Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES a MEGYEI TBNáCS LBPIB 1988. MÁRCIUS 8., KEDD Ära: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM II Nemzetközi Sajtóintézet tanácskozása Budapesten A nemzetközi tömegtájé­koztatás vezető újságíróinak részvételével tanácskozás kezdődött hétfőn a budapes­ti Hilton Szállóban. A Nem­zetközi Sajtóintézet (IPI) soros rendezvényén — amelynek szocialista ország először ad otthont — két napon át tizenöt állam kép­viseletében mintegy 30 új­ságíró vitatja meg a glasz- noszty jelentőségét a kelet— nyugati kapcsolatokban. A magyar politikai közélet nevében Berecz János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte a nemzet­közi tanácskozás képviselő­it. A tájékoztatás személyisé­gei mindaddig, amíg meg nem szólalnak a fegyverek, erősebbek lehetnek minden hadseregnél — utalt a sajtó hatalmas közvéleményfor­máló erejére Berecz János. Ennek az erőnek azonban — fűzte hozzá — nagy fele­lősségérzettel kell párosul­nia, hiszen a sajtó munka­társain múlik, mire mozgó­sítanak, hogyan tájékoztat­nak; az együttműködést ke­resik vagy a szembenállást élezik, őszinte, nyílt tájékoz­tatással az emberi értékeket becsülik, vagy az értékek pusztulását kiváltó ellensé­geskedés erőit feszítik. E közös felelősségben nem mu­togathatunk egymásra; min­den ország tájékoztatási sze­mélyiségei. a kelet—nyugati tájékoztatás szakemberei csak közös utat járhatnak, annak ellenére, hogy jó né­hány kérdésben különbözik a véleményük, a meggyőző­désük, eltérő normák szerint élnek és dolgoznak. A glasz- noszty szellemében közösen kell keresni a kelet—nyu­gati együttműködést. Külde­tés ez; és Budapest — a magyar vendéglátók remé­nyei szerint — jó légkört biztosíthat ennek a küldetés­nek a teljesítéséhez. Grósz Károly, a Miniszter­tanács elnöke hétfőn a Par­lamentben fogadta a Nem­zetközi Sajtóintézet buda­pesti kerekasztal-konferen- ciájának résztvevőit. A Minisztertanács elnöke a szívélyes, kötetlen beszél­getésen tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyze­téről, külpolitikai törekvé­seiről, az időszerű felada­tokról. Grósz Károly elégedettsé­gét fejezte ki azzal kapcso­latban. hogy a kelet—nyu­gati kontaktusok és a tö­megtájékoztatás kérdéseiről rendezett nemzetközi esz­mecserének a magyar fővá­ros adott otthont. Hangsú­lyozta, hogy hazánk érdekelt a nemzetközi megértés és az együttműködés előmozdítá­sában. Hornt Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár este fogadást adott a tanácsko­zás résztvevőinek tiszteleté­re a Hilton Szállóban. Megyénk jó híre... Mezőhegyesi húsok boltja Szegeden Szerencsés helyet talált a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát saját üzletének Szegeden. A Kossuth Lajos sugárút és a Rókusi körút találkozásánál, egy lakóte­lepi tízemeletes „tövében” alakították ki a bolthelyisé­get. Messziről is jól látható betűkkel hívogat a íelij-at: Mezőhegyesi Húsmintabolt. Éppen másfél éve, 1986. szeptember 5-én nyitották meg az üzletet, miután a mezőgazdasági kombinát „beajánlkozott” a Csongrád megyei kereskedelem irá­nyítóinál. Igaz, hogy a kör­nyéken vannak élelmiszer- üzletek, de a mezőhegyesiek jó híre megelőlegezhető ga­ranciáit jelentett a szegediek szemében. Azóta pedig hús- és hentesáruikkal megálltak a helyüket az ottani me­zőnyben. Másfél milliós költ­séggel alakították ki a 180 négyzetméter alapterületű boltot, ami 10-12 dolgozónak ad munkát. Csak egy Békés megyei van köztük, de ő most éppen katona. Gera Béla üzletvezető sza­vai szerint az első bázisév­ben a kombinát gazdasági vezetése által előirányzott forgalmat sikerült túlteljesí­teniük, közel 15 millió fo­rint értékben, zömmel a kombinát termékeiből. Nemcsak a Rókusi lakóte­lepről, hanem a' város min­den részéből keresik árui­kat, de az átmenő forgatom is igen számottevő. Előfor­dult — a -boltvezető vissza­emlékezése szerint —, hogy ugyanaz a külföldi a ten­gerpartról oda- és visszafelé is betért vásárolni. De mik lehetnek a legcsábosabb ínyencségeik? A saját termékek közül igen kelendő a csabai csí­pős, az 1986-ban vásárdíjas mezőhegyesi parasztkolbász, és a többi házias jellegű ké­szítmény. Vagy húszféle ter­méket hoznak összesen Me­zőhegyesről, a juhbeles virs­litől a göngyölt sült szalon­náig. Ta-lán nem mindenki tudja, hogy a lángolt kol­bász is mezőhegyesi szaba­dalom; a szakmai árjegyzék­ben is úgy szerepel, mint „Mezőhegyesi lángolt kol­bász”. Megjelenésük élénkítőleg hatott a környékbeli üzle­tekre is, mert a választékot bővíti, és az egészséges ver­senyszellemet éleszti jelenlé­tük, és a mezőhegyesieknek mindenképpen csak a jó hí­rét propagálja, és általuk Békés megyének is.- P. A. Fotó: Enyedi Zoltán Kamatmentes kölcsön fejlesztésre Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának (OKISZ) elnöksége hétfői ülésén beszámolót hallgatott meg a Népi Iparművészeti Tanács tevékenységéről, gaz­dálkodásáról, jóváhagyta a tanács 1988. évi tervét és költségvetését. A NIT zsű­rijei tavaly csaknem 14 ezer népművészeti terméket bí­ráltak el, a tanács különbö­ző pályázatokat írt ki, ha­zai és külföldi kiállításokat szervezett, illetve azokon részt vett. Megtárgyalta az elnökség a lakossági szolgáltatások üzlethálózatának fejlesztésé­re odaítélt OKISZ-támoga- tások eredményeit. Ennek az akciónak a keretében 1985 és 1987 között, 3 év alatt 3194 szolgáltatóhelyet újítot­tak fel 700 millió forint ér­tékben. Ebből mintegy 400 milliót az OKISZ támogatá­si alapjából, nyújtott, jelen­tősen javítva a szolgáltatási hálózat helyzetét, a lakossá­gi ellátás színvonalát. Az OKISZ elnöksége úgy döntött, lehetővé kell tenni, hogy a megyei szövetségek mellett — ahol erre igény van — önálló innovációs szervezetet hozhassanak lét­re. Hozzájárult ahhoz, hogy szövetségenként legfeljebb egymillió — országosan ösz- szesen 22 millió — forint ka­matmentes kölcsönt hasz­náljanak fel erre a célra, A szervezetek tevékenységi köre: pályázatok, fejleszté­si, innovációs tervek kidol­gozása; vállalkozások szer­vezése; beruházások terve­zése és lebonyolítása; kül­kereskedelmi, marketing- tevékenység ; termeltetés­szervezés; gazdasági, jogi, .iparjogvédelmi tanácsadás. Ma egyre nehezebb szépeket mondani, hisz e nehéz időszakban a romantikus mondatok disszonánsán hang­zanak. Az idő nem kedvez az idillikus képsoroknak. En­nek ellenére a nőnapi gondolatok mindig bensőségesek, kedvesek próbálnak „lenni”, még ha sok a gond is. A re­ménynek adnak hangot, a szebbik nemről beszélve az örömöket hangsúlyozzák. Mert van öröm. A lányok, az asszonyok, a nők az eredendő öröm hordozói. Tulajdon­képpen mindennap őket illetné az ünneplés. Mi, férfiak, akik állítólag erősek, határozottak vagyunk, sokszor el­gyengülünk és elbizonytalanodunk egy nő láttán. Van a nőkben egy megnevezhetetlen sejtelem, egy nehezen meg­fogható sajátosság (amit jobb híján rezonanciának nevez egyik költőnk), ami a világ dolgait elviselhetővé színezi át a férfitársadalom számára is. Ezen a rezgő áramon szűrődnek át a gondok, a problémák, ezen a női „lelkü- leten” törnek meg a megoldhatatlannak tűnő konfliktu­sok. Nyilván e csodálatos, izzó tulajdonság nélkül nincs család, harmónia, nincs építkező, fejlődő társadalom. A világban a nő: a lényeg. Az anyakép, a dolgozó nő képe, a tisztelettel áthatott szeretet az asszony iránt, a folyamatok előrevivője, ezt a történelem bizonyította. A nő másképp él, mint a 'férfi. Kár vitatkozni azon, a férfinak vagy a nőnek nehezebb-e sorsa. Ha segítik egymást, megkönnyítik kölcsönösen az életet egymás számára. A gyöngédség, a vágyakozó jel­leg ma is női vonás, a normális viszonyok, a jó családok között ez megmaradt. Ahol elveszett, ott baj van. Nem pótolja a virág ezen a napon sem, nem pótolja semmi ajándék. Sokan állítják, hogy átalakult a női szerep, a társadalomban tért hódít a vita, néha fellángol, néha le­csillapodik. Keresik a differenciákat a múltbéli női vi­selkedés és a mai között. Egyik női cikkíró szerint „a nő munkahelyi karrierje nem mehet a család rovására, mi hozzátesszük: a férfié sem”. Ezzel egyetértünk és kérjük, mi férfiak is: a nő maradjon nő, a férfi pedig férfi. Ed­dig is így volt ez, ezután még inkább szükségünk lesz egymás szeretetére. Mert ma egyre jobban kell a szépség, az igazság, a gyöngédség és az öröm. A nők ezeket az ér­tékeket őrzik, s őrizhetik tovább, nekünk és mindenki­nek' Kántor Zsolt Egészségügyi szolgáltatás — térítésért Megyei irányelvek, békéscsabai, gyulai, orosházi tapasztalatok Az idén január 1-től ér­vényes rendelet szerint fi­zetni kell az olyan egészség- ügyi szolgáltatásokért, ame­lyeket az állampolgári jogon felül, netán magánkezdemé­nyezésre igényel a beteg. Dr. Szatmári Marianna, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezető­je kérdésünkre válaszolva is megerősítette információn­kat: „Az új rendelkezés ar­ra is módot ad, amire ko­rábban nem volt lehetőség; azaz a beteg saját megnyug­tatására is kérhet olvosi vizsgálatot, amelyért fizet ugyan, de ez soronkívülisé­get nem biztosít számára.” A rendelet gyakorlati be­vezetése, értelmezése körül vannak, lesznek gondok. A Magyar Közlöny 1987. no­vember 29-i számában meg­jelent a közlemény. Az Egészségügyi Közlöny 1987. december 16-i dátummal (de februári megjelenéssel) írt a témáról, amelyet a szociális és egészségügyi miniszterhe­lyettes leirata magyarázott meg bővebben az egészség- ügyi irányítóknak. Megyei szakmai bizottság (dr. Rácz László megyei főorvos ve­zetésével) dolgozta ki a mi területünkön alkalmazandó tennivalókat. A körlevelet megkapták a városi főorvo­sok, kórházigazgatók, rende­lőintézet-vezetők, Köjál- igazgató, a társadalombizto­sítás irányítója és az ágazati szakszervezet. — A beteg ne legyen ki­szolgáltatott helyzetben és javuljon az orvos, beteg kap­csolata az a fő törekvésünk —■ tájékoztat Rácz főorvos. — A magánrendelőben dol­gozó orvos felelősségét is hangsúlyozzuk. Továbbra is térítésmentes az a betegel­látás, amelyet az állami egészségügyi szolgálatban dolgozó orvosok kezdemé­nyeztek, végeztek el. Az egyik lényeges terület, ame­lyet ezentúl fizetni kell az erőnlét fenntartását, a pi­henést szolgáló kül- és bel­földi gyógyszanatóriumi be­utalás. Az NDK-ba, Cseh­szlovákiába, Albániába me­hetnek felnőttek és gyere­kek a területileg illetékes szanatóriumi beutaló bizott­ság, vagy a gyermekgyó­gyász felügyelő szakfőorvos javaslata alapján. A külföl­di szanatóriumi ellátásért a 18 éven felülieknek kell fi­zetniük. A hazai térítéses szanatóriumi ellátás díja na­pi 310 forint. Azoknak, akik betegségmegelőzés, munka­képesség-javítás. egyéb gyógyeljárások igénybevéte­lét kérik, de állapotuk nem indokolja a térítésmentessé­get. Hévízre. Párádra, Sop­ronba, Balfra, Balatonfüred- re irányíthatja a beteget sa­ját kérésére a'körzeti orvos, vagy az üzemorvos, vagy a csoportvezető főorvos. Így nem táppénzes betegként érkezik a szanatóriumba, legfeljebb akkor, ha közbe­jön más betegsége (például * egv töréses baleset), de fi­zetnie ekkor is kell. — Manapság sokan vállal­nak külföldi kiküldetést, ne­tán külföldön munkát. Eh­hez szükségük van egészség- ügyi vizsgálatokra, egyre több helyre AIDS-szűrésre. Az ő esetükben mi a teen­dő? (Folytatás a 3. oldalon) BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Nőnapi köszöntő

Next

/
Thumbnails
Contents