Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
1988. március 2., szerda o Nyugati mintára Kereskedőház Békéscsabán Kereskedőház létrehozását tervezi a Békés Megyei Tanács és a Magyar Gazdasági Kamara, illetve annak dél-alföldi bizottsága. Az első — 36 résztvevős — megbeszélés hétfőn délután volt, a megyei Kiszöv épületében. Az elképzelések szerint a külkereskedelemmel is foglalkozó kereskedőház részvénytársasági formában működne. Az alapítók — a tanács, a kamara, egyes vállalatok, szövetkezetek és bankok — tőkéjüket adják a vállalkozáshoz. A kereskedőház a kereskedelem mellett foglalkozna termeltetéssel, termelési rendszerek kidolgozásával, és más egyébbel is. Azt, hogy pontosan milyen tevékenységi kör lenne a legcélszerűbb, most dolgozzák ki. A kereskedőház Rt. terveit az Ipargazdasági Kutató Intézet készíti el ez év szeptemberéig. Azonban ennél hamarabb, körülbelül nyár közepére készen lesz egy előtanulmány, mely alapján többet tudhatunk meg a születendő kereskedőházról. Hazánkban csak az utóbbi néhány esztendőben kezd terjedni ez a vállalkozási forma. A kereskedőházak Japánban és Nyugat-Európában igen elterjedtek. Ezek Magyarországon is hasznosítható előnyeit, tapasztalatait kívánják meghonosítani nálunk. A kereskedőház kiváló kereteket teremt az eddiginél gyorsabb, hatékonyabb ágazatok közti tőkemozgásra. —szí— Nádor Rt. A Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint 32 KITE taggazdaság február végén 122 millió forintos alaptőkével megalakította az exportáru alapot termelő részvény- társaságot. A tőketársítás az 1875. évi Kereskedelmi Törvény alapján jött létre. A vállalkozás célja, hogy a kizárólag készpénztőkével induló társaság az élelmiszer-alapanyag vagyis a zöldségtermelés hatékonyságát és minőségét javítsa. A társított pénztőkét a termelés azon szakaszainak korszerűsítésére fordítják, amelyek eddig hátrányosan befolyásolták a különböző zöldségfélék termelésének minőségét és meny- nyiségét. Ez a termelés kezdeti szakasza, vagyis a palántanevelés és az ültetés, valamint a befejező szakasza, a betakarítás és a feldolgozás közötti időszak. A termesztés beruházásai — japán ültetőgépek, korszerű konténerek, előhűtő tárolók — nem specifikus beruházások, így lehetőség van arra, hogy az iparszerű zöldség- termesztés mindenkor rugalmasan alkalmazkodjon a bel- és külpiaci igényekhez. A törzstőke 50 százaléka az alapító három tagé, a másik 50 százaléka a részvényes szövetkezeteké. Első évben néhány száz hektáron valósul meg a beruházás, de az elkövetkezendő öt évben ezer hektáros nagyságrendben tervezi a részvénytársaság az iparszerű zöldségtermesztés megvalósítását. R. G. adózni (is) tudni kell! „Nekünk Szent Atyám nagy erőt ád, hogy nem tudjuk pontosan, mit akarunk. A szándékok mélységes bizonytalanságából bámulatos manőverezési szabadság születik.” A. Becket A rádió hétfő esti „Támadó” című műsora az új adórendszer eddigi tapasztalataival foglalkozott, megszólaltatva a PM, az APEH és az ÁBMH vezető szakértői mellett néhány adóalanyt is. Az egyik nyilatkozóban felismerni „véltük — s nem tévedtünk — Zsíros Géza békéscsabai vállalkozót, a Kertészeti és Növényvédelmi Szolgáltató Gmk (alapvetően árufuvarozással és mezőgazdasági bérmunkával foglalkozó) vezetőjét. A szolgáltatás terén a megye egyik legnagyobb gmk-ja ez; termelési értéke 1987-ben meghaladta a 20 millió forintot. — Mennyi adót fizetnek ezután? — A társadalombiztosítási járulék és az adó 3 millió 340 ezer forint volt. Az el- lenértékadó, ami szintén a mi munkánk révén folyt be az államkasszába, 3 millió 740 ezer forint, a kettő együtt több, mint hétmillió forint. Viszont az új adórendszerben a TB-járulé- kunk és az adó 5 millió 116 ezer forint lenne, az ellen- értékadó változatlan. Tehát összesen 8 millió 858 ezer forintot fizetnénk be az idén, ha nem „kombinálunk”. De kombináltunk: a 29 gmk-tag közül 20 kiváltotta a főállású iparengedélyt, és kiegészítő tevékenységként megmaradt gmk-tagnak. Ez a lépés önmagában 4 millió 764 ezer forinttal csökkenti • az államkasszába fizetendő ö szeget. Az APEH elnöke az említett rádióműsorban ezt a manővert nem ügyeskedésnek, hanem ügyes, körültekintő vállalkozói döntésnek minősítette, mondván: adózni tudni kell! Nem bűn, ha valaki él a jogszabály adta lehetőséggel. A fenti Becket- idézetet tehát nem véletlenül választotta mottójául Zsíros Géza. No, de nézzük, hogy jön létre ez a többmilliós „megtakarítás”. — A partnerek ellenérték- adója egymillió forintra csökken, hiszen a kisiparosok szolgáltatásai után ezt nem kell fizetniük. A TB-já- rulék a 20 melléktevékenységű tag és a gmk esetében 742 ezer forintra redukálódik, egymillió 557 ezerről. A vállalkozói adó egymillió 650 ezer forint lenne, ha a régi keretek közt működnénk, így azonban a 100 ezer forintos adóalap-kedvezmény nemcsak a gmk- nak„ hanem a 20 kisiparosnak is jár, külön-külön. A Munka közben Fotó: Kovács Erzsébet gmk-nak mindent egybevetve egymillió 800 ezer forint megtakarítást jelent a jogi keret módosítása. Noha mindent ugyanúgy csináltak, mint eddig. S el kell ismerni, igen jól csinálják. A beruházott tőke és eszköz hatékonysága irigylésre méltó. Az álló- és forgóeszközök értéke mintegy 5 millió forint, ezzel hozzák létre az évi 20 milliós termelési értéket. A gmk-nak 22-féle tevékenységre van jogosítványa, tagjainak minimum 3, akad, akinek 6-7 szakmája van. Hatodik éve működik, kiterjedt kapcsolatokkal, szinte országszerte ismertek. Pedig soha egy fillért sem költöttek reklámra. — A munkánál nincs jobb reklám. Nálunk a befektetett eszközök hatékonysága az elsődleges, a jövedelem másodlagos. Itt minden gmk-tag szereti, élvezi, amit csinál. A „csapaton” belül egészséges versenyszellem alakult ki, amelyben mindenki megmutathatja, mire képes. Kétségtelen: jó menedzsere van ennek az igazi vállalkozókból álló csapatnak. És, hogy az államkassza általuk is szegényebb lesz pár millióval? Miért vetnénk ezt épp az ő szemükre? Aki a jogszabályok közt ilyen ügyesen eligazodik, megérdemli, amit nyer ezen . . . Szatmári Ilona A szabad árnak is van határa Puskás Ernő az ellenőrzésekről és arrél, hogy a hatóság következetes Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne kerülnének szóba az árak. Beszélünk róla üzleti tárgyalásokon, a boltban, baráti találkozókon. Az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó bevezetésével, a fogyasztói ártámogatások mérséklésével, megszüntetésével méginkább előtérbe került az áremelések hatása, hiszen most már egyértelmű, hogy az elkövetkezendő években nehezebben élünk. Jó néhány új jogszabály is életbe lépet ez év január elsejétől. Ugyanakkor az árszínvonal alakulásának folyamatos ellenőrzése, kézben tartása fontos társadalmi és gazdasági szükségszerűség. Erről kérdeztük Puskás Ernőt, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetőjét. Senki sem alkuszik — Mindenekelőtt arra lennék kíváncsi, hogy milyen a megyei árellenőrzési szervezet felépítése? — A jelenlegi felépítést a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1984-es határozata rögzíti. Ennek megfelelően az ipari osztályon alakult egy árhatósági csoport, amelynek joga van minden ágazatot ilyen szempontból irányítani, ellenőrizni. Ide tartoznak, a minisztériumi vállalatok kivételével, a megyében működő gazdálkodó szervezetek! és az egészség- ügyi, a művelődési és a sportintézmények. Ugyanakkor irányítja az árellenőrzési hatáskörrel megbízott helyi tanácsok munkáját. A hét város, a két városi jogú nagyközség, valamint az öt közvetlen megyei irányítású nagyközség tanácsának szak- igazgatási szerve a polgári jogi társaságokat, az önálló gazdasági munkaközösségeket, a magánvállalkozókat és a szocialista szektor hálózati egységeit: a boltokat, felvevőhelyeket, szerződéses üzleteket ellenőrzik. Így összesen csaknem 13 ezer egységgel, személlyel vannak kapcsolatban. Hivatásszerűen nem sokan foglalkoznak árellenőrzéssel, hiszen a megyei árhatóságok tízen, a helyi tanácsoknál 11 -en vannak, az utóbbiaknál húszán kapcsolt munkakörben látják el feladatukat. Munkájukat azonban az SZMT-vel kialakult jó együttműködés eredményeként társadalmi ellenőri hálózat is segíti. — Gondolom, 1987-ben is akadt bőven tennivalójuk. Kérem, szóljon a legfontosabb vizsgálatokról, a tapasztalatokról és a tanulságokról. — A megyei árhatósági csoport tavaly a gazdálkodó szervezeteknél 112 vizsgálatot tartott. Ellenőriztük többek között a vállalatok, szövetkezetek piaci magatartását, a verseny kibontakozását gátló tényezőket, a szerződéses fegyelmet. Természetesen szigorúan felléptünk az indokolatlan áremelésekkel szemben, vizsgáltuk a tisztességtelen árra vonatkozó előírások megtartását. A tapasztalatok azt mutatják: nagyon sok tényező fékezi a verseny kibontakozását. A vállalatok nem eléggé kezdeményezőek, elnézőek a szerződéses fegyelem megsértőivel szemben, nem kötbéreznek, nincs áralku. At. is elgondolkoztató, hogy a megyei gazdálkodó szervezetek nagy része kis, illetve közepes nagyságú, főleg a feldolgozóiparban tevékenykedik. Emiatt gyakran kiszolgáltatottak a monopolhelyzetben lévő alapanyag-szállítókkal szemben. Már nynlcvan százalék... — Milyen a vállalatok, szövetkezetek úgynevezett árfegyelme? — Általában javult az utóbbi években, de tavaly például több súlyos szabály- sértést tártak fel a csoport munkatársai. Az ellenőrzött nyolc gazdálkodó szervezetnél 1,7 millió forint tisztes-% ségtelen árbevételt vontunk el. Ezenkívül 32 esetben javasoltunk szabálysértési, fegyelmi eljárást és prémiumcsökkentést a vétkes dolgozókkal szemben. Itt említem meg, hogy a helyi árhatósá- gok az elmúlt esztendőben 2934 vizsgálatot tartottak az egyéni vállalkozóknál és az állami, szövetkezeti szektor egységeiben, üzleteiben. Ennek alapján 322 ezer forinttal kellett a vevőket kártalanítani, 147 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást, 104 személyt pedig figyelmeztettek. Hozzáteszem: a szabálysértési hatóságok 285 ezer forint pénzbírságot szabtak ki. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy nem javult a magán- vállalkozók árkialakítási, alkalmazási gyakorlata. A szabad ár alkalmazásának a lehetőségét összetévesztik a „szabadosság” fogalmával. — Sok embert érdekel, hogy milyen jelenleg a hatósági és a szabad árforma aránya? A hatósági árakon belül válto- zott-e január elsejével a rögzített, illetve a maximált árforma? — Az adóreformmal összefüggő változások következtében jelentősen szűkült a hatósági árak részaránya, és nőtt a szabad árak köre. Ez azt jelenti: korábban a termékek 40 százaléka hatósági, 60 százaléka szabad árformába tartozott, ez az arány most 20, illetve 80 százalék. így szabad árformába kerültek többek között egyes élelmiszerek, élvezeti cikkek, tartós fogyasztási cikkek, faáruk, építőanyagok. Az alapvető élelmiszerek, mint a tej, a cukor, a kenyér, az étolaj fogyasztói ára hatóságilag maximált árformába tartozik. Tehát a lefelé való áreltérítés megengedett. Bejelentési kötelezettség — Az árváltozások január elsejétől érvényesek, az árindexeket közzétették. De meddig lesznek érvényben ezek az úgynevezett induló árak, és vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség minden gazdálkodó szervezetre és magánvállalkozóra? — Az árváltozások alapvető szabályait, előírásait, a fogyasztási cikkekre vonatkozó szabályokat minisztertanácsi, illetve belkereskedelmi miniszteri rendelet szabályozza. Ezek egyik fontos és alapvető kitétele, hogy a gazdálkodó szervezetek az 1987. december 31-e előtti utolsó értékesítésnél jogszerűen érvényesített termelői áraikat a kormányrendelet mellékletében közzétett mértékben kötelesek megváltoztatni. A fogyasztói árak tekintetében viszont a hatósági árjegyzékben foglalt 1988. január 1-jei árak alkalmazása kötelező. Ilyen árjegyzéket adtak ki az élelmiszerekre, az építőanyagokra, háztartási vegyi árukra. — Igen ám, de vannak olyan termékek is szép számmal, amelyek nem szerepelnek ebben az árjegyzékben. Ilyenkor »ni a teendő? — Valóban. Az ilyen termékek induló fogyasztói árát a rendeletben előírt árindexek alkalmazásával kellett megállapítani. Ez a szabály egyformán vonatkozik minden kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatra, szövetkezetre, magán- vállalkozóra, függetlenül attól, hogy melyik ágazatba tartozik, és milyen üzemeltetési formában működik. A minisztertanácsi rendelet azt is előírja: az új termékek árának az emelését a termelői és a fogyasztói árak tekintetében a gazdálkodó szervezetek ez év március 31-ig kötelesek előzetesen az Országos Árhivatalnak, illetve az ágazati árhatóságnak bejelenteni. Ez a kötelezettség azonban nem vonatkozik a kisvállalatokra, kisszövetkezetekre és a magánvállalkozókra. Helytelen árindexek — Tehát itt lényegében különbséget tesz a jogszabály az állami és a magánszféra között. Talán ezzel van összefüggésben, hogy egyes ruhaneműk az állami, szövetkezeti boltban olcsóbbak, mint ;a magánkereskedőknél? — Igen. Véleményem szerint, itt abból indultak ki a jogszabályalkotók, hogy ezek a szervezetek működnek a leggazdaságosabban, a legjobb piaci körülmények között, és versenyt is tudnak teremteni. Az árakat alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg. Az eltérő árak egyeztetésénél azonban vizsgálni szükséges a körülményeket. Ha egy-egy termék ugyanolyan minőségű alapanyagból készül, azonos a mérettűrése, a tartóssága, a kikészítés módja, a csomagolása és ráadásul nem is divatosabb a másiknál, semmi sem indokolja, hogy drágább legyen bármelyik szektorban. Ha ez mégis előfordul, tisztességtelen ár alkalmazása miatt indítunk eljárást. — Ilyen körülméhyek között előtérbe kerül az árellenőrzés. Milyen tapasztalataik vannak ebben az évben, és mit terveznek? — Árhatóságunk ez év első negyedében csaknem 90 gazdálkodó szervezetnél vizsgálódik. Az eddigi tapasztalatok szerint' a vállalatok nagy része igyekezett jól megoldani a munkát. A végrehajtásba azonban sok hiba csúszott. Előfordult, hogy egyes gazdálkodó szervezetek tavaly elmulasztották áremelési szándékukat bejelenteni, így az idei induló áraik már jóval magasabbak voltak a kelleténél. Ez a tendencia ebben az évben is folytatódott. Ugyanakkor helytelen árindexeket alkalmaztak, néhány nagykereskedelmi vállalat az előírt árközlési kötelezettségének késedelmesen, hiányosan tett eleget, ez hátráltatta a kiskereskedelem munkáját. Azt is észrevettük, hogy április elseje után komoly ármozgásra számíthatunk. Ezért fontos feladatunknak tartjuk az indokolatlan áremelések, a tisztességtelen ár érvényesítésének megakadályozását, a büntetések következetes alkalmazását — mondotta befejezésül Puskás Ernő. Seres Sándor
