Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

XS88. március 7.. hétfő o II Horizont, amely tágítja a horizontot / / ; Egy magazin a gazdasági kapcsolatok erösftéséért Magyar termékek reklámja a Horizont magazinban Milyen szocializmust építsünk? A fiatalok vitája megyénkben is megkezdődik A közelmúltban beszámol­tunk arról, hogy a Horizont című NSZK-beli magazin 32 oldalas mellékletében Békés megyei üzemeket mutatott be. Nem sokkal ezután a megyében járt a lap tulajdo­nosa, Balázs Ferenc, aki hu­zamos ideje külföldön él, s itt-tartózkodása során fo­gadta őt Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. Az alkalmat felhasználva a lap funkciójáról, a magyar— nyugatnémet gazdasági kap­csolatok erősítésében betöl­tött szerepéről beszélgettünk Balázs Ferenccel. — Mindössze 10 éves múltra tekinthet vissza a lap, s fő feladata valóban a magyar—nyugatnémet kap­csolatok erősítése. Persze nem szorosan határokhoz kötötten, hiszen nemcsak az NSZK-ban, hanem német nyelvterületen és Magyar­országon terjesztik. Hadd mondjak egy példát arra. hogy az üzlet, a mindkét félnek igazán jó üzlet nem ismer határokat. Egy svájci üzletember valahol Európa légterében a repülőgépben kezébe vette a Horizont magazint, és meglátta benne a Magyarországon ismert sörkorcsolya, a Pattinka reklámját. Megtudta belőle, hogy a gyártó partnert ke­res a kapacitás növelésére, a csomagolás korszerűsíté­sére. Fantáziát látott benne, pénze is volt hozzá, és meg­kereste a gyártót. Az üzlet megköttetett, és Baranyá­ban már épül az új üzem. Mondhatnánk egész közeli hazai példát is, nemrég je­lent meg a Horizontban a Békés megyei melléklet, és ebben az ÖKI a száraz rizst reklámozta, amely iránt már­is van érdeklődés -Nyugat- Európában. Azt hiszem, ezek beszédesen jellemzik a lap feladatát, hasznosságát. Meggyőződésem, számos ki­aknázatlan üzleti lehetőség van még, ami egyszerűen az ismeretek, az információk hiányában nem jöhetett lét­re. Ebben szeretnénk segí­teni. Magáról a lapról annyit tudok még elmondani, hogy mint említettem, 10 évvel ezelőtt alakítottam egy Gmbh-t, magyarul, korlátolt fe'elősségű társaságot. Elő­ször „bemértük”, mire is lenne szükség, s aztán ala­kítottuk ki a profilt. Eddig csak a gazdasági oldalról beszéltem, de az üzleti szem­pontok mellett fontosnak tartom a kulturális értékek propagálását is. A Békés megyei mellékletben erről szintén olvashattak bőveb­ben. A Horizont egyébként kéthavonta jelenik meg, a melléklettel együtt 116 ol­dalon, szép kiállításban, és mindössze öt főállású új­ságíró készíti. Nemrég kezd­tük a megyék bemutatását, Vas, Zala, Baranya és Bé­kés volt a sorrend, most Hajdú-Bihar érdeklődik, va­lószínű ők szerepelnek a "kö­vetkező magyar körképben. — Ügy tűnik, egyre jobban felismerik a lapban rejlő lehetőségeket, mind Ma­gyarországon, mind az NSZK-ban, Ausztriában és Svájcban, s ahány megkö­tött üzlet, annyi igazodás arra, hogy vannak még le­hetőségek a magyar és a külföldi gazdasági kapcso­latok építésében, erősítésé­ben. Ebben szeretnék a Ho­rizont magazin révén segí­teni. Nomen est omen, ahogy a latin mondás tartja, vagy­is, a Horizont tágítani igyekszik a horizontot — összegezte befejezésül a fő­szerkesztő. S. F. A szocializmus építésének jelénlegi szakaszában az elő­relépés egyik meghatározó feltétele, hogy azokat az ideológiai kérdéseket, ame­lyeket az élet vetett föl, megválaszoljuk. A párt so­raiban ezekről az elméleti kérdésekről széles vita bon­takozott ki a közelmúltban. A KISZ Központi Bizottsá­ga január végi ülésén árról döntött, hogy Milyen szocia­lizmust építsünk? címmel vitasorozatot indít, szerve­zeteinek tagjaival. Az elha­tározás egyfajta csatlako­zást jelent a párt ideológiai téziseinek továbbgondolásá­hoz. A megyénkben is ki­bontakozó vitáról dr. Far- nas József, a KISZ Békés Megyei Bizottságának tit­kára a következőket mond­ja: — Nem véletlen, hogy ideológiáról szeretnénk esz­mecserét folytatni tagsá­gunkkal, hiszen közismert, hogy egyre nehezebben iga­zodnak el a fiatalok ezek­ben a kérdésekben. A tava­szi időszakban egyik legfon­tosabb mozgalmi felada­tunknak tekintjük ezt a pár­beszédet, amelybe terveink szerint bevonjuk tagságunk jelentős részét. A szocializ­mus építésének azokkal az elméleti tételeivel szeret­nénk foglalkozni, amelyek az értékeken keresztül közelí­tik meg a valóságunkat. Cé­lunk, hogy a mainál telje­sebb képet kapjunk a fia­talok különböző rétegeinek véleményéről. Például ar­ról, hogyan látják az eddig eltelt négy évtizedet, meny­nyire érzékelik fejlődésünk folyamatosságát, annak kü­lönböző szakaszait, vagy mi­lyennek ítélik meg a kibon­takozás lehetőségeit? — Miért ennyire fontos a KISZ számára, hogy a fenti kérdéseket éppen most pró­bálja meg tisztázni, ha lehet, megválaszolni? — Az iskolai oktatás nem ad magyarázatot bizonyos kérdésekre. Gazdasági éle­tünkben. ugyancsak műkö­dik egy-két olyan megoldás, amelyek ideológiai megítélé­sét még nem tisztáztuk kel­lően. A kinyilatkoztatott el­vek több területen nem fe­dik a felnövekvő generációk tapasztalatait. Ezeket az el­lentmondásokat a tizen-hu- szonévesek az átlagosnál is kritikusabban szemlélik. A megfelelő válaszokat saját maguktól nem mindig ké­pesek megadni. (Ez a fel­nőtt társadalomnak sem egy­szerű feladat.) Mindezekből ered, hogy egymásnak is ellentmondó vélemények fo­galmazódnak meg — akár egy kisebb baráti társasá­gon, vagy egy KlSZ-alap- szervezeten belül is — arról: mi is a szocializmus? Mi­lyen elemek szükségesek ah­hoz, hogy valójában a szo­cialista társadalom építésé­ről beszélhessünk? Például nemrégiben felkészült kö­zépiskolás KISZ-vezetőkkel beszélgettem, akik többek között azon vitatkoztak, hogy az ingyenes egészség- ügyi ellátás valóban nélkü­lözhetetlen jellemzője-e a ‘szocialista társadalomnak vagy a társadalmi differen­ciálódás, az anyagi különb­ségek milyen mértékűek le­hetnek, vagy a magántulaj­don milyen szerepet kaphat a gazdaságban — a nézetek bizony sokszor jelentősen eltértek egymástól. — Ahogy mondani szo­kás, ezeken a kérdéseken „szakállasok serege" töri a fejét. Hogyan tudja a KISZ a vitákon, vitafórumokon mederben tartani az eszme­cserét, illetve a beszélgetés vezetői képesek lesznek-e — felkészültségük folytán — a megfelelő válaszokat megad­ni? — A vitákat felkészült be­szélgetésvezetőkkel kívánjuk lebonyolítani, akik az esz­mecserék közvetett irányítá­sával, az általunk leglénye­gesebbnek ítélt kérdéseket helyezik előtérbe. Nem le­het célunk a teljesen szét­folyó, parttalan vitatkozás. A nézeteket egyben orientál­ni is szeretnénk. Ugyancsak célunk, hogy felhívjuk a fi­gyelmet azokra a támpon­tokra, amelyekre hosszabb távon építeni lehet, amelyek a valóságban bizonyították életképességüket. Már ko­rábban felkértünk ideoló­giában jártas szakembere­ket arra, hogy készítsék fel beszélgetésvezetőinket a várható felvetésekre, ame­lyek feltehetőleg a fiatalo­kat leginkább foglalkoztat­ják. — Melyek lehetnek ezek? — A teljesség igénye nél­kül: a teljesítményelv érvé­nyesülése; a tudás társadal­mi presztízse; a tulajdonvi­szonyok, -formák fejlődési iránya, lehetséges mozgás­tere, lehetőségei; a demok­rácia, nyilvánosság érvé­nyesülése; az egészségügyi ellátás, illetve az oktatás és a szociális gondoskodás elvi megközelítése stb. — Mikor tartják az első vitákat? — Március első napjai­ban, és szeretnénk, ha ápri­lis közepéig már értékelhető tapasztalatokat gyűjthetnénk össze. — Kötelező-e a vitatkozás minden KISZ-tagnak, lesz­nek-e kinevezett „vitatag­gyűlések”? — Nem kívánjuk formá­hoz kötni, és nem kívánjuk a KISZ-szervezetek számára kötelező napirendi ponttá tenni a vitatkozást. De sze­retnénk, hogy azok, akiknek véleménye van ezekről a kérdésekről, kifejthessék gondolataikat, amelyeket a KISZ KB-n keresztül jutta­tunk el a párt illetékes fó­rumához. L. S. Magyar—japán tárgyalások a gépkocsigyártási együttműködésről Egerek és emberek Steinbeck-bemutatóra készül a színház A gépkocsi-összeszerelő ve­gyes vállalat létrehozását előse­gítő, magyar iparvállalatokból és pénzintézetekből alakult kon­zorcium meghívására hazánk­ban tartózkodott a C. ltoh ja­pán kereskedőház küldöttsége. A kereskedőház vezetői tárgyal­tak magyar partnereikkel a Su­zuki gépkocsik összeszerelését A szokásosnál hamarább állította össze tavaszvégi- nyári programját a Békés Megyei Művelődési Központ. Mint a szervezők elmond­ták; jó ezt minél hamarább a közönséggel tudatni, hogy az érdeklődők eszerint is alakíthassák vakációs prog­ramjaikat. Május 21-én a Sportcsar­nokban lesz az országos A társastáncbajnokság. Kilenc nap múlva, május utolsó hétfőjén este kezdődik a könnyűzenei koncertsorozat a Széchenyi ligeti szabadtéri színpadon: az első vendég­együttes az Edda lesz. Júni­us 11-én a Bikini, 20-án pe­dig a Beatrice lép az ár­nyas fák alatt a közönség elé. E két utóbbi koncert esetében a rossz időre is gondoltak; ha kedvezőtlen az időjárás, a következő na­célzó vegyes vállalat létrehozá­sának terveiről és feltételeiről. Látogatást tettek a konzorci­umban részt vevő több iparvál­lalatnál is. A küldöttséget fo­gadta Berecz Frigyes ipari mi­niszter. A C. Itoh cég delegá­ciója pénteken elutazott Buda­pestről. pon este tartják meg az elő­adást. Júliusiban a Pokolgép ze­nél a szabadtéri színpadon. Augusztus 11-én a Lord együttes lesz vendége a bé­késcsabai fiataloknak. Az idősebbeknek is ajánl­ható a Radnóti Színpad jú­lius 14-re tervezett vendég­játéka. A városi tanács ud­varán két előadásban is „A nőkön nem fog az idő” című vígjátékukat mutatják be, melynek főbb szerepeit Haumann Péter, Schütz Ila és Mikó István játsszák. S még egy hír, amely ugyancsak a szórakozással kapcsolatos: megyénkben először a művelődési köz­pont közreműködésével már­cius 11-én a békéscsabai Halászcsárdában rendezik meg a pincérbálat, amelyen feliét) Komár László és együttese is. (ni) John Steinbeck, Nobel- és Pulitzer-díjas amerikai író Egerek és emberek című drámájának bemutatójára készül a Jókai Színház. Gi- ricz Mátyás rendezőt arról kérdeztük, hogyan illeszke­dik ez a két vándorló me­zőgazdasági munkás küz­delmes életéről és tragédiá­járól szóló történet a Dar­vas József Vízkereszttől szilveszterig című darabjá­nak 1982-es bemutatójával elkezdett népi, paraszti so­rozatba. — Ártalmas -lenne a szű­kén értelmezett vonulatos- ság. Nem volit szándékunk­ban — és ez szerencsére nem is következett be —, hogy földbe, sárba ragadt, paraszti témájú műveket vi­gyünk itt egymás után szín­re. Ez megfeküdte volna a színház és a város gyomrát. Sokkal fontosabbnak láttuk, hogy szabadon, jókedvvel és alkotó módon valósítsuk meg mindazt, ami szépen ideilleszthető, mintsem, hogy az ügy elnehezüljön, teherré váljon mindenki számára. Sem műfaji, sem nemzeti megkötöttség nem vezetett. S van még egy nagyon fon­tos szempont, amelyről min­den elemző hajlamos megfe­ledkezni: a társulat adott. Hiába akarok olyan dara­bot előadni, amit nem le­het kiosztani! A népi vilá­got, paraszti témát bemutató sorozatban talán Az esőcsi­nálóval mentünk el legtá­volabb. Az Egerek és embe­rek közelebb áll a vonulat lényegéhez: egész hangneme, szerkesztése elmélyültebb, súlyosabb, s sokkal őszin­tébb, hitelesebb szociális ké­pet fest az amerikai mun­kavilágról, cowboyvilágról, mint mondjuk Richard Nash színműve. Ez a kétségbe esett kapaszkodás Steinbeck drámájában a munkahely és valami zug, egy kis hely után az életben, ez nagyon közeli Darvas világához. Természetesen amerikai vi­lág, más temperamentumú emberek, másképp értelme­zik a szeretetet, az összetar­tozást, de lényegében ugyanolyan emberi és ugyanolyan sodrásban tör­ténik minden, mint a ha­sonló természetű magyar da­rabokban. — Megrázó dráma a ma­gányról, a sehová nem tar­tozásról. Ebben a mai, ro­hanó, bonyolult világban is nagyon egyedül maradnak az emberek. — Nekem is ez a vélemé­nyem. A magányosság ma a legnagyobb szociális problé­ma. Igazán nehéz anyagi helyzetben kezdünk élni, de azt hiszem, ennél is sokkal súlyosabb gond a magányos­ság. Az - emberek többet el­tűrnének, többet el tudná­nak viselni az életben, és jobban kivehetnék a ré­szüket életük alakításából, ha nem lennének ennyire társtalanok. Temérdek a magányos ember a fiatalok, a középkorúak között, az idősekről meg a nőkről nem is beszélve! Még a látszólag konszolidált helyzetűek kö­zött is nagyon sok a ma­gányos ember... — Steinbeck azt mondta 1962-ben, amikor átvette a Nobel-díjat, hogy „Az író­nak hirdetnie és dicsőítenie kell az ember kipróbált ké­pességeit a szívbeli és szel­lemi nagyság — a vereség­ben mutatott merészség és bátorság, a megbocsátás és szeretet tekintetében”. Hogy sikerül majd az ember nagy­ságát hirdetni egy olyan drá­mával, amely gyilkossággal és kilátástalansággal végző­dik? — A darabban szerencsére sok humor van, humor és költőiség. Ha az emberi kapcsolatokat sikerül kibon­tanunk, akkor megérti a néző és szereni fogja a tör­ténetet, ami egyébként egy­szerű és áttekinthető. Premier pénteken! Niedzielsky Katalin Próbán: Giricz Mátyás rendező a két főszereplővel, Lennie Hodu József, George Harkányi János Fotó: Kovács Erzsébet Edda, Bikini, Lord... Kész a nyári koncert program!

Next

/
Thumbnails
Contents