Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-22 / 95. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLIH. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Kádár János találkozója tudósokkal, művészekkel Kádár János, az MSZMP főtitkára beszél, mellette Pál Lé- nárd, az MSZMP KB titkára és Radics Katalin, a KB osztályvezetője A magyar szellemi élet képviselőivel találkozott csütörtökön Kádár János. Az MSZMP főtitkára a KB székházában megrendezett eszmecserén az országos pártértekezletre készülve közvetlen tájékoztatást, őszinte véleményeket kért és kapott a magyar tudomány, oktatás és művészet képviselőitől, vezető értelmiségiektől a szellemi munkásokat foglalkoztató kérdésekről, e szféra gondjairól, a pártértek ezlet áj lás fog la lás-1 er ve- zetéről. A többórás beszélgetésen jelen volt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Radics Katalin, a KB osztályvezetője is. Az eszmecsere első felszólalója Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter volt, aki — mint mondotta, tisztségéből is eredően — általánosabb képet vázolt mai kulturális közállapotainkról. Aggodalom és reményteli várakozás egyaránt jelen van az értelmiség hangulatában — emelte ki. A véleményekben egyaránt érzékelhető elért eredményeink leértékelése és a bajok, hiányosságok felnagyítása. Ez a közelmúlt folyamatainak, a mai helyzethez vezető okoknak az alaposabb feltárását igényli. Az értelmiségiek körében hallható vélemények így összegezhetők : most mindenekelőtt egy rövid távon megvalósítható programra van szükség. Az értelmiségiek közül egyre többen szorgalmazzák. hogy e területen is határozottan jusson érvényre a valóságos teljesítmények szerinti támogatás, javadalmazás — mondotta. Szilágyi Tibor, a Vígszínház színművésze arról szólt, hogy a mindennapos tapasztalatai mutatják; többségben vannak a tenniakaró, cselekvőkész emberek mindenütt, így a kultúra területén is. Ez pedig a kibontakozás egyik feltétele, egyben garanciája is. Márta Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének főigazgatója megengedhetetlen luxusnak nevezte, hogy hazánkban jóval több olyan tudományos érték születik, mint amennyit a gyakorlatban is hasznosítunk. Ezért is tartotta különösen fontosnak az állásfoglalás-tervezetben a tudományos kutatások fejlesztéséről megfogalmazottakat, hozzátéve, hogy az ehhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtéséről szólva lehetne még határozottabb a dokumentum. Foglalkozott a ma oly sokat vitatott felelősség kérdésével is, azt hangoztatva, hogy a Központi Bizottság önkritikus helyzetértékelése mellé oda kellene állítani mindazoknak a felelősségét, akik mulasztottak a racionális gazdálkodás megvalósításában, a rendteremtésben, a döntések kellő megalapozásában, dolgozzanak az irányítás vagy a végrehajtás bármely szintjén. Veress Miklós költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára konkrét példákkal támasztotta alá azt a tapasztalatát, hogy a kultúra pozíciói gyengülnek, anyagi feltételei romlanak. Mint mondotta, a jelenleginél mélyebben és alaposabban kellene ennek okait elemezni, mert enélkül igen nehéz lesz megállítani ezt, a társadalom jövője szempontjából káros folyamatot. Tamássy István akadémikus, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektora üdvözölte azt, a párt vezető testületéiben, s a'kormányzati munkában egyre inkább teret hódító törekvést, hogy a döntések a korábbinál szélesebb körből érkező véleményekre alapozva szülessenek. Jó volna, tette hozzá, ha ez a demokratikus gyakorlat mielőbb jellemzővé válna a különböző ágazatok irányító munkájára is. Ancsel Éva akadémikus, egyetemi tanár azt a kérdést elemezte hozzászólásában : miként lehet a párt iránti bizalmat erősíteni. Véleménye szerint ehhez mindenekelőtt kendőzetlen igazmondásra, s a reform- programot hirdető párt állandó önmegújítására van szükség. A párt tekintélyét veszélyeztethetik az extan- zív irányítási módszerek. Hattal m i szóval nem lehet érvényesíteni a párt vezető szerepét. Berend T. Iván, az MTA elnöke személyes hangú hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy a kommunisták soraiba lépve annak idején ő elsősorban konkrét cselekvési lehetőséget keresett és talált is a pártban. Ezt a cselekvési lehetőséget kötelességünk ma is megteremteni a fiataloknak — hangsúlyozta —, ehhez persze határozott programot kell adni, majd azt következetesen megvalósítani. Igen fontos, hogy minden szinten érvényesüljön a szavak és tettek egysége, mert ennek hiánya bizalomvesztéshez vezet, s az egyébként helyes politikai célok is visszájukra fordulhatnak. Kozma Ferenc.- közgazdász, az .MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese kifejtette, hogy a párt cselekvési programjának kimunkálása során a stratégiai és a rövid távú (Folytatás a 3. oldalon.) „Ki kell dolgozni az ifjúságpolitikai intézményrendszer reformját is” A KISZ KB intézőbizottsága az állásfoglalás-tervezetről A KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága csütörtökön kibővített ülést tartott, amelyen az MSZMP KB felkérésének eleget téve, véleményt mondott a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalás-tervezetéről. Az intéző bizottság véleménye szerint á párt ésl a társadalom egészét átható politikai fordulatra van szükség. Az MSZMP által már korábban elindított folyamatok ebbe az irányba hatnak, de az állásfoglalástervezet még mindig adós maradt a konkrét teendők kijelölésével. E munkát segítendő, az intézői bizottság szövegszerű változtatási javaslatokat fogadott el, és ezeket továbbítja a párt Központi Bizottságnak. Egyetértés alakult kii abban is, hogy ma a magyar- országi reformfolyamat továbbviteléhez minden szinten a szükséges változásokhoz személyükben is kötődő, a tagság bizalmát élvező vezetőkre van szükség. Az intéző bizottság álláspontja szerint a program sikerességét az oktatás színvonala, hatékonysága alapvetően meghatározza. Ezért az oktatás fejlesztése és korszerűsítése elengedhetetlenül szűk- j séges. A testület támogatja a gazdaság fejlesztése érdekében az állásfoglalás-tervezetben megfogalmazottakat. Konkrét lépéseket tart szükségesnek a gyermeknevelés családi terheinek enyhítéséért, és olyan átfogó lakásgazdálkodás-koncepció kidolgozását javasolja, amely a stabilizáció és a kibontakozás hosszú távú folyamatát szolgálja. Az igényelt fordulatokhoz a KISZ saját tevékenységének megújításával, működésének, belső demokráciájának fejlesztésével járul hozzá. Az intéző bizottság megerősítette, hogy az állásfoglalás-tervezetben foglaltaknak megfelelően ki kell dolgozni az ifjúságpolitikai intézményrendszer reformját is. fl TOT bizottságai megyénkben Április 20-án és 21-én, szerdán és csütörtökön a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége mellett működő háztáji és állat- tenyésztési bizottság Békés megyében, közelebbről Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag Tsz-ben és Kondoroson a Takarmánykeverő Közös Vállalatnál tarFotta soros ülését. Két azonos körbe tartozó témát tárgyaltak. • Füzesgyarmaton a szövetkezet szervezésében folyó broylercsirke-hizlalás üzemi és háztáji tapasztalataival ismerkedtek. Ebben a szövetkezetben az idén már kilencmillió pecsenyecsirkét nevelnek a háztájikban nagyüzemi technológiával. Tulajdonképpen ennek a sokirányú munkának a szövetkezetre, mint gazdasági egységre gyakorolt hatását vizsgálták, megállapítva, hogy egy viszonylag gyenge természeti adottságú tsz- ben a tagság anyagi erejének, pénzének közösségi célú mobilizálásával, a vállalkozás termelési rendszerként működtetésével, a szövetkezet által biztosított szolgáltatásokkal mennyire változhat a szövetkezet termelési szerkezete, növekedhet nyeresége, erősödhetnek alapjai. A tegnapi TOT-program az állattenyésztési bizottság ülésével Kondoroson folytatódott. A testület kritikusan elemezte azokat a változásokat, melyeket a köz- gazdasági szabályozók módosítása és a személyi jövedelemadó bevezetése okozott a szövetkezetek által integrált, szervezett háztáji állattartásban. A jól gazdálkodó szövetkezetek többségében a háztáji állattartás kritikus szakaszához érkezett, mert az adó növekedése miatt a tevékenység gazdaságosságát a termelők megkérdőjelezik, így több szövetkezetben már áz idén — az év második felében — leállnak bizonyos állati termékek előállításával. De rányomja a gazdaságosságra bélyegét a takarmány minősége, béltartalmának alakulása és a különböző premixek folyamatos drágulása is. A kondorosi takarmánykeverőben különböző intézkedéseket tették a : tápok béltartalmának javítására, a szójafeldolgozás- ra és egy komplex premix- üzem építésére. Ezek az intézkedések már ez évtől garantálják az itt gyártott mintegy 80 ezer tonna táp megbízható minőségét. A bizottság a vita befejezése után megtekintette a takarmánykeverő új kondorosi beruházásait. D. K. Az újonnan elkészült családi házak elektromos árammal való ellátását, az utcai vezetékre való rákötését Orosházán a Démász hódmezővásárhelyi kirendeltségének dolgozói végzik. Képünk a kardoskúti kövesút mellett készült Fotó: Veress Erzsi Sajtótájékoztató a MÉM-ben lói haladnak a tavaszi munkák Budapesten, a MÉM-ben tegnap Raisz Gusztáv miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról, a további feladatokról. A miniszterhelyettes bevezetőjében az idei célkitűzésekről szólt. Továbbra is kiemelt feladat a gabonaprogram teljesítése. Az idén 2,8 millió hektáron termeszt gabonát az ország. A terv szerint 15,5-15,7 millió tonna termésre számítanak a gabonaágazatban! Cukorrépából a hazai igények kielégítése a legfontosabb, de már látható, hogy az üzemek a népgazdasági előirányzatnál többet vetnek. Olajosnövényeket 480 ezer hektáron termesztünk az idén, ebből a 375 ezer hektár napraforgó szerepe a meghatározó. Az elmúlt évihez képest, a MÉM fehérjeprogramjával összhangban jelentősen nő a borsó és a szója vetésterülete. Burgonyából a hazai igények kielégítésére törekszik a mezőgazdaság. Az elképzelések szerint 10-12 százalékkal csökken a szálas és tömegtakarmányok vetésterülete. Előtérbe kerülnek a nagy tömeget adó. jó beltartalmi értékű takarmánynövények. Elsősorban a silókukoricánál kell növelni a hozamokat. Ebben az évben 102 ezer hektárt foglalnak el a zöldségfélék. A tervezettnél vöröshagymából. zöldpaprikából és paradicsomból nagyobb a termelői kedv. A korábbi három gyenge szőlőtermő év után — amelyet a fagykárok okoztak — az idén mérsékelt tervet állítottak össze az ágazatnak. Eszerint hektáronként 5 tonnás átlagtermésre számítanak és mintegy 4-4.5 millió hektoliter bortermésre. A gyümölcsféléknél a szinten tartás a jellemző, a tervezett termésmennyiség csaknem kétharmadát teszi ki az alma. örvendetes hogy élénkült a telenítési kedv a gyümölcsféléknél és a szőlőnél. A továbbiakban az időjárásról szólt a miniszterhelyettes. Elmondotta, a viszonylag meleg ősz. az enyhe tél. amelvnek vége csa- nadétos volt. kedvező feltételeket teremtett a növények számára. Jól telelt a több mint 'másfél millió hektár őszi kalászos. A márciusi minősítések alapján a búza-vetésterület 61 százaléka jó minősítést kapott, 31 százaléka közepes, míg 8 százaléka gyenge volt. Jól telelt az őszi káposztarepce. Eddig nem keletkezett számottevő fagykár a szőlőben és a gyümölcsösökben. A csapadékos télvége és tavasz ellenére a tavaszi munkák jobban állnak, mint egy évvel korábban. Április közepére a tervezett 2,6 millió hektár tavaszi vetésű növényből már több mint 550 ezer hektárt elvetettek. Ezt követően a műtrágya- ellátásról és a növényvédő- szer-ellátásról-adott tájékoztatást Raisz Gusztáv, örvendetes, hogy az idén 10 százalékkal nőtt a nagyüzemek műtrágyaigénye. A szocialista importból származó káliumműtrágya egy része még nem érkezett be, de várhatóan a felhasználás idejére rendelkezésre áll a készlet. A nitrogénműtrágyák közül hiány mutatkozik mészammon-salétrom- ból. A tőkés importból származó. a folyékony műtrágyázásnál használatps foszforból csak az igények háromnegyed részét tudják kielégíteni. A növényvédőszer- ellátásban feszültségek voltak. ezeket igyekezett enyhíteni a MÉM tőkés alapanyagok behozásával. Az enyhe tél miatt már most jelentkezik a gabonáknál a gombafertőzés, ezért várhatóan több növényvédő szert kell felhasználni, mint a korábbi években. A miniszterhelyettes tájékoztatást adott a várható génellátásról ás. Ebben az évben mintegy 15 milliárd forintot fordítanak új gépeik beszerzésére. Befejezésül az új, komplex földértékelési rendszerről beszélt. A tervek szerint a VIII. ötéves terv kezdetén vezetik be a korszerű, új földértékelési rendszert, amely az adó- és támogatási rendszer alapja lesz. Az elképzelésekről megyénként szakmai, társadalmi vitát tartanak. Lapunk munkatársának kérdésére válaszolva a miniszterhelyettes elmondotta, tavaly több mint 100 ezer tonna h’ibridkukorica-vető- rnag termett, a hazai fel- használás ennek egyharma- da. Emiatt mérsékelték az idén a hibridkukorica-vetőmag termesztést. (verasztó)
