Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
NÉPÚJSÁG 1988. március 16., szerda Mohácsy Mátyás emlékére Tiszteletadás és virágok a márciusi hazafiaknak A magyar kertészet úttörőjének nevezték a békéscsabai Mohácsy Mátyást, ‘ aki többek között az agrártudományi egyetem rektoraként évekig irányította a kutató- és pedagógiai munkát. A Gyulai Kertészeti Szakközépiskola névadójául választotta és születésének 107. évfordulóján reá emlékezve március 14—15-én, az iskola „ Mohácsy- di ákcsapatot” szervezett. Hétfő reggel a tanulókat, meghívott vendégeket dr. Daka István igazgató köszöntötte, majd Martincsek Sándor hallgató emlékezett meg Mohácsy életútjáról, munkásságáról. Az iskola előcsarnokában lévő emléktábla megkoszorúzása után megkezdődött a szakmai tanácskozás. A Békéscsabai Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke, dr. Wábel János és szakmérnöke, Bagyinka Tamás, valamint dr. Hamaz Norbert, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet igazgatóhelyettese tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. A helyi Munkácsy Tsz- ben gyakorlati bemutatót rendeztek, ahol az Agroker Vállalat gazdaboltja kertészeti kisgépeket, növényvédő szereket, szakkönyveket is árusított. A délutáni órákban a tanulók szakmai vetélkedőn bizonyíthatták rátermettségüket. Ezt követően megkoszorúzták a névadó békéscsabai szobrát. A fórumon a diákok kérdéseire Albel Andor, a párt megyei bizottságának munkatársa beszélt időszerű témákról, és végül táncest zárta a napot. Tegnap, kedden a Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola és Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző Iskola diákjai részt vettek a városi március 15-i koszorúzás! ünnepségen a Petőfi szobornál, majd a délutáni órákban zenei és sportvetélkedőn mérhették össze tudásukat. Hatósági ellenőrzés az Élővíz-csatornán A Körösvidéki V ízügyi Igazgatóság helyszíni bejárással és vízmintavételezéssel tartott vízügyi felügyeleti ellenőrzést az Élővíz-csatorna belterületi szakaszain Gyulán, Békéscsabán és Békésen. A szemle az Élővíz-csatornába vezetett belterületi szenny- és csapadékvizek ellenőrzését szolgálta. Részt vettek a helyszíni szemlén a városi tanácsok műszaki osztályainak, a HNF városi bizottságainak, a víz- és csatornaműveknek, a köjálnak a képviselői, valamint a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság illetékes osztályai. A Gyula belterületén tartott felügyeleti szemlén a bizottság 22 helyen tárt fel eddig nem nyilvántartott lakossági szennyvízbevezetést. Ezek felszámolására szólította fel a bizottság a városi ■tanácsot. Békéscsaba belterületén az ipari vízhasználókkal egyeztetett időpontban, március 8-án történt meg a kis víz melletti ellenőrzés. A szemle részvevői egyértelműen megállapították, hogy Békéscsabán jelentősen javult a helyzet, mivel a belterületen szennyvíz közvetlen bevezetést a vizsgálat nem tárt fel. Békéscsaba belterületén problémát jelentett továbbra is a még mindig nem megfelelő vízminőségű nádas lecsapoló rendszer, ahol az Élővíz-csatornába vezetéshez megfelelő mennyiségű hígítóvíz biztosítása mellett most is egy osztályértéket romlott a vízminőség. A békéscsabai strandfürdőnél még további vizsgálatokat szükséges végezni, mert jelenleg is több szabálytalanul bevezetett túlfo-' lyót és medence-leürítőt találtak. Rendkívül elhanyagolt és rendezetlen a strandfürdő épületének környéke, igen sok hulladékot talált a bizottság. Még mindig nincs megoldva a strand vegyianyag raktárának helyzete. Elszomorító képet mutat az alsókörgáti zsilip környéke, ahol a lakosság még mipdig hulladéklerakó helynek használja a medret és környékét is, a tiltó tábla ellenére. Békés város belterületén a felülvizsgálatot előre láthatóan májusban fogja megtartani a bizottság. A kis víz melletti szemléken látható volt, hogy az Élővíz-csatorna medre az 1972—80. években végrehajtott kotrások óta jelentősen feliszapolódott, még azokon a szakaszokon is, ahol 1980- ban úszókotrós módszerrel történt a meder kitakarítása. Remélhető, hogy a rendszeres szemlék eredményeként elkezdődött hatósági intézkedések is javítják az Élővíz-csatorna vízminőségét. Nyilvános tervpályázat az áj Nemzeti Színház helyének kiválasztására Az új Nemzeti Színház helyének kiválasztására nyilvános tervpályázat kiírásáról állapodott meg kedden a budapesti városházán Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke. Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár és Szinetár Miklós, az új Nemzeti Színház felépítésének és szervezésének kormánybiztosa. A pályázat kiírására bíráló bizottságot alakítottak, elnöki tisztével Stadinger Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesét bízták meg, társelnöke Stark Antal, valamint Petrovai László építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes lett. A bíráló bizottság gondoskodik a tervpályázat megszervezéséről és elbírálásáról, amelynek eredményéről a Minisztertanácsot még az idén tájékoztatni kívánják. N Magyar Vöröskereszt közleménye A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó tárcaközi bizottság a Magyar Vöröskeresztet kérte fel az ideiglenesen letelepülni szándékozó külföldiek önkéntes társadalmi támogatásának szervezésére. A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága a pénzbeli támogatás céljára 508-11468-0 számú külön OTP-siámlát ^nyitott, és kéri az adakozásra kész embereket, közösségeket: az általuk lehetségesnek tartott önkéntes felajánlásokkal támogassák a segélyakciót. Kérik, hogy a nem pénzbeli felajánlásokat levélben vagy telefonon jelezzék a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának (1051 Budapest, Arany János utca 31.,1 telefon: 313-950). Gyulán, .a Petőfi téren a szokásosnál is több résztvevője volt a megemlékezésnek Gyula Nemzeti ünnepünkről a megemlékezést ezúttal is a Petőfi-szobornál tartották meg a fürdővárosban. Maga az ünnepség 10 órakor kezdődött, de már 8 óra 20 perckor hálastaféta indult a költő szobrától Békéscsabára a Kossuth térre. Maga az ünnepség több szempontból igazodott a hagyományokhoz. A Himnusz után az ünnepi beszéd következett, amelyet ezúttal Bódi Katalin, a városi KISZ-bi- zottság politikai munkatársa tartott. Ezt követően Törzsök Attila eleki pedagógus szerkesztésében, irányításával az eleki énekkar, az eleki magyar általános iskola énekkarosai, illetve az Erkel Gimnázium tanulói adtak ünnepi műsort. A jelenlevőknek — mintegy másfél- kétszer annyian jöttek el a Petőfi térre, mint az elmúlt években — egyöntetűen elnyerte tetszését az emlékező oratórium, a zömében „gyermekművészek” valóban kitettek magukért. A Pető- fi-szobor talapzatánál a városi pártbizottság, a városi tanács, illetve intézmények, a társadalmi és tö- megiszervezetek vezetői, képviselői koszorút helyeztek el, majd legvégül a Szózatot hallhattuk. A „Petőfitől Kossuthig” váltóverseny résztvevői Gyuláról a Petőfi-szobortól indultak. A két város iskolai tanulóinak futóversenyén, amelyet első alkalommal rendeztek, de hagyománnyá szeretnének tenni, tizennyolc csapat diákjai vettek részt. A Békéscsabai 3. Számú Általános Iskola és a gyulai Erkel Gimnázium és Szakközépiskola rendezték a futóversenyt. A Gyula— Békéscsaba távot a diákok ötvenegy perc alatt futották végig és 800 méterenként váltották egymást. A lelkes diákseregben a középiskolás fiúk közül elsők lettek a gyulai Erkel Gimnázium, másodikok a békéscsabai Tevan Andor Szakközépiskola diákjai. A lányok közül ugyancsak az erkelesek lettek az elsők, Imásodikok a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola tanulói. Az általános iskolás fiúversényzők közül a gyulai hármas számú iskola tanulója lett az első, második a békéscsabai József Attila Általános Iskola diákja. A lányok közül ez az iskola érte el az első helyezést és a 3. számú gyulai a második helyen végzett. A váltófutás korábbi szakaszain futókat autóbusz szállította a végső célhoz, ahol díjkiosztó ünnepségre került sor. mint az országos ügyekbeni jártasságot elsajátíthassák; szóval, hogy szellemi táplálékot nyerhessenek, s hiányokat folytonos magánkép- zás által utánpótolhassák” — idézet az alapszabályzatból. E kör tagjaira emlékezték Orosháza város lakói, amikor a Hazafias Népfront városi honismereti munkabizottságának kezdeményezésére felavatták az emléktábláit. Szarvas A szarvasi diákok méltó módon ünnepelték meg a nevezetes évfordulót. Délelőtt fél 9-kor a 3. sz. iskola előtti Petőfi szobornál gyűltek össze a város kisdiákjai, ahol az ünnepségnek otthont adó intézmény tanulói adtak műsort. Délelőtt 10 órakor került sor a városi megemlékezésre, a szakorvosi rendelőintézet falán elhelyezett Petőfi emléktábla előtt. Az ünnepi beszédet Vaskor Pál, a Hazafias Népfront helyi vezetője mondta, aki hangsúlyozta, hogy az 1848—49-es forradalom és szabadságharc szellemének vállalása egyben a jelen időszak problémáinak őszinte vállalását is jelenti. A beszéd után a társadalmi szervezetek, valamint az iskolák képviselői megkoszorúzták az emléktáblát.' Szarvas diáksága ezen a napon szinte egységesen viselte az ismert szimbólumot, a kokárdát, az idősebb korosztályokba tartozók közül viszont elég kevés embert tudtam megkérdezni az utcákon, hogy mit jelent számukra ez a kis piros-fe- hér-zöld szalag. — Fiatal korom óta szívesen olvasok 1848—49. történetéről — mondta Tóth István nyugdíjas. ‘— Mindig megragad ennek az időszaknak a szabadság iránti önzetlen vágya. Valahányszor közeledik májci- us 15-e, számvetést készítek, és mindig rádöbbenek, hogy még elég isok mindennel adósok vagyunk a márciusi ifjaknak. Ez a kokárda nemcsak jelképe egy lelmúlt, hősies időszaknak, hanem egy kicsit intelem is. Viseljük szívünkön hazánkat, ahogyan ők akkor tették. — Ez a forradalom vér- telenül kezdődött — mondta Deme Zoltánná. — És céljait ennek szemmel tartásával szerette volna elérni. Az akkori diákság követelései, az egyetemes érvényű emberi vágynak adtak hangot. A központi rendezvények után több helyen újabb elfoglaltságok várták a fiatalokat. Az úttörőházban mintegy 140 pajtás szórakozhatott a meghívott előadók műsorán. A mezőgazdasági főiskola, az óvónőképző intézettél közösen három kilométeres „szabadsága futást” szervezett a város fiataljai számára. Mezőberényben, a Petőfi-emlékoszlopnál Jt Orosházi pillanatkép madártávlatból Orosháza Március 15. méltó ünneplésére Orosháza szinte minden lakója készült, igaz meggyőződéssel, emelkedett szívvel. Reggel — tavaszi verőfényben — rikkancsok kurjongatva toborozták a város lakóiit, árulták a Március 15-e címmel megjelent újságot. A Kossuth-szobor előtti téren a városi fúvósok térzenével szórakoztatták az egybegyűlteket. Pontosan tíz órakor megkondul- tak a harangok. Két nemzetőrnek öltözött lovas nemzetiszínű zászlókkal érkezett Kossuth Lajos szobrához. A Himnusz felcsendülő akkordjaira felvonták a lobogókat, majd történelmi, irodalmi összeállítással idézték fel március idusának eseményeit a középiskolák korhű ruhákba öltözött fiataljai. Nagy nemzeti ünnepünk, 1848. március 15-e 140. évfordulójának méltó megünnepléseként öt-hat- ezer ember jött el a megemlékezésre. A látványos műsort követően a résztvevők megkoszorúzták a Kossuth-szob- rot. A délelőtt folyamán emléktáblát avattak a Thököly utcában az Orosházi Függetlenségi és 48-as Politikai Párt Olvasókörének tiszteletére. 120 évvel ezelőtt, 1868-ban alakult a törpebirtokosokból, jobb helyzetben élő földmunkásokból álló 48-as kör, azzal a céllal, hogy „ ... az egylet tagjai nemzetiség, vallás és rangkülönbség nélkül minél gyakrabban összejöhessenek, a kölcsönös eszmecsere és barátságos társalgás, továbbá a hírlapoknak olvasása által szellemi életüket pezsgésben tarthassák, érzelmüket, felfogásukat így élesítvén, úgy a társadalmi, Mezöberény Mezőberényben több helyszínen is megemlékeztek március 15-ről. A helyi KISZ és a Hazafias Népfront szervezésében a művelődési központ melletti Petőfi-szo- bornál rendeztek koszorúzá- si ünnepséfget. Ezt követően a Körös-parti Petőfi-emlékoszlopnál az óvodások adtak rövid műsort az oda elza- rándokolóknak. (Ezen a helyen volt a régi rév, amelyen a költő 1848. július 18-án elhagyta a szeretett Alföldet, hogy átkelvén a folyón, és csatlakozzék Bem tábornok erdélyi seregéhez.) Békés Békésen, a városi tanács előtt tartották meg nemzeti ünnepünk tiszteletére a koszorúzással egybekötött emlékműsort. Innen a város három középiskolájának tanulói azonnal a Fehér Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kollégiumába siettek, ahol az immár 5. alkalommal kiírt Városi Diáknapon vettek részt. Az iskola vezetői érdekes versenyekkel, játékokkal tették próbára a Gubis Adrienn, 5. osztályos tanuló az osztálytársaival gyalog tette meg a 6-7 kilométeres utat. — Mit ünnepelünk ma? — kérdezem a szép szőke kislányt. — Hát — zavarában alig mer megszólalni —, azt, hogy Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti Dalt. — Más nem is történt azon a 140 évvel ezelőtti napon? — De ... A szegények fellázadtak a gazdagok ellen. Azt akarták, hogy mindenki szabadon éljen. Egy-két év múlva ez a kislány is biztos megtanulja majd történelem órán, hogy mi is történt akkor valójában. diákok szellemi és fizikai képességeit. Rendeztek foci-, kézilabda-, pingpongmecs- cseket, vetélkedtek a fiatalok a sakk-, a számítógép- asztalok mellett, és a kismotor, illetve kerékpáros ügyességi versenybe is bárki benevezhetett. A fiúk még az erejüket is felmérhették azon, hogy ki tud nagyobb farönköt felemelni, messzebbre elhajítani. A legérdekesebbnek azonban a főzőverseny ígérkezett, ahol egy hagyományos békési parasztétel elkészítése volt a feladat. Az összeállítást készítették: Bede Zsóka, Bundula Csaba, Csete Ilona, Lovász Sándor, Marik Mihály. Fotók: Fazekas Ferenc, Gál Edit, Szőke Margit, Veress Erzsi