Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-28 / 74. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁRCIUS 28., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM IBUSZ-külképviselök találkozója megyénkben Meglehet, a cím alapján olvasóink közül sokan valamifé­le túlzó, valódi értékét meghaladó információt sejtenek az alábbi sorokiban. Pedig szó sincs róla! Már amiatt sem, hogy a 86. születésnapját idén ünneplő IBUSZ saját történe­tében sem tartja lebecsülendő eseménynek a ma, holnap és holnapután következő, saját, Békés megyei programját. Sohasem fordult elő ugyanis, hogy az idény eleji, szokásos külképviseleti értekezletet nem Budapesten rendezték meg. Most pedig egyenesen Békésre esett a választás. Több szempontból jelentős lehet a most következő három nap az idegenforgalom helyi történetében. Mindenekelőtt joggal remélhető, hogy az ideérkező szervezők sokkal többet megtudnak majd e tájékról, mint korábban. Ez pedig azt a nem lebecsülendő előnyt jelenti: az eddiginél jóval több külföldi turista látogat majd Békés megyébe. Mintegy hetven, New Yorktól Tokióig szolgálatot telje­sítő szakember tölti itt a hétfőt és keddet (a szerdát pedig Szegeden), s, hogy mennyire nem pihenéssel, arra az is utal: már idejövet, az autóbuszon értékeli dr. Orosz Balázs a külképvisélők munkáját, s tart tájékoztatót a jövőre vo­natkozó elképzelésekről. Délután Gyulán, a mezőgazdasági szövetkezetek üdülőjében már arról is vitáznak az IBUSZ- osok, melyek a magánházak értékesítésének a tapasztalatai. Ezt követően az európai programozásról, a külföldön meg­jelenő kiadványokról, az úgynevezett kiutazó idegenforga­lom bővítési lehetőségeiről esik szó. A keddi, gyulai város­nézés is a program szerves része, miként Mezőhegyes meg­tekintése. Szerdán Szegeden és Hajóson, délután pedig Bu­dapesten lesznek a hazalátogató „vendégek”. Csütörtökön a Gellert Szállóban hét szekcióülésen még- egyszer összegyűlnek a legnagyobb hazai utazási iroda kül- képviselői. Reméljük, akikor már arról is sok szó esik, mi­ként kapcsolják be munkájukba 1988-tól a most felfedezett, vagy éppenséggel újra felfedezett békési látnivalókat. (fábián) (Az IBUSZ alföldi területi, illetve Békés megyei igazgató­ságának munkájáról a 3. oldalion közlünk cikket.) Hét végi szállítások a vasútnál Tudományos kutatás, műszaki fejlesztés Az MTA és az MTESZ vezetőinek nyilatkozata Az év eleji szállítási le­maradások pótlására már­cius 25-től 27-iig tavaszi ra­kodási kampányt hirdettek a vasútnál. A három nap során 250 vagonnyi kavics, zúzottkő és kohósalak érkezett Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyébe a közúti igazgató­ságok és a különböző építő- vállalatok telephelyedre. A szegedi, a nagykőrösi és a békéscsabai konzervgyáriból együttesen mintegy 60 vagon árut indítottak útnak kül­földre, nagyrészt a Szovjet­unióba. Az Orosházi Üveg­gyár a három nap alatt mintegy 100 vasúti kocsit ra­kott meg befőttesüvegekkel, illetve üdítőitalos palackok­kal. Az MTA és az MTESZ ve­zetői — intézményeik együttműködési megállapo­dásának megfelelően — a napokban elemezték a hazai kutatás és műszaki fejlesztés helyzetét, időszerű problé­máit. Közös nyilatkozatuk­ban leszögezték: a gazdasá­gi-társadalmi stabilizáció és kibontakozás érdekében erősíteni szükséges a tudo­mányos kutatás és műszaki fejlesztés pozícióját, hogy az állami költségvetésből na­gyobb összeget irányozzanak elő tudományos kutatásra, infrastruktúrájának fenntar­tására és fejlesztésére. Je­lenleg ugyanis a kutatásra- fejlesztésre fordítható pénz­összegek csupán 20 százalé­kát fedezik az állami költ­ségvetésből. A költségvetés­nek egyébként mindössze 0,7 százalékát fordítják kuta- tásra-fejlesztésre. Fontos, hogy mindenek­előtt a gazdasági-társadalmi fejlődést előmozdító kutatá­sokat támogassák. A sze­rény teljesítményű intézetek támogatását csökkentve nö­veljék a Felsőoktatási Fej­lesztési Alap és az Országos Tudományos Kutatási Alap forrásait. A kutatás-fejlesz­tés reálértékének tartásához fontos, hogy a nemzeti jö­vedelemnek legalább 3 szá­zalékát juttassák erre a cél­ra. Már ebben az évben szükséges megkezdeni a ki­emelkedően fontos kutatási tervek pótlólagos támogatá­sát. Indokolt, hogy az ez évi bérpolitikai intézkedések so­rán megfelelően javadal­mazzák a műszaki fejlesz­téshez hozzájáruló felsőfokú képzettségű szakembereket. A nyilatkozat szerint el­engedhetetlenek ezek az in­tézkedések, mivel évek óta egyre kedvezőtlenebb a ku­tatás, a műszaki fejlesztés és a felsőoktatás helyzete. A kutatóhelyeken az elavult gép- és műszerpark, a nem kielégítő ikönyv- és folyó- iratellátás, könyvtári és in­formatikai szolgáltatás, az alapfeladatok teljesítését is korlátozza. Országunkban a felsőok­tatás ellátottsága sem meg­felelő. A 18—24 évesek 14 százaléka folytatja tanulmá­nyait felsőfokú intézmé­nyekben. Évtizedek óta tart a szellemi munka társadal­mi leértékelődése. Mindezek miatt csökkent a kutatópá­lya vonzereje, a pályakezdő szakemberek anyagi gon­dokkal küzdenek. Az MTA és az MTESZ ve­zetői nyilatkozatukban alá­húzták: a tudományos ku­tatás, a műszaki fejlesztés, a felsőfokú oktatás szerepe meghatározó a gazdaság, a társadalom fejlődésében. A tudományos potenciál, a műszaki fejlődés további hanyatlása gátoLja az ország fejlődését, versenyképessé­gét. Kinyilvánították azt is, hogy támogatják a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek a szakmai tagozatok lét­rehozására vonatkozó kezde­ményezését. Megítélésük sze­rint szükséges az is, hogy a reálértelmiséget tömörítő Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége — a SZOT-tal együtt­működve — a jövőben fo­kozottabban éljen az érdek- közvetítő, -feltáró, érdekvé­delmi funkcióval és rendel­kezzék az ehhez szükséges jogosítvánnyal. Közösen megvizsgálják az új adó­rendszer hatásét a tudomá­nyos kutatásra és a műsza­ki fejlesztésre. Egyes rendel­kezések tekintetében módo­sítást indítványoznak. Szabó Imre átveszi a Vörös Vándorzászlót Diós Lászlótól Kép: Veress Erzsi Vörös Vándorzászló a Kner KISZ-eseinek Szombaton Békéscsabán, a Kner Nyomda fiatáljainak nevében Szó bő Imre, a Jó­zsef Attila KISZ-szervezet titkára vehette át a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Diós Lászlótól, a KISZ KB osztályvezetőjétől. A Forradáimi Ifjúsági Na­pok keretében a Kner fiatal­jai egész napos programmal emlékeztek a három tavasz (1848, 1919 és 1945) évfordu­lójára. Kiemelkedő politikai és társadalmi munkájukért a nap folyamán többen kitün­tetést és jutalmakat vehet­tek át. Ahogy azt Szabó Imrétől megtudtuk. 1979—80 és 1981 után, 7 év kihagyással most ismét kiérdemelték elmúlt évi eredményeik alapján a KISZ legmagasabb kitünte­tését, a Vörös Vándorzász­lót. Ünnepélyes katonai eskütétel A Magyar Néphadsereg kiképzési tervének megfele­lően befejeződött a február végén bevonult fiatalok alapkiképzése, és szombaton az újonc katonák esküt tet­tek. Az ünnepélyes katonai külsőségek között megtar­tott eskükön a szülők, hoz­zátartozók és ismerősök je­lenlétében a csapatzászlók előtt tettek fogadalmat nép­hadseregünk fiatal katonái a honvédelem feladatainak, a haza fegyveres védelmének teljesítésére. A rendezvénye­ken mindenütt részt vettek a helyi párt-, állami és tö­megszervezetek képviselői is. A nagykanizsai helyőrség­ben megtartott eskütételen jelen volt Horváth István altábornagy, politikai főcso­portfőnök, honvédelmi mi­niszterhelyettes is. Őrjárat a védvonalakon Tegnap, vasárnap délelőtt a Körösökön levonuló ár­hullám elérte a Hármas- Körös alsó szakaszát. Ezzel egy időben figyelték meg a Hortobágy-Berettyó gyenge áradását. A Fehér- és a Fe­kete-Körös apadása folyta­tódott, így itt a korábbi har­madfokú árvízvédelmi ké­szültséget mérsékelték. A Sebes-Körös