Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

1988. április 1., péntek UbiWKfiW ^ 11 nagyvilág W hírei • HONECKER— KULIKOV-TÄRGYALÄS Időszerű katonapolitikai kérdésekről tárgyalt csütör­tökön Berlinben Erich Ho- necker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtaná­csának, Nemzetvédelmi Ta­nácsának elnöke és Viktor Kulikov marsall, a VSZ-tag- államok Egyesített Fegyve­res Erőinek főparancsnoka. Honecker és Kulikov a bé­ke megszilárdítását és a bi­zalom erősítését szolgáló fontos intézkedésként mél­tatta azt, hogy a szovjet hadműveleti-harcászati ra­kétákat a tervezettnél ko­rábban kivonták az NDK területéről. Az NDK vezetője hangsú­lyozta, hogy országa a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal közösen továbbra is mindent meg­tesz az atomfegyvermentes világ megteremtéséért. • TILTAKOZÓ GYLL.ES Tiltakozó gyűlést tartott szerdán este Pristina (Ko­szovó autonom tartomány székvárosa) Obilics nevű pe­remkerületének mintegy 1500 szerb és crnagorac nemzeti­ségű lakója. Közülük mint­egy 500-an fértek be a he­lyi kultúrotthonba, a több­ség az épület körül tolon­gott. így párhuzamos szó­noklatok és követelések hangzottak el. A tömeg időn­ként a „Szabadságot aka­runk!'' jelszót harsogta. A szónokok egyebek kö­zött azt állították, hogy a hatóságok eddig semmit sem valósítottak meg abból a 15 pontos programból, amit egy évvel ezelőtt fogadtak el a környék politikai-biztonsági és társadalmi-gazdasági helyzetének megszilárdításá­ra. Nagyobb létbiztonságot követeltek. • EGYOLDALÚ TI /.SZÜNET Irak csütörtökön egyolda­lú tűzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult „vá­rosok háborújában”. Egy bagdadi katonai szóvivő köz­lése szerint helyi idő sze­rint éjféltől beszüntetik a Teherán és más iráni váro­sok ellen irányuló rakétatá­madásokat. A szóvivő a tűzszünetet „udvariassági gesztusnak" nevezte, mivel az Turgut özal török miniszterelnök pénteken kezdődő bagdadi látogatása idejére érvényes, s elutazása után hat órával ér majd véget. Mint isme­retes, a török kormányfő közvetítő szerepet vállalt a két szomszédos ország kö­zötti háborúban. * * * Egy iráni hadihajó csü­törtökön hajnalban megtá­madott és felgyújtott egy ciprusi tartályhajót a Per­zsa-(Arab)-öböl déli részén, a dubai partok közelében. Irán két héten belül ti­zedszer intézett támadást semleges hajó ellen. • LETARTÓZTATÁS Szöulban csütörtökön le­tartóztatták Csőn Kjung Hvant, a februárban lekö­szönt dél-koreai elnök, Csőn Tu Hvan öccsét. Az ellene felhozott vád: sik­kasztás és hűtlen kezelés — jelentette be az ügyészség. Csőn Kjung Hvan 1981- ben, testvére hatalomra ju­tásának évében került az ,,Üj Szövetkezeti Mozgalom” nevű szervezet élére. A me­zőgazdaság és a parasztgaz­daságok fejlesztésére létre­hozott állami szervezet élén, hét év alatt mintegy 135 mil­lió dollárnyi összeget tulaj­donított el saját céljaira. Ezt a pénzt beavatott társaival titkos külföldi számlákra utalták át vagy tőzsdei spe­kulációkra használták fel. • CSEHSZLOVÁK VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG Nincs magyar állampolgár a csütörtöki prágai vasúti szerencsétlenség áldozatai között. A közép-csehországi Benesovból Prágába tartó személyvonat a csehszlovák főváros Vrsovice kerületében összeütközött egy veszteglő tehervonattal. A csehszlovák államvasutak illetékesei sze­rint a balesetnek két halott­ja és tizenhat sebesülitje van. valamennyien csehszlovák állampolgárok. Az anyagi kárt egymillió koronára be­csülik. • LEZUHANT EGY AMERIKAI VADÁSZGÉP Lakóépületekre zuhant csütörtökön egy amerikai katonai repülőgép az NSZK nyugati részén. Az amerikai légierő F—10- os típusú vadászgépe a Karlsruhétól 16 kilométerre észaljra fekvő Forst telepü­lésre zuhant. A gép pilótája meghalt. Polgári áldozatok­ról még nincsenek hírek. A hatezres lélekszámú telepü­lésen egy lakóépület meg­semmisült, három kigyul­ladt. A helyszínre érkező tűzoltók kiürítettek negyven házat. VflZ: II kísérlet folytatása Az önfinanszírozásra való áttérés már nem az első si­keres gazdasági kísérlet a Volgái Autógyárban. Emlé­kezhetünk még a gyár ter­vezésének és építésének sza­kaszos kivitelezésére is, amelynek köszönhetően 2-5 év időbeli megtakarítást si­került elérni. Ennek az elő­zetesen évi 660 ezer gépko­csi gyártására tervezett óri­ásvállalatnak a termelése 1966-ban kezdődött, és 1970- ben készült el az első gép­kocsi. A VAZ-nál kidolgozott tervezési, ösztönzési és mun­kaszervezési rendszer beve­zetése lehetővé tette, hogy már 1974-ben — a harmadik gyártósor üzembe állítását követő második évben — si­került elérni a tervezett mu­tatókat. A munka intenzifi- kálására vonatkozó kísérlet eredményeként a gyár ter­vezett teljesítményét 10 szá­zalékkal növelték. Ennek magyarázata a teljes értékű második műszak bevezetése, a hatnapos munkahét és a rugalmas munkaidő-beosz­tás, amely minden dolgozó számára biztosítja a heti két pihenőnapot. A rentabilitást és az önfi­nanszírozást a VAZ-nál töb­bek között a brigádszervezé­sű munkaelosztás és a vég­termék szerinti fizetés is elősegíti. Ez azt jelenti, hogy a fizetést a brigád egy ösz­szegben kapja meg az adott hónapban ténylegesen elvég­zett munkája után. Az el­osztásról a brigádtanács a képzettségnek és a végzett munkának megfelelően dönt minden brigádtag esetében. Anyagi többletet jelent a selejtmentes munkavégzés, az idő-, anyag- és energia­takarékosság, továbbá több szakma ismerete, és kisebb létszámmal való azonos mér­tékű teljesítés. Mindezek az újdonságok megerősítették a ténylegesen elvégzett munka és a fizeté­sek közötti függőséget. A „gazdaságos gondolkodást" megszokva a dolgozók egy­öntetűen elfogadták az egész vállalatra vonatkozóan, hogy a jövőben fizetésüket a vég­termék után kapják. Az 1984 végén megtartott műhely- és termelési gyűléseken a kol­lektívák elfogadták a válla­lat vezetésének az önfinan­szírozásra történő átállásra tett javaslatát. Mindenki számára pontosan elmond­ták az új gazdálkodási rend lényegét, és annak konkrét vonalait az adott területre vonatkozóan. Természetesen a dolgozó­kat leginkább a fizetések változása érdekelte. Biztosí­tották őket, hogy a brigád béralapja nem csökken, ha ugyanazt a teljesítményt ki­sebb létszámmal is biztosí­tani tudják. Jóváhagyólag Történelmi esély Görögország: Helyzetelemzés és a kivezető utak megjelölése, mély­re ható értékelés a nemzetközi problémák széles köréről és egyben a legégetőbbnek ítélt teendők, a valamennyi ország részéről megkívánt lépések áttekintése — így le­hetne summázni a varsói szerződés külügyminiszterei­nek szófiai ülése után kiadott közleményt, illetve a bi­zottság tanácskozása után közzétett felhívást. A doku­mentumok nemcsak a leginkább előtérben lévő katonai, fegyverkezési és leszerelési kérdésekben foglaltak állást, hanem az európai enyhülési folyamattól kezdve a regio­nális válságok ügyéig széles ívű, mélyre ható elemzést adnak a nemzetközi közvéleményt foglalkoztató témák­ról. Természetesen a felvázolt javaslatok, indítványok jó­része sem ismeretlen. A mögöttünk álló hónapok mégis annyi, s olyan jelentős eseményt hoztak (gondoljunk csak a decemberi washingtoni csúcstalálkozóra és az ott megkötött rakéta-szerződésre), hogy indokolttá vált a korábbi kezdeményezéseknek ilyen, szinte szintézisnek tekinthető összefoglalása. A szófiai ülésen áttekintették a külügyminiszterek tehát korábban már megfogalma­zott javaslatokat is, például a bécsi tárgyalások sikerre viteléről, a balkáni együttműködésről, a leszerelési szer­ződések ratifikálásáról, valamint új fegyverkategóriákra kiterjesztéséről. Ismét felmerült annak gondolata, hogy a két szembenálló katonai tömb fagyassza be néhány évre költségvetését — ez esetleg alapot adhatna a hosz- szabb távú csökkentéshez is. Konstruktív, körültekintő hangvétel, földrészünk és az egész világ sorsáért, békéjéért és biztonságáért viselt felelősség jellemezte a szófiai tanácskozást és a két el­fogadott dokumentumot. Az elmúlt hónapok eseményei, a két nagyhatalom közti viszonylagos közeledés, a fegy­verzet-korlátozási megbeszélések részleges sikerei alapul szolgálhatnak a korábbinál nagyobb derűlátáshoz. A VSZ tagállamai egyfajta történelmi esélyt látnak a most kialakult helyzetben, arra szólítják fel a NATO- tagokat — s persze valamennyi európai országot —, hogy éljenek ezzel az eséllyel. Az eddigi szerződéseket a realitás jegyében sikerült elérni, és ez a hozzáállás tenné lehetővé a folytatást. A lényeg ugyanis — mutat rá a többi között a külügyminiszterek ülésén elfogadott felhívás — az erőfeszítések folytatása, a leszerelési fo­lyamatok állandóvá és visszafordíthatatlanná tétele. Ez jelenthetné igazán az előttünk álló történelmi esélyek kihasználását. A fokozódó gazdasági nehézségek hatására egyre több tün­tetést rendeztek a héten Panamában Noriega tábornok ellen. A képen: Panamavárosban kormánykatonák elfogják egy demonstráció egyik résztvevőjét Fotó: ap—mti—ks elfogadták azt a döntést is, amely szerint jelentősen fo­kozni kell az irányító szer­vek minden szintjén a fize­tés, illetve az alárendelt al­egységek tervteljesítése kö­zötti függőséget. Általános támogatásra talált a szervi­zelők munkájának új fize­tési rendszere, amely szerint a fizetés nem a ledolgozott órák száma után, hanem a berendezések meghibásodási számának és az állásidő csökkentésének arányában kerülne megállapításra. A dolgozók több kérdés­ben is kritikai észrevételek­kel léptek fel. A présmű­helyben például a prések gyorsabb átállítását sürget­ték, amihez egy újabb cso­portot — egy komplex beál­lítóbrigádot — kellett létre­hozni, amelynek működését egy további mutató — a mű­szak első órájában a prések üzemképességi együtthatója — méri. A fő szerelősor dol­gozói az elavult gépek és szerszámok sürgős cseréjét tartották szükségesnek. A legnagyobb gondot a kü­lönféle gyári szervezetek megfelelő anyagi ösztönzési rendszerének kidolgozása jelenti. Így például a külön­böző fizetési kiegészítéseket a fő szerelőszalagnál dolgo­zók esetében, a rakodóknál vagy az adminisztratív dol­gozóknál más-más kritériu­mok alapján kell meghatá­rozni. Az önálló elszámolási rendszerre való áttérés so­rán az egyik mechanikai — összeszerelő — brigádnál szinte azonnal 30 százalékos béralap-megtakarítást értek el létszámcsökkentés, illetve a dolgozók átirányításának eredményeként. Amikor ez az eset megismétlődött, ki­derült, hogy a normák ala­posan alultervezettek voltak. Ma már a pontos norma­elemzéshez számítógépet al­kalmaznak, bár ez sem ga­rantálja a hibák teljes kikü­szöbölését. Az önfinanszírozásra való áttérés már érezhető ered­ményeket hozott, bár a gyári közgazdászok ezeket egyelő­re csak részleges eredmé­nyeknek tekintik. Az új „gazdasági mechanizmus” még nem működik tökélete­sen, ezért egy-egy apró hiba megakadályozhatja a benne rejlő lehetőségek teljes kö­rű realizálását. Komoly gon­dot jelent mind a mai napig a szállítási szerződések be nem tartása is. Az egyik legkézzelfogha­tóbb eredmény, hogy a bér­alap 1987-ben 45 millió ru­bellel nőtt, amelynek forrá­sa a munkatermelékenység növelése. Az év végére 5 szá­zalékos növekedéssel szá­molnak. A VAZ-nál a havi átlagkereset 250 rubel, ami jóval meghaladja az orszá­gos ipari átlagot. 1985-ben ez az összeg 212 rubel volt — a szociális felhasználási alapokból történt kifizetések nélkül. E. Novikov — APN — Pénzszűkében az oktatásügy A „filozófia” és a „gim­názium” szavaink őshoná- ban, Görögországban sze­gény az oktatás. Az utóbbi három évben 50 693-ról 42 170-re csökkent az egye­temre járók száma. Az utóbbi hetekben e két szám­tól volt hangos a görög saj­tó és a lapok harsány szí­nekkel ecsetelték a középis­kolát évente elhagyó 150 ezer görög fiatal nehézségeit az elhelyezkedésben, vagy a továbbtanulásban. A gimna­zisták háromnegyede nem tud már bejutni az egyetem­re. Az athéni oktatási minisz­térium kész a válasszal: Gö­rögország a világ egyik leg­jobban „oktatott” országa mind a mai napig. A mi­nisztérium adatai szerint 100 ezer lakos közül 430 egye­temista, ugyanez az arány Franciaországban 391, a Szovjetunióban 345. A szá­mok azonban nem leplezhe­tik a görög oktatási helyzet nyomorúságát: az intézmé­nyek nagy része súlyos pénzhiányban szenved. Az idén a költségvetési kiadásoknak kevesebb, minit 9 százalékát költik az ok­tatásra. (Magyarországon ez az arány az idén 9,7 száza­lék.) A görög középiskolák épületei .lerobbantak, a tan­termek elhasználódtak és a diákok el sem férnek ben­nük. Az egyetemi felvételhez ajánlatos, ha a diákok kü­lön előkészítő tanfolyamon vesznek részt, behozni a le­maradást. Athénban külföl­di iskolák is működnek, ezek tandíja igen magas, mégis keresettek, a középis­kolát végzettek közül pedig, akik tehetik, igyekeznek külföldi egyetemre beirat­kozni. A tavaly novemberi isko­lakezdés óta egymást köve­tik a tanársztrájkok, a tün­tetések — még a miniszté­riumot is megostromolták. A pénzhiány, a kis fizetések, és az oktatás alacsony szín­vonala ellen tiltakoznak, de az akcióknak egyelőre csak a tanítás látta kárát. Egy kezdő tanár fizetése havi 335 dollárnak felel meg, ami Görögországban igen csekély összeg. ÜVEGPIRAMIS Elkészült az üvegpiramis a párizsi Louvre Napóleon­udvarán. A 22 méter magas konstrukció, a még készülő hatalmas, 4 kilométer hosz- szan húzódó föld alatti ter­mek tetőjéül szolgál. A ki­állítótermek, üzletek és ét­termek is helyet kapnak. A 100 millió frankos költség­gel épülő együttes tervezője a kínai származású világhí­rű amerikai építész, Ming Pei. SZOKATLAN ÖRÖKÖSÖK Johan von Plessis dél-af­rikai földbirtokos nemrég elhunyt, s különös öröksé­get hagyott maga után. Fél­millió dollárt érő vagyonát négy kutyájára hagyta. Hogy a pénzzel gazdálkodni nem tudó „örökösöket” be ne csaphassák, von Plessis úr két fekete bőrű inasára is gondolt. Végrendeletében havi 150 dollárt utalt ki a hűséges szolgáknak, azzal a feltétellel, hogy továbbra is tökéletesen gondoskodnak a birtokon élő négylábúakról. Egy fehér bőrű közjegyző és az állatorvos pedig azt el­lenőrzi havonta, hogy az örökösök semmiben sem szenvedjenek hiányt... BEFEJEZI A SZIMFÓNIÁT Zenetörténeti szenzáció­nak ígérkezik Barry Cooper skót zenetudós vállalkozása; az aberdeeni egyetem zene­elméleti professzora elhatá­rozta, hogy befejezi és be­mutatja Beethoven X. szim­fóniáját. Már elkészült a szimfónia első tételével, amelyet Beethoven jegyzetei alapján rekonstruált. A jegyzetekre öt évvel ezelőtt bukkant rá Berlinben egy tanulmányútja során. NEGYVENEZER DOLLÁROS KÁRTÉRÍTÉS Nemrég Kuváit felett erő­sen megbillent egy utasszál­lító repülőgép, és <f légikis­asszony több forró teát és kávét zúdított egy utas fe­jére. Ez az utas három hó­napig gyógykezeltette magát hallászavarok ellen Bahrein- ban, Nagy-Britanniában és Nyugat-Németországban, utána 400 ezer dolláros kár­térítést követelt. A bíróság azonban csak 40 ezer dollárt ítélt meg neki. Lebeg, de nem repül NSZK mágnesvonat Vonat, de nincs sínje, 4ebeg, -de nem repülőgép, de azért nem is találós kérdés: ilyen az új iszupergyors, energiatakarékos és környezetkímélő nyugatnémet közlekedési eszköz, a mágneses vonat, amely már próbapályán fut az ország északnyugati ré­szén. A Transrapid—06 — ez a munkaneve — áramvonalas első kocsijától eltekintve miben sem különbözik egy megszokott helyiérdekű vasúttól. Csak a szerelvény alá, illetve a pályába rejtett „tudománya” más: ennek köszönheti az utasszállító vo­natok sebességi világrekordját, amelyet decemberben állított fel óránként 412 kilométeres teljesítménnyel. A vonatot |a hat méter magas betonpályában, illetve a szerel­vény alatt elhelyezett, árammal mágnesezett lemezek tartják lebegve 3 centiméteres magasságban, s a mágneses erőtér vál­tozása hajtja is a vonatot, úgyhogy motorra nincs szükség. A vezető a központi vezérlőnek adott elektromos utasításokkal gyorsítja, vagy fékezi ia járművet. A tervezők szerint az ütközés gyakorlatilag kizárt. A mág­neses mező a szerelvény előtt is mozog s minden útban lévő más szerelvényt elindít, azonos irányba, ^azonos sebességgel. Nem fordulhat tehát elő, hogy robogó vonat álló szerelvénybe ütközik, vagy szembejönnek. Ha az áram! akadozik, a vonat saját telepe 15 percnyi mozgást tesz lehetővé. Ha az áram végleg kimarad, a szerelvény apró tartalékkerekein földet ér­het, s biztonságosan megállhat. A fejlesztők szerint a még hátralevő kísérletek után az utazó­sebesség óránként 500 kilométerre növelhető. Mikor áll országos forgalomba? A teljes hálózat kiépítése még várat magára leg­kevesebb négy évig, de a bonni kormány az első szakasz meg­építését talán már a nyáron elrendeli a Köln—Bonn—Frankfurt övezetben. A prototípus repülőműszaki, acélipari és elektronikai! cégek — a Messerschmitt—Boelkow—Blohm, a Thyssen, az AEG, a Siemens, a Krauss—Maffei — és a Lufthansa légitársaság együttműködéséből született s felemésztett 1,3 milliárd márka állami támogatást is. Ám most úgy vélik, ebben a technoló­giában az NSZK jó pár évvel élenjár a világon — ezt tanúsította a próbapályát tapasztalatcserére felkereső amerikai, japán és szovjet szakemberek érdeklődése is. A tervezők azt állítják, hogy vonatuk 40 százalékkal kevesebb áramot fogyaszt, mint egy hagyományos villanyvonat. Szerin­tük a végső formájában 1000 ember szállítására alkalmas sze­relvényekre egyáltalán .nem is kell vezető, a vonat a központi vezérlőből tökéletesen irányítható. De egyelőre megtartják a „mozdonyvezetőt” — mondják —, mert ez megnyugtatja az utasokat.

Next

/
Thumbnails
Contents