetősen mos­tohák. A keresetek jócskán elmaradnak az országos át­lagtól, nehéz lakáshoz jutni, az üzemekben korszerűtlen a technika és a technológia, szerények a művelődési, a szórakozási, a sportolási le­hetőségek. így a családi kö­tődés sem sziklaszilárd, hi­szen az előzőek hiánya mi­att sokan vándorbotot vesz­nek a kezükbe. A nyugdíjasok életéről is tájékozódtak. Megítélésük szerint a tanács megfelelő információval rendelkezik az idősekről. Segélyekkel igyek­szik megkönnyíteni a meg­élhetést, a munkahelyeken a szakszervezeti bizottságok is fi evetemmel kísérik helyze­tüket. S. S. Az 1980-as évek derekától a kisipar teljesítménye és részvétele a gazdaság egé­szén bélül jelentősen növe­kedik. A lakossági szolgál­tatások mintegy kétharma­dát, az építőipari, szállít­mányozási szolgáltatások több mint 80 százalékát a kisiparosok nyújtják. Körükben — a gazda­sági változások hatására — bizalmatlanság tapasztalha­tó. Az új adózási formák, az utóbbi években bekövet­kezett jogszabályváltozások a vállalkozói kedv kibonta­kozásának megtorpanásához vezettek. Orosházán 1988 elején a kisiparosok száma hozzávetőlegesen 3 százalék­kal csökkent. Az iparjogo­sítványok visszaadásának okait vizsgálva két megál­lapításra jutottunk. Az egyik: nagy teher nyugdíj mellett a könyvvezetési kö­telezettség. A másik: a munkaviszony mellett ipart gyakorlók esetében a jöve­delmeket összevonták. Ez utóbbira példa Kerekes Ist­ván felvonószakértő esete is. — Nyolc évig végeztem Orosházán 5 lakóházban a liftek karbantartását — mondja. — Saját szerszá­mokkal, műszerekkel dol­goztam. Hétköznap vagy munkanap egyrement, hi­szen a felvonók gyakran szombat, vasárnap mondták fel a szolgálatot. Ennek el­lenére szívesen csináltam, mert a szellemi munkám mellett felüdülést jelentett a fizikai „kikapcsolódás”. Az új rendeletek viszont gon­dolkodóba ejtettek. Rájöt­tem, hogy a jövedelem- összevonás miatt a kerese­tem 70-80 százalékát elviszi az adó. Ezért úgy döntöt­tem, hogy nem folytatom a karbantartói munkát. Vannak, akik mindezek ellenére továbbra is marad­nak. Javító, szolgáltató nyugdíjas kisiparosok, aki­ket a szakma szeretete és a megrendelők tisztelete ösz­tönöz újabb munkák válla­lására. Mások — bízva a magánvállalkozás nyeresé­ges voltában — új iparen­gedélyt váltanak. (Több kontár is így legalizálja te­vékenységét!) Sajnos, keve­sen számolnak azzal, hogy ma már nem elegendő az elhatározás a műhelyalapí­tásra, vagy az új üzlet, a szolgáltatás beindítására. A szakmai felkészültségnek pá­rosulnia kell közgazdasági ismeretekkel, piackutató ké­pességekkel, ésszerű kocká­zatvállalással, és legfőkép­pen előrelátással. Vajon számolt ezekkel a nehézségekkel Vigyikán György öntő. aki néhány hete váltotta ki iparengedé­lyét? — Természetesen latba vetettem mindent, de még így is kifizetődőbb számom­ra — a nagy elvonások el­lenére — kisiparosként dol­gozni. mint nagyvállalatnál. A műhelyben lévő gépek ko­moly értéket képviselnek, az öntés precíz munkát igé­nyel. Kockázatvállalás van bőven. De miben nincs? Mi­vel Orosházán nincs fémön­töde, ezért a piaci lehetősé­geim még jók. Kozmetikus, tévészerelő, karosszérialakatos — mind szépen csengő szavak, úgy­is mondhatnánk, divatszak­mák. Emellett viszont a szolgáltatások terén hatal­mas a kielégítetlen igény. Ortopédcipész, háztartási­gép-szerelő, redőnyjavító, kovács, szíjgyártó és továb­bi néhány szakmában évek óta nincs jelentkező. (Saj­nos, a tanulóképzést sem se­gíti elő az új adórendeletbe foglalt kedvezményrendszer.) Jelenleg Orosházán az iparosok 40 tanulót oktat­nak komoly, felelősségteljes munkával. Valkai Sándornál ketten sajátítják el az ács­mesterség minden csínját- bínját. — A fiúk: Vajda Imre és Koczka Zsolt most első éves ipari tanulók. Ügyes, szor­galmas gyerekek, érdeklőd­nek a szakma iránt. A gépi fűrészeléstől a szerszámké­szítésig mindenben segíte­nek. Szeretek velük foglal­kozni. Ettől függetlenül meggondolom, hogy a jövő­ben vállalok-e tanulókat, mert az új rendelet értel­mében a 100 ezer forint jö­vedelem alatti vállalkozó nem kap tanulókedvez­ményt. Én ebbe a kategó­riába tartozom, ezért meg­vonják tőlem a támogatást. A város kisiparosságának 90 százaléka évi 100 ezer fo­rint jövedelem után adózik. Csete Ilona A régen várt jó idő kicsalogatta az üdülő- és kiskerttulaj­donosokat is a szabadba, s megkezdődött a környék csino- sítgatása. Képünk a megye bármely pontján készülhetett volna, de ez Gyopárosfürdő egyik utcácskájában készült, ahol nagy gonddal festik a kerítést Fotó: Veress Erzsi Vállalkozó Zöldértek A fogyasztási szövetkezeti vállalatok egyre jobban al­kalmazkodnak a megválto­zott gazdasági körülmények­hez. Ennek jeleit mutatja, hogy a Zöldért-vállalatok nagy része a korábbinál sok­kal inkább vállalkozik, ez elsősorban a kistermelők munkájának jobb szervezé­sében, a felvásárolt termé­kek feldolgozásában és .a na­gyobb települések ellátásá­nak javításában mutatkozik meg. A Zöldértek forgalmuknak már csaknem a felét jelen­leg is a kistermelőkkel bo­nyolítják te. Változatos mód­szerekkel ösztönzik a kister­melőket több termék előállí­tására; gépeket, eszközöket adnak számukra, a szakcso­portok rajtuk keresztül kap­ják a vetőmagot. Tavaly csaknem 800 millió forintos forgalmat bonyolí­tottak le a Zöldértek a fő­városban, ahol egyre növek­vő a szerepük. Az idén meg­közelítőleg egymilliárd fo­rintos forgalomra számíta­nak. A legtöbb terményt a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat hozza a| fővárosba, és egyre több árut értékesít Budapesten a Baranya, a Csongrád és a Somogy me­gyei Zöldért Vállalat. Ezek a cégek elsősorban arról is­mertek, hogy az átlagos na­pi piaci árak alatt kínálják a leveszöldségeket, és egyes időszakokban az almát is. Űjabban néhány Zöldért- vállalat — a Baranya me­gyeiek példája nyomán — megyeszékhelyen nyit úgy­nevezett olcsó boltot, amely­ben 8-10 százalékkal alacso­nyabb áron értékesíti termé­keit. Vadászat és idegenforga­lom. Megyénk vadászatra hasznosított területe 540 000 hektár. E területen 51 va­dásztársaság és négy állami vadászati joghasznosító mű­ködik. Békés megyében több mint 2400' vadászt tartanák számon. A vadászati jog­hasznosító vadásztársaságok és állami szektorok a külön­böző vadkereskedelmi válla­latokkal kötött szerződés alapján külföldi bérvadász­tatást is folytatnak. Ennek, valamint az ezzel összefüg­gő szolgáltatásoknak a de­vizabevétele! tavaly megha­ladta a 100 millió forintot, melyből a Békéscsabai Ál­lami Gazdaság Mavad Va­dászatszervező Irodájának forgalma 33,4 millió forint volt. Korengedményes nyugdí­jasok. Békés megyében is egyre többen élnek a foglal­koztatáspolitikai célú koren­gedményes nyugdíj lehetősé­gével. A jogszabály a múlt év október 15-étől teszi le­hetővé, hogy azok a dolgo­zók, akiket munkahelyükön átszervezés, vagy felszámo­lás miatt foglalkoztatni nem tudnak, és csupán néhány esztendő van hátra nyugdí­jazásukig, hamarabb elme­hessenek nyugdíjba. Ez idő alatt 91 ilyen engedélyt adott ki a megyei tanács elnöke. Általában 35-40 éves mun­kaviszonnyal rendelkező dol­gozók kérték a korengedmé­nyes nyugdíjaztatást, amihez egyébkéntl nőknél minimum 25, férfiaknál 30 munkában töltött esztendő szükséges. Számukra a nyugdíjkorhatár eléréséig egykori munkálta­tójuk folyósítja a nyugdíja­kat és a társadalombiztosí­tási igazgatóság soron kívül intézi ezen ügyeket. ötvenezer sicipő külföld­re. A gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaság az elmúlt évben hozta létre sícipőfel- sőrész-készítő üzemét, mun­kalehetőséget teremtve ezzel a településen élő nőknek. Az első évben a kezdeti nehéz­ségek miatt nem is várhat­tak még nyereséget a gyo- maendrődiek. Az idén vi­szont már egyértelműen megfogalmazták: a jövedel­mezőség elérése a cél. A kö­zelmúltban sikerült jelentős üzletet kötniük egy osztrák— olasz vállalattal,1 a Tyroliá- val. Ennek értelmében ebben az évben a Körösi Állami Gazdaságban 50 ezer sícipő­felsőrészt készítenek á kül­földi partnernek. Várhatóan szeptember végére teljesíteni is tudják a megállapodásban rögzítetteket a gyomaendrő- diek. A Békés Megyei Tanács kelés gépkocsimosója az alábbi szolgáltatásokkal áll a lakosság és a közületek rendelkezésére: — gépi mosás (samponos) és szárítás — gépi mosás (samponos), szárítás és belső törlés. Cím: Békéscsaba, Árpád sor 2/6. (A bíróság mellett.) Nyitva tartás: munkanapokon 6-tól 10 óráig és 14-től 18 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents