Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

NÉPÚJSÁG 1988. március 10., csütörtök fl Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1987. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) miatt — elmaradt attól. Kedvező, hogy a nem rubel- viszonylatú értékesítés min­den ágazatban dinamikusan emelkedett. A szocialista ipar 1987- ben átlagosan 52 700 főt fog­lalkoztatott, köziéi 400 fővel kevesebbet, mint az előző évben. A mintegy 14 500 főt foglalkoztató szövetkezeti iparban az átlagosnál némi­leg jobban csökkent a lét­Építőipar A megyei székhelyű kivi­telező építőipar 1987. évi sa­ját építési-szerelési tevé­kenysége — összehasonlítha­tó árakon számítva — 1,7 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben. Az ál­lami kivitelezők termelési volumene nőtt, a szövetke­zetieké viszont csökkent. (Utóbbit döntő módon a Békés Megyei Építőipari Szövetkezet által megvett Délép leányvállalat termelé­sének jelentős visszaesése okozta.) Szervezeti változá­sok folytán 1987-ben jelen­tősen módosult az építőipari termelés szektoronkénti ösz- szetétele. Amíg 1986-jDan a kivitelező építőipar termelé­sének csak 18 százalékát vé­gezte a szövetkezeti szektor, addig 1987-ben már 40 szá­zalékát. Az építőipari terme­lésen belül érzékelhetően nőtt a fenntartási munkák aránya. Az év folyamán a kivitelező szervezetek 723 lakást adtak át a megrende­lőknek, 114-gyel kevesebbet, mint 1986-ban. Mezőgazdaság Előzetes számítások sze­rint Békés megyében a me­zőgazdasági termékek brut­tó termelési értéke — 1981. évi változatlan árakon szá­mítva — összességében el­maradt az egy évvel koráb­bitól. A növénytermelés brut'ó termelési értéke csökkent, az állattenyésztésé pedig megközelítően az 1986. évi szinten realizálódott. A növénytermelés eredr- ményei 1987-ben alapvetően a kedvezőtlen időjárás mi­att maradtak el a tervezet­től. A hűvös, csapadékos ta­vaszi időjárás késleltette az őszi befakarítású szántóföl­di növények vetését, az ezt követő szárazság pedig min­den növénykultúra fejlődé­sét visszafogta. A megye gazdaságai 1987-ben a szán­tóterület mindössze 3.3 szá­zalékát tudták öntözéssel mentesíteni az aszálykár alól. A megye gazdaságai 1,4 százalékkal kisebb terüle­ten vetettek gabonát, mint 1986-ban. A gabonafélék együttes terméseredménye jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, s alig ha­ladta meg az 1,3 millió ton­nát. Ezen belül a nyáron betakarított kalászos gabo­nák hozama együttesen 12,4 százalékkal volt kevesebb az 1986. évinél. A búza hektá­ronkénti termésátlaga 4618 kg volt, amely több mint 200 kg-mal kevesebb az előző évinél. Ennek ellenére a megyék közül Békés megyé­ben takarították be a leg­több búzát, az országos ter­més 9,1 százalékát. Kukori­cából 1987-ben 9500 ha-ral nagyobb vetésterületen kö­zel 22 százalékkal (144 ezer tonnával) kevesebb termett, mint az előző évben. A ter­mésátlag (5888 kg/ha) alig több, mint háromnegyedét tette ki az 1986. évinek, de 220 kg-mal elmaradt az or­szágostól is. A szója vetésterülete 46 százalékkal haladta meg az előző évit, s az országos ter­mésmennyiség legnagyobb hányada, közel 32 százaléka, Békés megyében termett. Cukorrépából az 1986. évi­nél 22 százalékkal nagyobb területről mindössze 4,3 szá­szául. Az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés 5,8 száza­lékkal, a fizikai foglalkozá­súak egy teljesített munka­órájára jutó termelés pedig 2,4 százalékkal emelkedett. A szocialista iparban fog­lalkoztatottak havi átlagke­resete 6389 forint, ezen be­lül a fizikaiaké 6019 forint volt, 9,9, illetve 9,2 száza­lékkal több, minit az előző évben. Az átlagbérek ennél némileg kisebb mértékben emelkedtek. A megye kivitelező építő­iparában 1987-ben átlagosan 3850 főt foglalkoztattak, az egy évvel korábbinál mint­egy 400 fővel kevesebbet. A fizikai foglalkozásúak szá­ma 8,8 százalékkal, az épí­tési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiaké 5,3 százalékkal csökkent. A fog­lalkoztatottak havi átlagke­resete 6113 forint volt, 10,7 százalékkal több, mint az előző évben. A fizikai fog­lalkozásúak átlagkeresete szintén több mint 10 száza­lékkal emelkedett. A továbbra is számottevő létszámcsökkenés kedvezőt­len hatását a termelékeny­ség növelésével mérsékelték a kivitelező szervezetek. Az egy építési-szerelési tevé­kenységen foglalkoztatott fi­zikaira jutó saját építőipari termelés értéke közel 680 ezer forint voilf, amely ösz- szehasonilítható árakon 3,8 százalékkal több, mint 1986- ban. zalékkal többet (655,4 ezer tonnát) takarítottak be, amely az országos termés 15,7 százalékát tette ki, a megyék közül a legnagyobb mennyiséget. Napraforgóból a hektáronkénti termésátlag 2269 kg volt, altig kevesebb az 1986. évinél, a betakarí­tott mennyiség viszont — a területtel arányosan — mintegy 8 százalékkal csök­kent. Burgonyából 19,7 ezer tonna termett a megyében, az előző évinél közel 20 szá­zalékkal kevesebb. 1987-ben a megye nagy­üzemi gazdaságai összesen 13 370 hektár területet ön­töztek, az előző évinél 1,5 százalékkal többet. A kiön­tözött víz mennyisége vi­szont 13 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a felhasznált műtrágya mennyisége ható­anyagban 6,6 százalékkal, a szervestrágya-felhasználás pedig 19 százalékkal csök­kent. A megye állatállománya — az 1987. januári állat­számlálás előzetes adatai szerint — összességében csökkent az egy évvel ko­rábbihoz képest. A szarvas- marhák száma 4,1, a serté­seké 4,3, a tyúkféléké pedig 5,6 százalékkal volt alacso­nyabb. A sertésállomány de­cember 31-én 902 600 darab volt, az egy évvel korábbi­nál 40 400-zal, a szeptember véginél 131 400-zal kevesebb. A juhállomány évek óta tartó csökkenése viszont 1987-ben megállt. Év végén a megyében 123 000 db juh volt, az egy évvel korábbi­nál 2,2 százalékkal több. A mezőgazdasági termé­kek értékesítése — változat­lan árakon — 1987-ben kb. 3 százalékkal volt kevesebb, mint 1986-ban. Ezen belül a növényi termékeké mintegy 21 százalékkal csökkent, az állatoké és állati eredetű termékeké viszont közel 5 százalékkal emelkedett. Vá­gósertésből az előző évit megközelítő mennyiséget (96 300 tonnát) értékesítet­tek, vágóbaromfiból pedig 14 százalékkal többet (67 300 tonnát). E két termékből az országos mennyiség 10,9, il­letve 16,0 százalékát a me­gyében vásárolták fel. Az összes foglalkoztatot­tak átlagos állományi lét­száma 1987-ben az állami gazdaságokban, kombinátok­ban 9385, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 33 500 fő volt, az egy évvel korábbinál 2,0, Közlekedés A Körös Volán Vállalat 1987-ben mintegy 3,5 millió tonna árut szállított, 6,1 szá­zalékkal kevesebbet az elő­ző évinél. Az átlagos szál­lítási távolság viszont 18,7 százalékkal növekedett. A vállalat által szállított uta­sak száma mintegy 870 ezer­rel emelkedett, ezen belül a helyi közlekedés igénybe­vétele nőtt nagyobb mérték­ben, A taxiközlekedés tel­jesítményadatai továbbra is Beruházások A megyei székhelyű gaz­dálkodó szervek 1987-ben 5,8 milliárd forintot fordítottak beruházásaikra, folyó áron számítva 25,5 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezen belül a több mint 70 százalékos arányt képező vállalati beruházások pénz­ügyi teljesítése 36 százalék­kal nőtt. Közülük több be­ruházás konvertálható ex­portfejlesztő, illetve világ­banki hitel igénybevételével valósult meg. A tanácsok az előző évi­nél eredetileg alacsonyabb fejlesztési forrásaikat töb­bek között kötvények kibo­1988. január 1-jén — elő­zetes adatok szerint — a me­gye lakónépessége 416 000 fő volt, az egy évvel korábbi­nál mintegy 3000-rel keve­sebb. A népességfogyás mér­téke továbbra is meghaladta az országos átlagot. Előzetes adatok (és számítások) sze­rint az élveszületések szá­ma megközelítette az előző évit, a halálozásoké 1 szá­zalékkal emelkedett, s kü- lönbözetük továbbra is nega­tív. A természetes fogyás mintegy 1300 főre tehető. Az év során a megyében mintegy 2700 házasságot kö­töttek, 5 százalékkal keve­sebbet, mint 1986-ban. 1987-ben a foglalkoztatot­tak száma — a vízgazdálko­dás kivételével — vala­mennyi népgazdasági ágban A megye lakosságának központi forrásokból (mun­kaviszonyból, tagsági vi­szonyból, mezőgazdasági ter­mékértékesítésből, pénzbeni társadalmi juttatásokból stb.) származó pénzbevétele 1987-ben mintegy 10 száza­lékkal volt több, mint az előző évben. Ezen belül a bér- és bér jellegű bevéte­lek az átlagost megközelítő mértékben, 9,5 százalékkal, a termelőszövetkezetek dol­gozói részére kifizetett jöve­delmek pedig 4,5 százalékkal nőttek. A mezőgazdasági ter­mékértékesítésből származó lakossági bevételek összege — a két évvel ezelőtti csök­kenés és az 1986. évi szin- tentartás után — ismét di­namikusan, 8,2 százalékkal emelkedett. 1987-ben a kiskereskede­lem eladási forgalma az illetve 3,3 százalékkal keve­sebb. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete az állami gazdaságokban 11,4, a ter­melőszövetkezetekben 9,2 százalékkal nőtt, s összege az előbbiekben 7272, utóbbi­akban pedig 6224 forint volt. csökkenő tendenciát mutat­nak. A vállalatnál 1987-ben át­lagosan 2400 főt foglalkoz­tattak, 7,1 százalékkal keve­sebbet, mint az előző évben. A fizikaiak létszámcsökke­nése ennél nagyobb mérté­kű volt. Az összes foglal­koztatottak. havi átlagkere­sete 10,5, a fizikaiaké 8,5 százalékkal, az elmúlt évi­nél erőteljesebben emelke­dett. csátása útján bővítették, s főként így tudták beruházá­saik pénzügyi teljesítését né­mileg növelni. A tanácsi fejlesztések közül külön em­lítést érdemel az ivóvíz mi­nőségét javító 1,6 milliárd forint összegű beruházás, amelynek pénzügyi készült­ségi foka az év végén 47 százalékos volt. Az üzembe helyezett be­ruházások értéke kisebb mértékben (18,5 százalékkal) nőtt, mint a pénzügyi telje­sítés, így a befejezetlen be­ruházások év végi állomá­nya magasabb volt, mintegy évvel korábban. tovább csökkent; a megfi­gyelt adatszolgáltatóknál együttesen 2,2 százalékkal. Ezen belül a fizikai foglal­kozásúak száma 2,5 száza­lékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A lét­számfogyás továbbra is az állami szektorban volt mér­sékeltebb ütemű; 1,2 száza­lék, ezzel szemben a szövet­kezetiben 3,1 százalék. 1987-ben a teljes munka­időben foglalkoztatottak ha­vi átlagkeresete — a meg­figyelt ágazatokban együt­tesen — 10,1 százalékkal, ezen belül a fizikai foglal­kozásúaké 8,9 százalékkal emelkedett. Az átlagkerese­tek növekedésének mértéke legnagyobb volt a vízgazdál­kodásban: 14,5 százalék, leg­kisebb pedig a szolgáltatás­ban: 6,6 százalék. előző évinél nagyobb mér­tékben emelkedett. Ebben, a pénzbevételek növekedésén túl, nagy szerepe volt az 1988. évi jelentős áremelé­sek miatti elővásárlásoknak, amelyek különösen a IV. negyedévben váltak erőtel­jessé. A kereskedelem nem volt felkészülve ilyen nagy­mérvű felvásárlásra, így egyes cikkcsoportokban nem tudta maradéktalanul ki­elégíteni a hirtelen megnőtt keresletet. A megye kiske­reskedelme 1987-ben 24,4 milliárd forint értékű árut adott el, fogyasztói folyó­áron 13,5 százalékkal többet, mint az előző évben. A for­galom volumene — az orszá­gos 7,9 százalékos kiskeres­kedelmi áremelkedést figye­lembe véve — 5,2 százalék­kal nőtt. Az állami kiskereskedelem forgalma — fogyasztói folyó­áron — 15,2 százalékkal, to­vábbra is a szövetkezeti szektorét (11,2 százalék) meghaladóan nőtt. A ma­gánkiskereskedelem központi árualapból származó forgal­mának emelkedése az átla­gosnál lényegesen nagyobb mértékű, 37 százalékos volt. A megye kiskereskedelmé­nek áruellátása az év első felében megfelelő volt, a második félévben viszont a felfokozott kereslet miatt egyes áruféleségekből hiány keletkezett. Az alapvető élel­miszerekből a bolti ellátás folyamatos és összességében kielégítő volt. Az idényáras piaci cikkek kínálata, a ked­vezőtlen időjárás miatt, nem volt zavartalan, s a felhoza­Lakásépítés 1987-ben 2803 lakás épült a megyében, 10 százalékkal kevesebb, mint az előző év­ben. Ezer lakosra 6,7 épített lakás jutott, amely több az országos átlagnál (5,4). Az épített lakások 60 százaléka a városokban készült. Az ál­lami erőből épített lakások aránya a megyében mind­össze 1,4 százalékot tett ki (országosan 13,7 százalék), amely még az előző évi 4,0 százaléknál is lényegesen kevesebb. Tovább romlott a lakás­építések ütemessége. Az év során elkészült lakások 62,5 százalékára a negyedik ne­gyedévben adták ki a hasz­Egészségügy 1987 végén mintegy 130 orvosi és 250 szakdolgozói fő- és részfoglalkozású állás volt betöltetlen a megyében. A létszámhiány szinte vala­mennyi szakfeladat ellátá­sát nehezítette. A kórházak­ban például — a jelentős létszámnövekedés ellenére — az orvosi állások 13, a szak­dolgozói állások 8 százaléka volt üres. A működő kórhá­zi ágyak száma 2,6 százalék­kal, 3135-re emelkedett (Gyu­lán a bőr- és nemibeteg, valamint a reuma-, Békés­csabán a szülészeti-nőgyó­gyászati osztály felújítása 1987-ben az óvodai férő­helyek száma közel 1, az óvo­dás gyermekeké pedig 2 százalékkal — az előző évi­nél mérsékeltebb ütemben —■ csökkent. A megyében 100 férőhelyre átlagosan 96 gyermek jutott, kettővel ke­vesebb, mint országosan. Az 1987 88. tanévben 50 200 gyermek tanul a megye ál­talános iskoláiban, 2,1 szá­zalékkal kevesebb, mint az előző tanévben. Az első osz­tályosok száma 16 százalék­kal csökkent, a 8. osztályo­soké viszont 13,3 százalék­kal, 6140-re emelkedett. A demográfiai hullám legna­gyobb létszámú évjáratai je­lenleg 6. és 7. osztályosok. Az osztálytermek száma ösz- szességében nem emelkedett, a tanteremfejlesztés döntő­en minőségi javulást ered­ményezett. A szükségtanter­mek száma 12 százalékkal lett kevesebb. A pedagógus­létszám 1,8 százalékkal, ezen belül a nem pedagógus vég­zettségűek száma 2,7 száza­lékkal emelkedett. A szakmunkásképző isko­láknak a tanév elején 7250 tanulója volt, 2,8 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban, ezen belül a közép­iskolát végzettek száma egy- tizedével nőtt. A megye 13# szakmunkásképző iskolájá­ban összesen 86 szakmát ok­tatnak. A középiskolák tanulólét­száma alig 1 százalékkal emelkedett. A gimnáziumi tanulók száma nem válto­tal mérséklődése mellett az 1987. évi együttes átlagár 28 százalékkal haladta meg az előző évit. A megye kiskereskedelmé­ben az év végén 498 szerző­déses, valamint 247 jövede­lemérdekeltségű egység mű­ködött, az előbbi 34-gyel ke­vesebb, utóbbi 10-zel több, mint egy évvel korábban. 1987-ben a megye szocia­lista kereskedelmében átla­gosan 12 850 főt foglalkoztat­tak, 2,5 százalékkal keveseb­bet, mint az előző évben. Efcen belül a fizikai foglal­kozásúak száma 3,4 száza­lékkal csökkent. A foglal­koztatottak havi átlagkere­sete 5581 forint, a fizikaiaké 4823 forint volt: 10,0, illetve 8,4 százalékkal több, mint 1986-ban. nálatbavételi engedélyeket. Az év végén 4608 lakás épí­tése volt folyamatban. A megszűnt lakások szá­ma 1987-ben 938 volt; 7 szá­zalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnt la­kásoknak az építettekhez viszonyított aránya a váro­sokban 17, a községekben 58 százalék volt. Az év folyamán tovább bővült a lakosság vezetékes gázzal való ellátása. A ház­tartási gázfogyasztók száma 28 százalékkal (12 340-nel), a háztartásoknak értékesített gáz mennyisége pedig közel kétszeresére nőtt. fejeződött be), a szervezett ágyak 4,5 százaléka azonban továbbra is tartósan szüne­tel. Az év során 1,7 száza­lékkal csökkent a működő bölcsődei férőhelyek száma. Ugyanakkor a bölcsődés gyermekek száma, többévi csökkenés után egytizedével emelkedett, s ezzel párhuza­mosan a férőhely-kihaszná­lás az előző évi 76-ról 85 százalékra nőtt. A tanácsi szociális otthonok befogadó- képessége 50, az öregek nap­közi otthoni hálózata pedig 180 férőhellyel gyarapodott. zott, a szakközépiskolásoké viszont 1,6 százalékkal ha­ladta meg az előző tanévit. Jelenleg 15 középiskolában folyik gimnáziumi és 20-ban szakközépiskolai oktatás a megyében. A megye három felsőokta­tási intézetének nappali ta­gozatán összesen 700-an ta­nulnak. Második tanévét már az új épületben kezdte Békéscsabán a Debreceni Ta­nítóképző Főiskola kihelye­zett tagozata, első évfolya­mán 119 — az előző évinél kétszer annyi — hallgatóval. 1987-ben a Békés megyei Jókai Színház 275 előadást tartott, közel 3 százalékkal többet, mint az előző évben. A nézők száma viszont 5 százalékkal, 91 560-ra csök­kent. Leglátogatottabbak to­vábbra is a gyermek- és if­júsági előadások voltak, amelyeket előadásonként át­lagosan 417-en tekintettek meg. A mozik száma 1987-ben 6-tal, befogadóképessége pe­dig 7 százalékkal tovább csökkent. Az év folyamán 21 389 előadást tartottak, csaknem egyötödével keve­sebbet az előző évinél. A mozilátogatók száma 2,1 millióra, 16 százalékkal csök­kent. Békéscsaba, 1988. február. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága A kiskereskedelmi eladási forgalom alakulása 1987 az 1986. év %-ában Fogyasztói összehasonlit- folyó áron ható áron Bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 111,3 101,7 Vendéglátás 105,7 93,1 Ruházati cikkek 110,9 101,6 Vegyes iparcikkek 116,8 110,7 ÖSSZESEN 113,5 105,2 Népesség, foglalkoztatottság K lakosság pénzbevételei és áruvásárlásai Oktatás és közművelődés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents