Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-19 / 92. szám
I 1988. április 19., kedd NÉPÚJSÁG Hazánkba érkezett Nyikolaj Rizskov (Folytatás az 1. oldalról.) miniszter, Anatolij Koval- jov, a külügyminiszter első helyettese, Anatolij Lukason, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese és Borisz Sztukalin ült a tárgyalóasztalhoz. A tervezett időtartamot jóval meghaladó, a kora délutáni órákra is áthúzódó, kötetlen légkörű megbeszélésükön a magyar és a szovjet tárgyalópartnerek mindenekelőtt országaik belső helyzetéről adtak képet, s értékelték a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Nyikolaj Rizskov az átépítés folyamatának elmúlt három éves időszakát értékelve hangsúlyozta, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a társadalom életének minden szintjén megmutatkoznak már a következetes reformlépések első gyümölcsei. A szovjet kommunisták most a közeljövőben megrendezendő pártkonferencia jegyében készülnek a pe% A nagyvilág ^ hírei • IRÁNI H KŐTORNYOK — AMERIKAI TÁMADÁS Az Egyesült Államok haditengerészeti erői hétfőn reggel a Perzsái Arab)-öbölben megtámadtak két iráni kő- olajfúró-berendezést- — jelentette az ÍRNA iráni hír- ügynökség. Az egyik mesterséges köolajfúró-sziget a szűkszavú jelentés szerint a naponta 30 ezer hordó nyersolajat felszínre hozó Naszr. Hajózási források szerint egy amerikai hadihajó hétfőn rádión távozásra szólította fel a másik megtámadott, Sasszan nevű iráni kőolajfúró-tornyon dolgozó olajbányászokat, 45 percet adva nekik a távozásra. Az amerikai haditengerészet ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó. resztrojka eddigi eredményeinek összegzésére, az ország helyzetének értékelésére, a soronlévő feladatok meghatározására — mondta Nyikolaj Rizskov. Grósz Károly tájékoztatta a vendégeket hazánk stabilizációs és kibontakozási törekvéseinek időarányos teljesítéséről. A magyar gazdaság teljesítményeinek alakulását ismertetve hangsúlyozta a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok alapvető jelentőségét. Hazánk ennek megfelelően a kontaktusok bővítésére, elmélyítésére törekszik első számú kereskedelmi partnerével. Nyikolaj Rizskov délután ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök telén. Megkoszorúzta a Lenin-szobrot a Dózsa György úton, s a kegyelet virágait helyezte el a Szovjet Hősök Emlékművén a Szabadság téren. A szovjet vezetőt a kegyeletes megem• MAGYAR OPERAELŐADÁS MONTE-CARLOBAN A monte-carlói tavaszi fesztiválon magyar operaművészek együttese a XX. században először adta elő Cimarosa A párizsi festő című operáját. Az 1789-ben F.sterházán bemutatott olasz vígopera feledésbe merült és két évszázad után most került újra színpadra. A felfedezés, a zenei gondozás és a betanítás műve Pál Tamás karnagyé. A címszerepet a francia Gerard Garino énekelte, a többi szerepet Gregor József, Szűcs Márta, Vámossy Éva és Rozsos István. A rendező Koltay Gábor, a díszlet- és jelmeztervező Csikós Attila volt. A 27 tagú budapesti zenészekből álló zenekart Pál Tamás vezényelte. Jövő vasárnap a Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenye lesz a monte-carlói fesztivál befejező eseménye. lékezésekre elkísérte Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke. A szovjet kormányfő ezután — visszatérőben szállására — rövid kitérőt tett a Várnegyedbe, s a Halász- bástyáról megtekintette Budapest panorámáját. A délelőtt megkezdődött kormányfői tárgyalások késő délután szűk körben folytatódtak Grósz Károly és Nyikolaj Rizskov között a vendég szálláshelyén. Ludmilla Rizskova a nap folyamán különprogramon vett részt. A délelőtti órákban — Marjai Józsefné társaságában — a budai várnegyed nevezetességeivel ismerkedett. Bereczky Loránd főigazgató kalauzolásával a Magyar Nemzeti Galéria kiállításait tekintette meg. Délután az Országház épületébe látogatott, majd a belvárosban a Vörösmarty téren és a Váci utcában sétált. A magyar vezetők díszvacsorát adtak vendégük tiszteletére. Izrael vezetése adta ki az utasítást Abu Dzsihadnak (Halil el-Vazimak), a PFSZ egyik legnevesebb vezetőjének meggyilkolására. A kommandóakcióban közösen vett részt a Moszad (az izraeli titkosszolgálat), az egyik tengeri harci egység és a hadsereg különleges akció- csoportja — közölték hétfőn délután Jeruzsálemben jól értesült források, miután a katonai cenzúra engedélyezte e hír ismertetését. Hétfőig Izrael legismertebb vezetői teljes hallgatásba burkolóztak az ügyben: Simon Peresz nem volt hajlandó válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre, Jichak Samir pedig mosolyogva annyit mondott, hogy a hírt ő is a rádióból hallotta. A jobboldal egyik vezérSoares az NSZK-ban Portugáliának az Európai Közösségben (EK) betöltendő aktívabb szerepe, az 1992-ig megvalósítandó nyugat-európai belső piac, valamint a nyugati szövetség biztonságpolitikájának ösz- szehangolása, a leszerelés és fegyverkorlátozás problémaköre azoknak a tárgyalásoknak vezető témája, amelyeket Mario Soares portugál elnök folytat nyugatnémet vendéglátóival. Soares vasárnap este érkezett meg, hétfőn délelőtt fogadták katonai díszpompával Bonnban az államfői rezidencia előtti téren, majd megkezdte hivatalos megbeszéléseit Richard von Weizsäckerrel, az NSZK szövetségi elnökével. Soares ötnapos látogatása során tárgyal Helmut Kohl kancellárral és más vezető politikusokkal is, felkeresd Nyugat-Berl int, Stuttgartot és Hamburgot. alakja, Ariel Sáron, az ipari és kereskedelmi tárca vezetője kijelentette: ő már évek óta követelte, hogy likvidálják a. palesztin vezetőket. Az izraeli sajtó már vasárnap tényként kezelte, hogy Izrael áll Abu Dzsihad meggyilkolása mögött. A közvélemény és a lapok többsége támogatóan fogadta e közlést, egyelőre tart a „katonai-technikai bravúr” feletti lelkesedés. De a józanabb hangok már a hosz- szabb távú következményekre figyelmeztetnek. Így a The Jerusalem Post elemzésében azt hangoztatja, hogy a neves palesztin vezető halála csak megerősíti a palesztinok nemzeti és fundamentalista szárnyainak kapcsolatát, mely az eddiginél is súlyosabb összecsapásokkal fenyeget a „területeken”. Abu Dzsihad-gyilkosság izraeli beismerés TELEFONHOZ KAPCSOLHATÓ SZÁMÍTÓGÉP A Minitel népszerűsége szinte egyedülálló Francia- országban. A posta díjtalanul látja el az előfizetőket a készülékekkel, amely a telefonhoz kapcsolódó kis számítógép. A képernyőn ezernyi információ jelenik meg a legkülönbözőbb menetrendektől a tőzsdei árfolyamokig. A TOLVAJ KITETTE A BEHAVAZOTT UTCÁRA Az észak-svédországi Boden városban egy 30 éves hölgy arra ébredt, hogy tolvaj matat a lakásában. A férfinek volt annyi lélekjelenléte, hogy a nőt mezítláb, egy szál hálóingben kitegye a behavazott utcára. A nő itt magához tért, visszaszerezte az ellopott holmit, fellármázta a szomszédokat, és velük együtt elfogta a betörőt. NEGYVENEGY NAPIG A NYÍLT TENGEREN Négy Srí Lanka-i halász 41 napot töltött a nyílt tengeren, csak nyers halat ettek és tengervizet' ittak. A szerencsétlenül járt halászok mellett ez idő alatt 17 hajó haladt el, de egyik sem látta meg a segélyjeleket. A halászokat végül is egy indonéziai szigetre sodorta az áramlat. CICCIOLINA NEM KAPOTT BEUTAZÁSI ENGEDÉLYT Ilona Staller, ismertebb nevén Cicciolina pornócsillag és az olasz parlament tagja nem kapott beutazási engedélyt Ausztráliába. Az ausztráliai erénycsőszök ugyanis nem engedhették meg, hogy Cicciolina nyilvánosan vetkőzni kezdjen. SZOKATLAN PÓZBAN... Szokatlan pózban láthatták Margaret Thatchert a brit tévénézők. A miniszter- elnök asszony Downing Street-i otthonától nem messze, a Szent Jakab parkban fürgén hajlongva szedegette össze a pázsitot csúfító szemetet, és felhívta a nézőket, hogy kövessék példáját. Thatcher asszony kezdeményezésére nagyszabású kampány indult országszerte Tartsátok tisztán Nagy-Bri- tanniát! jelszóval. ALLIGATOR A PARKOLÓHÁZBAN. Látszólag békésen sétálgat egy több mint ,kétméteres alligátor a floridai város egyik parkolóházának nyitott részében elhelyezett gépkocsik 'között. A feltehetőleg állatkertből megszökött hüllő végül egy közeli patak felé vette útját, a bámészkodók nem kis megkönnyebbülésére. (Telefotó) II varsái Przeglad Tygodniowy-ban olvastuk Q A lengyel—magyar barátság mítoszoktól mentesen A Rákosi-korszak kontraszelekciót eredményezett a magyar történelemoktatásban. Ebben tevékenyen közreműködtek egyes ismeretterjesztő történészeink és publicistáink, akiknek „a lengyelországi reakció három kudarcáról” szóló műveit sietve lefordították magyar nyelvre. Ráadásul hihetetlenül befeketítették számos értékes közös hagyományunkat, például Báthori István lengyel királyságának korszakát: egyes történészek és publicisták Báthorit kizárólag az igazságtalan, hódító háborúk állítólagos híveként ábrázolták (ilyesmi még a hetvenes években is előfordult). Mind a mai napig nem írnak például arról, hogy Báthori alapította meg a wilnai egyetemet. GOMULKA MEGIJEDT Ezekben az időkben Lengyelországban is előfordultak a magyar történelem és kultúra népszerűsítésében különféle dogmatikus leegyszerűsítések. E vulgarizálás sajátos szimbóluma volt a Wolnosc (Szabadság) című magyar irodalmi antológia, amely csak úgy hemzsegett az olyan „versemé- nyektől”, mint a Tito című, anjelyben azt olvashattuk: „Beszennyezted az Adria gyönyöfű kék bársonyát, Bánatot hintettél el az öregek lelkében” stb. Egészen 1956-ig Lengyel- országban sem működött Lengyel—Magyar Baráti Társaság. Volt azonban valami, ami nálunk megkönnyítette a lengyel—magyar barátság hagyományai emlékének az ápolását, s ami 1956 után a legerőteljesebben támogatta a magyar történelmet és kultúrát népszerűsítő tevékenységet. A második világháborús volt menekültek — különösen a kulturális élet képviselői — jelentős rétegére gondolok. Mindkét ország esetében különösen fontos cezúra lett az 1956-os esztendő. Az 1956. októberi lengyelországi változások (a LEMP Központi Bizottságának 8. ülése és Wladyslaw Gomulka hatalomra jutása) közvetlen hatást gyakoroltak azokra a feltételekre, melyek közepette Magyarországon az 1956. október—novemberi tragikus események lejátszódtak. A Lengyelországgal való szolidaritás jegyében megtartott október 23-i tüntetés a Bem-szobornál kezdődött. A több százezres felvonuló tömeg kezdetben ilyen jelszavakat hangoztatott: „Lengyelország mutatja az utat, kövessük a lengyeleket”. Sajnos, Magyarország más utat követett. A társadalmi indulatok kirobbanása abban az országban, ahol a sztálinizmus a legkönyörtelenebb volt, oda vezetett, hogy Magyar- ország nem tudott megmaradni a békés fejlődés útján. A következmények ismeretesek: a nyomás hatására bejelentették, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, és kinyilvánították az ország semlegességét, majd a szovjet csapatok bevonultak, és Nagy Imre kabinetjét felváltotta a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A tragikus magyarországi események, ezen események véres, erőszakos lefolyása igen hátrányos hatással voltak a lengyelországi helyzetre. Gomulka — mint ezt ma számos elemzésben olvashatjuk — megijedt, nem akarta, hogy Lengyelországban is bekövetkezzék — Magyarországhoz hasonlóan — valamiféle „második szakasz”, ezért november 4-én az aktívaértekezleten olyan beszédet mondott, amely kifejezett visszalépés volt a korábban tervezett reformokhoz képest. CHOPIN SZÍVE 1956 novemberétől a lengyel—magyar kapcsolatokat kezdte kedvezőtlenül befolyásolni az a körülmény, hogy a két ország a fejlődés különböző szakaszában volt. Az 1956-ot követő első években egyes magyar vezetők és publicisták nagy gyanakvással figyelték a lengyelországi fejlődés olyan sajátos vonulásait, mint a Gomulka-féle új mezőgazdasági politika, az egyház lengyelországi szerepe vagy a művelődéspolitika terén alkalmazott bizonyos megoldások. E kételyeket jól jellemezték például azok a megállapítások, melyeket Ruffy Péter \£arsói hajnal című, 1961-ben megjelent könyvében olvashatunk: „Nem tudok megbékélni azzal, hogy a rock and roll lett az új világ zászlaja, hogy ezt az őrületet emberhez méltónak találják (...) Nem, ez nem jó dolog, árt a lengyel ifjúság ízlésének, erkölcsi fejlődésének.” Jól emlékszem, mennyire bosszankodott például egy megyei KISZ-titkár, akinek a tolmácsa voltam, amiatt, hogy Chopin szívét a Szent Kereszt templomban, nem pedig a Filharmónia épületében őrzik, pedig szerinte ott lenne a helye (1963-at írtak akkor). Az ötvenes évek végén és a hatvanas évék elején a magyar ifjúság egyes köreiben nagyon divatba jött (és ezt a lehetőséget mi nem használtuk ki teljes mértékben.) a lengyel kultúra és a lengyel nyelvtanulás. Meg kell említeni, hogy volt Magyarországon egy olyan csoport is (különösen a Rákosi-korszak 1956 után félreállított egykori befolyásos politikusairól és publicistáiról van szó), akik azzal vádolták a lengyeleket, hogy „reakciós, nacionalista” hatást gyakorolnak a magyarokra. Messzemenő elfogultság jellemezte. Betlen Oszkárnak, a Szabad Nép, az MDP Központi Vezetősége lapja volt főszerkesztőjének „Élet a halál földjén” című könyvét (visz- szaemlékezés az auschwitzi táborban eltöltött időre). E könyvében az auschwitzi tábor tucatnyi lengyel foglyáról tesz említést, és csaknem kizárólag mindenkiről messzemenően elmarasztalóan ír. Vagy lengyel nacionalistaként és fasisztaként, vagy spekulánsként, sőt fogolytársai gyilkosaként mutatja be őket. Ezzel kapcsolatban a szerző meghökkentő kijelentéseket tesz: „Mint lengyel nacionalisták szembeszálltak Hitlerrel. De erkölcsük ugyanolyan, mint Hitleré, és ha Lengyelországban megszerezték a hatalmat, maguk is gázkamrákat építenének”. A MAGYAROK BRUTÁLISABBAK VOLTAK Az 1968-as márciusi események kapcsán a lengyelországi úgynevezett anticionista propaganda magyarországi visszhangja jelentős mértékben közrejátszott abban, hogy Magyarországon — különösen értelmiségi körökben — sötétebb kép alakult ki Lengyelországról és a lengyelekről. Tartottak tőle, hogy e tendenciák Magyarországra is behatolnak, ahol mindig is aggodalommal írtak az antiszemitizmus effajta lappangó tüneteiről. Itt kell megjegyeznünk, hogy egyes magyar értelmiségi körökben a harmincas évektől mind a mai napig él az írók származás szerinti fatális megkülönböztetése: vannak úgynevezett „népi” és „urbánus” írók, ami megfelel az annak idején nálunk is alkalmazott hírhedt felosztásnak: „parasztok” és „zsidók”. Gyurkó László író 1966-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti kérdésekben Magyarországon kialakult vita „szellemi életünk valóságos puskaporos hordója”. Magyarországon az 1968-as márciusi események miatt azért volt olyan nagy aggodalom, mivel Köaép-Európában Magyarországon él ma a legnagyobb zsidó vallási közösség, amelynek létszáma jóval meghaladja a lengyelországi zsidó közösséget. A zsidó származású tudósok és művészek a magyar szellemi életben mindig is igen nagy szerepet játszottak és játszanak. Elegendő, ha Déry Tibort, az elmúlt ötven év kétségkívül legnagyobb magyar íróját, vagy Lukács Györgyöt, a híres marxista filozófust említjük. 1968 márciusának magyarországi visszhangja számunkra, lengyelek számára, azért is negatív volt, mivel alkalmat adott olyan hamis általánosításokra, mélyek szerint az egész társadalomra a szélsőséges antiszemitizmus jellemző. Hogy milyen következményekkel járt az effajta képzetek elterjedése, jobban megértjük, ha meggondoljuk, hogy a múltban .Magyarországon az antiszemitizmus jóval brutálisabb és embertelenebb formákban jutott kifejezésre, mint a lengyelországi antiszemitizmus. Elegendő a szörnyű „hideg napokat”, az újvidéki vérengzést említeni, amikor is 1942-ben három nap leforgása alatt a reguláris magyar hadsereg 3309 embert — főleg zsidókat és szerbeket, köztük sok öreget, asszonyt és gyermeket — mészárolt le. Vagy gondoljunk a fasiszta nyilasokra, akik 1944-ben sóik ezer zsidót gyilkoltak meg. Jerzy Robert Nowak Fordította: Hary Judit (Folytatjuk)
