Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
1988. április 20., szerda o Környezetvédelmi hírek Csernobil — terméshozam. A csernobili atomerőműben 1986 áprilisában bekövetkezett baleset nem akozott helyrehozhatatlan károkat az ukrán mezőgazdaságban, sőt, visszaesés helyett jelentősebb termelésnövekedésről lehet a múlt év alapján számot adni. Ukrajnában a gabona terméshozama az 1986. évi hektáronkénti 26,4 tonnáról 32,2 tonnára növekedett tavaly — közölte a TASZSZ szovjet hírügynökséggel Alekszej Gyenyi- szenko, az Ukrán Agráripari Állami Bizottság elnökhelyettese. Az erőműtől mintegy 70 (kilométerre fekvő Ki- jev körzetében a terméshozam 29,3-ről 38,5 métertonnára nőtt hektáronként ez idő alatt. A terméshozam ilyen mérvű növekedése Gyenyiszenko véleménye szerint nem a sugárzás mellékhatásaival magyarázható, hanem — mint elmondta — az intenzív földművelési technológia és a mezőgazdaságban bevezetett szerződéses formák alkalmazásának köszönhető. A csernobili térséggel határos területeken megtermelt valamenv- nyi mezőgazdasági terméket az értékesítés előtt alapos ellenőrzésnek vetik alá — közölte. Francia ólommentes benzin. A francia benzinkutasok arra készülnek, hogy az ólommentes benzin terjedésével párhuzamosan fokozatosan megszüntetik a normálbenzin árusítását. Jelenleg a gépkocsik benzinfogyasztásában már csak 10 százalék a normálbenzin Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet, Békéscsaba, Bartók Béla ,u. 46—50. bútorkárpitos részlege vállalja közületek és lakosság részére lakás- és irodabútorok kárpitozását, kárpitjavítását, irodaajtók párnázását. Telefon: 24-788. Szállításról gondoskodunk. Ügyintéző: Kneifer István. aránya, összesen 1,6 millió jármű használja. Ára jelentéktelen mértékben alacsonyabb a szuperénél. Jelenleg a legtöbb francia benzinkút négyféle üzemanyagot tart: normál- és szuper- benzint, gázolajat és cseppfolyósított gázt. Mivel az újabb szivattyúk felépítését drágállják, ezért az ólommentes benzint az eddigi normálbenzint adagoló kutakból készülnek kimérni. Idén nyáron már 900 kútnál lesz kapható az ólommentes benzin. Ózonverseny. Egyre élén- kebb a verseny a japán cégek között is, hogy megtalálják az ózonpusztító kloro- fluórkarbon gázkeverék ártalmatlan „alteregóját”. Az ösztönzés kettős: egyrészt mind aggasztóbb az Antarktisz felett a Földet védő ózonréteg vékonyodása, másrészt az a cég, amely elsőnek talál megfelelő helyettesítő gázkeveréket, hatalmas haszonhoz juthat. A kloroflu- órkarbont széles körben használja az ipar a hűtő- szekrényekben, az aerosolos spray-ben, a légkondicionáló berendezésekben. A fejlett országok nagyvállalatai hatalmas lendülettel, ám a legnagyobb titokban kutatnak egy ártalmatlan gázaltema- tíva után, ám szakértők szerint öt éven belül nem várható átütő eredmény. Vannak ugyan már helyettes gázok, de ezek alkalmazása ötször-tízszer többe kerülne a klorofluórkarboné- nál. Japán részesedése a világ klorofluórkarbon termelésében 15 százalékos, egyelőre. A felkelő nap országában évente 10 százalékkal bővül a termelés. Jelenleg 33 ezer cég használja az ózonpusztító gázt. A japán parlament várhatóan májusban elfogadja azt a törvényt, amely adócsökkentést és kedvezményes hiteleket juttatna azoknak a vállalatoknak, amelyek átállná- nak zárt rendszerű termékek gyártására, olyanokéra, amelyekből nem szökhetne ki egyetlen légkörkárosító gázmolekula sem. A Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat pályázatot hirdet ÜZEMFENNTARTÁSI FŐOSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. A főosztályvezető feladata a műszaki igazgatóhelyettes szervezetén belül a vállalat üzemfenntartási tevékenységének szervezése és irányítása. A vállalat A kategóriájú, tevékenységi köre; forgácsolószerszámok és gépelemek gyártása, javítása. A munkakör besorolása: vezető I. A megbízás meghatározott időre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet alapján, megegyezés szerint. A munkakör a kiválasztást követően azonnal betölthető. A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú felsőfokú végzettség — középfokú politikai végzettség — 5 éves vezetői gyakorlat — legfeljebb 45 éves kor. A munkakör betöltésénél előnyt jelent gépipari, építőipari fenntartásban szerzett jártasság, német vagy angol nyelvismeret. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad a vállalat műszaki igazgatóhelyettese. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó önéletrajzát, munkahelyeit, beosztásait, jövedelmét és a végzettséget tanúsító okiratainak másolatát. A pályázatokat 1988. május 15-ig a vállalat személyzeti osztályára (5601 Békéscsaba, Pf.: 101.) lehet beküldeni. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. A pályázatok elbírálásáról 1988. június 31-ig Írásban értesítjük a pályázókat. Az Autóker, az Univerzál Jármű, a Merkúr, az AFIT és néhány magánbolt után újabb autósboltot nyitott Békéscsabán a Generál Ipari Szövetkezet. A bolt érdekessége, hogy nem költöttek rá milliókat, hanem a szövetkezet műhelyeit racionálisan átrendezve, a Vozárik (utcára bejáratot vágtak. Az ízléssel berendezett boltban gazdag árukészlettel állnak a vásárlók rendelkezésére. Kö- zületeket, magánszemélyeket egyaránt kiszolgálnak. Az új alkatrészek (mellett — Lada, Oacia^ Skoda, Polski 125-ös — minősített, bontott alkatrészeket is árusítanak, az autóápolási cikkek választékáról nem is beszélve. A bolt forgalmára jellemző: már az első napokban másfél millió forint értékű árut (adtak el. Képünkön Hochrajter Ferencné a választékot mutatja Fotó: D. K. Közvetítés, képzés, tanácsadás Bővült a munkaügyi szolgáltatások köre Áprilistól Munkaügyi Szolgáltató Irodává alakult a Békés Megyei Tanács V. B. Munkaerő-szolgálati Irodája. Az árnyalatnyi névváltoztatás a tevékenységi kör bővülését tükrözi. Az országban elsőként 1982-ben alakult iroda — alkalmazkodva a környezet változásaihoz — a munkaerő-kínálat aktívabb befolyásolására, a szakmai mobilitás, a szükséges pályaváltás elősegítésére törekszik. Ezentúl pályakorrekciós tanácsadási tevékenységet is folytatnak, és szervezik az átképzést, például különböző tanfolyamok keretében. Információs szolgáltatásaik a megye munkaerő-ke- reslet-ikínálati viszonyairól, a foglalkozási struktúráról, az oktatási rendszer jellemzőiről tájékoztatnak. A munkaüggyel kapcsolatos kérdésekben felvilágosítást, szaktanácsokat adnak. Pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végeznek, például korrekciós átképzés előtt, vagy a pályaválasztás elősegítésére. Oktatásokat szerveznek, üzemlátogatásokat, nyári munkavállalást készítenek elő, ergonómiai feladatokat (munkahelyi légkörvizsgálat, alkalmazás- vizsgálat stb.) végeznek. Az iroda igazgatója Selmeczi László lett, aki korábban a pályaválasztás területén szerzett tapasztalatokat. A munkaerőhelyzetet tendenciózusan ia kereslet mérséklődése jellemzi, a szakképzetlenek elhelyezkedése egyre nehezebb, ugyanakkor nő a szakképzett, „minőségi” munkaerő iránti igény. Az elkövetkező esztendőkben —• a termékszerkezet- váltás, technológiai váltás élénkülésével — ez a tendencia erősödik. A kereslet és kínálat közelítése csak egyre magasabb szakmai színvonalé« folyó át- és továbbképzésekkel érhető el. Átképzésre kényszerülnek azok is, akik a strukturális változások hatására vesztik el állásúikat, s csupán más munkaterületen helyezkednek el. Az átképzések meggyorsításához, szervezettebbé tételéhez, a szakképzetlenül elhelyezkedni nem tudók átképzésbe való bekapcsolásához teremti meg az iroda a megfelelő feltételeket. —SZÍ— Vizsgáztassa gépkocsiiát az ftUTÓKLUB-nál! Békéscsaba, Szarvasi u. 82. LEGYEN ÖN IS AZ AUTÓKLUB TAGJA. A belépési nyilatkozat beküldése után, tagsági igazolványát utánvétellel küldjük ki. A tagdíj összege 350 Ft 12 hónapra. A lakásépítés alakulása Békés megyében 1987-ben Békés megye lakosságának életkörülményeiben továbbra is meghatározó szerepe van a lakáseltátás folyamatos javításának, ami részben új lakások építésével, részben pedig a meglévő lakás- állomány felújításával, korszerűsítésével érhető el. Lakásépítés A megyében 1987-ben ösz- szesen 2803 lakás épült, 307- tel kevesebb, mint 1986-ban. Az év végén folyamatban lévő lakásépítések száma ugyancsak csökkenő tendenciát mutat. A lakásépítés (-vásárlás) segítése érdekében 1986-ban hozott intézkedések sem tudták megakadályozni a lakásépítés további csökkenése irányába ható tendenciát. A lakások 59,7 százaléka városokban (Békéscsabán 289, Békésen 163, Gyulán 377, Mezők ováesházá n 81, Orosházán 482, Szarvason 210, Szeghalomban 71), 40,3 °,)-a a községekben épült. Az 1987-ben épített lakásoknak mindössze 1,4 százaléka épült állami erőből, amely az állami lakásépítésnek a korábbi években kialakult arányához képest is igen alacsony. A magánforrásé lakásépítésen belül a gazdálkodó szervezetek által értékesítés céljára épített lakások száma és aránya is nőtt. a magánberuházású családi és társasházakban építetteké viszont csökkent. A tanácsoknál nyilvántartott lakásigényeket leginkább telepszerű, többszintes lakóházakban lehetett kielégíteni, vagy pedig olcsó telkek juttatásával tanácsi, vagy munkáltatói támogatással a saját szervezésű lakásépítés irányába kellett orientálni. Az építési struktúra településtípusonként jelentősen eltér. A községekre a családi házas építési forma a jellemző: 1987-ben a községek magánlakás-építésén belül a csáládi házban lévő lakások aránya 90,7 százalék volt. A magánlakás-építés segítésére hozott intézkedések hatására a városokiban is növekedett a családi házas lakások aránya. A városokban a beépítésre alkalmas telkek többségükben periférikus elhe- lyezkedésűek, s ebből adódóan az infrastruktúra kiépítése jelentős többletköltséggel jár. Ennek ellenére, az építtetők egyre nagyobb (hányada vállalja a családi! ház építését. A lakásépítési költségek növekedése a családi házakat is érintette, itt azonban, jelentős költség- csökkentő tényező a házilagos kivitelezés. A családi házas építési forma további előnye a szakaszos kivitelezés, valamint a minőségi lakás iránti igények magasabb kielégítésének lehető- sége. A lakásépítési költségeik folyamatos emelkedése tartós tendenciává vált, amelynek főbb okai: az építőipari (építőanyag) árak emelkedése és a lakások korszerűsödése. Ez utóbbi összefügg a korszerű és költséges technológiák széles körű alkalmazásával. 1987-ben az egy lakásra jutó költség a kivitelező építőipar által épített lakásoknál átlagosan 711 ezer forint volt, a családi házaknál megközelítette a 919 ezer forintot. Figyelembe kell venni azonban azt, hogy a családi házban épített lakások átlagos nagysága közel másfélszerese a kivitelező építőipar által építettekénél. Az 1987-ben használatba vett lakások 26 százaléka panel, 11 százaléka blokk falszerkezetű, 5 százaléka előregyártott teherhordó vázszerkezetű és 58 százaléka hagyományos (tégla, _ vályog stb.) falazatú. Az állami lakások hagyományos fallszerkezetűek, a magánforráson belül a hagyományos 57 százalékos részarányt képvisel. A lakások szobaszám szerinti összetétele kismértékben módosult; az egy és a másfél szobások száma nőtt, a nagyobb lakásoké csökkent. Az egy és a másfél szobás lakások arányának növekedése a lakáséi látás fejlesztésének társadalmi- gazdasági programjában meghatározott célkitűzéssel összhangban a városokra jellemző. A városokban épített lakások 67 százaléka egy-, másfél és kettőszobás, a községekben ez az arány 51 százalék. Az 1987-ben épített lakások átlagos alapterülete 76,1 négyzetméter, s ez 3,7 négyzetméterrel kevesebb, mint 1986-ban volt. A községekben, ahol a magánerős-építkezés a meghatározó, az átlagos alapterület 86,0 négyzetméter; 16,6 négyzetméter^ rel meghaladja a városokban épített lakásokét. Az épített lakások közmű- vesítettségét meghatározza a közműhálózat kiépítettsége. Vízvezetékkel (közüzemi és házi együtt) valamennyi lakás rendelkezik, a lakások vezetékes gázzal való ellátottsági mutatója az előző évi 57,8 százalékról 60,6 százalékra növekedett. A városokban épített lakások 84,6 százalékát, a községekben építetteknek 25,1 százalékát kapcsolták be a gázhálózatba. Az 1987-ben épített lakások 37,5 százalékát a kivitelező építőiparba tartozó szervezetek, 54,3 százalékát a magán- és lakossági építők, a fennmaradó 8.2 százalékot pedig a nem építőipari szervezetek készítették. A kivitelező építőipar szerepe a lakásépítésben tovább csökkent. Ezt a tendenciát eddig a vállalatoknak nyújtott nyereségadó-kedvezmény csak mérsékelni tudita. A lakások építésének éven belüli ütemessége 1987-ben tovább romlott Az első fél évben átadott lakások aránya még 2,9 százalékponttal meghaladta az előző év megfelelő időszakát. Az év utolsó negyedévében a lakások 62,5 százalékára adták ki a használatbavételi engedélyt, 1986-ban 56,8 százalékára. A decemberben átadott lakások aránya 1987-ben 42,5 százalék volt (1986-ban 36,3). A gyorsított ütemű használatbavétel az év végén főként a magánlakások körében jelentkezett. Lakásmegszűnés Az év folyamán 938 lakást bontottak le, vagy szüntettek meg, 66-tal kevesebbet, mint a megelőző évben. A lakások lebontásának legfőbb oka az avulás (27,4 százalék) és a lakásépítés (36,9 ként belvíz) miatt megszűnt volt. Az elemi! csapás (főként belvíz) miatt megszűnt lákások aránya (42,2 százalékról 31,7 százalékra csökkent, a településrendezés miattié viszont kétszeresére, 4,8 százalékra nőtt. Ez utóbbi főleg a városokra jellemző. A megszűnt lakások több, mint fele egyszobás volt. A lebontott lakások hiányos komfortosságára, alacsony felszereltségére és ellátottsági színvonalára utal, hogy mindössze 7,7 százalékában volt mosdóhelyiség, villanynyal 90,2 százalékuk, vízvezetékkel 12,6 százalékuk, csatornával 12,3 százalékuk rendelkezett. A lakásmegszűnésék 70 százaléka a községekben történt, ami a községek lakásállományának a városokénál kisebb mértékű növekedését jelentette. A lakásmegszűnéseknek az építéshez viszonyított eltérő arányában (a városokban 100 épített lakásból 16. a községekben 58 a megszűnéseket pótolta) szerepet játszott az is. hogy a megszűnt, jellemzően földszintes lakóházak helyén a városokban többszintes, több lakásos épületéket. míg a községekben családi házakat építettek. Az 1987-ben megszűnt lakások 6.7 százaléka állami és egyéb szocialista tulajdonú volt, amely közel egyenlő arányiban oszlott meg a városok és községek között. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága
