Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

X988. március 3., csütörtök o Hatékonyság, üzlet, nyereség Kibontakozás a fogyasztási szövetkezetekben Nehéz időszakot zárt a kereskedelem. A tavalyi fel- vásárlási láz, az év végi leltározás, átárazás feladta a leckét, de ebben az esztendőben sem alhatnak nyugod­tan a kereskedők. Egyre bonyolultabb az árubeszerzés, bizonytalan az ármechanizmus, a várható kereslettel sincsenek tisztában. Hogyan zajlottak, zajlanak az események a fogyasztási szövetkezetekben, amelyek nagy része a községekben, a falvakban tevékenykedik. Árut kínál és felvásárol, pénzügyi szolgáltatásokra képes és kész a megújhodásra. Erről beszélgettünk Tanai Fe­renccel, a Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szö­vetségének elnökével. — Valóban, nagy feladat hárult az utóbbi időben a szövetkezeti dolgozókra is. A felvásárlási láz tavaly októberben tetőzött, amikor megyénk áfész-üzletei 20,5 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolítottak le, mint egy évvel korábban. Decem­berben ez a szám 15,8 szá­zalék volt. Csoda-e, hogy nem volt építőanyag, bútor, alig maradt a boltokban tartós fogyasztási cikk. Az év végi készletek 12 száza­lékkal voltak alacsonyab­bak, mint 1986 hasonló időszakában. Ennek ellenére állták a sarat a kereskedők. A leltározást, az átárazást jól megszervezték, előkészí­tették. időben befejezték ezt a példa nélküli, nehéz és felelősségteljes munkát. Nőtt a tűkés export — Ezek szerint a januári indulás sem volt sétagalopp. Miként jellemezné a mosta­ni árukínálatot? — A készletek feltöltése nagy gondot jelentett. Élel­miszerekből, napicikkekből nem jelentett különösebb nehézséget az árubeszerzés. Nem mondható el mindez egyes iparcikkekről, tartós fogyasztási cikkekről, vegyi árukról. A raktárak kiürül­tek, az ipar, a nagykereske­delem sem szállított folya­matosan. Sajnos, azt kell mondanom, hogy a mostani áruellátás rosszabb, mint ta­valy ilyenkor. Mindez rá­nyomta a bélyegét a téli vá­sárra is. Az áfészek januári kiskereskedelmi forgalma 5,7 százalékkal csökkent az elő­ző év azonos időszakához képest. — A nehézségek ellenére jő évet zártak megyénk fo­gyasztási szövetkezetei. Ki­fejtené ezt bővebben? — Éppen napjainkban zaj­lanak megyénk fogyasztási szövetkezeteiben a tavaszi küldöttgyűlések, ahol1 napi­renden vannak az elmúlt évi eredmények, az idei fel­adatok. Talán nem veszi di­csekvésnek, ha azt mondom: a népgazdasági átlagnál jobb teljesítményt értek el a szö­vetkezetek 1987-ben. Az áfészek árbevétele először haladta meg a 14 milliárd forintot, amely folyó áron számolva 12,2 százalékkal több az előző évinél. Nem értek egyet azzal a véle­ménnyel, hogy ezek a szép eredmények a felvásárlási láznak köszönhetők. Termé­szetesen jótékony hatását kár lenne tagadni, de az áfészek gazdálkodási ered­ményei már tavaly félévkor és háromnegyed évkor is jók voltak. Így év végére a bolti kiskereskedelmi for­galom 10, a vendéglátás 4,9 százalékkal emelkedett. Át­lagon felüli teljesítményt ér­tek el a nagykereskedelmi, a felvásárlási, az ipari ága­zatok. — És hogyan alakult a tő­kés export? — Mindenképpen sikernek kell elkönyvelni, hogy me­gyénk áfészei 1,5 milliárd forint értékű árut szállítot­tak tőkés országokba, ez 33,5 százalékkal több, mint 1986- ban. Ezzel a teljesítménnyel sikerült kivívni az országos elsőséget. Érdemes megem­líteni a mezőkovácsházi áfészt, amely 490 millió fo­rintért exportált különböző termékeket nem rubelelszá­molású piacokra. Megkétsze­rezte kivitelét az orosházi és a kondorosi szövetkezet is. Itt említem meg, hogy az áfészek és vállalataik szin­tén először érték el a fél- milliárd forintos nyereséget, amely 29,6 százalékkal ma­gasabb az előző évinél. Kölcsön lakásépítőknek — Ha már a pénznél tar­tunk, beszéljünk a takarék- szövetkezetekről, amelyek­nek a munkája ugyancsak nehezebb lett. Mennyire fo­gékonyak az újra ezek a pénzintézetek? — A működés feltételei tényleg változtak az elmúlt esztendőkben. Nehezebb lett a betétgyűjtés, innen is vet­tek ki pénzt az emberek. A betétállomány azonban a tő­késítéseket is beleszámítva 6 százalékkal nőtt, az év végén 2 milliárd 647 millió forintot tartottak a takarék- szövetkezetekben. A köl- csönállomány 69,3 százalék­kal emelkedett, ez az összeg ma már meghaladja az egy- milliárd forintot. Főleg a hosszú lejáratú építési és ingatlanvásárlási kölcsönök összege nőtt. így épült fel 190 családi ház. Ezenkívül 338 lakás megvásárlásához, közművek felújításához, gáz- bevezetéshez, korszerűsítés­hez nyújtottak segítséget. Bővítették szolgáltatásaikat is. Foglalkoznak többek kö­zött áramdíjbeszedéssel, ide­genforgalommal. Versenyké­pességüket jelzi, hogy az elmúlt évi nyereségük 67 milliót tett ki. — A mozgalomhoz tartoz­nak a lakásszövetkezetek is. Mi jellemzi a gazdálkodásu­kat? — Békés megyében 9077 lakás van szövetkezeti ke­zelésben. Ez 531-gyel több, mint egy évvel korábban. A szövetkezetek saját építő­részlegei 39 lakást adtak át tavaly, 141-et pedig most építenek. Lendületet kapott a garázsépítés. Elkészült a gyulai szövetkezeti üdülő 92 szobával és megkezdték a harmadik ütem szervezését. — Az összefogás olykor nagy dolgokra képes. Él­nek-e ezzel a lehetőséggel a fogyasztási szövetkezetek? — Állandóan bővülnek és szorosabbá válnak a tagi kapcsolataink. A Szövosz X. kongresszusa óta megélén­kült ez a folyamat. Egyér­telművé vált, hogy csak a hatékonyan és nyereségesen működő szövetkezetek képe­sek megfelelő kedvezménye­ket nyújtani. Ugyanakkor a tagság anyagilag is hajlandó segíteni, ha látja, hogy ér­demes. A megye áfészeiben az év végén 311 millió fo­rint volt a célrészjegyekből befolyt összeg, amelyet áru­vásárlásra fordítottak a szövetkezetek. Különösen jól élnek ezzel a lehetőséggel Mezőkovácsházán, Oroshá­zán és Békéscsabán. Leányszövetkezet, kft? — Tudom, hogy nincs ele­gendő pénz beruházásokra. Az üzlethálózat fejlesztését azonban nem szabad teljesen elhanyagolni. Milyen kilátá­sok vannak ezen a terüle­ten? — Szerényen, de az idén is fejlődik, bővül a szövet­kezeti üzlethálózat. Az áfé­szek 100 millió forintot for­dítanak ilyen célra. Ezenkí­vül az országos és a megyei közös alapokból is jut beru­házásokra. Folytatjuk a kis­településeken a rekonstruk­ciót, a tüzelő- és az építő­anyag-telepek felújítását. így 19 élelmiszerboltot és 6 tüzelőtelepet korszerűsítünk. Még az idén átadják Mező- berényben a 700 négyzetmé­teres ABC-áruházat, ugyan­ilyen üzletet nyitnak Med- gyesegyházán. Zsadányban bővítik a Béke Áruházat, Ecsegfalván a közétkeztetést is szolgáló vendéglő létesül. Üj takarékszövetkezeti üz­letházat nyitnak Csorváson, Mezőkovácsházán, Sarkadon, Csabacsüdön és Békéscsaba ötödik kerületében. — Kérem, engedjen meg egy kérdést arról: miként alkalmazkodik a változások­hoz megyénkben a szövetke­zeti mozgalom? — Azzal kezdem, hogy a szakmai kongresszusunk és a párt Központi Bizottságá­nak 1987. július 2-i határo­zata alapján valamennyi szövetkezet elkészítette a ki­bontakozási tervet. Ehhez ajánlásokat adott a Szövosz, a megyei szövetség. Ez olyan üzletpolitikát feltételez, hogy minden ágazatban a hatékonyság, az üzleti jel­leg, a minél nagyobb nye­reség legyen a meghatározó. így kerülhet sor egyes üz­letek profilváltására, ágaza­tok visszafejlesztésére, más tevékenységek bővítésére, fejlesztésére. A szövetkeze­tek már most is számos gaz­dasági vállalkozás tagjai. Ezeket folyamatosan felül­vizsgálják, a vagyoni beté­teket, ha kell átcsoportosít­ják. Ebben az évben terí­tékre kerül a leányszövetke­zetek, kft-k alapításának a lehetősége. Ehhez azonban megalapozott döntésekre van szükség. Csak olyan vállal­kozásba szabad kezdeni, amely kölcsönös előnyt je­lent és megfelelő tőkeérde­keltséget garantál1. — Véleményem szerint, a fogyasztási szövetkezetek ön- kormányzati szervei elavul­tak és némelyikük talán fe­lesleges is. Lesz-e ebben vál­tozás? — Feltétlenül. Az első fél­évben módosítják a szövet­kezeti törvényt. így lehető­ség lesz arra, hogy a szö­vetkezetek korszerűsítsék önkormányzati szervezetei­ket és tartalmasabbá tegyék működésüket. Seres Sándor Felvételre keresünk korszerű hidraulikus kotrógépeinkre építőipari nehézgépkezelőket, valamint villanyszerelő szakmunkásokat. Elsősorban fiatal szakemberek jelentkezését várjuk. Jelentkezni lehet: KEVIÉP Főépítés-vezetőség, Békés, Verseny u. 4. szám alatt, személyesen. Nemrégen adták át Sarkadon a korszerű szövetkezeti ABC-áruházat Fotó: Kovács Erzsébet A Békés Megyei Patyolat Vállalat SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSBE ÁTADJA 1988. április 1-től a Mezőkovácsháza, Árpád úti MOSÓ-VÉG YTlSZTlTÖ SZALONJÁT. Jelentkezési határidő: 1988. március 16. Versenytárgyalás ideje: 1988. március 24. Érdeklődni lehet: az értékesítésvezetőnél, Békéscsaba, Vandháti u. 1. alatt, vagy a 26-177-es telefonszámon. Eredményesebbek az állami gazdaságok, mint a tsz-ek M iért tudnak jobban alkalmazkodni az időjáráshoz, a változó közgazdasági feltételekhez az állami gazda­ságok, mimt a tsz-ek? Országosan tavaly a tervezet­től elmaradó mértékben, mintegy másfél százalékkal nőtt a mezőgazdasági termékek termelése. Ezzel szemben az állami gazdaságokban ennek kétszerese volt a fejlődés üteme, el­érte a 3 százalékot. Érdekes ellentmondás az is, hogy míg a megyék döntő többségében emelkedett a nyereség, csök­kent a veszteséges szövetkezetek száma, ugyanakkor Békés­ben az előző évinek kétharmadára, esett vissza a nyereség, és emelkedett a veszteséges nagyüzemek: száma. Eme rövid bevezető után vizsgáljuk meg, mi lehet az oka annak, hogy a hetvenes években dinamikusan fejlődő ter­melőszövetkezetek a nehezebb gazdasági helyzetben nem minidig és nem mindenütt tudtak megbirkózni a feladatok­kal. Megyénk termelőszövetkezetei 317 ezer hektár szántón gazdálkodnak, míg az állami gazdaságok valamivel több mint 58 ezer hektáron, A vetésszerkezetet vizsgálva 1987- ben érdekes megállapításokra juthatunk. Évjáratoktól füg­gően, jelentős nyereséget produkál a hibridkukorica-vetőmag termesztés. Nos, itt a megye több mint nyolcvan szövetke­zete alig 300 hektárral nagyobb területen termesztette ezt a növényt, mint az állami gazdaságok. Ezzel szemben a szin­tén jövedelmező napraforgóból, szójából és cukorrépából lé­nyegesen több területet vetettek a tsz-ek, mint az állami gazdaságok. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a termőtalajok minősége csaknem azonos a két szektorban, az időjárás ha­sonlóképpen hatott az egyes térségekben, akkor másban kelt keresnünk az okokat. Az elmúlt három esztendő termés- eredményeit vizsgálva búzánál 3-5 százalékkal, kukoricánál 6-20 százalékkal, szójánál például 17-31 százalékkal maga­sabb hozamot értek el az állami gazdaságok, mint a szövet­kezetek. De a cukorrépánál! és a napraforgónál is az ő ja­vukra billent a mérleg nyelve. A műtrágyafelhasználásban ugyan némiképpen előnyben vannak az állami gazdaságok a szövetkezetekkel szemben, de azt is tudomásul kell venni, a szárazabb körülmények között nem minden esetben ér­vényesül a műtrágyák kedvező hatása. A növénytermesztés szerkezeti aránya jobb a gazdaságokban, mint a tsz-ekben, mivel az aszályra kevésbé érzékeny kultúrákat termesztik nagyobb területen az előbbiek. Egy 1986-os felmérés szerint az egy hektárra jutó eszköz- állomány a megye állami gazdaságaiban 81 ezer forint volt, míg a szövetkezetekben 48 ezer. A beruházásokat vizsgálva is előnyben voltak az állami gazdaságok, ebben a szektor­ban több pénz jutott új gépek, eszközök vásárlására. A következőkben az állattenyésztés szerkezetét, eredmé­nyeit tekintsük át. A legjövedelmezőbb ágazatban, a szarvasmarhánál, nagy a különbség a termelési színvonalat illetően. 