és a Berettyó is tetőzött március 26-án. A védelmi munkáik közül a fakadóvizek és a szivárgá­sók felderítése jelenti a leg­fontosabb vízőri feladatokat, valamint a mérges! szükség- tározó megnyitásának tech­nikai előkészítése, de nem a most levonuló árhullám előtt, hanem egy, a mosta­ninál is nagyobb, veszélye­sebb és szeszélyesebb ára­dásnak. A hidrometeoroilógiai hely­zet az elmúlt napokban ked­vezett az árhullám levonu­lásának és a belvíz elleni védekezésnek. Az igazgató­ság és a területen érdekelt üzemek jelentős erőket von­tak össze ezekre a felada­tokra. (Folytatás az 5. oldalon) Az igazgatóság árvízvédelmi osztaga á Kettős-Körös jobb oldali töltésének megnyitását készíti elő egy esetleges, még veszélyesebb árhullám megcsapolására Köröstarcsánál Fotó: D. K. Olimpiai fogadalomtétel a Vígszínházban Vasárnap délelőtt 378 ma­gyar sportoló olimpiai foga- dalomtételéne került sor a Vígszínházban. A szöuli nyári olimpiára (1988. szep­tember 17—október 2.) ké­szülő sportolók fogadalom­tételén megjelent Grósz Ká­roly, a Minisztertanács el­nöke és Fejti György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Az ünnepélyes esemény műsorvezetője, Vitray Ta­más először Sinkovits Imrét konferálta be. A színművész Vörösmarty Mihály Szózatát adta elő, majd Koncz Zsu­zsa táncdalénekes és Szabadi Vilmos hegedűművész adott ízelítőt repertoárjából. Ezután Deák Gábor, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke mondott ünnepi be­szédet. — A perc ünnepi: tanúk vagyunk, résztvevők, képvi­seltek. Akik megérdemelten kiválasztattak — most foga­dalmat tesznek. Az eskü szerte a világon szent aktus; múltja régi időkbe vész, de értéke mindmáig csorbulat- lan. Talán azért is, mert nem változó árfolyamok la­tolgatják, hanem az anyagi javakkal kifejezhetetlen er­kölcsi normák. Az eskü jel­kép, és mégis több annál. Cselekvés és tett. Talán az egyetlen, amely csak a szó­val, a szó által hitelesíti az eltökélt szándékot, hogy amit tanúk, az ország színe előtt megfogadnak, azt va­lóra váltják. A fogadalom hit, önbizalom, elszántság meggyőződéssel vallott igaz­ság, amely soha nem lehe­tett kényszerített nyűg, vagy teher. Mivel önkéntes és őszinte áldozatvállalás — mondta többek között. Ezután Vaskuti István mondta el az olimpiai foga­dalom szövegét, miközben felcsendültek a Szózat hang­jai. Huszonegy sportág — 37 sportegyesületből meghí­vott — 378 válogatott ke­rettag sportolója — köztük a békéscsabai Zsilinszki Tünde tornász;, Bökfi János súly­emelő és Gyáni János csel- gáncsozó — mondta az eskü szövegét: „Én, ..., a magyar olim­piai keret tagja jogadom, hogy becsületesen, töretlen akarattal, legjobb tudásom szerint készülök a XXIV. nyári olimpiai játékokra. Fogadom, hogy a felkészülés és a versenyek alatt maga­tartásomat és minden tette­met népem, hazám iránti szeretet és hűség hatja át. tgérem, igaz képviselője le­szek a népek közötti béke és barátság nemes eszméjének, és mindent megteszek, hogy a világ sportolóinak legna­gyobb seregszemléjén ered­ményesen képviseljem hazá­mat, a Magyar Népköztár­saságot.” A fogadalomtétel után Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke és Fejti György, az MSZMP KB tit­kára nyilatkozott Szabó Sándornak és Ch. Gáli And­rásnak, az MTI munkatár­sainak. Grósz Károly ezt mondot­ta: — Az olimpiai eszme szép megfogalmazása volt a fo­gadalomtétel és az ezt kísé­rő nagyszerű műsor. Az em­ber örök törekvésének — mindig többet, jobbat alkot­ni — megtestesítője a sport, és a sport legmagasztosabb ünnepe, az olimpia. Szá­momra nagy megtiszteltetést jelentett, hogy jelen lehet­tem a magyar sportolók olimpiai fogadalomtételén. Jó volt érezni ezen a vasár­nap délelőttön, hogy hazánk sportoló ifjúsága mennyire elkötelezett az ország boldo­gulása iránt. Fejti György nyilatkoza­ta: (Folytatás a 8. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents