Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NIPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1888. MÁRCIUS 2., SZERDA Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János munkamegbeszélése a megyei párt- és tanácsi vezetőkkel Kádár János, az MSZMP főtitkára munkaértekezleten találkozott tegnap Fejér, Komárom és Veszprém megye párt- és tanácsi vezetőivel. Kíséretében volt Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Az eszmecsere színhelyén, Székesfehérvárott, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának székházában Barts Oszkárné, a Fejér megyei, Antalóczy Albert, a Komárom megyei és Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. Barts Oszkárnénak, a munkaértekezlet házigazdájának köszöntő szavai után Kádár János — mintegy jelezve a megbeszélés célját — kifejezésre juttatta, hogy az eszmecserén közvetlen tapasztalatokat kíván szerezni a különböző területen dolgozó vezetők, a párttagság véleményéről: miként ítélik meg az ország és szűkebb környezetük helyzetét, a tennivalókat, milyen kérdések foglalkoztatják a lakosságot és a párttagságot. A megyei vezetők arról adtak számot, hogy a munkahelyeken jelentősebb zökkenők nélkül kezdték a gazdasági évet, bár a gazdálkodás feltételeiben számottevő változások történtek. Biztató, hogy az ipari üzemek kapacitása jelentős részben rendelésekkel lekötött, jók a mezőgazdaság kilátásai is. Hangot adtak azoknak a feszültségeknek is, amelyeket a szigorúbb gazdálkodási feltételek, a termelési szerkezet átalakítása hoznak felszínre. A pártéletről szólva hangsúlyozták, hogy az ideológiai tézisekről, a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről folyó alapszervezeti viták, a tagkönyvcserét előkészítő beszélgetések, az ország és a párt előtt álló feladatokról folyó véleménycserék aktivizálták a párt szervezeteit és tagságát. Szóltak arról, hogy az eszmecserék koránt sem szorítkoztak a párttagságra, abban részt vett a párton kívüliek széles köre is, számos javaslattal gazdagítva a vitát. A demokrácia szélesítését, a nyíltság növelését, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítését célzó törekvések kedvező fogadtatásra találtak. Kifejezésre juttatták, hogy a párt áll az élén és irányítja a gazdasági és társadalmi megújulást szolgáló folyamatokat. A párttagság, a lakosság döntő többsége megértéssel fogadja és vállalja a kibontakozással járó nagyobb terheket. Ugyanakkor aggodalom és eredményeink féltése is jellemzője a közvéleménynek. A megbeszélés résztvevői úgy ítélik meg, hogy a közhangulat helyenként roszszabb, mint a valóságos társadalmi és gazdasági helyzet. Kádár János hasznosnak, gondolatgazdagnak minősítette a — mintegy ötórás — nyílt, őszinte véleménycserét. A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy szocialista építőmunkánk olyan szakaszába jutottunk, amikor a dinamikus társadalmi, gazdasági fejlődés megtorpant. Ebben objektív és szubjektív tényezők egyaránt szerepet játszottak: munkánk fogyatékosságai, a feltételezettnél is kedvezőtlenebb világgazdasági helyzet, a késedelmesen felismert összefüggések és az azokra való reagálások. Kiemelte, hogy a párt a gazdaságirányítás átalakításával történelmi jelentőségű reformfolyamat élére állt. Az előttünk álló feladatok megoldásának is legfőbb garanciája — elért szocialista vívmányainkra, értékeinkre építve — eszközeink, módszereink megújítása. Fontosnak ítélte, hogy a párt tagsága egységesen, határozottan cselekedjen a kibontakozási program megvalósításáért. Befejezésül szólt a szocialista építőmunka nemzetközi feltételeiről, kiemelve, hogy a Szovjetunióban, a szocialista országok többségében kibontakozó megújulási folyamatok kedvezőbb feltételeket teremtenek a hazai építőmunkához. Az MSZMP főtitkára a munkaértekezlet befejezése után visszautazott Budapestre. Horn Gyula sajtótájékoztatója A Külügyminisztérium szóvivőinek egy korábban tett ígéretét beváltva Horn Gyula külügyminisztériumi államitkár tegnap nemzetközi sajtókonferencián találkozott a magyar, illetve a (Folytatás a 2. oldalon) Egészséges környezetünkért Azt, hogy mennyi, a szakemberek is csak megközelítően tudják felbecsülni, az viszont, hogy mennyire sürgető a megoldás, egyértelmű és nyilvánvaló valameny- nyiünk számára. A veszélyes hulladékokról van szó, amelyek elhelyezése,! tárolása a természet- és környezetvédelem egyik legégetőbb kérdése megyénkben is. Békésben, a megyei tanács ipari osztályának adatai szerint, csaknem 700 gazdasági egység bocsát ki veszélyes hulladékot, többek között állati termékek feldolgozásakor keletkező hulladékot, növényvédelem maradékait, gépműhelyek, egyes ipari termelő egységek anyagait. összességében — állapította meg tegnapi ülésén a megyei tanács településfejlesztési, környezet- és természetvédelmi bizottsága, — a veszélyes hulladékok kezelésének területén tapasztalhatók kezdeti kedvező változások, ám lényeges előrelépést csak egy átmeneti tárolóhely, esetleg egy regionális végleges lerakóhely kialakítása jelenthet. Varga Sándor, a HNF városi bizottságának titkára mondott beszédet az emléktábla leleplezésén A múzeumokat tudományos műhelynek tekintette Emlékülés Békésen, Banner János születésének 100. évfordulóján Tizenhét éve halt meg dr. Banner János régész és néprajztudós, egyetemi tanár, aki 1888. március 6-án született az Araid megyei Székudvaron. Szellemi indíttatását a békési református gimnáziumban szerezte, innen került a kolozsvári egyetem bölcsészkarára. „A neves, nemzetközi hírű tudós Békést, ifjúságának színiterét élete végéig második szülőhelyeként tisztelte” — mondotta tegnap délelőtt Varga Sándor, a Hazafi&s Népfront Békési Városi Bizottságának titkára Banner Jánosról, emléktáblájának leleplezésekor. A Jantyik Mátyás Múzeum fálán elhelyezett emléktáblát a társadalmi szervek és a család képviselői koszo- rúzták meg. (Folytatás a 3. oldalon) Országos döntö Gyulán Ha könyved van... Körkérdésünk: Mit takarított meg a tél a tanácsoknak? A tél, akárhogyan is vesz- szük, múlófélben, és nem sok munkát adott az elmúlt hónapokban a hókotró gépeknek, a hóeltakarító munkásoknak. Vajon mennyi megtakarítást hozott végeredményben a tanácsok konyhájára az enyhe idő, és ezt a pénzt mire fordítják? Ezt kérdezte meg munkatársunk, Béla Vali Békéscsabán és Gyulán, tudósítóink, Csete Hona Orosházán, Marik Mihály pedig Szarvason. BÉKÉSCSABA Kmetykó János, a városi tanács műszaki osztályának vezetője a következő tájékoztatást adta: — Az elmúlt esztendőben 3 millió forintos pénzügyi keretünk volt arra, hogy a síkos utakat, járdákat szórjuk. tisztítsuk. Ezzel szemben hétmilliót költöttünk. Ezen a télen a tavalyi ösz- szegnek az 50 százalékát használhattuk volna fel. Ezt a pénzt tulajdonképpen el is költöttük, hiszen a fűrészport, sót, homokot be kellett szerezni. Természetesen a gépek is felkészülten várták a telet, fgy gyakorlatilag az a megtakarításunk, hogy a következő, 1988/89-es télre az említett anyagokat már nem kell megvennünk. GYULA Csatlós Tamás, a városi tanács közlekedési előadója: — Nem túl sok pénzünk volt erre a célra. Mindössze 100 ezer forint állt rendelkezésünkre, így nem is volt miből megtakarítani. Az elmúlt évben is kevés pénzünk volt, de aztán a kemény tél miatt kénytelenek voltunk előteremteni a kevéshez még egymillió forintot. Ügy voltunk vele most is, ha az időjárás úgy alakul, majd csak előteremtjük. Persze mindent előkészítettünk, a kertészeti vállalatnál tárolják a fűrészport, a sót és a homokot. Szerencsére nem volt rá szükség, így megmarad a jövő télire, és ez már mindenképpen biztos megtakarítás. SZARVAS Kiss András, a városi tanács munkatársa: — A köztisztasági költ(Folytatás a 3. oldalon) ... akkor részesedsz a tudásban — nagyjából így lehet lefordítani nyelvünkre a román Ai Carte ai Parte kifejezést, amely olvasómozgalmi törekvéseket takar. A román irodalmi ismeretekből hetedik éve rendez versenyt általános iskolásoknak a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, a gyulai városi úttörőelnökség és a Mogyoróssy könyvtár. Az országos versenyt tegnap délelőtt a városi könyvtárban Márk György, az MRDSZ főtitkára nyitotta meg, köszöntve három megye román tanítási nyelvű és nyelvoktatási iskoláinak versenyzőit, a felkészítő pedagógusokat és a megyei, városi szervek, valamint a nemzetiséglakta települések azon vezetőit, akik támogatják a nemzetiségi hagyományok ápolását. — Mozgalmunkat a magyar olvasómozgalmak mintájára szerveztük — tájékoztatott Oltean Florentina, a gyulai román báziskönyvtár vezetője, az olvasónaplók összeállítója. — Célunk a nyelvi ismeretek bővítése, és az, hogy hozzájáruljunk az általános román irodalmi műveltség kialakításához. A tanév végén feladatlapokat küldtünk az általános iskolákba, a legjobbak beküldőit meghívtuk az országos versenyre. A tanulók iskolatípusonként és korcsoportonként adtak számot olvasmányélményeikről naplójukban, valamint szóban olyan művekről1, amelyek nem szerepelnek a tananyagokban. Mozgalmunk az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Bizonyára ösztönöz a nyári táborokban való részvétel lehetősége, hiszen a legjobbakat meghívjuk ide. Unk Aurélné Lökösházá- ról két harmadikos tanítványát kísérte el: — Nálunk nyelvoktató iskola működik. Én az elsőtől a hetedik osztályig tanítom a román nyelvet, arra törekszem, hogy a gyerekek tudjanak társalogni. A versenyre nem volt könnyű felkészülni : könyveket Gyuláról hozattam, és segítettem a feldolgozásban is. De megérte a fáradságot. A gyerekeim lelkiismeretesek, ezt a feladatot különösen szerették. Az országos versenyen 44 tanuló vehetett részt, harmadikostól nyolcadikosig, összesen 10 iskolából. Mindannyian szépen felkészültek, ki könnyebben, ki nehezebben birkózva meg a feladattal, A nyelvismeretet, tájékozottságot figyelembe véve, a román tanítási nyelvű iskolák közül a legeredményesebbek a gyulai diákok voltak, mindhárom korcsoportból: a harmadik-negyedik osztályosok versenyében Avromucz Adrienne, az ötödik-hatodik osztályosok közül Árdeleán Otília, a hetedik-nyolcadikosok közül pedig Lutzai Marianna. A nyelvoktató iskolák versenyében Nagy Mária és Tompán Magdolna Battonyáról, valamint Ottlakán Rozália Pusztaottlakáról bizonyult a legjobbnak. Sz. M. A megtakarítás jóvoltából talán valamivel több pénz jut a közterületek csinosítására, virágok ültetésére. Felvételünk a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat üvegházában készült. Ezeket a virágokat március végén ültetik ki a városban Fotó: Kovács Erzsébet