1985-ben 1019 literrel, míg 1986-ban 1075 literrel haladta meg az állami gazdaságok egy tehénre jutó tejter­melése a szövetkezetekét. Az állami gazdaságok által elért csaknem 6 ezer literes szint a nemzetközi élmezőnyhöz tar­tozik. Érdekes megfigyelést mutat a 100 hektárra jutó vágó­állat-termelés: 1985-ben 28 százalékkal, míg 1986-ban 15 százalékkal haladta meg a gazdaságok teljesítménye a ter­melőszövetkezetekét. A tehénállományt tekintve a megye 80 szövetkezete csak kétszer annyit tart szarvasmarhából, mint a hét állami gazdaság. A sertéstenyésztésben a kocalétszám négyszeres a szövetkezetek javára, azaz eléri a 24 ezret, míg az anyajuhoknál, ennél is nagyobb az eltérés, csaknem 15-szörös. Mivel az utóbbi években nem sok jövedelmet ho­zott a juhászat, így látható, hogy a szövetkezetek jó részé­ben csak veszteségesen lehetett fenntartani ennék az ága­zatnak a működését. Jobb az állami gazdaságok szellemi háttere. Különösen a gyenge adottságú, a városoktól távol lévő termelőszövetke­zetekben kevés a megfelelően felkészült szakember. Az át­lagkereseteket vizsgálva Í986-ban a termelőszövetkezetek­ben mintegy 71 ezer forint volt az éves jövedelem, míg az állami gazdaságokban elérte a 82 ezret. Ha hozzávesszük a háztájiból származó bevételt, némiképpen kiegyenlítődnek az arányok, bár az is igaz; már több gazdaságban hatezer négyzetméter illetményt kapnak a dolgozók. Néhány haté­konysági mutatót is elemeztünk. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 1986-ban a tsz-ekben 483 ezer forint volt, míg az eredmény 38 ezer forint. Ezzel szemben az ál­lami gazdaságokban a két mutató így alakult: a termelési értéknél 660 ezer forint, az eredménynél 46 ezer 500 forint. Áttekintettük az utóbbi négy esztendő nyereségének ala­kulását. A termelőszövetkezetekben 1984-ben 823 millió fo­rint jövedelem képződött, majd 1985-ben egymilliárd 14 milliói, 'tavalyelőtt volt a legmagasabb ez az érték, egymil­liárd 299 millió, míg 1987-foen visszaesett mintegy 820 mil­lió forintra. Látható tehát a hullámzás, ugyanakkor az álla­mi gazdaságokban dinamikus növekedésről számolhatunk be. Az állami gazdaságokban 1.984-ben 234 millió, 1985-ben 325 millió forint volt a jövedelem. Két évvel ezelőtt 435 mil­lióra nőtt ez a szám, s tavaly már elérte az 540 milliót. Az eltérés adódhat' abból is, hogy az állami gazdaságok korábban és nagyobb arányban kezdtek hozzá a mellék- tevékenységekhez. Elsősorban saját termékeiket dolgozzák fel (húsüzemek, hibridüzemek), de foglalkoznak más ipari, építőipari tevékenységgel is. A szövetkezetek egy részénél túlsúlyban vannak a háztáji integrációval kapcsolatos keres­kedelmi, felvásárlási teendők, s ezeknek alacsony a nye­reségtartalmuk. Az összehasonlításnál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a termelőszövetkezetek arányaiban nagyobb terheket vállalnak lakóhelyük fejlesztési törekvéseiből. A kis falvak­ban zömmel, mint egyedüli gazdasági egységek járulnak hozzá a lakosság életkörülményeinek javításához. Fontos­nak tartjuk azt, hogy az állami gazdaságokban az állatte­nyésztés aránya, elsősorban tejtermelése, magasabb, mint a tsz-ekben. A szakemberek véleménye szerint a gazdaságok­nak néhány, jelenleg stagnáló ágazatban jobban kellene vállalni az úttörőszerep>et, mint ahogy ezt teszik. A legelőhasznosításban, a juhászaiban még sok tartalék van, s itt mielőbb léphetnének a gazdaságok. A ter­melőszövetkezetekben pedig a tsz-törvény módosítá­sa után az egyszerűbb, ésszerűbb szövetkezeti formák ki­alakításával, a belső vállalkozási, érdekeltségi rendszerek fejlesztésével lehetne elérni a korábbi növekedési ütemet. Mielőbb olyan helyzetet kell teremteni, amelyben eltűnik az egyes szektorok közötti különbség, és előtérbe kerülhet­nek a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési formák a tsz-ek és állami gazdaságok között. (Verasztó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents