Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-21 / 94. szám
^988^_április_^T;_csütörtöli NÉPÚJSÁG Véget ért a túszdráma Algírban A kuvaiti légitársaság elrabolt gépéből kiszállnak a Ttí napig fogvatartott és tegnap szabadon engedett túszok Elutazott hazánkból Nvikolaj Rizskov A kuvaiti légitársaság utasszállítójának eltérítői szerán reggel mind a 31 túszukat szabadon bocsátották, és maguk is elhagyták a repülőgépet — jelentették a hírügynökségek Algírból. A KUNA kuvaiti hírügynökség beszámolója szerint valamennyi utas egészséges, de orvosi ellenőrzés céljából kórházba szállították őket. A kuvaiti légitársaság szerdán különgépet indított Algírba a túszokért, fedélzetén egy orvoscsoporttal. A kuvaiti repülőgépet hatalmába kerítő kilenc terroristának néhány napon belül döntenie kell arról, hogy Iránba vagy Libanonba akar menni, a géprablók még mindig Algériában vannak — jelentetétk a hír- ügynökségek majdnem egyöntetűen szerdán az esti órákban, korábbi értesüléseiket egyben cáfolva. A DPA nyugatnémet hírügynökség még este is úgy tudta, hogy a légikalózok kü- löngépen elhagyták az algériai fővárost. (Folytatás az 1. oldalról.) rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről. A megbeszélésen jelen volt Rajnai Sándor és Borisz Sztukalin. Nyikolaj Rizskov a délelőtti órákban a hazai műszaki, gazdasági, társadalmi élet vezető képviselőivel találkozott a Magyar Gazdasági Kamara székházában. A vendégeket Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamar elnöke köszöntötte, majd Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára mutatta be a 33 tudományos egyesületet ösz- szefogó szövetség tevékenységét. Ezt követően Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő rövid tájékoztatást adott a jelenlévőknek magyarországi látogatásának eddigi tapasztalatairól. Mint elmondta: az idő rövidsége ellenére intenzív, beható eszmecserét folytatott magyar tárgyalópartnereivel, s alkalma volt személyes tapasztalatokat szereznie a magyar iparvállalatok, a mezőgazdaság tevékenységéről. Természetesen nem minden, napirendre került kérdésben születhetett közvetlen megoldás. de — miként ezt a tárgyalások is tükrözték — mindkét félben megvan a közös akarat és a konstruktív hozzáállás a gondok orvoslására. A szovjet kormánvfő megerősítette. hogy a Szovjetunió az elkövetkezendő tervidőszakban is ugvanannvi olajat és nyersanyagot szállít Magyarországra, mint a jelenlegi ötéves tervben. Nvikolaj Rizskov és vendéglátója. Grósz Károly, szerdán délután Budapesten nemzetközi sajtókonferenciát tartott. A két kormányfő bevezető nvilatkozatban ér- 1 "kelte a hivatalos. baráti 'átogatás eredményeit. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta, hogy elégedett az elvégzett munkával és, köszönetét mondott a baráti, meleg fogadtatásért. Kiemelte, hogy Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával lezajlott csaknem kétórás szerdai megbeszélésük során a magyar—szovjet együttműködés és a nemzetközi élet fontos kérdéseit egyaránt érintették. Grósz Károllyal folytatott tárgyalásairól szólva a többi között elmondta, hogy a véleménycsere során megállapították: a kétoldalú kapcsolatok a legutóbbi időszakban is dinamikusan fejlődtek, s ez annál is értékesebb eredmény, mert a világgazdaságban zajló folyamatok ezzel ellentétesen hatottak. így például egyes szovjet export nyersanyagok világpiaci ára csökkent, ugyanakkor kétoldalú forgalmunk bizonyos mértékig növekedett. Alapvetően az állt a tárgyalások középpontjában — hangoztatta —, hogy a gazdasági együttműködés új. élenjáró formáit miként lehet mielőbb meghonosítani Magyarország és a Szovjetunió között, s ennek érdekében a közös munka konkrét irányait is kijelölték. Grósz Károly ugyancsak rendkívül hasznosnak ítélte a kormányfői megbeszéléseket. Mint mondta, azok szellemiségükben, tartalmukban értékes folytatását jelentik Mihail Gorbacsov 1986-os és Andrej Gromikó közelmúltban tett budapesti látogatásának. Hivatalos, baráti látogatását befejezve, szerdán délután elutazott Budapestről Nyikolaj Rizskov. A szovjet kormányfő — akit magyar- országi útjára elkísért felesége is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács meghívásának tett eleget. A magas rangú szovjet vendéget Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke búcsúztatta a magyar és szovjet zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. SZERKEZET Nyugatnémet szakemberek új elektronikus szerkezetet állítottak elő, amellyel biztonságosabban lehet zárni a személygépkocsikat. Egyfajta „távirányított kulcs”-ról van szó, amely infravörös sugarakkal működtethető nagy távolságról is. Naponta újraprogramozható, tehát gyakorlatilag dekódolhatat- lan és nagyon biztonságos. Szakértők véleménye szerint kontaktkulcsként, illetőleg más berendezések beindításához is használható lesz. 80 MILLIÓ ÉVES EMBRIÓK Montana állam (USA) nyugati részén amerikai kutatók 80 millió éves dino- saurus-fészekre találtak, s benne 19 megkövesedett tojásra. Az 1984-es felfedezésüket csak most hozták nyilvánosságra a tudósok, miután sikerült egy megköve- sesdett tojásból kiemelniük egy dinosaurus-embriót. Eddig ugyanis semmit sem tudtak a dinosaurusok embrionális fejlődéséről. SZÓTÁR Wan Zhuxi, ismert kínai irodalmár 51 ezer kínai írásjelet tartalmazó szótárt jelentetett meg. Ez az eddigi legátfogóbb ilyen jellegű kiadvány. A szótárban egyaránt megtalálható az egyszerűsített képírásjelek lajstroma és azok eredeti, bonyolultabb változata. Külön érdekessége e szótárnak, hogy egy sor olyan képírásjelet is tartalmaz, amelyeket állatok csontjaira és teknősbéka páncéljára véstek, s a Sang-korból (i. e. 1600—1100) valók. A szerző a kínai képírásjelek fontos összetevői, a szótövek szerint csoportosította a munkát. A MARIHUANA ART AZ IMMUNRENDSZERNEK Az Argonne Intézetben végzett vizsgálatok szerint a marihuana csökkenti a szervezet immunvédekezését, mert gátolja azoknak a fehér vérsejteknek a képződését, amelyeknek az a szervezetbeli rendeltetésük, hogy fölvegyék a harcot a fertőző idegen anyag ellen. A kísérletekben a marihuánának kitett éretlen monociták (nagy fehér vérsejtek) megszűnnek fejlődni. CSEMPÉSZÁRU A tanzániai rendőrség leleplezett egy csempésztársaságot, amint éppen 2 tonnányi elefántcsontot teherautón akart kivinni Tanzániából. Ez az idei legnagyobb fogása a tanzániai rendőrségnek, ami az elefántcsontcsempészést illeti. FEKETE DOBOZ A The Financial Times című londoni lap szerint egy brit társaság fekete dobozt állított elő gépkocsik számára. A műszer ugyanazon az elven működik, mint a légiforgalomban használt fekete dobozok: memóriaegységében jegyzi a gépkocsi közlekedési sebességével, a megtett szakaszokkal, az üzemanyagfogyasztással kapcsolatos adatokat. A videokazetta alakú dobozt a kocsi műszerfala alá szerelik be és számos szenzorral kötik össze. A tárolt adatok megkönnyítik a balesetek okainak kivizsgálását. A fekete doboz hat hétig működik. Az adatok személyi komputerbe táplálhatok be részletes elemzés érdekében. II varsói Przeglad Tygodniowy-ban olvastuk Q Q lengyel—magyar barátság mítoszoktól mentesen Itt nem csupán Spiró egyik vagy másik kijelentéséről van szó, hanem a Lengyelországról és a lengyelekről alkotott általános képről, arról, hogy a karikátúraszerűen kiélezett vagy koholt hibák mellett Az Ikszek című regényben nem olvasható semmiféle más vélemény, amely ezt a leegyszerűsített, sötét képet enyhítené. Nem arról van tehát itt szó, hogy különböző személyek szélsőségesen elmarasztalóan vélekednek Staszicról, hanem arról, hogy különböző személyek Staszicot — a történelmi igazsággal ellentétben — kizárólag negatívan minősítik, „baromnak”, „tökfilkónak” titulálják. A Przeglad Tygodniowynak adott nyilatkozatában (5. sz.) Spiró kijelenti, hogy „Az Ikszek” nem egy az egyben a mai magyarokról vagy a XIX. századi lengyelekről szóló történet. Elsősorban olyan emberek története, akik képzeletemben élnek”. Korábban — még mielőtt nyilvánosságra hoztam azt, hogy Az Ikszek meghamisítja Lengyelország történetét — Spiró ennek éppen az ellenkezőjét hirdette. A 'Magyar Nemzetnek 1981. december 13-án adott nyilatkozatában például kijelentette, hogy regénye „teljes mértékben az utolsó szereplőig történelmi hűséggel beszél a lengyelekről ...” Az Ikszek fülszövegében Spiró azt mondja: „Kivétel nélkül valamennyi szereplőm történelmi személy”. A valóságban e szereplők csupán történelmi nevek hordozói, akiknek semmi közük a történelmi alakokhoz, sőt sokan azok közül, akiknek a portréját Spiró e regényében megrajzolta, a hiteles alakoknak éppen az ellentétei. Már idézett nyilatkozatában Spiró a következőket mondja a lengyel történelem 1815—1830-as éveket felölelő korszakáról: „Sötét idők voltak ezek, melyek talán a mi Bach- korszakunknak felelnek meg”. A „Bach-korszak” a magyar- országi szabadságharc leverése utáni kegyetlen osztrák zsarnokság és terror sokéves időszaka volt. E korszak megfelelője a lengyel történelemben a „Paszkevics-éj” lehetne a cári uralom alatt álló lengyel területeken a novemberi felkelés bukása után, de semmiképpen sem lehet „sötét időnek” nevezni a Lengyel Királyság 1815—1830-as időszakát. A lengyel történelem hasonló, végletesen leegyszerűsített szemléletével Spiró más műveiben is találkozunk. 1985-ben kiadott „Magániktató” című kötetében például Spiró makacsul ismételgeti a lengyel történelem különböző korszakaival kapcsolatban az elmaradottságról és nyomorról, az önálló Lengyelország létjogosultságának hiányáról szóló anakronisztikus, dogmatikus kijelentéseket. Az 1918 utáni időszakról a következőket írta: „A független Lengyelország teljesen működésképtelen volt. Azonnal kiderült, hogy az államiság helyreállítása semmit meg nem oldott, az ország a feudalizmus bilincseiben vergődik. Wtkacy megoldhatatlan problémákkal került szembe. Világosan látjuk, hogy ez a Lengyelország csupán látszat, amely nem képes megindokolni az önálló nemzeti létet. . .” SZEMBENÉZNI AZ IGAZSÁGGAL Sajátos manipuláció, a sajtó által az utóbbi időben többször is alkalmazott fogás az, hogy hangsúlyozzák: az Im- posztor című darab „Az Ikszek” egyik epizódjára épül és — hozzáteszik — itt gyakorlatilag ugyanarról a műrűl van szó. Valójában Spiró e két művében csupán egy közös elem van, Boguslawski wilnai vendégszereplése, melynek a 629 oldalas regény 9 oldalt szentel. Az Imposztor arról szól, hogy Boguslawski a cári kormányzó éberségét elaltatva a Mo- liére-előadáson fatális politikai csínyt hajt végre. „Az Ikszek” beszámol a wilnai vendégszereplésről, a fentiekről azonban egy szó sem esik a regényben. Annál többet olvashatunk viszont arról, hogy a wilnai társulat tagjai nem éppen vendégszerető fogadtatásban részesítették varsói kollégáikat, a városban nagy volt a nyomor, nem volt mit enni, a wilnai színház épülete rettenetes állapotban volt, a színészek rosszul játszottak stb. Az Imposztor című darab megírására azt követően került sor, hogy Spiró és a magyar fél már ismerte mindazokat a bíráló megjegyzéseimet, melyeket először 1982-ben közöltem azzal kapcsolatban, ahogyan Az Ikszek Lengyelországot és a lengyeleket ábrázolja. Spiró darabjában már nem szerepeltek azok a stilisztikai fogások, a lengyelekkel kapcsolatos mindazon általánosítások, melyeket a Zdaniéban megjelent cikkemben támadtam: soha nem is voltak kifogásaim az Imposztorokkal szemben. Dicsérni lehetne ezt a fejlődést, ha nem lenne egy bökkenő. Miközben Spiró megváltoztatja véleményét a különböző lengyel alakokról, egyben azt igyekszik bizonygatni, hogy őt alaptalanul bírálták. „EGY ORSZÁG ÉHEZIK — REMEK VICC” Azt a gúnyképet, amelyet Az Ikszek című regény Lengyel- országról és a lengyelekről rajzol, megismételték a magyar társadalomban rendkívül népszerű különféle — meglehetősen faragatlan — „Polish Jokes”-viccek. íme néhány példa: — A lengyelek a segély keretében kapott gyógyszereket elküldték a magyaroknak. Miért? Nem tudták volna hasznukat venni, mivel valamennyi gyógyszeren az a felirat állt: „Étkezés után kell bevenni!” — Lengyelországban nyáron 50 százalékkal emelkedik az életszínvonal? Vajon miért? Most tél van, a lengyelek éheznek és fáznak, nyáron csak éhezni fognak. — Egy találós kérdés. Mi az? Száz méter hosszú és a vége káposztát eszik? Húsért sorban álló lengyelek. A lengyelekről szóló — nem éppen színvonalas — különböző vicceket a Mikroszkóp Színpad, e vezető politikai kabaré és a Magyar Televízió kabarészínpada népszerűsítette. Csupán egyszer fordult elő, hogy e vicceket határozottan elutasították. Gergely Ágnes, az ismert írónő 1982. május 7-én az Élet és Irodalom hasábjain a következőket írta: „A televízió kabaréműsora. Dalok, viccek, csattanók. Az egyik vicc így hangzik: .Hogyan irtják Lengyelországban az egereket? Bezárják őket az éléskamrába.’ A színész nevet. A közönség nevet. A képernyő előtt ülve több millió magyar nevet. Egy másik ország éhezik. Remek vicc.” 1986 májusában a színházban hallgattam, ahogyan Moldova György darabjának valamennyi szereplője kórusban énekelte: „Szó nélkül lenyelünk sok rossz hírt, mivel jobban élünk, mint a lengyelek.” Őszintén meg kell mondani, hogy 1981 óta egyre inkább romlott a magyar társadalom nagy részének — különösen a munkásosztálynak és a kispolgárságnak — a lengyelekhez való viszonya. Ennek egyebek között az a vélemény az oka, hogy a magyaroknak azért kellett csökkenteniük eddigi stabil, sőt növekvő életszínvonalukat, mivel viselniük kellett a lengyelországi események költségeit. A magyarok Lengyelországhoz való viszonyát kétségkívül befolyásolta az, hogy a magyarok általában félnek az erőszakosabb változásoktól (az 1956-os magyar tapasztalatok), inkább az ellentmondások békés megoldása felé hajlanak, ugyanakkor ma is dominálnak a megbízhatóság és előrelátás osztrák—német mintái. Az általában pragmatikus, gya- korlataias magyarokat a lengyelek lázas politizálása nem indította meg. A „naplopó” lengyelekről festett fatális kép igen gyorsan elterjedt, minthogy ugyanakkor a magyaroknak alkalmuk volt közvetlen közelről is megfigyelni több száz, sőt több ezer lengyel turista minősíthetetlen magatartását, azt a vehemenciát, mellyel á turisták a különféle rögtönzött piacokon üzérkedtek. Túl sok olyan magyar van, aki társadalmunknak csupán e nem éppen legértékesebb részét láthatta, ezt az üzletelésre, zugügyletekre szakosodott rétegét. Azt a képet, amely rólunk, lengyelekről Magyarországon kialakult, még mindig hátrányosan befolyásolják a lengyel kultúra népszerűsítése terén hosszú ideje tapasztalható fogyatékosságok, az a körülmény, hogy igen gyakran nem ismertük fel e kérdés jelentőségét a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkban. Ha nem teszünk sokirányú és határozott intézkedéseket annak érdekében, hogy Magyarországon javuljon a Lengyelországról és a lengyelekről kialakult kép, akkor egyre jobban érezni fogjuk, hogy távolodunk magyar testvéreinktől. Megpróbáltam nyíltan szembenézni az igazsággal. Hogy mit tehetünk a helyzet megjavítása érdekében, ez már egy másik cikk témája lehet, sőt hosszabb vitát is megérne. Jerzy Robert Nowak Fordította: Hary Judit (Vége)
