Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
1988. március 24., csütörtök o Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak A megújuláshoz új munkastílus kell Alig .több mint 2 éve, hogy az országos hálózattal rendelkező Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat (Gelka) békéscsabai szervize kiharcolta magának a nagyobb önállóságot. Így 1986. január elsejétől leányvállalatként tevékenykedhettek a megyében. A leányság azonban mindössze két esztendeig tartott, mivel az idei évet már ismét nagyvállalati formában kezdték el. Barna Pál nyugalmazott pártmunkást kérdeztük: 6 hogyan látja a jelenlegi helyzetet, mit javasol a munkában megöregedett idős embereknek és az aktív dolgozóknak ? — Békéssámsonban születtem, agrárproletár családban, Nehéz idők jártak akkoriban a szegény emberre. Emlékszem az éhségkonyhára, meg a kenyérre, melyet édesapám onnan hozott. Szüleim abban a reményben, hogy egy iparos ember a jég hátán is megél, szabóinasnak adtak Tótkomlósra. Csakhogy a lakosságnak nem volt pénze ruhavarra- tásra. Így mentem el édesapámmal a vasútépítéshez kubikolni. A felszabadulás után édesapám mindjárt belépett a kommunista pártba, édesanyám az MNDSZ-ben tevékenykedett, én mint „szoc- dem”-párttag, a két párt egyesítését előkészítő bizottságban dolgoztam. Később a megyei pártbizottság politikai munkatársa lettem, majd a gyulai járási tanács elnöke, végül is az orosházi járási pártbizottság első titkáraként mentem nyugdíjba. Érthető, hogy nagyon jól ismertem a megyét, a benne élő emberek örömeit, gondjait. Jó ügyet képviselni csak hittel, bizakodással és belső meggyőződésből lehet. A mi népünk megérti a problémákat, csak szólni kell hozzá őszintén, türelmesen. Emberek rontották el a dolgokat, csakis emberek hozhatják rendbe. Csak azzal semmit sem érünk el, ha folyton arról szónokolunk: „Ki a felelős odafenn”? Ez időt, energiát pocsékol. Felelősök vannak lenn is, fent is. Tegyük a dolgunkat itt is, ott is, akkor a tervezettnél hamarabb érünk el szép eredményeket. Emlékszem, az 1956-os események után szerveztem a munkásőrséget a megyében. Egyetlen hívó szóra jöttek azok az emberek, akik szeretik és féltik ezt a hazát. Ne csak akkor legyen a miénk ez az ország, amikor A közelmúltban levelet kaptunk egyik gyomaendrő- di olvasónktól. A panaszos levélben arról tájékoztatott bennünket, hogy a vemheskoca kihelyezési akció keretében két tenyészállatot kapott a Gyulai Húskombináttól. Olvasónk csalódott az állatokban, ugyanis az egyik tenyészállat mégsem volt vemhes. A termelő gyógyszer-, illetve állatorvosi költségtérítést is kért az akciót indító Gyulai Húskombináttól. Az üggyel kapcsolatban felkerestük a Gyulai Húskombinátot, ahonnan a következő tájékoztatást kaptuk. A Gyulai Húskombinát évek óta hitelakcióban szervezi a megyei kistermelők részére a vemheskoca-kihe- helyést. Tavaly 7600 tenyészállatot helyeztek ki a mező- gazdasági termelőszövetkezetek és termelési rendszerek bevonásával. Néhány termelési rendszerrel, (Hun- gahyb. Állattenyésztő Vállalat) sikerült a tenyészállat- előállítást úgy szervezniük, hogy a nagyüzemből származó tenyészállatokat a kihét ágra süt a nap, vállaljuk akkor is, amikor kicsit felhős az ég. A párt vezető szerepére, a kommunisták személyes példamutatására soha nem volt olyan nagy szükség talán, mint most. Az üres frázisokat unja a nép, belső meggyőződésből, szenvedéllyel kell agitálnunk. Meg kell magyarázni az embereknek: nem istencsapása, hogy bekövetkezett a gazdaságilag nehéz helyzet. A politikai munkát naponta kell újratermelni, mint az anyagi javakat, különben ellanyhul. A párt- munika, a pártélet „karbantartása”, a maximális rend. fegyelem a pártban, a munkastílus megújítása, mind fontos tényező. Régi módszerekkel nem lehet új feladatokat megvalósítani, A mai követelményekhez kell igazítani a pártmunkát. Pártmegbízatásból gyakran járok taggyűlésekre. Nagyon bánt: több pártfunkcionárius hivatali munkának tekinti a feladatát. Reggel bemegy az irodára, délután haza. Pedig az élet ezután zajlik. Többet kellene az emberek között lenni a vezető beosztású egyéneknek. Nem azt az időt sírom vissza, amikor hajnalokig gyűléseztünk és ünnepnapokon is a nép között voltunk. De ne legyünk hivatalnokok, legyen idő meghallgatni az jelölt kistermelők a saját udvarukban 30-40-es tételekben a kistermelői körülményekhez hozzászoktatják, és a vemhesítésüket is elvégeztetik. Az elmúlt évben néhány száz, ilyen körülmények között vemhesített kocasüldőt is kihelyeztek. A tenyészállatok vemhességének megállapítására ultrahangos vizsgálatot tartanak. Az említett panaszos, gyomaendrődi termelő is ilyen tenyészállatot kaphatott, amelyért a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat vállalt garanciát. A termelő két tenyészállatot kapott hitelakcióban úgy. hogy a kombinát 1500 forint darab kedvezményt biztosított a vásárláskor, valamint másfél évre a kamat- költséget is vállalta. A termelő a kihelyezés után egy hónappal a helyi állatorvossal igazoltatta, hogy az egyik tenyészállat nem vemhes, és kérte annak cseréjét. Ez a csere január 6-án megtörtént. A termelő viszont a cserekocát is megvizsgáltatta, amelyről a helyi állatorvos szintén „nem vemhes” egyszerű emberek véleményét, akkor mernek szólni, kérdéseket feltenni, s a választ türelmesen megvárják. Ügy tapasztalom: az ideológiai kérdésekre nem minden vezető válaszol szívesen. Pedig ez elengedhetetlenül fontos. Vannak szegény sorban élő családok és nagyon gazdagok. A becsületes munkával szerzett vagyonnak örülnünk kell, de igenis vonják felelősségre egészen a vagyonelkobzásig azokat, akik lopással, csalással, szélhámossággal szerezték. A középkorúak és a fiatalok döntő többsége hajt, dolgozik, néha erején felül is. Nekik szurkolok, ne legyen megélhetési gondjuk. Sajnos, nagyon sok a kisnyugdíjas, közülük sokan rákényszerülnek a munkára, hogy jövedelmüket kiegészíthessék. Segítsenek nekik, ahol csak lehet. A Viharsarok sok jó kádert adott az ország különböző posztjaira. Erre büszkék vagyunk. Azt a régi pártéletet kellene megújítani. Nekem például mindig nagyon jó volt a személyes kapcsolatom a községi párt- alapszervezetek vezetőivel. Együtt kerestük és neveltük az utánpótlást. A községi párttitkároknak nagy volt a tekintélyük. Értettek az emberek nyelvén, ezért tudtak a legnehezebb időkben is mozgósítaná a helytállásra, a fegyelmezettebb, jobb munkára. Ma sem rosszabb a helyzet, mint annak idején volt, csak bonyolultabb. A célkitűzéseket ismerjük. Hinni, bízni kell abban, hogy a párt vezetésével kilábalunk a bajból. Én a magam részéről szívesen vállalok feladatokat. Két fiút neveltünk a feleségemmel, ők is beálltak a sorba. Nem vallunk velük szégyent, már csak ezért is érdemes volt küzdeni. Egyébként szerencsés embernek vallom magam, tucatnyi kitüntetést kaptam a munkám elismeréséül. Ary Róza Fotó: Veress Erzsi igazolást adott. Így tehát a termelő felháborodása jogosnak mondható. A második nem vemhes állatot március 14-én a vállalat vágóra vitette. A termelőt az alábbiak szerint kártérítette a kombinát: 500 forint általános kártérítés, 875 forint tartási költség. A termelőnek az igazolt gyógyszer- és állatorvosi költséget, kb. 700 forintot is megtérítik. A vállalat felajánlotta, hogy amennyiben igényt tart más tenyészetből, soron kívül tenyészállatot biztosítanak számára. A panaszos megelégedéssel fogadta ügye rendeződését. A húskombináttól azt is megtudtuk, hogy évente a kihelyezett állomány esetében 1-2 százalékban előfordulnak reklamációk. Ezeket a vállalat vezetése igyekszik megnyugtatóan rendezni a szerződéseknek megfelelően. ♦ Gyakran keresik meg szerkesztőségünket a kistermelők panaszukkal, amelyek a Gyulai Húskombinát munkáját bírálják. A fenti eset azt bizonyltja, hogy a kombinát igyekszik megfelelően megoldani az esetleges jogos kifogásokat, hozzájárulva ezzel is a sertéstartási kedv fenntartásához, v. L •Vajon mi lehet a magyarázata ennek a tiszavirág életű gazdálkodási formának, s mi váltotta ki az „újraegyesülést”. — A nagyvállalattal történő „házasodásra” kompromisszum késztetett bennünket — szögezi le Lukácsi Sándor igazgató. Csaknem nyolc éve húzódozó, többször félbemaradt beruházásainkat már nem lehetett tovább halasztani. Az ehhez szükséges pénz viszont nem állt a rendelkezésünkre. Ezért döntöttünk, úgy, hogy továbbfejlődésünk érdekében beolvadunk a nagyvállalatba. Ugyanakkor a központi vállalat — a szabályozásból adódóan is — gondokkal küzdött. Viszont, ha a szolgáltatás részaránya a vállalaton belül meghaladja az 50 százalékot, a szabályozók kedvezőbb fejlődési feltéteteket — beleértve a jobb bérfejlesztési tehetőséget — nyújtanak számukra. Korábban a Gelka éppenhogy a szervizüzemeit adta ki „leányvállalatként”, s a különböző alkatrészgyártó részlegek maradtak a törzs- vállalatnál. A fentiek alapján vált tehát szinte létkérdéssé az újraszervezés. Az Agrimpex Mezőgazda- sági Külkereskedelmi Vállalat gesztorságával 11 termelő, illetve termeltető, valamint három külkereskedelmi vállalat részvételével új társaság alakult: az agrár- kivitel egyik sajátos területén, a nem megvetendő devizabevételt biztosító speciális napraforgómag előállításánál és forgalmazásánál koordinálja az együttműködést. Az elmúlt időszakban évente mintegy 10-15 millió dollár bevételt ért el a külkereskedelem, főleg a nyugat- európai piacon, a madárele- ségek értékesítéséből. Ezek a magok a napraforgó-termesztésben ismeretesek, és többnyire kelendőek nemcsak külföldön, hanem itthon is. A MÉM és a Keresked niA Gelka tehát visszavásárolta az ország négy különböző pontján tevő leányvállalatait, s ezáltal ismét központi irányítás alá vonta a szervizeket. A lakossági szolgáltatói tevékenységük így 52,1 százalékos lett. — Csupán mint önálló jogi személy szűnt meg a békéscsabai Gelka — világosít fel a szerviz vezetője. — A leányvállalatként kiharcolt gazdasági önállóságunk megmaradt. Egyébként ez volt az egyik sarkalatos kérdés, hogy miként tarthatjuk meg önállóságunkat, ha visszakerülünk a nagyvállalathoz. A békéscsabai szerviz azonban már 1986 óta bizonyított, s ezt elismerték a központban is. Az önállóság évei alatt olyan magas szintű, számítógépes elszámolási rendszert dolgoztak ki, hogy ma ezt mintának tekintheti a többi vállalat. A munkalapok számítógépes kezelése, valamint az időközi jelentések, adatok rendszeresen kerülnek fel Budapestre, ahogy ezt eddig is elkészítették. A központban így naprakészen ismerhetik a békéscsabai szerviz tevékenységét. mi Minisztérium egyaránt támogatta az újszerű vállalati kezdeményezést. Főként azért, mert az elmúlt években nem is egyszer túltermelés mutatkozott ebből a cikkből, emiatt a tételek SZOLTER Műanyagfeldolgozó részlege AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ műanyagsor j ázót 1 műszakba. Jelentkezés: Békéscsaba, Urszinyi u. 19., üzemvezetőnél. Csupán az elektronika rohamléptű fejlődésével nem voltak már képesek lépést tartani. Az elmúlt két év alatt kétmillió 118 ezer forintos alapítási vagyont ugyan sikerült 7 millióra föltornázniuk, ám a műszaki fejlesztésre mind kevesebb jutott. Az új technikák, a hazai és külföldi készülékek száma pedig napról napra gyarapszik. A digitális eszközök, tv-k tömeges megjelenése is alig két éven belül várható. Napjaink slágere a műholdas tv-műsor- vevők. S bármennyire korszerű eszközökről legyen is szó, néha bizony ezek is elromolhatnak, javításra szorulhatnak. — Ma már a lakossági igényeknek megfelelően el kell vállalnunk egy-egy videobe- rendezés megjavítását is. A munkálatokhoz viszont mérőműszerekre, korszerű berendezésekre van szükségünk. Ezek az eszközök pedig nem fillérekbe kerülnek. Ha azonban továbbra is javítani, szolgáltatni akarunk, akkor ezekről nem mondhatunk le. Elengedhetetlenül szükségesek a szakembereinknek. Nem elégséges hallásra, vagy látásra beállítani a készülékeket — összegezte Lukácsi Sándor. Végül is ez az érv döntötte el a leányság sorsát. Az egyesüléssel 9 millió forinthoz jutott a békéscsabai Gelka. ötmillióért vásárolta meg a leányvállalatot a központ, s további négymilliót adott műszaki fejlesztésre. Ez indulásnak nem rossz, még az oly magas műszerárak mellett sem. Módot nyújt legalábbis arra, hogy az ócska, elavult műszereket korszerűekre cseréljék, s az óriási ütemben haladó elektronikai fejlődésben ne maradjanak el túlságosan a szervi zműhelyek sem. Bacsa András egy részét a termelők nem tudták eladni. Éppen a kedvező piaci pozíció megtartásához volt szükség a társaság megalapítására. A szerződő vállalatok — folytatva az eddigi hagyományokat — évente 35-40 ezer tonna speciális napraforgót állítanak elő és exportálnak; főként az úgynevezett csíkos napraforgót. Ez különleges hobbicikknek számít külföldön, ahol egyre nagyobb divat a kerti- és haszonmadarak etetése, és kialakult a különböző madárfajok tartásának a kultusza. A társaság alakuló ülésén határozatot hozott az idén megtermelhető árualap nagyságáról, annak vállalaton- kénti elosztásáról, valamint a külpiaci értékesítés egyes kérdéseiről. Egy panaszos levél nyomában Intézkedett a húskombinát A digitális berendezések javításához ma már nélkülözhetetlenek a modern mérőműszerek Fotó: Veress Erzsi Madáreleség-export Új termelői-külkereskedelmi társulás Oda lett a Gelka leánysága De már senki sem bánja
