Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

1988. március 7., hétfő o Ki mit tud? Sarkadon A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban szombaton délelőtt 10 órától rendezték meg azt a terü­leti selejtezőt, amelyben azok a fiatalok mérték össze vagy inkább mutatták be tudásu­kat, akik így — ha sikerül odáig eljutniuk —, a televí­zió Ki mit tud? című mű­sorában szeretnének a vi­lágot jelentő deszkákra fel­jutni. Elsőként a geszti Puj Bri­gitta lépett színpadra. A ci­gánydalok — melyeket elő­adott — hamar jó hangula­tot teremtettek a nézőtéren. Ügy látszik, Sarkadon nép­szerű ez a műfaj, hiszen a következő szereplő Bangó Il­dikó (képünkön ő énekel) is cigánydalokkal próbálkozott. Táncdal kategóriában Hor­váth Noémi indult, majd Nagy Edit szavalata követ­kezett. S ezzel még koránt­sem ért véget a bemutatók sora, hiszen Koronics Csaba magyar nótákkal, Szabó Csa­ba, Vihar Béla: Béke című versével, Tokaji Erzsébet pe­dig ugyancsak szavalattal szórakoztatta a közönséget. Bende Róbert népdalokkal próbált szerencsét. A dalos­kedvű fiatalember volt egyébként az egyetlen, aki bátran kiállt a közönség elé hangosítás nélkül is. Jól tet­te, mert bizony a techniká­val addig nem volt szeren­cséjük a versenyzőknek... A rövid technikai szünetet követően aztán a geszti Po­lip együttes már bátran ki­állhatott a színpadra csak­úgy, mint a méhkeréki Papp László, aki méltán aratott nagy sikert a népes nézőse­reg körében, hangulatosan, szépen előadott szólótáncá­val. Bende Róbertét ismét vi­szontláttuk: ezúttal panto­mim játékot adott elő. A se­lejtezőt a méhkeréki Hagyo­mányőrző Néptánccsoport bemutatkozása zárta. A produkciókat társadal­mi, és szakmai zsűri kísérte figyelemmel. Ez utóbbiak ’— Sebestyénné Farkas Ilona, a Zeneművészeti Szakközépis­kola tanára, a Kóta megyei titkára, Józsa Mihály, a Bé­kés Megyei -Jókai Színház tagja, Szemenyei Jenő, B ka­tegóriás rockmuzsikus, Gya- logh László koreográfus, va­lamint Fabulya Lászlóné, a Megyei Művelődési Központ munkatársa, — még négy területi selejtezőn vesznek részt a közeljövőben. Csak ezt követően döntenek arról, kik képviselik településüket az április 23-án Békéscsa­bán, a Kulich Gyula Ifjúsá­gi Házban megrendezésre kerülő megyei Ki mit tud? döntőn. Aki majd ott is to­vábbjut, méltán lehet büsz­ke tudományára, hiszen a megyéből 'mintegy 120 fiatal jelentkezett a Ki mit tud?- ra. De hogy most, a sarkadi selejtezőről se menjenek ha­za üres kézzel a versenyzők, a rendezők ajándékokkal ju­talmazták a szombaton fel­lépett fiatalokat. Természe­tesen a legfőbb ajándék az volt, hogy színpadra léphet­tek, hogy megmutathatták, mit tudnak, s hogy tapsot kaptak. Mert a közönség minden produkciót tapssal jutalmazott. N. A. Fotó: Fazekas Ferenc Fontos tényező az MHSZ ifjúságunk nevelésében (Folytatás az 1. oldalról.) radalom és nemzeti szabad­ságharc századik évforduló­jának méltó megünneplésé­re. A szövetség megalakulása fontos társadalmi-politikai esemény, országos jelentősé­gű ügy volt. A Magyar Sza­badságharcos Szövetség négy évtizeddel ezelőtti zászló- bontása nem csupán folyta­tása volt a már megkezdett munkának. A beszámoló, az elhangzott felszólalások jól tükrözik, hogy a mélyreható társadalmi, politikai, gazda­sági változások a feladatok, a tennivalók minőségileg új meghatározását követelik”. Az MHSZ megyei titkára a jelenlegi helyzetre utalva hangsúlyozta, hogy Békés megyében ma már nincs olyan helység, ahol MHSZ- klub ne működne. A sok­oldalú tevékenység főleg az ifjúságot nyerte meg. A 13 ezer MHSZ-tag közül mint­egy négyezer a 18 évnél fia­talabb korosztályokhoz tar­tozik. De 10 ezernél is több azoknak a fiataloknak a száma, akik évről évre ve­télkednek, versenyeznek, sportolnak, s akik részt vesznek a különféle rendez­vényeken, előadásokon, be­szélgetéseken, valamint a klubok és szakosztályok