Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

NÉPÚJSÁG 1988. március 12., szombat Változó külpiac, új termékek Mit termeltet a konzervgyár és a híítőház? Jelentős a tőkés export 0 szakcsoportok ma még állják a versenyt A mezőgazdasági [kistermelés kedvező adózási fel­tételei, a reálbérek csökkenő értéke, a nem mezőgaz­daságban dolgozók kiegészítő jövedelemforrásainak korlátozása bizonyára a zöldségtermesztés fellendülé­sét vonja majd maga után. Ugyanez várható a nagy­üzemeknél is. A gépesíthető zöldségtermesztés na­gyobb nyeresége ugyanis javítja a szántóföldi növény- termesztés alacsony jövedelmezőségét, és az sem el­hanyagolható szempont, hogy a korai zöldségek már nyár közepén bevételhez juttatják a pénzügyi gon­dokkal küzdő üzemeket. Vajon mi ia tapasztalat a megye két legnagyobb zöldségfeldolgozó gyárában, a szerződéskötések után? Változott-e a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagigényük mennyisége és összeté­tele? Milyen a termelő üzemek termelési kedve? A konzervgyár termelteté­si osztályvezetője, d-r. Csiz­más Sándor a következőket mondja: — Tény, hogy a kertésze­ti növények iránti termelési kedv az utóbbi években fo­kozatosan nőtt. Különösen igaz ez az idei évre. Még a régi partnergazdaságaink esetében is csökkenteni kel­lett a zöldségtermelési ter­vet. A kézimumkaigényes növényeket is egyre jobban kedvelik. Jó lehetőséget ad arra, hogy a tsz-ek a foglal­koztatási gondokat részben megoldják- Példa erre a pa- radiicsomtermeltetésünk. Az elmúlt években a mennyi­ség egy részét a szegedi körzetben kellett megtermel­tetnünk. Az idei évben vi­szont a megyén kívüli, régi termelőinkkel egyáltalán nem tudtunk szerződést köt­ni. Fő termékünk a csemege- kukorica lesz, ami dobozolt áruként a világ minden ré­szére eljut. Ez a növény a háztájiban igen kedvelt volt. Jelentős beruházással azonban megvalósítottuk partnergazdasőgainknál az öntözéses termesztést, és a gépi betakarítást. Igaz, hogy ezáltal kikerül a kézimunka­igényes zöldségfélék köré­ből, az viszont már a szövet­kezet belső ügye, hogy ház­tájiban ilyen körülmények között termelteti vagy sem. A borsó szerződött terüle­te változatlan marad. Űj háztáji növényként termel­hető a támrendszeres ubor­ka. Óriási hozamra képes, melyet a fajta, az öntözés és a támrendiszer garantál. Egyébként a tartórendszer árának 50 százalékát a gyár megelőlegezi a termelőknék. A konzervgyár nyers­anyagszükséglete az elmúlt évhez képest 7 százalékkal nagyabb. Ezen belül a zöld­ségfélék mennyisége nem változik. A léalmagyártá'S bővül, mintegy 27 százalék­kal több almát termeltet­nék, mint előző évben. Az alma nagy része a környék almásaiból kerül a gyárba. * * * * A :megye másik nagy fel­dolgozó üzeme, a hűtőház. Termeltetési osztályvezetője, Bőrösök Mihály így véleke­dik : — A gyár igényeit figye­lembe véve zöldborsóból, sárgarépából és karfiolból volt nagyobb mennyiségű felajánlás az üzemek részé­ről. Igaz, hogy mi csak a szükséges mennyiséget szer­ződtük, meggyőződésem azonban, hogy ennek ellené­re lesznek olyan termelők, akik vállalják a termelési kockázatot, és 10-15 száza­lékkal többet vetnek majd ezekből a növényekből. Ha jó az időjárás, feleslegük lesz, ám ha gyenge a termés, az árut könnyen eladhatják. Az előző évhez képest töb­bet szerződtünk borsóból és spárgából. Legnagyobb té­telben a vöröshagymára van szükségünk. Az idei évtől új feldolgozó gépsorral bővül a hagymavonal, és ezért mint­egy 40 százalékkal több hagymát kell megtermeltet­nünk. A megye gazdaságain kívül a nyersanyag 20 szá- zalékát Abádszalókon és Ti- szaőrsön termeltetjük. Meg kell még említenem, hogy a zöldségfélék több mint 10 százalékát a hűtő­háznak egyéni kistermelők termelik. Ugyanis állandó partnerünk, a Findus cég, speciális zöldségféléket ho­nosított meg Békéscsaba környékén. Ezek a nyugati piac legkedveltebb árui. Ilyen például a cukorborsó, a mini kukorica, cukkini, sitb. A hűtőházi termékeknek a mindenkori közös piaci szabványoknak kell megfe­lelni. A termelőket, úgyne­vezett fajtahasználati felár­ral ösztönzi a gyár. * * * A megye két legnagyobb zöldségfeldolgozó gyára könnyen talált termelőkre. Nem okozott gondot szerző­déskötéskor az sem, hogy a konzervgyár csemegekukori­cából, a hűtőház hagymából 30-40 százalékkal többet dol­goz fel, mint az elmúlt év­ben. A kis- és nagyüzemek­nél mindenképpen nagyobb termelési kedvre, és több árumennyiségre kell számí­tani. Ha ez még egy kedve­ző időjárással párosul, a fe­leslegek levezetése gondot okozhat. A szabadpiaci lehe­tőségek közismert hazai dzsungele a tapasztalatok szerint aligha alkalmas er­re, mivel előzetes és meg­bízható információ nem áll sem a termelők, sem az el­adók rendelkezésére. Közis­mert hazai gyákprlat, hogy mindig akkor szerzünk tu­domást a ikiiis- és nagyüzemi termékek valós mennyiségé­ről, amikor valamiből hiány, vagy pazarló túlter­melés van. Rákóczi Gabriella A Gyulai Munkácsy Tsz kertészeti telepén a paradicsom, paprika és uborka tápkockás palántanevelési munkáit már február hónap végén ,elkezdték, hogy a kis- és nagyüzemi termelők időben kiültethessék a zöldségféléket Fotó: Veress Erzsi ÜJKÍGYÓSIAK AZ OSZT­RÁK PIACON. Jól kezdi az évet az újkígyósi Kemikál, ugyanis a budapesti köz­pontban aláírtak két és fél millió négyzetméter bitume­nes szigetelőlemez export- szerződést. A vevő az osztrák Bau- welt cég. A szállítást enge-' délyező okiratokat a Keres­kedelmi Minisztérium kiad­ta, és így az áru március 10 —15. között már elhagyja az országot. Az első negyedév­ben csaknem 40 százalékkal több készterméket szállít az újkígyósi Kemikál Nyugat- Európába, mint az elmúlt évben összesen. TÖBB AUTÖT JAVÍTOT­TAK. A Gyulai Autójavító Vállalatnál az elmúlt eszten­dőben napi átlagban húsz- szal több autót javítottak, mint az előző esztendőben, így a napi autójavítások száma száz fölé emelkedett, ám a csúcsszezonban, nyá­ron nem egyszer 130 gépko­csi hagyta el a szerelőállást. Sajnálatos tény, hogy az al­katrészellátás tovább rom­lott, a munkadíj pedig 20 százalékkal emelkedett. A legnagyobb takarékosság mellett is növekedett az anyagfelhasználás. Jó hír vi­szont az autósoknak, hogy a napokban kezdte meg az üzemelését a fedett kefés mosó, amely mintegy egy­millió forintba került a vál­lalatnak. Ezzel a beruházás­sal lényegesen megnöveke­dett a gyulai autójavító gép- jármúmosási kapacitása. REKORDOK A CSABAI HÜSKERNÉL. Fennállása óta a legjobb évet zárta 1987-ben a Csabai Húsker. Árbevételük elérte az egy- milliárd 600 millió forintot, mindez 300 millióval halad­ja meg az 1986. évit. Jelen­tősen emelkedett a nyereség is, 44 millióról 62 millióra. Húsüzemük a tavaly kezdő­dött rekonstrukció mellett, feszített munkával növelte árbevételét, forgalmát. A vállalat négy kirendeltsége túlteljesítette éves tervét. Javult a zöldségágazat tevé­kenysége is, emelkedett nye­reségük. Bővült exportjuk, elsősorban zöldség- és fű­szernövényekből. A .170 mil­lió forintos külföldi értéke­sítésből 140 milliót tett ki a tőkés export. Sok szó esik napjainkban a mezőgazdasági kisterme­lésről. Köztudomású, hogy az ország, de a megye me­zőgazdasági termelésének is mintegy egyharmadát adják a háztáji és kisegítő gazda­ságok. A tevékenység össze­hangolásában a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek járnak az élen. Ezért keres­tük fel Fekete Bélánét, a Mészöv főmunikatársát, hogy tájékozódjunk Békés megye áfészeinek kistermelést se­gítő munkájáról. — Elöljáróban azzal kez­deném, hogy a hetvenes években alakultak meg a megyében a szakcsoportok. Jelenleg az áfészeknél mint­egy 145-150 szakcsoport mű­ködik, s ezeknek 7800 család a tagja. A megalakuláskor a szabályozók kedveztek a termelésnek, az összefogás­ra pedig azért volt szükség, hogy megfelelő szakmai is­meretek birtokában a piaci igényekhez igazodó terme­lést folytassanak. A koráb­bi dinamikus fejlődés után az elmúlt években stagnál a szakcsoportok száma. Jelen­tős differenciálódás tapasz­talható közöttük, vannak több tízmilliós árbevételt el­érők, de sok a kicsi, szinte hobbi jellegű tevékenységet folytató. Érdekes megfigyelés, hogy a városokban a legerőseb­bek a szakcsoportok. Ügy tűnik, a nem mezőgazdasá­gi tevékenységet folytatók jobban rá vannak utalva az integrációra, a szakmai is­meretek megszerzésére. Évek óta Békés megye ál­talános fogyasztási szövetke­zeteinek szakcsoportjai mintegy 450 millió forint kö­rüli árbevételt produkálnak. Az áfészek odafigyelnek te­vékenységükre, segítik, tá­mogatják munkájukat. Álta­lában az a jellemző, hogy egy-két lelkes kistermelő a vezetője a közösségeknek, akik igyekeznek védeni a ta­gok érdekeit. Békés Megyei GMV Gabonatervek A Békés Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat (GMV) az elmúlt esz­tendőben felvásárlási tervét csak hetven százalékban tudta teljesíteni. Az aszály miatt a termelőszövetkeze­tekben, gazdaságokban be­takarított termés mennyisé­ge sem érte el a tervezettet. A fentiek következménye­ként ez év első felében né­mi gondot okoz a vállalati feladatok megoldása. Ma­gyarán: nincs elegendő áru­alap ahhoz, hogy zökkenő- mentes legyen a társmegyék ellátá_sa, s a hiányzó meny- nyiségek miatt a vállalat exportalapja is csökkent. — Január elsejei készle­tünk a megyei ellátáshoz elegendő. Elsőrendű felada­tunk, hogy a kistermelőknek — a vállalat készleteitől füg­gően — a keverék- és sze- mestakarmány-ellátása ki­egyensúlyozott és egyenletes legyen — tájékoztat Lamper Lajos, a Békés Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettese. Fontos fel­adatunk továbbá, hogy a májlibatartók elegendő ku­koricához jussanak. Ennek érdekében a megyei, vala­mint a szentesi baromfifel­dolgozó vállalatokkal megál­lapodtunk, hogy a harmadik negyedévre tervezett libaki­helyezéseket a IV. negyed­évre — az új termésű kuko­ricabetakarítás idejére — halasszák el. Az elmúlt év őszén vállalatunk szakembe­rei felkerestek minden állat­tartó nagyüzemet és megkö­tötték az idei esztendőre szóló keveréktakarmány- szerződéseket. Az 1988-ra szerződött mennyiség ha­sonló a tavalyihoz. Mint Lamper Lajos el­mondta, a vállalat igyekszik jó minőségű keveréktakar­Megyénkben a tenyészto- jás-termelő, a májlibatömő, a méhészszakcsoportok, va­lamint a nyúltenyésztők és a tojástermelők közössége a legjelentősebb árbevételt el­érő. Lazább szervezetben működnek a zöldségtermelő és kisállattenyésztő szakcso­portok. Sokszor a többcsa­tornás értékesítés zavart okoz munkájukban. Az idő­ről időre idegen területekről beavatkozó felvásárlók ma­gasabb árai megakadályoz­zák esetenként a szerződé­sek teljesítését. Jó lenne mi­előbb rendezni a sorokat ezen a területen. Az utóbbi időben több gond nehezíti a termelést. Erről így beszél a Mészöv főmunkatársa. — A legnagyobb problé­mát az árak emelkedése okozza, amelyet nem követ a felvásárlási ár. Tavaly például kétszer emelték a tápárakat, s a tervek sze­rint az idén is sor kerül erre. A szolgáltatások, a szállítás költségei mind-mind növe­kedtek az elmúlt időszakban. Ugyancsak az elmúlt esz­tendőben emelték a zsákok árát. Meg kell mondani őszintén, nem túl rózsásan indult ez az esztendő. Nem eléggé tisztázottak az egyes adózási kérdések. Gyakran jönnek be hozzánk is oLyan kérdések, amelyek azt ku­tatják, mii számít bele az adóalapba és mi nem. Úgy ítéljük rrieg, hogy egyre töb­ben rászorulnak a jövede­lem kiegészítésére, de egy­re kisebb az a nyereség, amely képződik a kisterme­lésnél. Felméréseink sze­rint ezek a szakcsoportok minimális nyereséget, 2-4 százalékot tudnak elérni egy-egy évben. Mindezt úgy érik el, hogy a takarmányo­kat kedvezményesen kapják az áfésztől a termelők. A legfrissebb adatok sze­rint a sertéshizlalásban mi­nimális a szakcsoporttagak jövedelme. Némiképpen ja­mányt gyártani, s ennek ér­dekében minden beérkező alapanyagot megvizsgálnak. A vállalatnál két évvel ez­előtt vezették be a minőségi bérezést, s idén ezt az ösz­tönző formát továbbfejlesz­tették. A két év tapasztala­tai szerint javult a gyártási és a technológiai fegyelem. A vállalat idei exportter­veinek teljesítésére csak az új termésű gabonák adnak majd árufedezetet, így a má­sodik fél évben feszített üte­mű exportszállításra kell fel­készülni. A GMV 1986-ban 246 ezer, tavaly 176 ezer ton­na gabonát szállított a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba. Idén a II. fél évben mintegy 280 ezer tonnányi gabona exportját tervezik. A lakossági, úgynevezett humán gabonaipari termé­kek mennyiségével az elmúlt évben sem volt gond. Éven­te mintegy 145 ezer tonna vult a pozíciója a nyúltar- tásnak. Ezen a területen a tenyészállomány leromlása okoz gondot. A külföldi, nagy értékű bakok igen sok­ba kerülnek, és csak ritkán jutnak el az egyes kister­melőkhöz. Konjunktúra ta­pasztalható a méhészeknél. Sajnos, az utóbbi időben olyan felvásárlók is megje­lennek, akik korábban nem fektettek be pénzt a méhé­szet fejlesztésébe, és most igyekeznek lefölözni a hasz­not. A Hungaronektáir évek óta támogatta a méhészeti szakcsoportokat, sokat be­fektetett és most nem min­dig Íjapja vissza ennek el­lenértékét. Szólnunk kell arról is, hogy a megtermelt termékek 70-75 százaléka tőkés pia­cokra kerül, jelentős devizá­hoz juttatja így az országot a kistermelés. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az export import nélkül va­lósul meg, akkor tudjuk iga­zán értékelni a jelentősé­gét. A megye feldolgozó üzemei részére alapanyagot termelnek a szakcsoportok, gondoljunk a húsl'i b ára, máijlibára, a tolira. Egyes helyeken, így például a me­gyeszékhelyen és Szarvason igen sok broilercsirke-nevelő kistermelőt tartanak nyil­ván. Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy ma zömmel az idősebbek foglalkoznak a kistermeléssel. A fiatalok nehezen tudnak bekapcso­lódni ebbe a munkába. Jó lenne olyan tanfolyamok szervezésével segíteni szak­mai tudásuk gyarapítását, amely hozzájárulhatna a ter­melési kedv növekedéséhez. Bár vannak próbálkozások a TIT keretében, ezek azon­ban ma még nem mindenütt érik el a kívánt eredményt. A zöldségfélék termesztésé­ben továbbra is fennáll a boltok kosaras felvásárlása, amely javíthatja a kínálatot. (verasztó) lisztet őrölnek, s ebből 80-90 ezer tonnányi a megyei szük­séglet. A tavalyi kedvezőtlen rizstermés ellenére volt és van elegendő rizs az üzletek polcain. Az ellátást a kül­földről érkezett jelentős mennyiségű rizs is segíti. Az 1988. január elsejei ár­emelések a keveréktakarmá­nyok árait is érintették. Át­lagosan 4,8 százalékkal nőt­tek a takarmányárak. Az áremelkedés mértéke egyéb­ként tápféleségenként válto­zó. — A jelenlegi időjárásnak köszönhetően szépen fejlőd­nek a gabonák. A gazdasá­gok remélhetőleg bőséges búza- és kukoricatermést ta­karíthatnak be, melynek zökkenőmentes felvásárlá­sára vállalatunk megtesz minden előkészületet — mondta végül a kereskedel­mi igazgatóhelyettes. H. E. Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents