Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-08 / 57. szám
II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES a MEGYEI TBNáCS LBPIB 1988. MÁRCIUS 8., KEDD Ära: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM II Nemzetközi Sajtóintézet tanácskozása Budapesten A nemzetközi tömegtájékoztatás vezető újságíróinak részvételével tanácskozás kezdődött hétfőn a budapesti Hilton Szállóban. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) soros rendezvényén — amelynek szocialista ország először ad otthont — két napon át tizenöt állam képviseletében mintegy 30 újságíró vitatja meg a glasz- noszty jelentőségét a kelet— nyugati kapcsolatokban. A magyar politikai közélet nevében Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte a nemzetközi tanácskozás képviselőit. A tájékoztatás személyiségei mindaddig, amíg meg nem szólalnak a fegyverek, erősebbek lehetnek minden hadseregnél — utalt a sajtó hatalmas közvéleményformáló erejére Berecz János. Ennek az erőnek azonban — fűzte hozzá — nagy felelősségérzettel kell párosulnia, hiszen a sajtó munkatársain múlik, mire mozgósítanak, hogyan tájékoztatnak; az együttműködést keresik vagy a szembenállást élezik, őszinte, nyílt tájékoztatással az emberi értékeket becsülik, vagy az értékek pusztulását kiváltó ellenségeskedés erőit feszítik. E közös felelősségben nem mutogathatunk egymásra; minden ország tájékoztatási személyiségei. a kelet—nyugati tájékoztatás szakemberei csak közös utat járhatnak, annak ellenére, hogy jó néhány kérdésben különbözik a véleményük, a meggyőződésük, eltérő normák szerint élnek és dolgoznak. A glasz- noszty szellemében közösen kell keresni a kelet—nyugati együttműködést. Küldetés ez; és Budapest — a magyar vendéglátók reményei szerint — jó légkört biztosíthat ennek a küldetésnek a teljesítéséhez. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta a Nemzetközi Sajtóintézet budapesti kerekasztal-konferen- ciájának résztvevőit. A Minisztertanács elnöke a szívélyes, kötetlen beszélgetésen tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyzetéről, külpolitikai törekvéseiről, az időszerű feladatokról. Grósz Károly elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban. hogy a kelet—nyugati kontaktusok és a tömegtájékoztatás kérdéseiről rendezett nemzetközi eszmecserének a magyar főváros adott otthont. Hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt a nemzetközi megértés és az együttműködés előmozdításában. Hornt Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár este fogadást adott a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére a Hilton Szállóban. Megyénk jó híre... Mezőhegyesi húsok boltja Szegeden Szerencsés helyet talált a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát saját üzletének Szegeden. A Kossuth Lajos sugárút és a Rókusi körút találkozásánál, egy lakótelepi tízemeletes „tövében” alakították ki a bolthelyiséget. Messziről is jól látható betűkkel hívogat a íelij-at: Mezőhegyesi Húsmintabolt. Éppen másfél éve, 1986. szeptember 5-én nyitották meg az üzletet, miután a mezőgazdasági kombinát „beajánlkozott” a Csongrád megyei kereskedelem irányítóinál. Igaz, hogy a környéken vannak élelmiszer- üzletek, de a mezőhegyesiek jó híre megelőlegezhető garanciáit jelentett a szegediek szemében. Azóta pedig hús- és hentesáruikkal megálltak a helyüket az ottani mezőnyben. Másfél milliós költséggel alakították ki a 180 négyzetméter alapterületű boltot, ami 10-12 dolgozónak ad munkát. Csak egy Békés megyei van köztük, de ő most éppen katona. Gera Béla üzletvezető szavai szerint az első bázisévben a kombinát gazdasági vezetése által előirányzott forgalmat sikerült túlteljesíteniük, közel 15 millió forint értékben, zömmel a kombinát termékeiből. Nemcsak a Rókusi lakótelepről, hanem a' város minden részéből keresik áruikat, de az átmenő forgatom is igen számottevő. Előfordult — a -boltvezető visszaemlékezése szerint —, hogy ugyanaz a külföldi a tengerpartról oda- és visszafelé is betért vásárolni. De mik lehetnek a legcsábosabb ínyencségeik? A saját termékek közül igen kelendő a csabai csípős, az 1986-ban vásárdíjas mezőhegyesi parasztkolbász, és a többi házias jellegű készítmény. Vagy húszféle terméket hoznak összesen Mezőhegyesről, a juhbeles virslitől a göngyölt sült szalonnáig. Ta-lán nem mindenki tudja, hogy a lángolt kolbász is mezőhegyesi szabadalom; a szakmai árjegyzékben is úgy szerepel, mint „Mezőhegyesi lángolt kolbász”. Megjelenésük élénkítőleg hatott a környékbeli üzletekre is, mert a választékot bővíti, és az egészséges versenyszellemet éleszti jelenlétük, és a mezőhegyesieknek mindenképpen csak a jó hírét propagálja, és általuk Békés megyének is.- P. A. Fotó: Enyedi Zoltán Kamatmentes kölcsön fejlesztésre Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának (OKISZ) elnöksége hétfői ülésén beszámolót hallgatott meg a Népi Iparművészeti Tanács tevékenységéről, gazdálkodásáról, jóváhagyta a tanács 1988. évi tervét és költségvetését. A NIT zsűrijei tavaly csaknem 14 ezer népművészeti terméket bíráltak el, a tanács különböző pályázatokat írt ki, hazai és külföldi kiállításokat szervezett, illetve azokon részt vett. Megtárgyalta az elnökség a lakossági szolgáltatások üzlethálózatának fejlesztésére odaítélt OKISZ-támoga- tások eredményeit. Ennek az akciónak a keretében 1985 és 1987 között, 3 év alatt 3194 szolgáltatóhelyet újítottak fel 700 millió forint értékben. Ebből mintegy 400 milliót az OKISZ támogatási alapjából, nyújtott, jelentősen javítva a szolgáltatási hálózat helyzetét, a lakossági ellátás színvonalát. Az OKISZ elnöksége úgy döntött, lehetővé kell tenni, hogy a megyei szövetségek mellett — ahol erre igény van — önálló innovációs szervezetet hozhassanak létre. Hozzájárult ahhoz, hogy szövetségenként legfeljebb egymillió — országosan ösz- szesen 22 millió — forint kamatmentes kölcsönt használjanak fel erre a célra, A szervezetek tevékenységi köre: pályázatok, fejlesztési, innovációs tervek kidolgozása; vállalkozások szervezése; beruházások tervezése és lebonyolítása; külkereskedelmi, marketing- tevékenység ; termeltetésszervezés; gazdasági, jogi, .iparjogvédelmi tanácsadás. Ma egyre nehezebb szépeket mondani, hisz e nehéz időszakban a romantikus mondatok disszonánsán hangzanak. Az idő nem kedvez az idillikus képsoroknak. Ennek ellenére a nőnapi gondolatok mindig bensőségesek, kedvesek próbálnak „lenni”, még ha sok a gond is. A reménynek adnak hangot, a szebbik nemről beszélve az örömöket hangsúlyozzák. Mert van öröm. A lányok, az asszonyok, a nők az eredendő öröm hordozói. Tulajdonképpen mindennap őket illetné az ünneplés. Mi, férfiak, akik állítólag erősek, határozottak vagyunk, sokszor elgyengülünk és elbizonytalanodunk egy nő láttán. Van a nőkben egy megnevezhetetlen sejtelem, egy nehezen megfogható sajátosság (amit jobb híján rezonanciának nevez egyik költőnk), ami a világ dolgait elviselhetővé színezi át a férfitársadalom számára is. Ezen a rezgő áramon szűrődnek át a gondok, a problémák, ezen a női „lelkü- leten” törnek meg a megoldhatatlannak tűnő konfliktusok. Nyilván e csodálatos, izzó tulajdonság nélkül nincs család, harmónia, nincs építkező, fejlődő társadalom. A világban a nő: a lényeg. Az anyakép, a dolgozó nő képe, a tisztelettel áthatott szeretet az asszony iránt, a folyamatok előrevivője, ezt a történelem bizonyította. A nő másképp él, mint a 'férfi. Kár vitatkozni azon, a férfinak vagy a nőnek nehezebb-e sorsa. Ha segítik egymást, megkönnyítik kölcsönösen az életet egymás számára. A gyöngédség, a vágyakozó jelleg ma is női vonás, a normális viszonyok, a jó családok között ez megmaradt. Ahol elveszett, ott baj van. Nem pótolja a virág ezen a napon sem, nem pótolja semmi ajándék. Sokan állítják, hogy átalakult a női szerep, a társadalomban tért hódít a vita, néha fellángol, néha lecsillapodik. Keresik a differenciákat a múltbéli női viselkedés és a mai között. Egyik női cikkíró szerint „a nő munkahelyi karrierje nem mehet a család rovására, mi hozzátesszük: a férfié sem”. Ezzel egyetértünk és kérjük, mi férfiak is: a nő maradjon nő, a férfi pedig férfi. Eddig is így volt ez, ezután még inkább szükségünk lesz egymás szeretetére. Mert ma egyre jobban kell a szépség, az igazság, a gyöngédség és az öröm. A nők ezeket az értékeket őrzik, s őrizhetik tovább, nekünk és mindenkinek' Kántor Zsolt Egészségügyi szolgáltatás — térítésért Megyei irányelvek, békéscsabai, gyulai, orosházi tapasztalatok Az idén január 1-től érvényes rendelet szerint fizetni kell az olyan egészség- ügyi szolgáltatásokért, amelyeket az állampolgári jogon felül, netán magánkezdeményezésre igényel a beteg. Dr. Szatmári Marianna, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője kérdésünkre válaszolva is megerősítette információnkat: „Az új rendelkezés arra is módot ad, amire korábban nem volt lehetőség; azaz a beteg saját megnyugtatására is kérhet olvosi vizsgálatot, amelyért fizet ugyan, de ez soronkívüliséget nem biztosít számára.” A rendelet gyakorlati bevezetése, értelmezése körül vannak, lesznek gondok. A Magyar Közlöny 1987. november 29-i számában megjelent a közlemény. Az Egészségügyi Közlöny 1987. december 16-i dátummal (de februári megjelenéssel) írt a témáról, amelyet a szociális és egészségügyi miniszterhelyettes leirata magyarázott meg bővebben az egészség- ügyi irányítóknak. Megyei szakmai bizottság (dr. Rácz László megyei főorvos vezetésével) dolgozta ki a mi területünkön alkalmazandó tennivalókat. A körlevelet megkapták a városi főorvosok, kórházigazgatók, rendelőintézet-vezetők, Köjál- igazgató, a társadalombiztosítás irányítója és az ágazati szakszervezet. — A beteg ne legyen kiszolgáltatott helyzetben és javuljon az orvos, beteg kapcsolata az a fő törekvésünk —■ tájékoztat Rácz főorvos. — A magánrendelőben dolgozó orvos felelősségét is hangsúlyozzuk. Továbbra is térítésmentes az a betegellátás, amelyet az állami egészségügyi szolgálatban dolgozó orvosok kezdeményeztek, végeztek el. Az egyik lényeges terület, amelyet ezentúl fizetni kell az erőnlét fenntartását, a pihenést szolgáló kül- és belföldi gyógyszanatóriumi beutalás. Az NDK-ba, Csehszlovákiába, Albániába mehetnek felnőttek és gyerekek a területileg illetékes szanatóriumi beutaló bizottság, vagy a gyermekgyógyász felügyelő szakfőorvos javaslata alapján. A külföldi szanatóriumi ellátásért a 18 éven felülieknek kell fizetniük. A hazai térítéses szanatóriumi ellátás díja napi 310 forint. Azoknak, akik betegségmegelőzés, munkaképesség-javítás. egyéb gyógyeljárások igénybevételét kérik, de állapotuk nem indokolja a térítésmentességet. Hévízre. Párádra, Sopronba, Balfra, Balatonfüred- re irányíthatja a beteget saját kérésére a'körzeti orvos, vagy az üzemorvos, vagy a csoportvezető főorvos. Így nem táppénzes betegként érkezik a szanatóriumba, legfeljebb akkor, ha közbejön más betegsége (például * egv töréses baleset), de fizetnie ekkor is kell. — Manapság sokan vállalnak külföldi kiküldetést, netán külföldön munkát. Ehhez szükségük van egészség- ügyi vizsgálatokra, egyre több helyre AIDS-szűrésre. Az ő esetükben mi a teendő? (Folytatás a 3. oldalon) BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Nőnapi köszöntő