munkájában. Az ünnepi beszéd további része az MHSZ-ben folyó világnézeti, politikai, erköl­csi nevelés, a honvédelmi oktatás, s nem utolsósorban a tömegsport jelentőségével foglalkozott. Amint elhang­zott, megyénkben a 485 iga­zolt versenyző közül 234 rendelkezik különböző mi­nősítéssel. Az elődök pél­dája — mondotta befejezé­sül a szónok — arra köte­lezi az MHSZ tagjait, hogy ugyanolyan felelősségtelje­sen, lelkiismeretesen, és mind nagyobb eredményes­séggel dolgozzanak az elkö­vetkezendő években. Az ünnepi megemlékezés után dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titká­ra köszöntötte a rendez vény résztvevőit. Az eddigi mun­kát értékelve méltatta azt a szerepkört, amelyet az MHSZ tölt be Békés megye lakosságának, s főként ifjú­ságának politikai, társadalmi tudatformálásában, szakmai képzésében, valamint a fia­talok egészséges testedzésé­ben. Végül a pártszervezet nevében köszönetét fejezte ki az eredményes tevékeny­ségért. A felszólalást követően különböző elismerések át­adására került sor. Kitünte­tő emlékérmet 15-en, em­lék-, illetve elismerő plaket­tet 12-en vehettek át. Hét tisztségviselőt, valamint elő­adót és oktatót az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatával tüntették ki, többen pedig tárgyjuta­lomban részesülitek. A szövetség megalakulá­sának 40. évfordulója alkal­mából tartott rendezvény hivatalos része az Intema- cionáléval ért véget. Majd a Rábai úttörő néptáncegyüt­tes ünnepi műsora követke­zett. Ezután megnyitották az MHSZ történetét, jelenlegi életét, tevékenységét bemu­tató kiállítást a helyőrségi klubban, ahol az élsporto­lók és a legjobb eredményt elért edzők jutalmakat ve­hettek át. Bukovinszky István Kiállítás a békéscsabai helyőrségi klubban Fotó: Fazekas Ferenc Vonalban voltunk • Elkölthetö-e a valutakeret egy nap alatt? • Küldhető kolbász Kanadába? • U feleség felhasználhatja a férje ezer dollárját? Egy héttel ezelőtt a Vám- és Pénzügyőrség munkatár­saival 5 órán át vártuk ol­vasóink telefonkérdéseit. Túlzás nélkül állíthatom, hogy csak másodpercek tel­tek el .egy-egy kérdés meg­válaszolásától addig, amíg ismét meg nem szólalt a két „élő” készülék valamelyike. Határtalan türelemmel és se­gítőkészséggel adtak választ dr. Molnár István, pénz­ügyőr őrnagy, a békéscsabai vámhivatal parancsnoka, Höss Antal százados és Tóth Károly alhadnagy. A kérdésekből egyértel­műen kiderült, sokan bizony inkább a vásárlás, mint a látnivalók miatt keresik fel a nyugati országokat. Külö­nösen Bécsben szeretnék el­költeni valutájukat. No, nem az Eldorádóban, vagy az Operában, inkább a Maria­hilfer Strassén. Sokan szerették volna megtudni, hogy a 3 éven­ként és fejenként felvehető 19 ezer forintot érő valutá­jukat elkölthetik-e úgy, hogy reggel elmennek — például — Bécsbe és bevásárolva es­te hazajönnek. Igen. Megtehetik 1988 ja­nuárjától. Nincs időhöz köt­ve, hogy valutájáhak ki-ki mennyi idő alatt lép a „nya­kára”. Azt is tudni akarták, ki kell-e egyszerre váltani a valutakeretet? Nem szükséges. Ha valaki hetenként, havi, vagy éves bontásban akarja megkapni, megkaphatja úgy is. Egy telefonáló azt kérdez­te, csabai kolbászt küldhet-e Kanadában élő rokonának? Az MNB engedélyével igen. Kérdés, hogy Kanadába be­engedik-e? Egy vidékén élő olvasónk elmondta, hogy férje aján­dékba 1000 dollárt kapott külföldön élő rokonától. A kérdése az volt, hogy ő a férje nélkül felhasználhat­ja-e? Kedvező a válasz. A férje hozzájárulásával bár­mikor és bármennyit, ha ... utazási számlán, vagy BC számlán van az összeg. Többen kérdezték, hogy milyen áruk vihetők ki úti­holmiként, és mit lehet ajándékba kivinni? A külföldre utazók az idő­tartamtól függően személyes használati tárgyaikat enge­dély nélkül vihetik maguk­kal. Ezeket külföldön elad­ni, elajándékozni természe­tesen csak devizahatósági engedéllyel szabad. Ami az ajándéktárgyakat illeti, sze­mélyenként 3 ezer forint bel­földi árat meg nem haladó ér­tékben vihető ki. Nem szabad kivinni viszont a határon ajándékozási szándékkal: aranyat, platinát, ezüstöt és ezekből készült tárgyakat, muzeális tárgyakat és az MNB közleményében még felsorolt különféle áruféle­ségeket, mint például élel­miszert, italt, kávét, teát, ci­garettát, gyógyszert, mosó­port, babaápolási cikkeket, csecsemőruházatot, stb. Ha valaki személyes használatra nagy értéket visz magával, tegyük fel, fényképezőgépet, kamerát, kilépés alkalmával célszerű felírni, a vámmen­tes visszahozatal érdekében. Továbbra is magunkkal vi­hetünk 400,— forintot 100 forintnál nem nagyobb cím­letű bankjegyekben ... Miután legtöbb- telefoná­lónkat az érdekelte, hogyan hozhatja be külföldön vásá­rolt nagyobb értékű tárgyait, erre részletesebb felvilágosí­tást kaptak, és kapnak most azok, akik erre a választ az újságban szeretnék olvasni. A határon belépés alkal­mával az utasoknak részle­tes vámárunyilatkozatot kell tenniük akkor, ha a beho­zott áruk együttes belföldi forgalmi értéke a 10 ezer fo­rintot meghaladja. Nem kell viszont vámot fizetni akkor, ha a behozott áru értéke személyenként a 10 ezer fo­rintot nem haladta meg. A 14. évet be nem töltött, ön­álló útlevéllel rendelkező gyermek évenként az első beutazáskor tízezer forint vámkedvezményt kap, a to­vábbi beutazáskor ez a ked­vezmény ezer forintra csök­ken. A devizajogszabály szerint a közös háztartásban élő, együtt utazó családtagok ese­tében a 10 ezer forint vám- kedvezményt legfeljebb há­rom fő esetében, össze lehet vonni egy árura vonatkozóan. Ha valaki például 18 ezer fo­rint értékű árut hoz, a vámot ugyan nem kell megfizetnie, ha két fővel utazott, de a vámárunyilatkozatra ezt a belépés alkalmával fel kell jegyeznie. Előfordul, hogy az utasok által behozott holmik egye­di, vagy összes belföldi for­galmi értéke személyenként a 25 ezer forintot megha­ladja. Ekkor a Magyar Nem­zeti Bank behozatali enge­délye is szükséges. Kivétel, ha szocialista országból hoz­zák a fenti értéket meghala­dó árut. Ha valaki ajándékba 25 ezer forintot meghaladó tár­gyat kapott, ehhez ajándé­kozási okiratot kell felmu­tatnia. Ennek tartalmaznia kell: a megajándékozott és az ajándékozó nevét, és pon­tos lakcímét, az ajándék megnevezését típus és gyári szám’ szerint, a dátumot, az ajándékozó aláírását. Mind­ezt külföldi közjegyzőnek, vagy más hivatalos szervnek kell hitelesíteni. Kérdezték még, hogy a nyugati országokba történő utazáskor a kötelező fizető­eszköz-ellátást hogyan kell érteni és ez alól van-e men­tesség? Annak, aki konvertibilis elszámolású országba utazik, a kiutazás egyik feltétele, hogy minimum 3 ezer fo­rintnak megfelelő, hivatalos eredetű- külföldi fizetőesz­közzel kell rendelkeznie. (Hi­vatalos fizetőeszköz: a (ma­gáncélú utazási valutaellátás keretében vásárolt ellát­mány, a devizszámláról fel­vett, a BC számláról felvett, külön utazási számláról fel­vett és kiviteli engedéllyel igazolt valuta összege.) Nem kell rendelkeznie a 3 ezer forintnak megfelelő fizetőeszközzel annak, aki rubel elszámolású országba utazik, kivéve, ha Jugoszlá­vián keresztül Bulgáriába, tart, aki a kiutazás évében még nem tölti be a 14. élet­évét, aki utazási iroda által szervezett társasutazáson vesz részt, a diplomatának, vagy annak, aki szolgálati útlevéllel utazik, és annak, aki szolgálati célból magán- útlevéllel utazik. Nem minősül hivatalos eredetű külföldi fizetőesz­köznek az engedély nélkül birtokban tartható kétezer forintnál nem nagyobb ösz- szegű valuta. Miután ahány ország, any- nyi vámszabály, a „vonalban lévő” vámosok arra kérik a külföldre utazókat, hogy el­indulásuk előtt érdeklődje­nek a vámhivatalokban az illető ország megkötéseiről. Ott megkaphatják a részle­tes felvilágosításokat. Béla Vali

Next

/
Thumbnails
Contents