Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-18 / 91. szám
1988. április 18., hétfő o Kötözött sonka — de mennyiért? A Békés Megyei Rendőr- főkapitányság gazdasági rendészetének munkája meglehetősen szerteágazó. A különböző gazdasági bűncselekmények megelőzésén, felderítésén kívül a vásárlók mindennapi ügyes-bajos gondjai is megjelennek tevékenységükben. Járják a piacokat, a vásárcsarnokokat, ellenőrzik az árakat, a lánckereskedelmet, a bizonylati fegyelmet, a mérést és a számolást, a termékek jelzéseit. Együttműködnek a kereskedelmi felügyelőséggel, a tanácsi és a szakszervezeti ellenőrökkel, a mérésügyi hivatal szakembereivel. Dr. Kemecsei Attila rendőr főhadnagy, a gazdasági rendészet vezetője elmondotta, hogy ezekben a hetekben átfogó vizsgálatot tartottak a húsboltokban és az ABC-áruházakban. Ellenőrizték a mérés és a számolás pontosságát, a minőség és az ár összhangját, a kiszolgálás körülményeit, örvendetes, hogy a legtöbb üzletben .semmilyen szabálytalanságot nem tapasztaltak. Egyetlen kirívó visz- szaéléssel találkoztak a megyeszékhelyen, a Csabai Húsker 3-as számú boltjában, ahol a húsféleségek felén nem volt árcédula. A füstölt sonkát, amelynek kilója 166 forintba kerül, az üzletben kicsontozták, kötözték és kötözött sonkaként kilóját 194 forintért értékesítették, a megmaradt csülköt pedig külön eladták. A szakemberek megállapították, hogy az így előállított termék nem felel meg a kötözött sonkára vonatkozó szabványoknak. Természetesen közérdekű bejelentésekkel is foglalkozik a gazdasági rendészet. Ilyen észrevétel alapján ellenőrizték Orosházán a Ciklámen presszót és a Kossuth utcai sötbárt. A próbavásárláskor a presszóban a felszolgáló szűkén mérte az unikumot, ezzel megkárosította a vásárlót. Ráadásul a kikért italokat hitelesítetlen pohárban szolgálták fel. Ugyanakkor hidegkonyhai készítmények hiányoztak a kínálatból. A bizonylatok ellenőrzésekor kiderült: 120 üveg sörről és 5 liter pálinkáról nem tudtak számlát felmutatni. A sörözőben azért marasztalták el az üzlet vezetőjét, mert az üzletköri előírás ellenére a vizsgálat időpontjában szendvicset és más hidegkonyhai készítményt nem árusítottak. (s—r) fl kisüzemi gazdaságok 4,3 milliárd forint értékű terméket és állatot értékesítettek A HNF megyei gazdaságpolitikai munkabizottsága, valamint a Kertbarátok és Kis tenyésztők Békés Megyei Szövetségének vezetősége együttes ülést tartott a Békési Egyetértés Termelőszövetkezetben, ahol Balogh László tsz-elnök, a HNF megyei elnöke volt a házigazdája a jól szervezett, lényeget feltáró tanácskozásnak. A kistermelés helyzetét és feladatait vitatták meg a résztvevők. Amint ismeretes, hazánk népességének mintegy fele, Békés megye lakosságának körülbelül kétharmada érdekelt ebben a tevékenységi formában. Országos viszonylatban több miint 80 milliard forint termelési érték keletkezik évente, s ennek jelentős része az állattenyésztésből származik. Piaci informáciá Ha az 1986. évi adatokat összehasonlítjuk a tavalyiakkal, akkor megállapítható, ■ hogy megyénkben a szarvasmarhák száma las- ; san, a juhoké pedig nagyobb j mértékben csökkent. A ba- romfikból hat-hét százalékkal lett kevesebb 1987. végére. Amint ismeretes, az ország sertésállományának egykilencede Békésben található, és ennek 50-52 százaléka a kisüzemi gazdaságokban van. Itt mintegy 40 ezer darabos a visszaesés. Tény. hogy 1961. és 1979. között a magyar mezőgazdaság világszerte elismert eredményeket ért el, és sok ország előtt jó példaként szolgált. Ezért jogosan vetődik fel a kérdés; hogyan jutottunk el ilyen előkelő helyről oda, ahol most tartunk? A fő okok között szerepel, hogy a befektetett pénz rosszul kamatozik. Baj volt az is, hogy az irányító szervek nem tartották szükségesnek a mezőgazdasági beruházásokat, és inkább az iparfejlesztést szorgálmaz- ták. Sokáig szégyenlősen kerülgettük á „válság” fogalmát, amelyet nemcsak a visszaesés, hanem a termelési többlet, valamint az értékesítés nehézsége is jellemez. Ennek ellenére az agrárágazatban megvan a megújhodás lehetősége. Az előrelépés egyik fontos feltétele a piacfelügyelet működésének javítása, amely előmozdítaná az igények szerinti termelést, s ugyanakkor megakadályozná az ellátási gondok, az áruhiány keletkezését, valamint a túltermelést. A lényeg az, hogy a kistermelőket is időben kell tájékoztatni arról, mit, milyen minőségben érdemes termelni. . n tápárak és a felvásárlás A kistermelő érzi a legjobban a piac mozgását, s mihamarabb igyekszik alkalmazkodni az újabb igényekhez. De például egy libatenyésztő nem tud gyorsan átállni egy másfajta jószág tartására, különösen abban az esetben, ha ez nagyobb beruházást igényel. A szarvasmarha-állomány csökkenése több probléma miatt következett be. Az urbanizációval együtt megváltoztak a környezetvédelmi előírások. Kevesebb helyen lehet legeltetni; a takarmányok meg az alomszalma beszerzését szállítási gondok nehezítik, és alacsony a jövedelmi szint. Az a cél, hogy a tejfeldolgozók adjanak támogatást a tejházaknak. Akad jó példa is arra, miként segítik a nagyüzemek a kistermelőket. A Békési Egyetértés Tsz tavaly az egy liter tej önköltségét számítva országos első lett, de ehhez előbb meg kellett teremteni a feltételeket. Nőtt a tehéntartás és megduplázódott a tejfelvásárlás. A szövetkezet felvásárolja a kistermelők által hizlalt szarvasmarhákat, s abrakkal, szénával és szalmával segíti a kisgazdaságokat.] A takarmányárak növekedése csökkenti a jövedelmezőséget. Már többen jelezték, hogy nem kívánnak tovább vállalkozni sertéstenyésztésre. A 120 és 140 kilogramm között levő hízók felvásárlási ára nem megfelelő, s ezért is értékesítik megyénkén kívül őket. A tápok árának növekedése miatt mind a nagyüzemi, mind a háztáji csirketartás veszteséges. A felvásárlási árak nem ellensúlyozzák a tápárak emelkedését, s ezért felsőbb szinten intézkedésre van szükség. Tojásdömping? örvendetes, hogy 1987-ben jó évet zártak az áfészek. A 16 szövetkezet-1,5 milliárd forint értékű terméket vett át a kistermelőktől. (Például tavaly 14 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt vásárolhattak fel.) Sajnos évek óta gondok vannak Budapesten, a két nagykereskedelmi piacon, és sürgős változtatás nélkül nem lehet megszüntetni az anarchiát; amely rossz légkört teremt a kistermelők körében. Az a cél, hogy nekik is legyen érdekvédelmük. Szinte folyamatosan emelkedik a takarmány ára, ami nem jár együtt a minőség javulásával. Sőt, például szójából romlás tapasztalható. Régebben tízezer hektáron termelték ezt a növényt, most viszont csak négyezren, s így növelni kellett az importot. A legolcsóbb takarmány a széna, amelynek begyűjtéséhez fűkaszáló gépek és utánfutók kellenek. Jelenleg szemes kukorica sincs, ezért Dunántúlról szállítják ide. Senkitől sem lehet elvárni, hogy négy forintért termeljen burgonyát, amikor a piacon 20-22 forint az ára. Nehézségek vannak a „tojásfronton” is. Budapesten 2,20-2,40 forintért vették át darabj átj itt viszont csak 1,50-et adtak érte. Harmincmillió tojással kevesebbet tudnak átvenni tőlünk a partnerek a szocialista piacon. A nagy dömping ellenére hárommillió darabot Csehszlovákiából hozunk be. Egyébként 1987-ben a kisüzemi gazdaságok 4,3 milliárd forint értékű terméket és állatot értékesítettek] a tsz-ek közös gazdaságain keresztül. Ezek árbevétele csaknem 1,3 milliárd forint volt, ami viszont a kisüzemi gazdaságok részére eladott termékek, termények és állatok árából származott. Ezen kívül 332 millió forintot kaptak anyagokért, fogyóeszközökért, valamint a kisgazdaságoknak végzett szolgáltatásokért megyénkben. Bukovinszky István Egyéni pályázatok megyei döntője A megnyitón izgalommal várakoznak a gyerekek ... / Fotó: Gál Edit HIRDETMÉNY Értesítjük a lakosságot, hogy Békéscsaba, Gerla Szolgáltató részére épített közvilágítást 1988. április 19-én feszültség alá helyezzük. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démász tizemig, hálózatszerelési oszt., Békéscsaba Békéscsaba belvárosában kb. 30 négyzetméter alapterületű, két részből álló, kirakattal ellátott üzlethelyiséget keresünk bérlemény formájában. Az ajánlatokat: „Pénzintézet” jeligére a békéscsabai lapkiadóba kérjük. Köztudott, hogy nem minden tehetség párosul kihívó magatartással, figyelemfelkeltő viselkedéssel. Éppen ezért még a pedagógus sem Imindig ismeri fel rögtön, hogy tanítványa átlagon felüli képességekkel rendelkezik. Az utóbbi években a sok-sok tehetségkutató módszer közül az általános iskolások egyéni pályázati rendszere tűnik az egyik leghatékonyabb formának, hiszen itt mindenki egyénileg próbálkozhat, függetlenül az osztályban elfoglalt helyétől, vagy tanárai korábbi megítélésétől. Az első forduló feladatai a Pajtás újságban jelennek meg, amelyek mindenkihez eljuthatnak, így a továbbiakban a tanulón múlik, !van-e kedve, tehetsége megoldásukhoz. A tehetségesnek blzonyulók aztán már külön kapják meg a második forduló anyagát, s akik ezen a rostán is túljutottak, részt vehetnek a harmadik fordulón, a megyei döntőn. Az országos verseny öt területen folyik, (társadalom- és természetkutató, nyelvi, matematikai és technikai), amelyet megyénkben az elmúlt és az Idei tanévben tnég két 'ágazattal bővítettek, ez a ‘környezetvédelem és a számítástechnika. Az Idei megyei döntőre április 15-én, pénteken került sor, a Békéscsabai 10-es Számú Általános Iskolában, amely már harmadik éve adott helyet az egyéni pályázatokban részt vevők legjobbjainak találkozójára. Az orosz és a két megyei alapítású ágazat kivételével valamennyi terület kimagasló képességű tanulói, mintegy 296 gyerek versenyezhetett ezen a napon. A jutalmak ágazatonként és eredményenként is változatosak voltak. Összesen mintegy 40 gyermek juthat el majd országos, ennél is több pedig megyei szaktáborba. Sokan kaptak könyvvásárlási utalványt, vagy oklevelet. Az igazi jutalom azonban mégis a harmadik fordulón való részvétel volt, hiszen ezek a gyerekek 1574 induló közül kerültek az élre ... —Ha— Ennyi előadás! soha nem terveztek Beszélgetés az anyanyelvi hét programjáról „... még mindig nem elég közismertek a helyesírás változásai” Fotó: Veress Erzsi A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Békés Megyei Szervezete az idén is gazdag programot állított össze a magyar nyelv hete és az anyanyelvi hét keretében, «melyet április 18. és 25-e között rendeznek meg. A rendezvénysorozatról, annak célkitűzéseiről beszélgettünk a minap a TIT magyar nyelvi szakosztályának al- elnökévél, dr. Szepesi Ildikóval, aki a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tanít. — Milyen főbb jellemzői vannak az idei programnak? — Évek óta — s ez évben is — fontos feladatunknak tartjuk felhívni a figyelmet a megfelelő szóhasználatra, s harcolni a nyelvi trágárság ellen. E célok szolgálatában több előadás lesz a megyében. így például a Békéscsabai 2-es Számú Általános Iskolában április 20-án „Beszéd- és magatartáskultúra” címmel, a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben ugyanezen a napon „Az ifjúság nyelvhasználata” címmel tartunk előadást. Hasonló meggondolásból került a programba a Gyomaendrődi 3-as Számú Általános Iskolában április 18-án a „Változó nyelv, változó stílus” című előadás. — Más célkitűzések? — Mint gyakorló pedagógus elmondhatom, még mindig nem elég közismertek a helyesírás változásai. Kár, hogy e témában kevés előadást tartunk, hiszen már három éve történt a változás, s még mindig komoly hiányosságokat érzek e területen. Szakosztályunk nem véletlenül tervezett hasonló témában előadói konferenciát. — Mondana egy helyszínt, ahol a helyesírás szabályainak változásairól esik szó? — Április 18-án Batto- nyán a gimnáziumban hangzik el előadás e témakörben. — Mi jellemzi még az idei anyanyelvi hetet? — Az író-olvasó találkozók. az irodalmi estek — április 19-én például Bata Imre, az Élet és Irodalom főszerkesztője lesz a mezőkovácsházi könyvtár vendége — azt bizonyítják, ezúttal a nyelv és az irodalom kapcsolata is hangsúlyt kapott. Ennek örülök, hisz meggyőződésem, hogy nem lehet, nem szabad a nyelvészetet külön kezelni... — Napjainkban az ismeretterjesztés e területén, úgy tűnik, kisebb az érdeklődés ... — Valóban így van, nem könnyű becsalogatni az embereket, különösen ilyenkor tavasszal, mikor annyi munka van a ház körül, a kiskertben. Ezért is kell nagyobb figyelmet szentelni arra, hogy előadásainkat a helyi igények szerint állítsuk össze, ahhoz a hallgatósághoz igazítva, amely veszi a fáradtságot, s egy évben egyszer-kétszer (legalább az anyanyelvi héten) eljön ezekre a rendezvényekre. — Kiknek van a legnagyobb szükségük e nyelvi előadásokra? — Mindenkinek, de leginkább azoknak, akiknek munkaköréhez elengedhetetlen a beszéd, az írás. És ne feledkezzünk meg a nemzetiségiekről sem, akiknek, véleményem szerint, legalább akkora gondot kellene fordítaniuk anyanyelvűk ápolására, mint a magyar nyelv művelőinek. — Lesz nemzetiségi nyelven is előadás? — Természetesen. A legkülönfélébb témakörökben szlovák, román, német nyelven összesen 28 előadást terveztünk. S ha már a számoknál tartunk, néhány adatot hadd mondjak el. 1980-ban 38, 1986-ban 54, az idén pedig 64 magyar nyelvi előadást tartunk. Az idegen nyelvi előadások száma 15, 11,, illetve most 28. Ebből is látható, rekordot ért el az anyanyelvi hét előadásainak száma. — Ha jól tudom, ön is tart ismeretterjesztő előadást az anyanyelvi héten. — Igen, kettőt is. Az egyiket április 19-én, a tanítóképző főiskolán, ahol nem csak a kikapcsolódást szolgálja az „Anyanyelvűnk játékai” című előadásom. Azzal az alig titkolt szándékkal foglalkozom éppen itt e témakörrel, hogy a hallgatók majdan tanítványaikkal is megismertetik e játékokat. A Rózsa Ferenc Gimnáziumban hétfőn tartok előadást ugyanezzel a címmel. — Sok sikert hozzá! N. A. Az Univerzál Kereskedelmi Vállalat FELVESZ GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ folyamatszervezőt Jelentkezés a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesénél, Békéscsaba, Szabadság tér 2. Telefon: 25-638.
