Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

1988. április 15., péntek € Régi vasasszakszervezeti tagok köszöntése ü külföldi állampolgárok letelepedéséről tárgyalt a megyei koordinációs bizottság Grósz Károly látogatása a Diósgyőri Gépgyárban Válasz a sajtó munkatársainak kérdéseire Tegnap a Vas-, Fém- és V i ltlamosenergiaipari Dolgo­zók Szakszervezetének szék­házé ban Borovszky Ambrus elnök bensőséges ünnepsé­gen köszöntötte azokat, akik sok évtizede tartoznak a va­sasok népes táborához. Ha­tan 70 éve — így Erdélyi Já­nos, Horváth Ferenc, Kár­páti Károly, Szántó István, Szemetán Alajos és Székely Gyuláné — továbbá tizenki­lencen 00 éve és ötvenhár­mán — köztük Kádár János, Kinek az irodalomhoz ben­sőségesebb a viszonya — bármiilyen nyelven is beszél —, ha csak ideje engedik aligha kerüli el Alsósztne- govát (Dolná Strehová). A magyarázat egyszerű: Itt született, s itt van eltemet­ve Madách Imre, Az ember tragédiájának halhatatlan szerzője. (Mellesleg mondva, ezt a művét Magyarorszá­gon kívül éppen nálunk, Csehszlovákiáiban mutatták be a legtöbbször.) Milyen is ma a Madách- kúria, amelyben Irodalmi múzeumot rendeztek be? — enne a kérdésre kerestünk választ. A helyszínen látot­tak alapján így fogalmazha­tó meg: a földszintes kas­télyépület tavalyelőtt óta renoválás alatt áll. Termeit kiürítették, s a falakon — kívül és belül egyaránt — már lemérhetlek a munka első eredményei. Mint minden jelenségnek, (Folytatás az 1. oldalról) ország fában legszegényebb megyéje, viszont itt találha­tó az ország legnagyobb ter­mőképességű talaja. Beszélt a szakember a tömegmozga­lommá terebélyesedett fásí­az MSZMP főtitkára is — kereken öt évtizede tagjai a vasasszakszervezetnek. Az ünnepségen megjelenteknek Herczeg Károly, a szakszer­vezet főtitkára nyújtotta át a „Vasas hűségért” feliratú emléklapot és -plakettet, A házi ünnepséget ünnepi műsor követte, majd az ün­nepeltek baráti beszélgeté­sen idézték vissza a szak- szervezeti mozgalomban el­töltött évtizedek élményeit. ennek is két oldala van. Az egyik, az örvendetes, hogy a járás erre pénzt, munkaerőt nem sajnál. Tisztában van vele, ez is olyan érték, amellyel joggal büszkélked­het. A másik már kevéstjé szívderítő: információnk sze­rint ugyanis még sok víz fo­lyik le az Ipolyon, ameddig ismét átadják rendeltetésé­nek az épületet. Átalakítá­sa nagyjából elhúzódik 1991- ig, a múzeum be- és átren­dezése pedig feltételezhető­en egészen 1994-ig. Jó ten­ne talán fontolóra venni, nincsenek-e olyan tartalé­kok, amelyeknek felhaszná­lása közelebb hozná ezeket a határidőket? Mert addig is a nagy köl­tő emlékének csak sírhelyé­nél, a szépen parkosított te­rületén emelt emlékműnél, az Ádám alakját bronzba álmodó Rigele Alajos monu­mentális alkotása tövénél adózhatunk kegyelettel. tásokról, majd arról, hogy még messze nem tehetünk elégedettek. Az iparosodás első szakaszában nem jutott kellő figyelem a természeti környezet megóvására. A nagy összefüggő ipartele­pek létrejöttét, a gyors mo­Békéscsabán ülést tartott az a megyei koordinációs bizottság, amelynek felada­ta, hogy a Békés megyébe érkező és letelepedni szán­dékozó külföldi állampolgá­rok ügyeit intézze. Ezúttal az állami és társadalmi szer­vek intézkedéseinek össze­hangolása szerepelt a napi­renden, hogy a letelepedni szándékozók minél hamar rabb munkahelyhez jussa­nak, megoldódjon a lakás­helyzetük, vagy hozzájussa­nak a különböző segélyek­hez. Az elmúlt hetekben a ren­dőri szervek megyénkben 186 személynek adtaik tar­tózkodási engedélyt. A megyei tanács munkaügyi osztálya ennek alapján 182 felnőttnek adott munkavállalási enge­délyt (egyharmaduk nő). Le­telepedésüket a megyében tevékenykedő vállalatok és szövetkezetek erejükhöz mérten segítik. A leteleped­ni vágyók nagy része szak­munkás, ezért legtöbbjük számára végzettségüknek megfelelő munkát tudtak biztosítani, és a termelőegy­ségek a szántásról, illetve a lakásról is gondoskodtak. A koordinációs bizottság ülésén ölhangzott, hogy ed­dig 166-an kaptak gyorsse­gélyt. Ugyancsak megyei adat, hogy a Vöröskereszt összesen 100 ezer forint se­gélyt adott számukra. Ideig­lenes szálláson 30 embert helyeztek el, albérletben, valamint más lakásokban — zömmel falvakban — 60 torizálódást, az újfajta, ag­resszív vegyi anyagok el­terjedését megszenvedte a természet. Az, hogy az erdőnek, a fáknak mekkora a szerepe a talajok védelmében, a tér­ség klimatikus, egészség- ügyi, tájesztétikai viszo­nyainak alakításában, köz­ismert. Ám ennek ellenére ma még sok ember nem be­csüli meg parkerdeinket, la­kótelepi fásításainkat, a vá­rosok, települések közelé­ben fekvő erdőket elborítja a szemét. Jelentős mértékű a tervszerűtlen nagyüzemi gazdálkodásból fakadó pusz­tulás is. Ma már — mond­ta a szakember — mezőgaz­dasági üzemeink is belát­ták ennek tarthatatlansá­gát, és újból igénylik a vé­dősávok telepítését. „Aki fát ültet, az mindig a jövőbe tekint, bizakodik a jövőben. Bízik abban, hogy az általa elültetett fa­csemeték hasznát utódai is család kapott bérletet. A bérleti díjakra a megyei ta­nács 300 ezer forintot fize­tett ki, de a bentlakók a jö­vőben a lakás-, házbérleti díjakat saját keresetükből fizetik ki. A megyei koordinációs bi­zottság azt is megállapítot­ta, hogy a lakosság többsé­ge ugyancsak segíti a lete­lepülők beilleszkedését, bár némely esetben szorongatott helyzetükkel való visszaélés is tapasztalható. Több téves informáoió is szárnyra kelt, amelyek bizonyos félelmeket keltenek, megnehezítik a le­települni szándékozók hely­zetének rendezését. A bi­zottság kéri, hogy a me­gyénk területén tartózkodó, te települni szándékozó kül­földi állampolgárok a meg­felelő rendőri szerveknél je­lentkezzenek helyzetük ren­dezése érdekében. Az illeté­kesek körültekintően bírál­ják el az ideérkezésük kö­rülményeit, s a tapasztala­tok szerint legtöbbjüknek megadják a tartózkodási en­gedélyt. Fontos, hogy ezt mi­nél hamarabb megkapják, hiszen csak a tartózkodási engedély birtokában nyújt­ható segítség a munkaválla­lásban és az elhelyezkedés­ben. Az ügyintézés egysze­rűsítésére a koordinációs bi­zottság úgy döntött, hogy ezt egy helyen Oldják meg, még­pedig a megyei tanács föld­szintjén kijelölt irodában. Itt szerezhetők be a szüksé­ges papírok és információk. L. S. élvezhetik majd, miként mi is élvezzük elődeink mun­kájának gyümölcseit. Aki te­hát ma fát ültet, az bízik a békében” — mondta befeje­zésül dr. Csontos Gyula. Az ankéton ezután elis­meréseket adott át dr. Gö- bölös Antal, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség igazgatója. Eredményes fásításért em­lékplakettet kapott a Gyulai Köröstáj Tsz erdőgazdasági együttműködése, valamint a Geszti Egyetértés Tsz. Okle­velet vehetett á't Szegfű Ist­ván, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkár- helyettese, Kundolfné Lip­tóié Júlia, az Agrober ter­vezője, Mastala Gergely, a megyei tanács környezetvé­delmi főmunkatársa, Pálnik Ferenc, a Szeghalmi Állami Gazdaság erdésztechnikusa és dr. Szántó János, a Béké­si Egyetértés Tsz ágazatve­zetője. Az ankét résztvevői ez­után a gyopárosi parkerdő­ben facsemetéket ültettek, mégpedig — a szeszélyes áp- • rilis jóvoltából — hideg széllel érkező hóesésben, ami a szakemberek szerint éppen megfelelő idő az el­ültetett facsemeték számára. T. I. (Folytatás az 1. oldalról.) nak ők segíteni a problémák megoldásában. Bíráló meg­jegyzéseket kapott az ideoló­giával összefüggő témakör is; mint mondották, több helyütt nem fogalmaz elég­gé világosan az okmány, né­hol bizonytalanság érződik benne, s általában: száraz­nak, nehezen érthetőnek mondották a dokumentum szövegét. Egy kérdésre válaszolva immár szélesebb összefüg­gésben szólt a Politikai Bi­zottság tagja az országos ér­tekezletre készülő párttag­ság hangulatáról, a most zajló eszmecsere tapasztala­tairól. Mint mondotta, aktí­vabbak most a párttagok, mint korábban, s ez nagyon jó dolog. Az eszmecseréken elhangzó vélemények két csatornán jutnak a vezetés­hez. Egyrészt az illetékes párttestületek összegzik azo­kat, s a megyei pártbizottsá­gok tapasztalatai végül a KB titkárságának az aszta­lára kerülnek. Másrészt pe­dig az ilyen közvetlen talál­kozások, mint a mostani, ugyancsak sok! élményt, hasznosítható tapasztalatot adnak a további munkához. Az állásfoglalás-tervezetet kidolgozó munkacsoport megpróbálja majd úgy ösz- szegezni az országos eszme­cserében elhangzottakat, hogy abból a tagság jelentős része ráismerjen saját gon­dolataira és törekvéseire. Minden javaslat, vélemény persze nem kerülhet be a pártértekezlet elé terjeszten­dő anyagba, de az igazán fontos az, hogy valamennyi értékes gondolat igenis épül­jön be a pártértekezlet utá­ni mozgalmi munkába. •­Grósz Károly kitért arra is, hogy a társadalomban felfokozott várakozás érzé­kelhető a májusi országos értekezlet iránt. — Ezt a várakozást jogos­nak tartom, hiszen nagyon bonyolult, ellentmondásos gazdasági és társadalmi vi­szonyokat élünk meg nap­jainkban, és valamennyien keressük a kiutat. A felve­tődött kérdésekre az embe­rek különböző válaszokat adnak, s ez önmagában is gerjeszti a várakozást. Ugyanakkor jelen vannak illúziók is, s a túlzott vára­kozás nem a legideálisabb feltétel a higgadt döntések­hez. De a vezetésnek ezzel számolni kell, természetes jelenségnek kell tekinteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a pártértekezlet nem zár le egy időszakot, ellen­kezőleg, csupán egy állo­másnak tartom azon az úton, amelyen sok esztendőn keresztül halad majd egy aktívan politizáló párt és társadalom. A kormány elnöke kitért olyan konkrét kérdésekre is, amelyek a mostani taggyű­lésen is szóba kerültek, s amelyek az egész ország közvéleményét foglalkoztat­ják. Szólt arról, hogy a di­ósgyőri kommunistákat ért­hetően foglalkoztatja a munkanélküliség veszélye, ezért felszólalásában ismer­tette a kormányzat foglal­koztatáspolitikai törekvése­it. Rámutatott: jelenleg a munkanélküliség veszélye országosan nem olyan nagy, mint amilyen mértékben a közvéleményben jelen van az aggodalom. Az országos számokat tekintve változat­lanul jóval több munkahe­lyet tudunk kínálni, mint amennyi iránt kereslet van. Igaz ugyanakkor, hogy a kínálat és kereslet között sem területileg, sem a szak­mai összetételt tekintve nincs összhang. Regionális problémákkal tehát valóban meg kell birkózni. Hozzátet­te: ha igaz lenne a hír, hogy rövidesen több tízezer mun­kanélküli foglalkoztatásának gondjával állna szemben a kormány az azt jelentené, hogy megkezdődött a gazda­ság strukturális átalakulá­sa. De, sajnos, itt még nem tartunk. Elmondotta, hogy a kor­mányzat dolgozik a lakás- gazdálkodás korszerűsítésén is. Sokáig nem tartható a lakásépítésre és -fenntar­tásra adott évi 50 milliárd forintnyi állami támogatás jelenlegi elosztási szerkeze­te. Hiszen az 50 milliárd nagyon nagy pénz, mégis mindenki elégedetlen. Aki állami bérlakásban lakik, az azért, mert elmarad a fel­újítás, aki lakást épít vagy házat vásárol, az azért, mert fél a jövőtől, az eladósodás­tól. Egyesek nagy jövede­lemre tesznek szert albérle­ti díjakból vagy más módon, miközben sokaknak egysze­rűen nincs lakásuk. A je­lenlegi struktúra tehát nem jó, s a kormány most en­nek megváltoztatásán dol­gozik, ugyanakkor a KISZ is formálja ilyen irányú el­képzeléseit. A kormányzati munka re­formjának soron következő lépéseiről szólva a Minisz­tertanács elnöke a tudo­mány irányításával kapcso­latos kérdéskör áttekintését emelte ki. Mint mondotta, az év második felében ter­vezik megvizsgálni a tudo­mánypolitikai bizottság he­lyét, szerepét, tevékenységé­nek korszerűsítését, továbbá a Magyar Tudományos Aka­démia és az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság munkáját. Egy másik nagy kérdéskör pedig a területpo­litikai, településfejlesztési munka, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatos irányító tevékenységének áttekintése. Emellett a kormány szerve­zeti felépítésében már eddig tett lépések tapasztalatait is folyamatosan figyelemmel kísérik, ügyelve arra, hogy az új, illetve módosított ha­táskörű minisztériumok, irányító szervek megtalál­ják helyüket a kormányzati struktúrában. Grósz Károly a beszélge­tés során rendkívül nagyra értékelte azt a magatartást, amelyet a vállalatok leg­többje tanúsít az áremelé­sekkel kapcsolatban. Emlé­keztetett rá: amikor a kor­mány önmérsékletet kért a gazdálkodó szervektől, akkor egyben kötelezettséget is vállalt, hogy nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek to­vább nehezítenék a vállala­tok helyzetét. Nagyon sok példa tanúskodik arról, hogy a vállalatok megértették az ország helyzetét, segíteni akarnak, döntéseik komoly felelősségtudatról tanúskod­nak. Ezzel összefüggésben a kormány elnöke kitért arra is, hogy az új adórendszer­nek az árakra gyakorolt ha­tása ellentétben áll a kor­mányzat előzetes elképzelé­seivel, szándékaival. Mint mondotta, jobbítani szeret­tünk volna, de ez nem kö­vetkezett be. A szándék és a valóság közötti nagy kü­lönbség megszüntetésére munkabizottságok alakultak, s a Minisztertanács foglal­kozik ezzel a kérdéssel. Jó partner ebben a Magyar Gazdasági Kamara, sokat segít azzal a szándékával, hogy a gazdálkodók és a kormányzat közötti érdek­egyeztetés fórumává, ezen belül az áralkuk fórumává váljék. Ez egy korszerű megoldásnak tűnik, és hosz- szú távon beépülhet az in­tézményrendszerünkbe, erő­sítve egyszersmind a válla­lati önállóságot is. Serfőző László erdőfelügyelő, Sajti Gábor, a geszti tsz erdé­sze és Sajtó István, a tsz megbízott elnöke roló: Veress Érzel Emlékplakettet kapott a Geszti Egyetértés Tsz, amely 150S hektár szántón gazdálkodik, van továbbá 734 hektár legelőjük és az Idei telepítéssel együtt 112 hektár erdejük. Ez utóbbi adat azért elismerésre méltó, mert nemrég még mindössze 65 hektárnyival rendelkeztek. — Vannak hajlatok, meg kisebb területek, ahol nehezen, vagy egyáltalán nem is lehet forogni a gépekkel, esetleg vizes a ta­laj. Ezeket a területeket tervszerűen betelepftjük, évente »-1S hektárt erdősftOnk — sorolja Sújtó István megbízott elnök. — Ahány tsz, annyiféle — kapcsolódik a beszélgetésbe SerfőzS László erdöfelügyelö, akinek a körzetébe tartoznak a gesztiek Is. — Van ahol 3M hektár, van ahol mindössze 3 hektár az erdő. Pedig az élet bizonyltja, ahol a leginkább megmaradt az erdő, példán! Mezőhegyesen, ott egészen más iá kiima. Sajnos, vannak olyan határrészek, ahol már csak á kombájn ad ár­nyékot. Bár biztatónak tartom, hogy íaz Idén sok erdősítési tervet adtak he, egyre többen felismerik az erdősávok fon­tosságát. Az ÚJ SZÚ-ban olvastuk Felújítják a Madách-kűriát „Aki fát ültet, a jövőbe tekint” Megyei fásítási ankét Orosházán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents