Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

1988. március 22„ kedd o IZmiUKTiW Grósz Károly munkatalálkozója egyetemi, főiskolai rektorokkal (Folytatás az 1. oldalról) véleményüket a felsőoktatás megújítását célzó program­ról, ajánlották hasznosításra javaslataikat, tapasztalatai­kat. Grósz Károly vitaösszefog­lalójában hangsúlyozta: a találkozó is kifejezte, hogy lassan kialakul a nemzeti egység hazánkban atekintet- ben, hogy a világban vég­bemenő minőségi megújulás az egész magyar társadalom­tól új szellemiséget, maga­tartást, tetteket követel meg. Ez a nemzeti léptékű, egyre terebélyesedő felismerés ma a politikai helyzet egyik legizgalmasabb, s ugyanak­kor a jövő szempontjából az egyik legmegnyugtatóbb je­lensége. Ha országunk tal­pon akar maradni, fejlődni akar — márpedig akar —, akkor fel kell zárkózni eh­hez a minőségi fordulathoz, s mindent el kell követnie, hogy belső és külső lehető­ségeit maximálisan kihasz­nálja a szinten maradás ér­dekében. Ennek az egyik legfontosabb eszköze a szel­lemi tudás, az ismeret, az a szellemiség, amely felhal­mozódott az országban. Sok múlik azon — hangsúlyozta —, hogy a szellemi munka becsülete, azí oktatás, a tu­domány hol helyezkedik el az ország életében. Éppen ezért vissza kell adni a tu­dás rangját, tekintélyét. Nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is, hogy a felnövekvő nemze­dék hisz-e abban, hogy ké­pes saját sorsát formálni, alakítani, befolyásolni, mert a jövőt csak több tudással, szorgalommal, munkával le­het tovább alakítani. A miniszterelnök végül ki­jelentette: bár tapasztalható az országban pesszimizmus, kiábrándultság, félelem a jö­vőtől, ugyanakkor azonban kibontakozik a cselekvési készség, a tenniakarás. A dolgozók döntő többsége nem a rendszer ellen, ha­nem a rendszerért, egy szebb jövőért kíván ezután is dol­gozni. MOPRJOL-konferencia A MAPRJAL, azaz az orosz nyelvet tanító tanárok szövetségének Békés megyei tagozata tegnap konferenciát rendezett a Békéscsabai Bel­városi Általános Iskolában. A mintegy hetven résztvevőt a megyei tagozat vezetője. dr. Bukovinszky Istvánná köszöntötte, ismertetve a gazdag programot, majd a pedagógiai társaság megyei tagozatának titkára, dr. Kin­cses László mondott rövid megnyitó beszédet, ecsetelve az idegen nyelv tudásának jelentőségét, s az oktatás gondjait. Az első előadó, dr. Éva Erzsébet, a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskola tanára a nyelvtanítás szerepéről szólt a kommunikáció-központú nyelvoktatásban. Előadása Ferenczy Gyula nagy remé­nyekre jogosító orosz nyelv- tankönyvének metodikai elő­nyeit elemezte, amelyet a főiskolán készített videofil­mekkel támasztott alá. Az idegen nyelv oktatásának sarkalatos pontjaként hang­súlyozta, hogy a nyelvokta­tás során a saját gondolat kifejezésének a képességét kell kifejleszteni, mégpedig a gyakorlás és az alkalma­zás elválaszthatatlan egysé­gében. A résztvevők nagy érdek­lődéssel hallgatták A. L. Grebenyev, a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Háza igaz­gatóhelyettesének előadását „A kommunikáció irányai az orosz nyelv oktatásában” című előadását, majd M. Ja. Popov munkatárs színes, mai témájú előadását az ifjú­ságról és a peresztrojkáról. A konferencia a nyelvok­tató programok a Commo­dore—64-es számítógépen cí­mű előadással zárult, amely­ben dr. Vadász György, az EURO-TEC nyelvoktató kisszövetkezet programjait ajánlotta a hatékonyabb nyelvoktatás érdekében. (bse) Galéria a békéscsabai tanítóképzőben Talán emlékeznek még né- hányan arra a cikkre, amely Musztafa Szuliménné ötlete címmel a közelmúltban je­lent meg a Népújságban. Ebben egy orosházi iskola­galéria megszületéséről szá­moltunk be, mint a vizuális és esztétikai nevelés egyik új fórumáról, lehetőségéről. Ma. kedden délután 3 óra­kor a békéscsabai tanító­képzőben is hasonló tárlatot nyitnak. Görgényi Tamás főiskolai adjunktus, a rajz­tanszék egyik pedagógus­képzőművésze mondja: — Félévente két alkalom­mal szeretnénk cserélni a kiállítást. Célunk az, hogy miinél változatosabb techni­kával dolgozó művészeti ágakat mutassunk be az itt tanuló diákoknak, javítva ezzel a megye szűkös kiállí­tási lehetőségeit ;s. Terveink szerint a megyei alkotók megismertetésén túl más fő­iskolák pedagógus képzőmű­vészeinek is fórumot kívá­nunk biztosítani. S mivel hallgatóink pedagógusnak készülnek, nem árt, ha már a főiskolai évek alatt megis­merkednek a gyermeki fan­tázia és kézügyesség produk­tumaival is: ezt a célt szol­gálja, hogy évente legalább egy alkalommal különféle technikával készülő gyer­mekmunkákat is láthatnak tanárjelöltjeink a kiállítások sorában. — Többször utalt a válto­zatos technikára. Mondana néhány konkrét példát a tervek alapján? — Erre példa rögtön az első kiállítás is, hiszen Szappanos István, a Kecs­keméti Óvónő- és Tanító­képző Főiskola docense a festészet és a grafika köréi­ből hoz műveket, én pedig a szobraim közül mutatok be néhányat. De ezt a tech­nikai változatosságot a to­vábbiakban is fontosnak tartjuk. A gyerekkiállítésok tervezésénél például szóba jött a zánkai nemzetközi gyermekrajz-kiállítás és a szolnoki dr. Münnich Ferenc Általános Iskola linómetsző szakkörének bemutatása is. — Gondoltak-e arra, hogy a főiskola hallgatói esetleg saját munkáikat is viszont­láthassák a tanszék folyo­sóin. — Természetesen, alkotó diákjaink számára szintén lehetőséget szeretnénk adni a bemutatkozásra, sőt, más főiskolák hallgatóinak mun­káit is szívesen látjuk. Ná­lunk az iskola fiatalsága mi­att azonban még egy kis „érési időre” van szükség, hogy ez a gyakorlatban is megvalósítható legyen ... M. M. Megemlékezések március 21-e alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) a tisztelet, megemlékezés vi­rágait. Március 18-án ugyan­csak koszorúzás! ünnepség volt Gyulaváriban is, ahol a '19-esek terén álló tanács­köztársasági emlékműnél a városrész párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői, a Lenin Tsz KISZ-esei, és a Gyulaváriban élő iskolások emlékeztek meg a Tanács- köztársaságról. Veteránok Gyulán, a Vöröskatona szobránál lékeztek arról, hogy 31 esz­tendővel ezelőtt ezen a na­pon bontott zászlót a KISZ. Hétfőn úttörő-művészeti szemlét rendeztek az általá­nos iskolások részére, ahol tíz csapat mérte össze tudá­sát. Három arany, egy ezüst, és hat bronz minősítés szü­letett. Orosháza középiskolá­jában pedig sportversenye­ket rendeztek. KISZ — fogadalomtévők A március 21-i ünnepséggel‘egybekötve tartották, il­letve tartják meg az új KISZ-tagok fogadalomtételét Orosháza középfokú tanintézeteiben. Az elmúlt hét végén a Táncsics Mihály iGimnázium és Ipari Szakközépiskolában .közel negyven első osztályos tanuló mondta Mojsza József után a fogadalom szöve­gét. A városi KISZ-bizottság titkára 1848, 11919 márciu­sára, a KISZ 1957-es zászlóbontására emlékeztette a fia­talokat. Arról beszélt, hogy a forradalmi mozgalmak, gondolatok mit jelentenek a ma ifjúsága számára, mennyiben érvényesek korunk \problémáinak megoldá­sára. A 612. Számú Birkás Imre Ipari Szakmunkásképző In­tézetben százhuszonhárman tettek tegrtap délelőtt foga­dalmat. Itt szintén Mojsza József köszöntötte a fiatalo­kat, majd átnyújtotta az iskolai KISZ-bizottságnak a KISZ KB Kiváló KlSZ-szervezete zászlaját. Ezt követő­en megkoszorúzták az iskola névadójának mellszobrát, majd a Huba utcai munkásotthonba i— itt a szakmun­kástanulók önképző köre tevékenykedett hajdanán «— látogattak el a tanulók. A mai napon a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szak- középiskola 97 első osztályos tanulójából huszonnyolcat avatnak KISZ-taggá, akik egy — Ságvári Endre nevét viselő — alapszervezetet fognak alakítani. Nagyon szi­gorú ifeltételeket szabtak az liskolában ahhoz, hogy va­laki beléphessen a szövetségbe, ezért vannak ilyen ke­vesen. (Aki tag kívánt lenni, annak jlegalább 3-as tanul­mányi átlagot kellett produkálnia, valamelyik diákkör­ben, vagy szakkörben kell /dolgoznia és megkövetelik tő­le a rendszeres sportolást is.) A Schönherz Zoltán ne­vét viselő iskolai KlSZ-szervezet szintén megkapja ma a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezete zászlaját. Az ünnep­ség a két névadó forradalmár 1— Ságvári Endre és Schönherz Zoltán — életútjának méltatásával és a ma­gyar forradalmi ifjúsági mozgalmakról való. megemlé­kezéssel zárul. Orosháza Orosházán, a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 69. évfordulóján az ál­talános iskolák rajai, a KISZ- alapszervezetek képviselői a munkásmozgalmi emlékhe­lyeken koszorúkat helyeztek el. A város minden közép­iskolájában egyúttal megem­Kitüntetési ünnepségek A Magyar ' Kommunista Ifjúsági Szövetség 31 évvel ezelőtt, 1957. március 21-én bontott zászlót. Azóta erre a napra a KISZ-esek és az úttörők úgy is megemlékez­nek, hogy március 21-én ju­talmazzák, tüntetik ki a leg­jobb, legeredményesebb kol­lektíváikat, szervezeteket, il­letve KISZ-tagokat, vagy azokat, akik tevékenységük­kel az ifjúsági szövetség munkáját segítik. A megyei KISZ-bizottság kitüntetési ünnepségét tegnap a KISZ Békéscsabai Politikai Képzé­si Központjában rendezték meg. Az elnökségben a me­gyénket irányító politikai, társadalmi és tömegszerve- zeték vezetői foglaltak he­lyet, a széksorokban pedig azok, akik valamiben az át­lagosnál többet nyújtottak. Ünnepi beszédet Somi Mag­dolna, a megyei KISZ-bi- zottsóig tagja mondott. Ezután kitüntetéseket adott át Szabó Béla, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára, Varga Sándor, a me­gyei úttörőelnökség elnöke és Tanai Ferenc, a Mészöv el­nöke. A KISZ Központi Bizott­sága Vörös 'Vándorzászló ki­tüntetésében részesült az Üvegipari Művek Orosházi Üveggyárának KlSZ-bizott- sága, a Szarvasi Óvónőkép­ző Intézet KlSZ-bizottsága, a muronyi Hidasháti Állami Gazdaság KISZ-bizottsága, a Békéscsabai Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázi­um KISZ-bizottsága. Kiváló KISZ-szervezet Zászlót kapott a megyei ÁÉV KISZ-bizottsága és a Körös Sütő- és Édesipari Vállalat Marosán György- alapszervezete. A KISZ Központi Bizott­ságának Ifjúsági Érdemérem kitüntetését hárman vehet­ték át: Megyik András, a Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója; dr. Bálint János, a Pándy Kálmán Gyulai Megyei Kórház-Rendelőinté­zet osztályvezető főorvosa és dr. Albel Andor, a megyei pártbizottság munkatársa. A KISZ Békés Megyei Bi­zottságának KISZ Érdemér­mét öten, a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést kilencen, az Aranykoszorús KISZ-jel- vényt pedig öten kapták meg. KISZ KB dicsérő okle­velet ketten vehettek át. A KISZ megyei termelési moz­galmát a Gyulai Húskombi­nát KISZ-bizottsága nyerte, a komplex betakarítási ver­senyt Magony Péter, Sellei Zsigmond, Kovács Gábor (Lökösháza) és Herczegh Ist­ván. A legjobb áfész-KISZ- szervezet a békéscsabai lett. A Magyar Űttörők Or­szágos Szövetségének Gyer­mekekért Érdemérem ki­tüntetését Csepregi Frigyes- né, Fehér Istvánné, Sebők Jánosné és Somogyi István vehette át. Az országos ta­nács Űttörővezetői Érdem­érmét hatan kapták meg. A kitüntetetteknek Rév Tamás és Antoni Judit adott műsort. Ifjúságért Érdemérmesek A KISZ KB legmagasabb egyéni kitüntetését hárman érdemelték ki. Arra kértük őket, hogy eddigi munká­jukról mondjanak néhány szót. A sort dr. Albel Andor kezdte: — A megyei pártbizottság apparátusában az a felada­tom, hogy a KlSZ-mozgalom munkáját segítsem. Arra tö­rekszem, hogy beleéljem magam a mai tizen-, hu­szonévesek gondolkodásába és a mozgalmi munkájuk­hoz próbáljam megteremte­ni a feltételeket. Meggyőző­désem, hogy a mai KISZ- esek sem az atyáskodást várják el tőlünk, hanem azt a fajta segítséget, amely le­hetővé teszi az általuk ki­gondoltak megvalósítását. Együttműködésünknek, azt hiszem, kiugróan jó példája volt a „Jövőnk a tét” akció, amelyben az ifjúsági szövet­ség valóban érett, önálló gondolkodásról tett tanúbi­zonyságot. Ez most különö­sen fontos, amikor a párt KISZ-irányításában igyek­szünk az úgynevezett direk­tíváktól megszabadulni. * * * Dr. Bálint János: — 1975 óta vagyok a kór­ház pártszervezetének a tit­kára. Korábban a KISZ-ben is aktív munkát végeztem. Az egészségügyben dolgozó fiatalok gondjait magamé­nak érzem, úgy is, mint or­vos, úgy is, mint párttag. Fontosnak tartom, hogy a beilleszkedési gondokon túl, segíteni tudjunk a KISZ- szervezetnek is. Az ifjúsági mozgalmat nekem is köte­lességem segíteni, talán ez a kitüntetés annak szól, hogy pártszervezetünk a KISZ- szel szemben állított köve­telményeket a szokásosnál magasabbra emelte. Ered­ményeikben ez is visszatük­röződik. (Háromszor nyerték el a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját.) Ügy érzem, személy szerint nekem, a pártvezetőségnek és a K1SZ- szervezetünknek is erőt ad ez az elismerés a további munkánkhoz. * * * Megyik András: — Amikor megtudtam, hogy javasolnak egy ilyen magas kitüntetésre, akkor nagyon elcsodálkoztam, és feltettem magamnak a kér­dést: vajon mivel érdemel­tem ezt ki? Most, hogy meg­kaptam az Ifjúsági Érdemér­met, változatlanul úgy gon­dolom, hogy a munkahelye­men rajtam kívül még jó néhányon rászolgáltak vol­na. Nem érzem, hogy töb­bet tettem, mint ami egy gazdasági, politikai vezető­től elvárható lenne. Termé­szetesen én is voltam fiatal, s ezt igyekszem nem elfelej­teni, a mai körülmények kö­zött segíteni, a mai gondok megoldásában. Nem szere­tem a „bezzeg a mi időnk­ben!” kezdetű mondatokat, és a fiatalok egyéni vélemé­nyét sem akarom megmásí­tani, a gondolkozásukat gúzsba kötni. Életkori sajá­tosságuk, hogy sokszor a végletekben gondolkodnak, vagy felületesek. Nekünk, felnőtteknek a dolgok meg­közelítésében, az orientálás­ban kell segítenünk, hogy egyéniségüket ne veszítsék el. Az összeállítást készítették: Bundula Csaba, Csete Ilo­na, Lovász Sándor, Pénzes Ferenc. Fotók: Szőke sMargit, Veress lErzsi. Dr. Bálint János (balról) átveszi a kitüntetést Szabó Bélá­tól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents