Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

1988. március 18., péntek

o

molnáraBékéscsabán, a MÁV villamosmozdony-javító bázisán negyvennyolc óránként végzik el a közlekedésbiztonsági gépvizsgálatot a mozdonyokon. Ilyenkor „felfrissülnek”, fcnegtisztulnak a mozdonyok. A javító bázison feltűnő a tisztaság, s nemcsak azért, mert az előírásoknak megfelelő egészségügyi meszelést most kezdték el. Látszik, hogy az itt dolgozó szakemberek igényesek a környezetükre Fotó: Veress Erzsi

„Mindennapok kultúrája”

Nem tananyag, de nélkülözhetetlen az életben

Hogyan őrizhető meg testi-lelki egészségünk? Milyen legyen helyes napirendünk? öltözködés és divat kapcsolata, a korszerű táplálkozás és a kellő testmozgás jelentősége, vagy éppen a dohányzás, az alkohol, a kábítószer veszélyei — mind-mind ismerős téma: gyakran találkozunk velük, de a tények, a statisztikák mutatják, hogy sajnos nem eleget! Szexualitás, szerelem, családtervezés, terhesség, fogamzás- gátlás: nem csak a fiatal nőket foglalkoztató dolgok, hanem valamennyiünk ügye. A mindennapjainkkal szorosan összefonódó, életünket meghatározó témák, olyanok, amelyekben tájékozottnak kell lennie az embernek. Lakberendezés, háztartás, vásárlás, étkezés, terítés: „emancipált” családokban nem kizárólag a nő feladata, hanem az egész család közös ténykedésének — együttlétének! — eredménye. Vagy: ünneplési és ajándékozási szokásaink, s sorolhatnánk még tovább mindazt, amit talán így lehetne összefoglalni: magatartás- és környezetkultúra. Kultúra? Tudomány? Hol oktatják, és milyen könyvekből tanulható meg? Megtanít- ható-e egyáltalán? Nehéz lenne egyértelmű választ találni. Egy bizonyos: nem mindegy, milyen a magatartás- és környezetkultúránk, mert nem mindegy, hogy milyenek vagyunk.

A békéscsabai általános iskoláikban tanító pedagógusok gondoltak egyet, s összeállították a „Mindennapok kultúrája” című fakultáció- tervezetet az általános iskolák 7. osztályainak. A kísérlet 4 főbb témaköre a következő: környezetkultúra, mozgáskultúra, valamint testkultúra (higiénia és szépségápolás). A József Attila lakótelepi általános iskola már elkezdte a foglalkozásait a táplálkozáskultúrával kapcsolatban, a Belvárosi Általános Iskola is kezdi hamarosan, témájuk a testkultúra; s az 1. sz., valamint a Ger- lai Általános Iskolában is rövidesen nekilátnak a környezetkultúrához.

— Mi adta az ötletet egy ilyen kezdeményezéshez? — érdeklődtünk a fakultációkísérlet irányítójától, Galam- bosné Varjú Blankától.

— Látjuk, tapasztaljuk, hogy milyenek a mai gyerekek; hogy rengeteg ismeretre lenne szükségük, ami ugyan nem tananyag, de mégis égetően fontos nap mint nap, s elengedhetetlen a felnőtté válásukhoz. Tulajdonképpen két évre szóló anyagot tervezünk; ez most az első év a hetedikeseknek, s majd a következő, a második év témája lenne a magatartás- és beszédkultúra. A kollégák nagy lelkesedéssel vettek résizt az előkészületekben, s beszerkesztettük órakeretbe a különböző témákat.

A foglalkozások többségét videón is rögzítjük, 8-10 óra után majd többet látunk, módosíthatunk, s szeptembertől már kipróbált anyagot indíthat bármelyik iskola.

Egy-egy csoportban maximum 15 gyerek vehet részt, mivel a foglalkozások főleg gyakorlati jellegűek, tehát teríteni kell, főzni, s egyszerűen nem férnek hozzá többen. Nagyon az elején vagyunk még, de reméljük, velünk együtt a szülők és a gyerekek is örömmel csinálják, s fantáziát látnak benne. A programunkhoz — szakmailag és eszközök szempontjából — nagy segítséget nyújt a megyei művelődési központ.

Praktikus ismereteket igyekszünk adni a gyerekeknek, amelyeket egyébként sehol sem tanulhatnak. A polgári iskolákban még felkészítették a növendékeket arra, hogyan kell háztartást vezetni, viselkedni, de a későbbiek során ezek a „tantárgyak” kimaradtak az Oktatásból. Ezt szeretnénk most valamelyest pótolni.

* *

Igen, nagymamáink még megtanulták az iskolában, hogyan kell illedelmesen viselkedni, szépen hímezni. Korosztályom is főzött ezt- azt, tanulgatott varrni gyakorlati foglalkozáson az általános iskolában — dehát az nem volt az igazi. Ha jól meggondolom, mégiscsak a nagymamáktól tanultuk meg, hogy a tányér melyik oldalára való a kés, melyikre a villa, vagy azt, hogyan kell a gombot felvarrni. Hasznos ismereteket adni a gyerekeknek: ez a „nagy találmány” célja; talán kicsit a családi, szülői feladatokból is átvállal ezzel a fakultációval most az iskola. A nyereség mindenképp a gyerekeké lesz.

Niedzielsky Katalin

Egy panaszos ügy nyomában

Süldőátvétel problémákkal — Eleken

Az elmúlt hét közepén Elekről felhívott bennünket Ramasz István kistermelő. Felháborodottan közölte, hogy a helyi Lenin Termelő- szövetkezet nem vette át az általa felajánlott négy süldőt. Korábban pedig azt hirdették a szövetkezetben, hogy igyekeznek támogatni a kistermelőket. Ramasz István azt is nehezményezte, hogy kiesett egy munkanapja, emellett törtek a jószágok a szállítás során. Rajta kívül még további két kistermelő hozott az átvételre sertéseket, az övékét is visz- szaküldte a tsz.

Az üggyel kapcsolatban felkerestük az Eleki Lenin Termelőszövetkezetet. Hótya

Péter állattenyésztési főága- zatvezető-helyettes a következő tájékoztatást adta:

— Termelőszövetkezetünk időszakonként a kistermelőktől is felvásárol hízóalapanyagot. Kapcsolatunk jó, a felvásárlást megelőzően egyeztetjük az árakat. Az említett napon mintegy ötven állat volt előjegyezve, hat kistermelő részéről. Ezzel szemben a felvásárlás helyszínére csak három kistermelő szállította ki az állatait, mivel a többi szabadon értékesítette azokat. Ramasz István átvételre felajánlott négy süldője továbbtartásra alkalmatlan volt. A felvásárlás nálunk a bizalom elve alapján történik, az állatokat csak a helyszíni átvételnél tekintjük meg. A másik két kistermelő állatát közül hét lett volna alkalmas továbbhizlalásra. A kistermelőkkel a helyszínen közöltük, hogy a felvásárolt hízóalapanyagot karanténba kell helyezni. Ezért a kevés állat miatt nem áll módunkban megvásárolni. A két kistermelő mindezt tudomásul vette, s tőlük a helyszínen elnézést kértünk. A tsz a jövőben is szeretne hízóalapanyagot felvásárolni a kereslet-kínálat árviszonyainak megfelelően a kistermelőktől, és továbbra is erősíteni fogjuk ilyen irányú kapcsolatainkat.

V. L.

Békéscsaba, Kner Nyomda

Munkahelyi művelődés

— Két irodám van, és három íróasztalom — fogad mosolyogva Szalontai Mária, a békéscsabai Kner Nyomda oktatási és közművelődési előadója, mikor irodájában felkeresve a vállalatuk kulturális életéről érdeklődöm.

— Persze, ez csak átmenetileg van így, remélem, hamarosan új emberek kerülnek a megüresedett helyekre, és akkor ismét több lesz az időm a közművelődési ügyekre.

A telefon ötpercenként cseng, kopogtatnak az ajtón, könyvkötészetre pályázók érkeznek, ízlésesen elkészített bordó huzatú dobozokkal. . . Le se lehetne tagadni, hogy itt pezseg az élet. Az előadó mindenkivel kedves, türelmes, látszik, hogy szeretik a munkatársai.

— A szervezés már csak ilyen — mentegetőzik. — Van, hogy néha hiába dolgozik az ember, de aztán egy-egy sikeres dolog új erőt ad. Ma például nem sikerült a Neo- ton-koncertre jegyet szereznem, pedig harmincra kaptam ígéretet. Most aztán ismét megkereshetem a megrendelő munkatársaimat azzal, hogy nincs jegy. Biztos rosszul esik majd nekik, hiszen számítanak rá, és a sportcsarnok számára ők is jelentős társadalmi munkát végeztek.

— Említette, hogy azért vannak sikerek is.

— Természetesen, és azokból van a több. Először talán a KISZ-szel való nagyon jó kapcsolatunkat említeném. Én magam is bizottsági tag vagyok, de ott bárkire, bármilyen szervezésben számíthatok. A három tavasz ünnepének idején szokta a KISZ és a közművelődési bizottság megrendezni az úgynevezett KISZ-napot, amelyen a könyvkötő tanulók és a harminc éven aluli szakmunkások nyújthatják be könyvkötészeti remekeiket. Most éppen ezeknek a pályamunkáknak a begyűjtése folyik — mutat az asztalon lévő munkákra. — Van egy jól működő klubunk, s ha nem túl nagy létszámú rendezvényről van szó, itt szoktuk megtartani.

— Elsősorban a fiatalok igénylik a programokat?

— Ezt nem mondanám. Van néhány közönségszervező kollégám, akik kifejezetten a középkorosztályt képviselik és mozgósítják. Igaz ugyan, hogy a brigád mozgalom

— ahol szintén vegyes az életkori megoszlás — nem kifejezetten virágzik nálunk, de nélkülük például nagyon nehéz lenne összehozni azt az évi 14-15 kiállítást, ami lassan már hagyomány a vállalatunknál. Egy-egy kiállítás fölött ugyanis egy-egy brigád vállal védnökséget. A kiállítás megnyitására pedig rendszerint neves embereket hívunk meg. A közelmúltban például Balázs-Piri Balázs, a Ludas Matyi munkatársa volt' itt a karikatúratárlatunkon.

— Folyik-e átképzés, vagy szakképzés munkahelyükön?

— Jelenleg két tanfolyamunk van. Egy ív- és lánghegesztő, és egy mélynyomó gépmesteri tanfolyam. Az utóbbi elvégzésével szakmunkás-bizonyítványt is szerezhetnek a résztvevők.

Bár a közművelődési előadó mindenben nagyon szerényen fogalmaz, az eredmények, s az irodájában zajló dinamikus forgalom önmagukért beszélnek . . . _ .

F

orradalmi dalok fesztiválja

Nyereséges a lökösházi telephely

Jó befektetésnek bizonyult az a hárommillió forint, amelyet 1983-ban a Göngyöleggyártó és -forgalmazó Szövetkezeti Vállalat lökösházi telepének felújítására költöttek. A termelés hatékonyságának növelését a gépesítés tette lehetővé, s ugyanakkor korszerűbbek lettek a dolgozók munkahelyi körülményei is. A kilenc gyáregységből álló vállalat nyereséggel zárt, és a legjobb eredményt a békéscsabai, valamint a lökösházi üzemrész érte eh Ez utóbbinak a vezetője Sferle Mi- hályné, aki több mint 12 éve irányítja itt a termelést. Kezdetben 60-70 ember foglalkozott ládakészítéssel, ma már viszont mindössze 18- an vannak a telephelyen. A betanított gépi szegezők darabbérben dolgoznak; és sok függ attól, kiknek milyen a kézügyessége. A nők átlagosan 4000-4300 forintot tudnak megkeresni havonta, míg a férfiak 6 ezret.

Naponta hat köbméter nyárfából, illetve fenyőből készült, méretre szabott ládaelem érkezik ide a dombegyházi tsz-ből, amely bérmunkában dolgozik. Az anyagot egyébként a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól szerzik be. A napi termelési érték mintegy 40 ezer forint a lökösházi telephelyen.

—y —n

BÉRKLUBOK. Békés megye nyolc gazdálkodó egysége pályázta meg a bérklubtagságot. Amennyiben sikerül teljesíteniük a pályázat hat feltételét — melyek közül a 30 napon belüli fizető- képesség, valamint a támogatás nélküli működés okozza talán a legtöbb fejtörést — a teljesítménnyel arányosan, központi megkötések nélkül emelhetik a dolgozók bérét. A nyolc pályázó közül hét ipari szövetkezet, és egyelőre két pályázat elfogadása kérdéses az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal részéről.

ÜJ KOMBÁJNOK. A hibridkukorica-ágazat fejlesztése fontos feladat a Hidasháti Á. G.-ban. Két amerikai, nagy teljesítményű New Idea típusú hibridkukorica- csőtörő kombájn dolgozik ez év őszétől a gazdaság 2600 hektáros kukoricatábláin. A kombájnokat lízingben, vagyis bérben üzemeltetik a hidashátiak. A lízingelő cég az Ágker Kft., és egy nyugat-európai bank. A csőtörő kombájn csuhával együtt töri a vetőmagnak valót. Előnye, hogy az értékes mag sérülésmentesen és lényegesen kevesebb szemveszteséggel kerül feldolgozásra ezzel a kíméletes betakarítással. Egyébként a kombájnok vásárlásával egyidejűleg 14 millió forintért előfosztó üzemet is építenek az idén a gazdaságban.

A Gyulai Vízművek ÉRTESÍTI kedves ügyfeleit,

hogy az előfizetésben lévő

62-392 és 61-340

kapcsolási számok megváltoztak.

Az új hívási szám: 62-388, 62-032.

Évtizedes hagyományaink közé tartozik, hogy március

15-én középiskoláink kórusai hangversenyt adnak. Most a tanítóképző főiskola aulájában lépett fel 10 középiskolai női kar és 2 középiskolai vegyes kar. Jó alkalom, hogy az iskolai karének eredményeit láttassuk, hallassuk s magunk is újra telítődjünk a további munkához. A műsorszerkesztés nem tartalmaz megkötöttséget, szigorú előírásokat, így aztán a karvezető szabadon fantáziálhat a kórusirodalom egészében. Dr. Farnas József, a KISZ megyei titkára megnyitója után a békés Szegedi Kis István gimnázium vegyes kara, Sebestyénné Farkas Ilona vezetésével az évszázados Nyár-kánonnal nyitott, őket követte az orosházi Táncsics Mihály gimnázium vegyes kara Mosolygó Miklós vezetésével. A kórust az egységes, szép tónus jellemezte, jó volt hallgatni madrigáléneküket. A fesztivál régi szereplője a szeghalmi Péter András gimnázium női kara Imre Mária vezényletétével. Műsoruk mindig gondosan tetvezett, jól énekelhető, hatásos. Rendelkeznek saját, jó képességű zongorakísérővel, akire bizton lehet számítani. Talán még a szeghalmiaknál is régebbi szereplő a gyulai Erkel Ferenc gimnázium női kara Belez- nad Györgyné vezetésével. A szép számú együttes legfőbb erénye a hangzás szépsége. Csillogó, fényes hangzás mellett a Bartók-mű játékossága, az Üszküdara humora — Csonka Barna pompás kíséretévé! — a nap egyik legjobb pontja volt. A szarvasi óvónőképző intézet női kara Bliznákné Dudás Júlia vezetésével, évek óta magas színvonalon nyújt kórusélményt. Valamennyi műsorszámuk sikere mellett

kiemelkedő volt Karai: Es- téli nótázása, Molnár Kornélia virtuóz zongora kísérete mellett. A békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi szakközépiskola szintén a rendszeres fellépők között foglal helyet. Létszáma egészséges hangerőt képvisel, s ez szabja meg műsorválasztásukat. Molnár Kornélia zongorakísérete itt is remekelt Karai: Kecske- keméti toborzójában. A békési Szegedi Kis István gimnázium női kara fuvolával színezte műsorpalettáját, az Apollo himnusz és a Kodály: Pásztortáncban. Külön köszönet Ibert: A kis zebu számért. Karvezető: Sebestyénné Farkas Ilona.

Új jelentkezőként üdvözölhettük a sarkadi Ady Endre gimnáziumot. Bemutatkozásuk a mozgalom vonzóerejét mutatja. Máskor is szívesen hallgatjuk őket Nagy Edit vezetésével. Ismét a békési vegyes kar lépett pódiumra, hogy magyar szerzőkben bővelkedő műsorát — Karai, Szeghy, T illái, és Járdányi — bemutassa. A csokor bevezetője egy Palestrina motetta volt. A vegyes kar női- és férfiszólamainak aránya kellemes hangzást eredményezett. Végül a békéscsabai Bartók Béla zeneművészeti szakiskola női kara lépett színpadra, hogy Rázga József vezetésével bemutassa Bartók, Bárdos, Karai, Huszár szerzők magas színvonalú műsorát. A hangzás kiegyenlítettsége, a szólamok tisztasága, a világos, érthető szövegmondás nagy erénye az együttesnek. Méltán arattak közönségsikert. A kórusok száma nem csökkent, emelkedett. A színvonal tartja magát, a műsorpolitika rangos. Ügy tűnik: középiskoláinkban erősödik a kórusmozgalom.

Dr. Sárhelyi Jenő