Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

NÉPÚJSÁG 1988. március 14., hétfő flz Egészségvédelmi Tanács pályázata Az Országos Egészségvédelmi Tanács pályázatot hirdet az egészségvédelmi alap pénzeszközeinek elnyerésére. A pályázat célja az egészségmegőrzés társadalmi programjá­hoz kapcsolódó újszerű és modellértékű — elsősorban he­lyi — kezdeményezések és akciók ösztönzése; az egészsé­ges életmód feltételeit javító új termékek fejlesztése; az egészségmegőrzésre irányuló felvilágosító, reklám- és propagandatevékenység, a program megvalósítását segítő kísérletek és kutatások, valamint az öntevékeny, önsegítő közösségek, klubok, egyesületek támogatása. A pályázaton részt vehetnek mindazon jogi személyek, továbbá a nem jogi személyiségű közösségek, gazdálkodó és költségvetési szervek, egyesületek, klubok, baráti körök, egyházi közösségek, stb., amelyek a felsorolt célok meg­valósítását szolgáló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenység feltételeinek kialakítását tervezik. Az egészségvédelmi alap pénzeszközeit elsősorban a hely­ben meglevő források kiegészítésére lehet felhasználni, az elbírálásnál 1988 1989-ben előnyben részesülnek azon ön­tevékeny társadalmi (kis közösségek, önsegítő egyesületek) kezdeményezések, melyek a dohányzás, alkohol- és kábí­tószer-fogyasztás, illetve az egyéb kockázati tényezők megelőzését szolgálják. Az alapból folyósítható támogatások formái a követke­zők: vissza nem térítendő egyszeri támogatás, legfeljebb 3 éves időtartamra folyósítható — vissza nem térítendő — évi rendszeres támogatás, kamatmentes kölcsön részben vagy egészben történő visszafizetési kötelezettséggel, leg­feljebb 5 évre szólóan, valamint az egészségmegőrzési program céljait szolgáló fejlesztések esetében kamatté­rítés. A pályázatnak tartalmaznia kell: a tervezett vagy foly­tatott, illetőleg fejleszteni kívánt tevékenység szakmai le­írását, céljait, eddigi és megcélzott eredményeit; a mun­kában részt vevő szakemberek képesítésére vonatkozó ada­tokat; a tevékenység részletes tervezett költségvetését, a dologi és személyi kiadásokat bontásban, feltüntetve a helyben rendelkezésre álló pénzeszközöket is, valamint az alap- vagy visszatérítendő támogatás igényének feltünteté­sét, illetőleg vegyes pályázat esetében az arány megjelö­lését. A pályázathoz az ADATLAPOT a Békés Megyei Egész­ségvédelmi Tanács titkárától lehet igényelni. (Dr. Szűts Istvánné, Békéscsaba, József A. u. 4. C—229. szoba, tele­fon: 21-833 239-es mellék.) A pályázatok odaítéléséről az Országos Egészségvédelmi Tanács Titkársága július I. után értesíti az érdekelteket. Szegeden marad az echokardiográf Ha valaki még nem hal­lotta volna a híradásokból: társadalmi összefogás ered­ményeként sikerült megvá­sárolni a japán Toshiba cég páratlan hasznosságú orvosi berendezését, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem 2. Sz. Belgyógyászati Klinikája szá­mára. Az echokardiográfot eredetileg kipróbálásra hoz­ták Szegedre. A készülék fő­leg a szívbillentyű- és szív­izomproblémák felderítésé­ben használható jó ered­ménnyel. Az egészségügy forrásaiból lehetetlennek látszott] a be­rendezés árát, a 7 millió fo­rintot előteremteni. Sponzor kerestetett — és érkezett is időben a társadalmi segít­ség: 9,5 millió forint jött össze. Elsősorban Csongrád megyéből érkeztek a hozzá­járulások; a Mészöv egyma­ga 3,5 millióval szállt be. Jóleső érzéssel hallottuk a klinika igazgatójától, dr. Csanádi Miklós professzor­tól, hogy Békés megyéből is több helyről érkezett hozzá­járulás. Az Orosházi Állami Gazdaság és a Kondorosi Takarékszövetkezet például 100-100 ezer forintot küldött. Az egészhez képest szinte elenyésző, de önmagában, saját lehetőségeiket tekintve óriási érték az a 14 ezer fo­rint, amit a csorvási általá­nos iskolától kaptak. Az echokardiográf a kel­lemetlen és hosszadalmas szívkatéterezés helyett egy gyors és fájdalommentes, precíz vizsgálatot tesz lehe­tővé; immár naponta a ko­rábbi négy helyett 25-30 be­teget tudnak diagnosztizálni. A 7 millión felül befolyt ösz- szegből külön csecsemő- és gyermekkamerát is tudnak .venni, tehát minden korosz­tály vizsgálata lehetővé vá­lik. A 2. sz. klinika a szegedi kardiológiai centrum része, tehát a dél-alföldi megyék — köztük Békés — ellátása is a feladatkörébe tartozik. p. a. Rugdalózó Meghökkentő árcédulák . És mögötte ott van a gyerek Hetek óta dúl a vihar a csecsemő- és gyermekruhák, illetve -lábbelik körül. Az indulatokat a január elsejé­vel végrehajtott átárazás és a kirakatokban megjelenő meghökkentő árcédulák vál­tották ki. Aligha véletlenül. A borsos fogyasztói árak ne­héz helyzetbe hozták az amúgy is szűk pénztárcával rendelkező kisgyermekes családokat. Köztudott, hogy a fiatalok lakáshoz jutásá­nak esélyei az elmúlt évek­ben tovább romlottak. A kétgyerekes családok egy családtagra jutó jövedelme a gyermektelenekének 62 százaléka, három gyerek esetén pedig ez a pénz csu­pán fele annyi. Az állandó­an ismétlődő áremelések a gyermeknevelés költségeit 15 százalékkal növelik. Miért? Az elmúlt évben az álta­lános forgalmi adóról szóló viták idején a közvélemény nagy része egyetértett az­zal, hogy szüntessük meg azokat az indokolatlan tá­mogatásokat, amelyek se­gítségével évtizedekig a ter­melés költségeihez képest mesterségesen alacsonyan tartottuk a fogyasztói ára­kat. A tapasztalatok ugyan­is azt mutatták, éppen a gyerekholmik esetében, hogy a szociálpolitikai támogatá­soknak ez a formája elavult, nem az arra leginkább rá­szorulókat segíti. Ugyanak­kor az is világossá vált: a maximált árak nem ösztön­zik ezeknek a cikkeknek a gyártását, esetenként a vesz­teséges termelés érdektelen­ségbe torkollott. Ezért a gyártóknak jól jött az álla­mi támogatás. Ezeket a cik­keket nem terhelte forgal­mi adó, a maximált áras termékek esetében évente mintegy 2,5 milliárd forin­tos fogyasztói árkiegészítést kaptak. A vita nem mai keletű. Az ipar szakemberei évekig azzal érveltek, hogy a vi­szonylag alacsony árak mi­att a gyermekholmikat nem csak gyerekeknek veszik. A kamaszméretű öltönyt vagy cipőt a kisebb termetű fel­nőtt is megvásárolja. A még ennél is olcsóbb csecsemő­ruházati cikkek egy része a környező országokba kerül. A gyermekbútorokat nem mindig gyerekszobában he­lyezik el, hanem a víkend- házak berendezését gazda­gítja. Ezek a példák egyér­telműen azt sugallták: a csecsemő- és gyermekruhák adómentességét és ártámo­gatását meg kell szüntetni. A szakszervezet viszont azt hangsúlyozta, hogy nem vi­tatják a termelői érdekelt­ség megteremtésének a szükségességét, de ennek az útja nem lehet a fogyasztói árak emelése. Hacsak ... ha­csak teljes és minden érde­kelt család nagyobb kiadá­sát igazságosan ellensúlyozó, vásárlóértékét hosszabb tá­von megőrző kompenzálásra nem talál megoldást az ál­lami szociálpolitika. Mennyi? Mint tudjuk, erre jelen­leg nem futja. Érezték ezt már az emberek tavaly év vége felé, amikor az árin­dexek megjelentek, hiszen soha nem tapasztalt felvá­sárlási láz indult meg az or­szágban. A megnövekedett igényeket a hazai ipar kép­telen volt kielégíteni. A hi­ány enyhítésére mintegy 700 ezer csecsemőruházati ■ ter­méket hoztunk be külföld­ről. Ez a kényszerű import azonban jóval drágább a hazai termékeknél. A gali­bát az okozta többek kö­zött, hogy az év végi átára­zások során a készlet nagy része ilyen méregdrága cik­kekből állt, amelyet a mi­nőség sem indokolt. Ugyan­akkor a hazai eredetű cse­csemőholmik fogyasztói ára is majdnem megduplázódott. így találkozhattunk a bol­tokban Jugoszláviából impor­tált rugdalózóval, amely az átárazás után 712 forintba került. Furcsa ellentmondásokra bukkantam például' a szak- szervezeti társadalmi ellen­őrök jelentésében. A csecse­mőinget a szeghalmi áfész gyerekruházati boltjában ta­valy novemberben 48 forin­tért kínálták, az idén ja­nuárban 100 forintra emel­ték. Ugyanilyen ingecske az orosházi szövetkezet csorvá­si iparcikk-áruházában 26,40, illetve 55 forintba került. Még furcsább a gyerekcipők esete. Itt az árindexváltozás 150-től 220 százalékos, a mé­rettől függően. Holott az ál­lami dotáció 39-81 százalé­kos volt. Tehát a gyerekláb­belik sokkal drágábbak let­tek annál, mintha csupán a dotációt vonták volna el. Ez azért vanv mert koráb­ban a nagykereskedelmi, most viszont a termelői ár­ra épül az árkalkuláció. Pontosabban: minden érin­tett cég külön adózik, s ez összességében, valamint a 25 százalékos értékforgalmi adót a fogyasztónak kell megfizetnie. Ugyanakkor a Vajon mikor növi ki a gye­rek?- Kovács Erzsébet felvétele felnőttcipőle olcsóbbak let­tek. Eddig a kis Lábú nők vásároltak lánykacipőt, most a lánykáknak vesznek ol­csóbb női lábbelit. A fiúk is alig várják, hogy 40-es lábuk legyen, hiszen akkor olcsóbb felnőttcipőben fe­szíthetnek. Hogyan? Szintén felkavarta a ke­délyeket a kamasz-, bakfis- ruházati termékek január el­sejével kialakított új ára, amelyek nem egy esetben drágábbak lettek a hasonló méretű felnöttcikkeknél. Eh­hez tudni kell: a kamasz- és a bakfisárukat nem ter­helte forgalmi adó, a cipők fogyasztói árkiegészítést kaptak, míg a felnőttruháza­ti cikkeket 22 százalékos forgaLmi adó terhelte. A ter­melői árak azonban csaknem azonosak voltak. Logikus, hogy ez nem vezethetett fo­gyasztói áraránytalanságok­hoz. Mégis erről van szó. Hogyan? Ügy, hogy egyes kereskedelmi vállalatok él­ve a kereslet és a szabályok adta lehetőségekkel az irányhaszonkulcsból nagyobb árrés alkalmazásával a ter­mékek fogyasztói árát a ter­melői árhoz képest maga­sabbra, majdnem a felnőtt­ruhák forgalmi adót is ma­gában foglaló árszintjére emelték. így az állami prefe­rencia a kereskedelem ered­ményét növelte. Ez a magatartás az utób­bi években suba alatt ma­radt, legfeljebb a szakembe­rek beszéltek róla. A január elsejei átárazáskor viszont napvilágra került. A ka­masz-, bakfisruházati termé­keket a korábbi nullaszáza­lékos forgalmi adóval szem­ben most 25 százalékos ilyen adó terheli. így ezeknek aiz áruknak a fogyasztói ára, a termelői és a kereskedelmi árrés csökkenése ellenére, nőtt. A felemás helyzetet jelzi, hogy például a far- mednadrágok, a cipők, a zoknik drágábbak lettek a hasonló felnőttcikkek fo­gyasztói áránál. Közben a fonákságot ér­zékelve megjelent a Keres­kedelmi Minisztérium körle­vele, amelyben felszólították a vállalatokat és szövet­kezeteket, hogy vizsgálják meg: előfordulnak-e náluk ilyen aránytalanságok. Ha igen, akkor csökkentsék a 'gyerekruhák árát. De miből? — kérdezik a kereskedők. Ugyanis az árarányosítást saját nyereségük terhére kellene megvalósítani. Ezt viszont nem szívesen te­szik, inkább nem vásárol­nak ilyen termékeket. A kereskedelem egyébként is duplán veszít. Egyrészt sok pénzt elvisz az árarányosí­tás, másrészt a forgalom csökkenése veszteséghez ve­zet. Mások azzal érvelnek: az árarányok visszaállításá­val a kereskedelem a koráb­bi áreltérítésekből szárma­zó jövedelme egy részéről mond le, és nem valóságos veszteség éri. Ehhez hozzá­teszem: az sem kívánatos, hogy ezt a pénzt a felnőtt­ruházati cikkek árának eme­lésével próbálják megkeres­ni. Persze, kár lenne csak a kereskedelmet kárhoztatni. Éppen a Béköt igazgatója mondotta, hogy hiba volna egyszerre megvonni a csecse­mőholmikon levő 80 százalé­kos állami dotációt, s ugyan­akkor a lehető legmagasabb 25 százalékos forgalmi adót is felszámítani. Tarthatatlan, hogy egyes iparvállalatok nyerészkedni akarnak a gye­rekholmikon. Ügy vélem, hogy nagyon sok igazság van ebben a megállapítás­ban. Mert a gyermekruhát és -cipőt előállító cégek ed­dig változatlanul magas költségeket téríttettek meg maguknak az állami dotáció­val. Ezt a hamis költséget, megterhelve a 25 százalékos adókulccsal, a gyermekes családok zsebéből akarják kivenni. Abban sem vagyok biztos, hogy a gyerekruhá­zati cikkek drágulása mi­atti többletkiadást fedezi a családi pótlék gyermeken­kénti 400 forintos (a gyerek 3 éves koráig 500 forintos) emelése. A kormány most fontol­gatja a teendőket. Ez való­színűleg nem az általános forgalmi adó csökkenéséhez vezet, hanem keresik a módját annak, hogy a szo­ciális támogatásokat miként lehetne tovább növelni. Seres Sándor II potyóka Korbely Miska bácsi jókedvűen mesélte egy nyári es­te, hiszen már túl voltunk a II. világháborún, hogy a harmincas-negyvenes évek fordulóján vasútépítésnél dol­gozott. A tájat bozótosok tarkították, és mivel szűkében voltak az élelemnek, feltűnt neki, s a közvetlen társainak, hogy Kánya Berci, aki mindig ravaszkodott valamiben, a bográcsban pirított öreg tarhonya-, vagy lebbencsleves után a bakójából potyókát szedegetett elő és jóízűen rág­csálta, s a nyelvével lökdöste ki az ajka közt a magját. Bár nem valami isteni eledel, hiszen vadon nőtt szilva, de a hasat mégis töltötte, mert a tarhonyát, lebbencset be kellett osztaniuk, hogy minden napra jusson. — Bár szabad időnk, az éjszakán kívül nemigen volt — nézett rám közben Miska bácsi —, mert hajtanunk kellett magunkat, hogy keressünk valamicskét, mégis meglestük Kánya Bercit: ugyan melyik bozótban talált rá a potyó- kára? Aztán belegereblyézett a hajába és azt mondta, csak­hogy veszélyes volt bármit elvinni a bozótosokból, lévén a környék egy földesúr birtoka. S ha valakit rajtakaptak, hogy valamit elvisz a birtokról, megbüntették, a kárt le­vonták a béréből. Mert a tettet lopásnak minősítették. En­nélfogva lopakodva közelítették meg a potyókás cserjést. Majd körülnéztek, s hogy nem láttak embert a láthatá­ron, mind az öten addig rázták a gallyakat, amíg le nem hullott az utolsó potyóka is a vadon nőtt fácskáról. Aztán a tarisznyáikba kapkodták bele a bogyókat, hogy mihama­rább elillanjanak a bozótosból. S egyszer csak észrevet­ték, hogy kétrét közeledik Kánya Berci a cserjéhez és hirtelen lehasaltak, nehogy felfedezze őket. Miután be­bújt a cserjésbe, felnézett, melyik gallyat rázza is meg, mert módszeresen rázogatta őket, hogy minden bogyó le­hulljon, ne maradjon fönn egy szem sem, mert akkor többször pakolhat a tarisznyájába. De hirtelen nagyot né­zett, mert az apró levelek közt nem tudott felfedezni bo­gyót. Aztán mégif megrázogatta a gallyakat, hátha csak az esthomályban nem látja jól. Miska bácsi most elnevette magát, hogy akkor a két te­nyerét összefogva, gömb alakban az ajkához emelte, s belekiáltott, ami iúgy hangzott, mintha valahonnan mesz- sziről egy üldöző hang szólna: „Hé! Mit csinálsz te ott!?” Erre Berci úgy nekilódult, mintha puskacsőből lőtték volna ki, mert felvillant benne, ha most elkapják, akkor sokat fizethet, mivel ráfogják, hogy ő hordta el az egész ter­mést, pedig a többit más lopta el, hiszen az előző napon, estefelé még ott sorjázott a potyóka azokon a gallyakon, amelyekről nem rázta le addig. Majd hirtelen hátrafor­dult, mert nagy hahota csapódott utána. S akkor meglát­ta, hogy öt társa a hasát fogja, s úgy kacag. Ő pedig az öklét rázva fenyegette meg őket, akik odaszóltak neki, menjen csak közelebb a bozóthoz, mert hagytak annyi potyókát lehullva, hogy ő is megrakhatja a tarisznyáját. És csak annyi történt, hogy most nem egyedül majszolja maid a pirított tarhonya-, vagy lebbencsleves után a bo­gyókat. Cserei Pál fl/ÓCteáil Építkezők, figyelem! Telepeinken még korlátozott mennyiségben befizethető márciusi, áprilisi művi kiszolgálással A HÖTAKARÉKOS MÁTRA GÁZBETON FALAZÓBLOKK ÉS VÁLASZFAL. A falazóblokk mérete: 600x300x250 mm. ÁFA-val növelt művi ár: I. o. 75,50 Ft. A válaszfal mérete: 600x100x250 mm. ÁFA-val növelt művi ár: I. o. 26,40 Ft. Lehetőséget biztosítunk osztályos termékek befizetésére is. VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT.

Next

/
Thumbnails
Contents