Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
NÉPÚJSÁG 1988. március 14., hétfő flz Egészségvédelmi Tanács pályázata Az Országos Egészségvédelmi Tanács pályázatot hirdet az egészségvédelmi alap pénzeszközeinek elnyerésére. A pályázat célja az egészségmegőrzés társadalmi programjához kapcsolódó újszerű és modellértékű — elsősorban helyi — kezdeményezések és akciók ösztönzése; az egészséges életmód feltételeit javító új termékek fejlesztése; az egészségmegőrzésre irányuló felvilágosító, reklám- és propagandatevékenység, a program megvalósítását segítő kísérletek és kutatások, valamint az öntevékeny, önsegítő közösségek, klubok, egyesületek támogatása. A pályázaton részt vehetnek mindazon jogi személyek, továbbá a nem jogi személyiségű közösségek, gazdálkodó és költségvetési szervek, egyesületek, klubok, baráti körök, egyházi közösségek, stb., amelyek a felsorolt célok megvalósítását szolgáló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenység feltételeinek kialakítását tervezik. Az egészségvédelmi alap pénzeszközeit elsősorban a helyben meglevő források kiegészítésére lehet felhasználni, az elbírálásnál 1988 1989-ben előnyben részesülnek azon öntevékeny társadalmi (kis közösségek, önsegítő egyesületek) kezdeményezések, melyek a dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, illetve az egyéb kockázati tényezők megelőzését szolgálják. Az alapból folyósítható támogatások formái a következők: vissza nem térítendő egyszeri támogatás, legfeljebb 3 éves időtartamra folyósítható — vissza nem térítendő — évi rendszeres támogatás, kamatmentes kölcsön részben vagy egészben történő visszafizetési kötelezettséggel, legfeljebb 5 évre szólóan, valamint az egészségmegőrzési program céljait szolgáló fejlesztések esetében kamattérítés. A pályázatnak tartalmaznia kell: a tervezett vagy folytatott, illetőleg fejleszteni kívánt tevékenység szakmai leírását, céljait, eddigi és megcélzott eredményeit; a munkában részt vevő szakemberek képesítésére vonatkozó adatokat; a tevékenység részletes tervezett költségvetését, a dologi és személyi kiadásokat bontásban, feltüntetve a helyben rendelkezésre álló pénzeszközöket is, valamint az alap- vagy visszatérítendő támogatás igényének feltüntetését, illetőleg vegyes pályázat esetében az arány megjelölését. A pályázathoz az ADATLAPOT a Békés Megyei Egészségvédelmi Tanács titkárától lehet igényelni. (Dr. Szűts Istvánné, Békéscsaba, József A. u. 4. C—229. szoba, telefon: 21-833 239-es mellék.) A pályázatok odaítéléséről az Országos Egészségvédelmi Tanács Titkársága július I. után értesíti az érdekelteket. Szegeden marad az echokardiográf Ha valaki még nem hallotta volna a híradásokból: társadalmi összefogás eredményeként sikerült megvásárolni a japán Toshiba cég páratlan hasznosságú orvosi berendezését, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem 2. Sz. Belgyógyászati Klinikája számára. Az echokardiográfot eredetileg kipróbálásra hozták Szegedre. A készülék főleg a szívbillentyű- és szívizomproblémák felderítésében használható jó eredménnyel. Az egészségügy forrásaiból lehetetlennek látszott] a berendezés árát, a 7 millió forintot előteremteni. Sponzor kerestetett — és érkezett is időben a társadalmi segítség: 9,5 millió forint jött össze. Elsősorban Csongrád megyéből érkeztek a hozzájárulások; a Mészöv egymaga 3,5 millióval szállt be. Jóleső érzéssel hallottuk a klinika igazgatójától, dr. Csanádi Miklós professzortól, hogy Békés megyéből is több helyről érkezett hozzájárulás. Az Orosházi Állami Gazdaság és a Kondorosi Takarékszövetkezet például 100-100 ezer forintot küldött. Az egészhez képest szinte elenyésző, de önmagában, saját lehetőségeiket tekintve óriási érték az a 14 ezer forint, amit a csorvási általános iskolától kaptak. Az echokardiográf a kellemetlen és hosszadalmas szívkatéterezés helyett egy gyors és fájdalommentes, precíz vizsgálatot tesz lehetővé; immár naponta a korábbi négy helyett 25-30 beteget tudnak diagnosztizálni. A 7 millión felül befolyt ösz- szegből külön csecsemő- és gyermekkamerát is tudnak .venni, tehát minden korosztály vizsgálata lehetővé válik. A 2. sz. klinika a szegedi kardiológiai centrum része, tehát a dél-alföldi megyék — köztük Békés — ellátása is a feladatkörébe tartozik. p. a. Rugdalózó Meghökkentő árcédulák . És mögötte ott van a gyerek Hetek óta dúl a vihar a csecsemő- és gyermekruhák, illetve -lábbelik körül. Az indulatokat a január elsejével végrehajtott átárazás és a kirakatokban megjelenő meghökkentő árcédulák váltották ki. Aligha véletlenül. A borsos fogyasztói árak nehéz helyzetbe hozták az amúgy is szűk pénztárcával rendelkező kisgyermekes családokat. Köztudott, hogy a fiatalok lakáshoz jutásának esélyei az elmúlt években tovább romlottak. A kétgyerekes családok egy családtagra jutó jövedelme a gyermektelenekének 62 százaléka, három gyerek esetén pedig ez a pénz csupán fele annyi. Az állandóan ismétlődő áremelések a gyermeknevelés költségeit 15 százalékkal növelik. Miért? Az elmúlt évben az általános forgalmi adóról szóló viták idején a közvélemény nagy része egyetértett azzal, hogy szüntessük meg azokat az indokolatlan támogatásokat, amelyek segítségével évtizedekig a termelés költségeihez képest mesterségesen alacsonyan tartottuk a fogyasztói árakat. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, éppen a gyerekholmik esetében, hogy a szociálpolitikai támogatásoknak ez a formája elavult, nem az arra leginkább rászorulókat segíti. Ugyanakkor az is világossá vált: a maximált árak nem ösztönzik ezeknek a cikkeknek a gyártását, esetenként a veszteséges termelés érdektelenségbe torkollott. Ezért a gyártóknak jól jött az állami támogatás. Ezeket a cikkeket nem terhelte forgalmi adó, a maximált áras termékek esetében évente mintegy 2,5 milliárd forintos fogyasztói árkiegészítést kaptak. A vita nem mai keletű. Az ipar szakemberei évekig azzal érveltek, hogy a viszonylag alacsony árak miatt a gyermekholmikat nem csak gyerekeknek veszik. A kamaszméretű öltönyt vagy cipőt a kisebb termetű felnőtt is megvásárolja. A még ennél is olcsóbb csecsemőruházati cikkek egy része a környező országokba kerül. A gyermekbútorokat nem mindig gyerekszobában helyezik el, hanem a víkend- házak berendezését gazdagítja. Ezek a példák egyértelműen azt sugallták: a csecsemő- és gyermekruhák adómentességét és ártámogatását meg kell szüntetni. A szakszervezet viszont azt hangsúlyozta, hogy nem vitatják a termelői érdekeltség megteremtésének a szükségességét, de ennek az útja nem lehet a fogyasztói árak emelése. Hacsak ... hacsak teljes és minden érdekelt család nagyobb kiadását igazságosan ellensúlyozó, vásárlóértékét hosszabb távon megőrző kompenzálásra nem talál megoldást az állami szociálpolitika. Mennyi? Mint tudjuk, erre jelenleg nem futja. Érezték ezt már az emberek tavaly év vége felé, amikor az árindexek megjelentek, hiszen soha nem tapasztalt felvásárlási láz indult meg az országban. A megnövekedett igényeket a hazai ipar képtelen volt kielégíteni. A hiány enyhítésére mintegy 700 ezer csecsemőruházati ■ terméket hoztunk be külföldről. Ez a kényszerű import azonban jóval drágább a hazai termékeknél. A galibát az okozta többek között, hogy az év végi átárazások során a készlet nagy része ilyen méregdrága cikkekből állt, amelyet a minőség sem indokolt. Ugyanakkor a hazai eredetű csecsemőholmik fogyasztói ára is majdnem megduplázódott. így találkozhattunk a boltokban Jugoszláviából importált rugdalózóval, amely az átárazás után 712 forintba került. Furcsa ellentmondásokra bukkantam például' a szak- szervezeti társadalmi ellenőrök jelentésében. A csecsemőinget a szeghalmi áfész gyerekruházati boltjában tavaly novemberben 48 forintért kínálták, az idén januárban 100 forintra emelték. Ugyanilyen ingecske az orosházi szövetkezet csorvási iparcikk-áruházában 26,40, illetve 55 forintba került. Még furcsább a gyerekcipők esete. Itt az árindexváltozás 150-től 220 százalékos, a mérettől függően. Holott az állami dotáció 39-81 százalékos volt. Tehát a gyereklábbelik sokkal drágábbak lettek annál, mintha csupán a dotációt vonták volna el. Ez azért vanv mert korábban a nagykereskedelmi, most viszont a termelői árra épül az árkalkuláció. Pontosabban: minden érintett cég külön adózik, s ez összességében, valamint a 25 százalékos értékforgalmi adót a fogyasztónak kell megfizetnie. Ugyanakkor a Vajon mikor növi ki a gyerek?- Kovács Erzsébet felvétele felnőttcipőle olcsóbbak lettek. Eddig a kis Lábú nők vásároltak lánykacipőt, most a lánykáknak vesznek olcsóbb női lábbelit. A fiúk is alig várják, hogy 40-es lábuk legyen, hiszen akkor olcsóbb felnőttcipőben feszíthetnek. Hogyan? Szintén felkavarta a kedélyeket a kamasz-, bakfis- ruházati termékek január elsejével kialakított új ára, amelyek nem egy esetben drágábbak lettek a hasonló méretű felnöttcikkeknél. Ehhez tudni kell: a kamasz- és a bakfisárukat nem terhelte forgalmi adó, a cipők fogyasztói árkiegészítést kaptak, míg a felnőttruházati cikkeket 22 százalékos forgaLmi adó terhelte. A termelői árak azonban csaknem azonosak voltak. Logikus, hogy ez nem vezethetett fogyasztói áraránytalanságokhoz. Mégis erről van szó. Hogyan? Ügy, hogy egyes kereskedelmi vállalatok élve a kereslet és a szabályok adta lehetőségekkel az irányhaszonkulcsból nagyobb árrés alkalmazásával a termékek fogyasztói árát a termelői árhoz képest magasabbra, majdnem a felnőttruhák forgalmi adót is magában foglaló árszintjére emelték. így az állami preferencia a kereskedelem eredményét növelte. Ez a magatartás az utóbbi években suba alatt maradt, legfeljebb a szakemberek beszéltek róla. A január elsejei átárazáskor viszont napvilágra került. A kamasz-, bakfisruházati termékeket a korábbi nullaszázalékos forgalmi adóval szemben most 25 százalékos ilyen adó terheli. így ezeknek aiz áruknak a fogyasztói ára, a termelői és a kereskedelmi árrés csökkenése ellenére, nőtt. A felemás helyzetet jelzi, hogy például a far- mednadrágok, a cipők, a zoknik drágábbak lettek a hasonló felnőttcikkek fogyasztói áránál. Közben a fonákságot érzékelve megjelent a Kereskedelmi Minisztérium körlevele, amelyben felszólították a vállalatokat és szövetkezeteket, hogy vizsgálják meg: előfordulnak-e náluk ilyen aránytalanságok. Ha igen, akkor csökkentsék a 'gyerekruhák árát. De miből? — kérdezik a kereskedők. Ugyanis az árarányosítást saját nyereségük terhére kellene megvalósítani. Ezt viszont nem szívesen teszik, inkább nem vásárolnak ilyen termékeket. A kereskedelem egyébként is duplán veszít. Egyrészt sok pénzt elvisz az árarányosítás, másrészt a forgalom csökkenése veszteséghez vezet. Mások azzal érvelnek: az árarányok visszaállításával a kereskedelem a korábbi áreltérítésekből származó jövedelme egy részéről mond le, és nem valóságos veszteség éri. Ehhez hozzáteszem: az sem kívánatos, hogy ezt a pénzt a felnőttruházati cikkek árának emelésével próbálják megkeresni. Persze, kár lenne csak a kereskedelmet kárhoztatni. Éppen a Béköt igazgatója mondotta, hogy hiba volna egyszerre megvonni a csecsemőholmikon levő 80 százalékos állami dotációt, s ugyanakkor a lehető legmagasabb 25 százalékos forgalmi adót is felszámítani. Tarthatatlan, hogy egyes iparvállalatok nyerészkedni akarnak a gyerekholmikon. Ügy vélem, hogy nagyon sok igazság van ebben a megállapításban. Mert a gyermekruhát és -cipőt előállító cégek eddig változatlanul magas költségeket téríttettek meg maguknak az állami dotációval. Ezt a hamis költséget, megterhelve a 25 százalékos adókulccsal, a gyermekes családok zsebéből akarják kivenni. Abban sem vagyok biztos, hogy a gyerekruházati cikkek drágulása miatti többletkiadást fedezi a családi pótlék gyermekenkénti 400 forintos (a gyerek 3 éves koráig 500 forintos) emelése. A kormány most fontolgatja a teendőket. Ez valószínűleg nem az általános forgalmi adó csökkenéséhez vezet, hanem keresik a módját annak, hogy a szociális támogatásokat miként lehetne tovább növelni. Seres Sándor II potyóka Korbely Miska bácsi jókedvűen mesélte egy nyári este, hiszen már túl voltunk a II. világháborún, hogy a harmincas-negyvenes évek fordulóján vasútépítésnél dolgozott. A tájat bozótosok tarkították, és mivel szűkében voltak az élelemnek, feltűnt neki, s a közvetlen társainak, hogy Kánya Berci, aki mindig ravaszkodott valamiben, a bográcsban pirított öreg tarhonya-, vagy lebbencsleves után a bakójából potyókát szedegetett elő és jóízűen rágcsálta, s a nyelvével lökdöste ki az ajka közt a magját. Bár nem valami isteni eledel, hiszen vadon nőtt szilva, de a hasat mégis töltötte, mert a tarhonyát, lebbencset be kellett osztaniuk, hogy minden napra jusson. — Bár szabad időnk, az éjszakán kívül nemigen volt — nézett rám közben Miska bácsi —, mert hajtanunk kellett magunkat, hogy keressünk valamicskét, mégis meglestük Kánya Bercit: ugyan melyik bozótban talált rá a potyó- kára? Aztán belegereblyézett a hajába és azt mondta, csakhogy veszélyes volt bármit elvinni a bozótosokból, lévén a környék egy földesúr birtoka. S ha valakit rajtakaptak, hogy valamit elvisz a birtokról, megbüntették, a kárt levonták a béréből. Mert a tettet lopásnak minősítették. Ennélfogva lopakodva közelítették meg a potyókás cserjést. Majd körülnéztek, s hogy nem láttak embert a láthatáron, mind az öten addig rázták a gallyakat, amíg le nem hullott az utolsó potyóka is a vadon nőtt fácskáról. Aztán a tarisznyáikba kapkodták bele a bogyókat, hogy mihamarább elillanjanak a bozótosból. S egyszer csak észrevették, hogy kétrét közeledik Kánya Berci a cserjéhez és hirtelen lehasaltak, nehogy felfedezze őket. Miután bebújt a cserjésbe, felnézett, melyik gallyat rázza is meg, mert módszeresen rázogatta őket, hogy minden bogyó lehulljon, ne maradjon fönn egy szem sem, mert akkor többször pakolhat a tarisznyájába. De hirtelen nagyot nézett, mert az apró levelek közt nem tudott felfedezni bogyót. Aztán mégif megrázogatta a gallyakat, hátha csak az esthomályban nem látja jól. Miska bácsi most elnevette magát, hogy akkor a két tenyerét összefogva, gömb alakban az ajkához emelte, s belekiáltott, ami iúgy hangzott, mintha valahonnan mesz- sziről egy üldöző hang szólna: „Hé! Mit csinálsz te ott!?” Erre Berci úgy nekilódult, mintha puskacsőből lőtték volna ki, mert felvillant benne, ha most elkapják, akkor sokat fizethet, mivel ráfogják, hogy ő hordta el az egész termést, pedig a többit más lopta el, hiszen az előző napon, estefelé még ott sorjázott a potyóka azokon a gallyakon, amelyekről nem rázta le addig. Majd hirtelen hátrafordult, mert nagy hahota csapódott utána. S akkor meglátta, hogy öt társa a hasát fogja, s úgy kacag. Ő pedig az öklét rázva fenyegette meg őket, akik odaszóltak neki, menjen csak közelebb a bozóthoz, mert hagytak annyi potyókát lehullva, hogy ő is megrakhatja a tarisznyáját. És csak annyi történt, hogy most nem egyedül majszolja maid a pirított tarhonya-, vagy lebbencsleves után a bogyókat. Cserei Pál fl/ÓCteáil Építkezők, figyelem! Telepeinken még korlátozott mennyiségben befizethető márciusi, áprilisi művi kiszolgálással A HÖTAKARÉKOS MÁTRA GÁZBETON FALAZÓBLOKK ÉS VÁLASZFAL. A falazóblokk mérete: 600x300x250 mm. ÁFA-val növelt művi ár: I. o. 75,50 Ft. A válaszfal mérete: 600x100x250 mm. ÁFA-val növelt művi ár: I. o. 26,40 Ft. Lehetőséget biztosítunk osztályos termékek befizetésére is. VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT.
