Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-31 / 77. szám
1988. március 31., csütörtök © Viharos falugyűlés Gyomaendrőd hat éve Egy panaszos levél nyomában Garantált, hogy nem garantált! A Gyomaendrődi Városi Jogú Nagyközségi Tanács a közelmúltban a Katona József Művelődési Központ nagytermében rendezett falugyűlésen számolt be az elmúlt esztendő munkájáról és az idei feladatokról. A két község, Gyoma és End- rőd 1982-ben egyesült. Az első években még nem volt érzékelhető a feszültség a két településrész között, ám a tavaly márciusi falugyűlésen felszólaló Babos József „az endrődiek nevében” támadást indított a gyomaendrődi tanács településpolitiká- ja ellen, s szorgalmazta a két község szétválását. A mostani — március 21—i — falugyűlésen a 14 hozzászólóból ketten ismét Endrőd önállóvá válását követelték, bírálva a tanácsi vezetést, amely szerintük a fejlesztések terén a gyomai részt indokolatlanul előnyben részesíti. A felszólaló polgárok közül mindannyian visz- szautasították az „endrődiek nevében” sértő hangon bírálók vádjait. A két település — Gyoma és Endrőd — együttélésének öt évéről, a vitákról, a tanács gondjairól, terveiről és az eredményekről Jenei Bálintot, Gyomaendrőd tanácselnökét kérdeztük. — Az egyesülés első egykét évében nem tapasztaltunk véleménykülönbséget a két településrész lakói között — mondta Jenei Bálint. — Sőt, az endrődi területen végzett fejlesztések — öregszőlő ivóvízellátása, az öregek napközi otthona, a ko- csorhegyi vízberuházás, a Déryné Művelődési Ház felújítása, a létrehozott orvosi ügyelet, az 1983-ban kiépített crossbar rendszerű telefon-hálózat — nyomán inkább elégedett hangokkal találkoztunk. Kezdettől fogva törekedtünk arra, hogy Gyoma és Endrőd között máig is létező fejlettségi színvonalkülönbségeket csökkentsük. Mindenesetre először Endrőd legégetőbb problémáit igyekeztünk megoldani. Persze, nem hallgatható el az sem, hogy kezdettől fogva volt egy-két tucat ember, akik a hivatalosan elfogadott tdlepüléspolitiká- val nem értettek egyet. Az egyesüléskor ugyanis a két község VI. ötéves tervét Gyomaendrőd keretterveként egységesítettük, s az ebben meghatározott feladatokat 160 százalékra teljesítettük. — Mivel indokolja az említett egy-két tucat lakos a szétválás szükségességét? — A településpolitikát ellenzők azt fájlalják, hogy szerintük az egyesülés évében azt az ígéretet kapták, miszerint egy-két esztendőn belül a két település közötti területen felépül az új városközpont, az új tanácsházával, lakóteleppel, iskolákkal, művelődési központtal. Ez számomra érthetetlen, hiszen az egyesülés előkészítése során elfogadott általános rendezési terv mindezt hosszú távon, több ötéves tervidőszakban tartotta megvalósíthatónak. Persze, tisztában kell lenni azzal is, hogy a mai viszonyok között például lakótelepi lakásból is öt év alatt jó ha 100-150-et tudunk felépíteni. De tapasztalva az igényeket, lehet, hogy ennyi lakásra egyelőre nincs is szükség a településen. Egyébként a VII. ötéves tervben e leendő városközpont területén egy szakmunkásképző iskola építését kezdjük el. — A tavaly márciusi falugyűlés óta a tanács próbálta-e meggyőzni az elégedetlenkedő gyomaendrődieket? — Ezekkel az emberekkel már többször — öt alkalommal — tárgyaltunk, kértük őket, mondják el, mi nyomja a lelkűkét. Ezeken a beszélgetéseken minden esetben éles vádakkal illették a településpolitikát, mi pedig igyekeztünk megindokolni, megmagyarázni, hogy mit, miért teszünk. Ez a 10-15 ember mindennel egyetértett, majd később újra szították az ellentéteket. — Ha jól tudom, az end- rődi „ellenzék" 1987 elején eljuttatta követelését magasabb fórumokhoz is. — Igen, levelet küldtek, mintegy 900 aláírással a Minisztertanács Tanácsi Hivataléhoz és az MSZMP KB- hoz. A Központi Bizottság Gyomaendrődön 1987-ben átadták a felújított Katona József Művelődési Központot, a vízmütelepet és a nagylaposi vízmüvet. Elkészült az új OTP-fiók, egy ABC-kisáruház, egy Gelka- szerviz és egy húsbolt. Átadtak 45 lakást, megépítettek 8 kilométernyi gázvezetéket, 619 lakásba, telekre vezették be a gázt, 9 utcában 4,8 kilométer hosszú burkolt úttest és Ü3 utcában 5,8 kilométer szennyvízvezeték készült el. Ezenkívül megkezdődött a November /7. és a Kossuth mozik rekonstrukciója. Megyénkben a, nagyközségek közül Gyomaendrőd 100 millió 371 ezer forint értékű településfejlesztést segítő társadalmi munkával a 8. helyezést érte el tavaly. egyik munkatársa személyesen is ellátogatott Gyoma- endrődre, s beszélgetett a panaszosokkal. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökétől — Papp Lajostól — érkezett válaszban többek között az állt, hogy ismereteik szerint a - felhozott vádak, így a követelések is megalapozatlanok, s a mellékelt lapokon küldött 900 aláírás nem tekinthető bizonyítéknak, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy az emberek tudták, mit írnak alá. Magyarán, a tanácsi hivatal úgy foglalta össze válaszát, hogy az endrődiek levele nem többségi véleményt tükröz. Egyébként pedig nem a falugyűlés, hanem a tanácsülés hivatott dönteni e kérdésben. Megjegyzem, hogy az idei tanácstagi beszámolókon ez a téma — a jogos, kritikai megjegyzések mellett — egyetlen egy alkalommal sem került szóba. — Ha például két téesz egyesülni kíván, akkor a tagság a közgyűlésen szavazással dönt. Nem lett volna demokratikusabb, ha a lakosság népszavazás útján határoz a két település sorsáról? — 1981 őszén részfalugyűléseken és a társadalmi szervek által rendezett rnun- kahelyi tanácskozások keretében a lakosság mintegy 85-90 százaléka szavazott az egyesülés mellett, összesen 16-an voltak az egyesülés ellen. A lakossági szavazatok alapján 1981 decemberében döntött az összevont tanácsülés. A tavalyi, emlékezetes falugyűlés után pedig nem tartottuk célszerűnek a népszavazást. Ezt néhány ember meggyőzése érdekében nem vállalhattuk. Meg vagyak róla győződve, hogy egy esetleges szétválásból legnagyobb kára az endrődi lakosságnak származna. Várhatóan még az idén központi döntés születik arról, hogy mely települések lehetnék városok 1989. január 1-től. Gyomaendrődön a várossá nyilvánítás elengedhetetlen feltételei már megvannak, s így jó eséllyel pályázunk a városi cím elnyerésére. Végezetül megjegyzem, hogy ma már nem érdemes vitatkozni a szétváláson. A többség — s ez a mostani falugyűlésen is bebizonyosodott — nem ért egyet a vádasko- dók véleményével. Hornok Ernő A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat gépjárműüzeme felvételre keres: — autó-motor szerelőt, valamint — autóvillamossági műszerészt. Jelentkezni lehet: DTCSV, Orosházi u. 32., gépjármű-üzemvezetőnél. Bélmegyer Község Tanácsa felvételt hirdet pénzügyi csoportvezetői munkakör betöltésére. Feltétel: felsőfokú pénzügyi szakirányú végzettség. Fizetés: megegyezés szerint. Szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés: községi tanács elnökénél. Tel.: 1. Szerkesztőségünkbe az elmúlt hetekben sok panaszos levél érkezett az állattartó kistermelőktől. Többen kifogásolták a tápok minőségét, és az árakat. Megpróbáltunk választ keresni arra, mi az oka a drágulásnak, és miért romlik fokozatosan a kereskedelmi forgalomban levő tápok minősége? Olcsóbb, vagy drágább lesz a táp? Az árváltozás oka, hogy a tápok árképzése megváltozott. Az elmúlt években az ár hatóságilag rögzített volt. Ez azt jelentette, hogy áremelés csak akkor lehetett, ha központilag elrendelték. A kis- és nagyüzemi termelők erről már előzetesen értesültek a különböző hírközlő szervektől. A szemes termények január 1-től érvényes új árszabályozásáról és arról, hogy ez mennyire érinti a tápok árát Dévényi Ildikót, a megyei tanács ipari osztályának árszakértőjét kérdeztük. — Az új rendelet a szemes terményeket tájékoztató árkategóriába sorolta. A kukorica 380 forint, a takarmánybúza és árpa 340 forint mázsánként. Ám a felhasználó vállalat attól függően, hogy mennyiért tudja megvásárolni a terményt, 5 százalékkal csökkentheti, vagy növelheti a tájékoztató árat. Ez búza és árpa esetében 17,05 forinttal, kukoricánál pedig 19 forinttal lehet több vagy kevesebb. A szemes terményt tartalmazó táp is ezért olcsóbb vagy drágább. A vásárlóknak arra kell számítani, hogy a különböző üzemek azonos bel tartalmú termékei eltérő áron kerülhetnek a forgalomba. Az árat csak az Árhivatalnak kell bejelenteni, ezért a kistermelő az üzletben veszi észre, ha az ár változik. Az már más kérdés, hogy a gyártók menynyire érdekeltek abban, hogy a kistermelőt előzetesen tájékoztassák. R „minőség” nem minőség... A tápok minőségét az ÁTMI (Állattenyésztési és Takarmányminősítő Intézet) ellenőrzi. Békés megyében két szakember kíséri figyelemmel a minőséget. Csatlós Imre a tapasztalatokról a következőket mondja el: — Az elmúlt évben gyártott 470 ezer tonna tápból 1550 mintát vizsgáltunk. Ez sajnos csak elenyésző százalék. A tételek közel 40 százaléka nem felelt meg a szabványkövetelményeknek. Ettől bizonyos határok közt azonban el lehet térni. És mi az előírások miatt csak azt kifogásolhatjuk, amelynek a minősége a tűréshatárt is meghaladja. Mindenesetre az ilyen eltérés már lényegesen kevesebb. A megyében a tápok minősége heterogén képet mutat. Például egyik megyei tápgyártó vállalatunk tételeinek 57 százaléka volt tűréshatár feletti. El kell azonban azt is mondani, hogy vannak gyártók, ahol a kifogásolható tétel csupán egy-két százalékot tesz ki. A tápok nyersfehérje-tar- talma az elmúlt évben a megengedettnél magasabb volt. Ez azonban az állatoknak egyáltalán nem jelentett valós többletet, mert a szóját, borsót olyan fehérje- tartalmú terményekkel helyettesítették — repcedara, lucernaliszt, cirokmag —, melyek aminósav-összetétele hiányos. A minták 18 százaléka volt penészes, gombás, tehát mikrobiológiailag kifogásolható. Általános tapasztalatunk, hogy a tápok energiatartalma is fokozatosan csökken. Energia nélkül pediig nincs hatékony anyagcsere, megfelelő súlygyarapodás, hústermelés. Az állatok korán elzsírosodnak. Külön figyeljük a kiskereskedelmi forgalomba kerülő tápokat. Sajnos a kifogásolt tételek százalékos aránya itt a legmagasabb. Ma még a gyártók nem érdekeltek a minőségben, csupán szankciókkal és büntetéssel késztethetők, hogy jobb tápot gyártsanak. Például, ha rossz minőségű tápot találunk, akkor a gyártót csak a legmagasabb vizsgálati díj költsége terheli, 8-10 ezer forint. Bár az elmúlt évben megjelent PM- rendelet szerint, ha a táp nem megfelelő, akkor a gyártott mennyiséget 20-30 százalékkal olcsóbban kell értékesíteni a vevőnek. A tápok ára Lefelé és felfelé egyaránt változhat, minden előzetes bejelentés nélkül. Erre a kistermelőknek fel kell készülni. Várhatóan csak azok a tápgyártók tudnak majd versenyképesebb, vagyis alacsonyabb árral megjelenni a takarmánypiacon, akik nagyobb összegű készpénztőkével rendelkeznek. Ök ugyanis a gabonafélék betakarítása idején olcsón megvásárolhatják éves szemestermény- szükségletüket. — A tápok minősége, úgy tűnik, nem változik. Bár ha a jó minőséget gyártók olcsón, és tömegesen megjelennének termékeikkel, bizonyosan kiszoríthatnák a gyengébb cégeket a piacról. Ehhez azonban kevés a jók jelenlegi pénzforrása, és az árak sem tükrözik a minőséget. Egy kis cirok, egy kis szója, vagy... Amíg hivatalosan is csak a bel tar talmi érték a mérce, és az összetétel nem, addig előrelépésre a minőség terén nem számíthatunk. Pedig köztudomású, hogy napjainkban elsősorban a tápok összetétele miatt vannak gondok. Az egyes tápokban hol ilyen, hol olyan terménnyel, mindig azzal, ami olcsón* beszerezhető, biztosítják a gyártók az állatok fehérje- vagy keményítőszükségletét. Például a hízótápba egyik hónapban 60 százalék kukoricát tesznek, de a másik hónapban — receptúraváitással ez megengedett — csupán 40 százalékot. A hiányzó 20 százalék keményítőt pótolhatják cirokkal, repcemaggal, stb. Érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy a pre- mix- és tápgyártás. valamint a forgalmazás nyereségéből népgazdasági szinten hány százalékot tesznek zsebre a monopolhelyzetben levő nagyvállalatok, kombinátok? Hogyan lehetséges a hatóságilag behatárolt, tóiig áras terményeket, adalékanyagokat késztermékként aránytalanul magas nyereségtartalommal beépíteni költségként a tápárakba. Vajon azok a kistermelők, akik rossz minőségű tápot vásároltak, etettek és emiatt zsíros sertéseket adtak át a húsiparnak, részesednek-e az 1987. január 1-től érvényben levő 20-30 százalékos árcsökkenésből? Van-e ma olyan szervezet, aki képviseli és ha kell, meg is védi az állattartók érdekeit? A kistermelők állattartó kedvének csökkenése egyáltalán nem biztos, hogy csak az átvételi árban és az alacsonyabb támogatásokban keresendő. Rákóczi Gabriella Ez év végén adják át Gyomaendrődön az új, 1300 négyzet- méter alapterületű tornatermet. A beruházás költsége 22 millió forint fl/ᣣa(?al Tavaszi vásár az Alföldi Tüzép Vállalatnál Valamennyi nyílászáró: ajtó, ablak a szezonárhoz képest 15% engedménnyel megvásárolható az; Alföldi Tüzép Vállalat Bács, Békés, Csongrád megyei telepein, a kecskeméti Fészek Áruházban. Valamint a nyugatnémet technológiával készülő MD KFT. belsőtéri ajtói is engedménnyel kaphatók, a kecskeméti Fészek Áruházban, a kecskeméti, szegedi, békéscsabai Tüzép telepein. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁRJA VÁSÁRLÓIT. Vajon ők elégedettek a minőséggel? Fotó: veress Erzsi
