Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-02 / 27. szám

e 1988. február 2., kedd NÉPÚJSÁG Afgán ellenkormány? • ISMÉT SEVARDNADZE— SHULTZ TALÁLKOZÓ Az előzetes megállapodás­nak megfelelően Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és George Shultz amerikai külügymi­niszter február 21—23-a kö­zött Moszkvában találkozót tart — jelentették be hét­főn hivatalosan Moszkvá­ban. Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a találkozó célja a tavaly de­cemberi szovjet—amerikai nyilatkozatban foglaltak megerősítése, a hadászati tá­madófegyverek ötven szá­zalékos csökkentéséről szóló szerződés tervezetének és Ronald Reagan amerikai el­nök idei moszkvai útjának előkészítése lesz. • WALDHEIM CÁFOL Kurt Waldheim osztrák államfő a bécsi Die Presse hétfői számában határozot­tan cáfolta, hogy a második világháborúban köze lett volna mintegy négyezer ju­goszláv polgári személy de­portálásához. Kijelentette: véleménye szerint számos jel mutatja, hogy hamisít­vány a távirat, amelyet az ügyről a nyugatnémet Der Spiegel című lap hozott nyilvánosságra. A lap sze­rint a táviratból kiviláglik, hogy Waldheim — a német Wehrmacht hadnagyaként — az említett jugoszláv foglyok koncentrációs tá­borba szállítását követelte a nácikkal szövetséges horvát fasisztáktól. • ÚJABB ÍTÉLETEK A közrendet megzavaró csoportosulás kísérlete miatt három személyt hat-hat hó­napi szabadságvesztésre ítélt hétfőn egy berlini bíróság. Velük együtt eddig összesen 11 személyt ítéltek el ami­att, hogy a Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht emléké­re január 17-én rendezett berlini tömegfelvonulást a rendszert bíráló feliratokkal akarták megzavarni. Vala- mennyiüket felfüggesztés nélküli szabadságvesztés büntetéssel sújtották. A még nem jogerős ítéletek hat hó­naptól egy-évig terjednek. • AMERIKAI JAVASLAT A PALESZTIN KÉRDÉS MEGOLDÁSÁRA Az Egyesült Államok ja­vaslatot tett Izraelnek és Jordániának a palesztin ön- kormányzat ügyében — kö­zölték izraeli kormánytiszt­viselők. A javaslat szerint az Izrael által megszállt te­rületeken, a Gáza-övezetben és Ciszjordániában élő pa­lesztinok az első lépésben korlátozott önkormányzatot kapnának, majd egy éven belül tárgyalások kezdődné­nek a megszállt területek végleges státusáról Izrael, palesztin képviselők, Jor­dánia és Egyiptom között. Az elképzelés emlékeztet az 1978-ban, Izrael és Egyip­tom között létrejött Camp David-i megállapodás aján­lásaira. A mostani elképze­lés új eleme az, hogy a ter­vezett átmeneti időszak rö- videbb lenne. • TILOS A MAGÁN­GÉPJÁRMÜVEK HASZNÁLATA ROMÁNIÁBAN Időjárási okokra való hi­vatkozással Románia összes településén — beleértve Bukarestet is — mától kö­zelebbről meg nem határo­zott időpontig tilos a ma­gángépjárművek használa­ta. Az intézkedést az indok­lás szerint azért hozták, hogy lily módon a kedvezőt­len időjárási körülmények — havazás és jegesedés — közepette is fenn lehessen tartani a tömegközlekedést, és megakadályozzák a du­gók kialakulását. Az afganisztáni kormány ellen harcoló felkelők beje­lentették, hogy ellenkor­mányt alakítanak Afganisz­tánban még a szovjet csa­patok kivonása előtt. A hét pártból álló koalíció a pa­kisztáni Pesevarban jelentet­te be ezt a szándékát. A lázadók közleménye el­utasította a kommunisták részvételét! az ellenzéki kor­mányban, és pártütésre szó­lította fel az Afganisztánban élő muzulmánokat, beleértve a kabuli kormány mohame­dán tagjait is. Arra hívta fel őket, hogy vegyék fel a kap­csolatot a mudzsahedinek (a Déli dilemma Egy világhírű svájci téli üdülőhelyről, a szanatóri­umairól is ismert Davosból olyan jelentés érkezett, amely alkalmas arra, hogy egyszerre négy fővárosban is elégedettséget keltsen. Történt ugyanis, hogy Da- vosban egy nemzetközi gaz­dasági szeminárium résztve­vőjeként három és fél órán keresztül tanácskozott egy­mással a Görög Köztársa­ság és a Török Köztársaság kormányfője. Akik csak va­lamennyire is ismerik a térség történetét és jelenét, jól' tudják, hogy ez a talál­kozó önmagában is szenzá­ció, és nemrég még egysze­rűen elképzelhetetlen lett volna. Ha létezik — márpedig bizony létezik — a nemzet­közi porondon az „ősellen­ség” fogalma, akkor a két szomszédos ország érzelmi alapállása kölcsönösen ebbe a kategóriába (volt?) sorol­ható. Az okok közül aligha­nem a történelmi tényező a legmarkánsabb. Az, hogy Göröghon igencsak hosszú ideig az oszmán birodalom — meglehetősen mostohán kezelt — gyarmata volt. Az ősi Hellas felszabadításáért annak idején nemcsak gö­rög hazafiak ezrei áldozták életüket, de — többek kö­zött — lord Byron angol költő, a világirodalom tör­ténetének egyik kimagasló poétája is. fegyveres felkelők) legköze­lebbi parancsnokával. Ezek egyfajta személyi igazolványt adnának, mentességet garan­tálva a szovjet csapatok ki­vonulása utáni időkre azok­nak, akik most az ellenállók mellé állnak. Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának különmegbízott- ja vasárnap Kabulban Ab­dul Vakil külügyminiszterrel tárgyalt az afganisztáni hely­zet alakulásáról és a közel­gő genfi afgán—pakisztáni megbeszélések előkészítésé­ről. Cordovez a múlt héten Iszlámábádban hasonló jel­legű tárgyalásokat folytatott ei pakisztáni vezetőkkel. A görög függetlenséggel azonban nem ért véget az ellenségeskedés. A mindkét ország közelében lévő, és tö­rök—görög vegyes lakosságú Ciprus lett a szüntelenül sistergő kanóc, ami bármi­kor robbanással fenyegetett, és mint tudjuk, a robbanás be is következett, amikor török csapatok szállták meg a sziget jórészét. Hagyományos nézeteltérés volt a part menti vizek bir­tokjoga, és az utóbbi idő­ben az Égei-tenger konti­nentális talapzat feletti szu­verenitás kérdése is. Mivel ez fontos ásványi kincsek tulajdonjogát jelentheti, ez a téma 1987 márciusában úgy felizzott, hogy a két or­szág között szabályos hábo­rús feszültség támadt, amit nagynehezen, NATO-közre- működéssel sikerült taka­réklángra tenni. Sok groteszk helyzetet produkált, hogy a két ősel­lenség egyazon katonai szö­vetségnek a tagja. Jórészt ezért-volt beveti fordulat ,,a NATO gyenge déli szár­nyáról" 1» szólni. És ezért állíthatjuk fentebb, hogy a rendszeres konzultációt is előirányzó megegyezés nem­csak az érdekelt két, hanem összesen négy fővárosban okozhat némi megkönnyeb­bülést. A másik két főváros: Brüsszel, a NATO 1 főhadi­szállása. és Washington, amelynek sokszor okozott fejfájást a görög—török vi­szony. Harmat Endre ROSSZ FOGUK VAN AZ INDIAIAKNAK Az indiaiak 80 százaléká­nak rossz a foga, ennek fő oka, hogy nagyon szeretik az édességet. Indiában csak 10 ezer fogorvos van, főleg a városokban. MADÁR A REPÜLÖGÉPMOTORBAN Egy Boeing 747-es repülő­gép motorjába, amint fel­szállt Párizsból és New York felé indult, berepült egy ma­dár. A pilótának sürgősen le kellett ereszkednie a repü­lőgéppel, amelyben 220 utas volt. A motor nagyjavítása után ,a repülőgép folytatta útját. IRODALMI DlJAT KAPOTT EGY PARALITIKUS A dublini Christopher No­lan, egy 22 éves paralitikus fiatalember megkapta a leg­Gigászi építkezés terveit hozta nyilvánosságra Tokió­ban a Mitsubishi ingatlanke­reskedelmi cég. Nem keve­sebbről van szó, mint egy új városközpont felépítéséről, Tokió egyik legforgalmasabb üzleti központjában. A leg­inkább New York manhatta­ni városnegyedére emlékez­tető terv szerint 30 év alatt 60 felhőkarcolót — átlag 200 méter magasságúakat — épí­tenének a tokiói pályaudvar környéki belvárosi részre. Japánban egyáltalán nem szokatlan, hogy ha a világ építészetében valami érdeke­set, vonzót találnak, azt igyekeznek hasonló formá­ban megvalósítani a sziget- országban is. Ennek példája maga a tokiói pályaudvar, amely 1914-ben épült, és kí­nagyobb brit irodalmi elis­merést; a Whitebred díjat. Nolan nem tud járni, beszél­ni, nehezen hall, és keze na­gyon remeg, önéletrajzát egy homlokára erősített pálciká­val gépelte le. A díj összege 20 ezer font (mintegy 35 ezer dollár). EHETŐ SAMPONOK Regensburg nyugatnémet városban Hans Urban egye­dülálló fodrászüzletet nyi­tott; ehető samponokat hasz­nál. A samponok többek kö­zött articsókából és ánlzsból készülnek. A haj tartósításá­ra sört és mézet használ. Az összes preparátumot saját maga készíti, fodrászüzlete állandóan tömve van. TÉLAPÓNAK ÖLTÖZÖTT A RABLÓ A svéd Ullaredben Tél­apónak öltözött egy férfi, és így hatolt be egy bankba. Ott revolvert rántott elő, azzal kényszerítette a sze­mélyzetet, hogy odaadja a kasszában lévő pénzt, 135 ezer koronát zsákmányolt. MEGHALT A CSACSACSA TÁNC SZERZŐJE Enrique Jorrin kubai ze­nész, aki az ötvenes években kitalálta a csacsacsa nevű táncot, 61 éves korában, Ha­vannában elhunyt. sértetiesen emlékeztet az amszterdamira. Az Eiffel-to- rony mása éppúgy megtalál­ható (csak éppen 7 méterrel magasabb és 3300 tonnával könnyebb. mint a párizsi eredeti). Az új városrészt 113 hek­táron építenék fel. 40-50 emeletes felhőkarcolók fog­lalnák el a jelenlegi irodahá­zak helyét, ily módon az alapterület kihasználtsága a jelenlegi két és félszerese lenne. A mostani 270 ezer helyett pedig 470 ezer em­bernek tudnának munkahe­lyet biztosítani az új város­részben. Az építési költsége­ket 46 milliárd dollárra be­csülik, azonban a járulékos infrastrukturális beruházá­sok Összértéke meghaladná a 100 milliárd dollárt. Felépítik Tokió Manhattanját? A <3>1HTEP\T.>PHAII «1 tA3ETA írta II hallgatás birodalma II. Adilov hatalmához méltó körülmények között élt. Tízszo­bás ház, tágas udvar, és saját fűtőrendszer szolgálta a csa­ládot. A házán kívül tulajdonának tekintette még az igaz­gatóságot, a vállalati gyógyüdülőt, a kazamatákat, a paradi­csomi kertben levő nyári lakot, a kerten túl a lóistállót, ahol esténként szívesen üldögélt a nemes paripák és Napó­leon konyak társaságában. Gurumszaráj határain túl ma­gáénak tudhatott még vagy 15 szigorúan őrzött nyaralót, a szövetkezet egy-egy festői zugában, hogy biztosítva legyen számára a teljes értékű pihenés, bárhol is éri az éjszaka. Akárhová utazott, mindig elkísérte egy autóbusz, amelyen konyhát rendeztek be. A kiszolgálásról bájos pincérnők gon­doskodtak, akik minden tekintetben kedvében jártak a kényúrnak. (Adilov büszkén mondta: „Eh, torkig belaktam — és végighúzta kezét hájas tokáján — minden volt!”) Lakomák, nők, megtorlások ... És vajon a lelki élet dol­gával hogy állt Adilov? Nyilvánvaló, hogy könyveket az uralkodó nem olvasott, újságot is csak olyat, amelyben őt dicsérték. Hogyan viszonyult Adilov a művészetekhez? Hi­szen rengeteg pénze volt. Képgyűjteménybe fektethette vol­na például? „Feltétlenül!” — kiáltott fel vezetőm, aki an­nak ellenére, hogy már két éve Gurumszarájban lakik, nem veszítette el humorérzékét. Megmutatta a falusi kis múzeu­mot a pincében (egész eddigi életem során nem láttam eny- nyi földalatti járatot), ahol egyetlen egy beüvegezett kép volt a falnak támasztva. A fény felé fordította, és hango­san olvasta: ,,L. I. Brezsnyev az Üzbég SZSZK-nak aján­dékozza a „Népek Barátsága” érdemérmet. Vászon. Olaj.” Igen, ez az a kép, amelyik egyszer s mindenkorra kielé­gítette a vezérigazgató lelki szükségleteit. Néztem a sötét üveg mögött a történelmi esemény résztvevőinek sudár alakját. Elegánsan tapsol Rasidov, jobb oldalt, nem kevés­bé elegánsan tubetejkában Adilov. Mindenki sportos, feszes tartású, fiatalos, magas ... A háttérben tolong a tapsoló slepp. Kísérőm ujjával az üvegen keresztül egyenként mu­tatta, s nevén nevezte őket, mindegyikhez hozzátéve: levál­tották, letartóztatták, ül. De valójában ki is ez az Adilov? Démon. Gurumszaráj gonosz zsenije, agráripari Bonaparte. Minek kell lenni ah­hoz, hogy valaki ekkora hatalomhoz jusson, és hozzá ekkora megtiszteltetést kapjon? Gyakorlatilag egy saját, önálló ál­lamot hozott létre. Azt mondják, nem mindennapi ember. A 30-as évek vé­gén apját alapos okkal elítélték — mert az ellenforradalom idején kapcsolatban állt a nemesi felkelőkkel. Börtönben halt meg. Nem férhet kétség hozzá, hogy Ahmadzsan Adi­lov az apja és a fivérei miatt nyújtotta be a számlát a szovjet hatalomnak. Kezdetben segédmunkás, majd traktoristá volt. A karrier első lépcsőjére egy általa írott névtelen levél segítette fel, mellyel „kiütötte” a kolhoz főkönyvelőjét, és maga lett a fő­könyvelő. További tapasztalatai meggyőzték arról, hogy rá­galmazással bárkinek a helye felszabadítható. így lett tsz- elnök is. Adilov-anonimus tevékenysége a tsz-ben kezdő­dött, majd az egész kerületre kiterjedt. Miután Rasidovval összebarátokozott, az egész köztársaságot elárasztotta rágal­mazó, névtelen leveleivel. Adilov olyan befolyásos ember lett, hogy időnként a mi­niszteri állás várományosai is ellátogattak hozzá Gurum- szarájba protekcióért. Akár napokig várakoztak az előszo­bájában, hogy „elbeszélgethessenek” vele. Természetesen egészséges körülmények között ilyesmi nem történhetett volna meg, de Adilov hatalmában tartot­ta az egész kerületet, megyét. A rendőrök is feladatot kap­tak tőle, melyet, ha nem teljesítettek, elverte őket, vagy megfosztotta állásuktól. Mit neki a rendőrség, mikor ő le­váltotta a megyei pártbizottság nem kívánatos titkárát, az utódját pedig nyíltan megtorlással fenyegette. Ez a fenyegetés nem puszta dicsekvés: ő volt ugyanis az egyik „legerősebb” ember a köztársaságban, akinek óriási információs bázisa, és saját rendőrsége volt. És ami a leg­fontosabb, óriási pénzösszeg állt rendelkezésére bármilyen vásárlásra. Adilov tevékenységének fő területe a gazdaság volt. Cél­tudatosan az egész köztársaság javait összegyűjtötte magá­nak. A PAPO gazdaságának nincs olyan része, amelyhez ne tapadna valamilyen bűn. A tőkebefektetésre szánt összeg felét elsikkasztotta, sok millió rubelt megvesztegetésre használt fel. Azokat az embereket fizette belőle, akik a ja­vakat szolgáltatták neki, és egyben háborítatlanságot is ígért. .. . Eszembe jut Bazarbaj háza, amely semmiben sem kü­lönbözött Tyepakurban falu többi házától. Szinte találomra néztem be hozzá. Láttam a szobában a háború előtti kály­hát, és a bútorzatot: alacsony asztalka, körülötte a földre tett matracok, melyek ülés és alvás céljára egyaránt szol­gáltak. Az ablakmélyedésben „Rasszvét” típusú, rozoga te­levízió. A család összes ingósága egy tehén és egy kerékpár. Ruha pedig, ami rajta volt. Bazarbaj anyja az ablak előtt ült a földön, és kifelé bámult, ötvenhét éves korára félsüket öregasszony lett. Maga Bazarbaj is sokkal többnek nézett ki, mint huszonhat éves, a felesége Mahszuda pedig elhervadt, még mielőtt kivirágzott volna. Adilov bajosan emlékszik Bazarbajra, ahogy nem emlék­szünk a lábunk alá került, véletlenül eltaposott hangyára sem. De Bazarbaj haláláig emlékezni fog, milyen állapot­ban jött vissza megvert apja az igazgatóságról. Hogyan kín­lódott még évekig azután, hogy fejbeverték az igazgatói papírnehezékkel, amíg szánalmasan megbélyegezve meg nem halt, mint a falu bolondja. Mindez ötvennégy éves ko­rában ! Oh. én szegény földijeim ... Barátom, egy voronyezsi ember hangosan csodálkozott — miért tűrtétek ezt testvérek? Tüzes vassal égetett titeket, korbáccsal verte a terhes nőket és hallgattatok. Akárhogy gondolkoztak is a gurumszaráj iák, nekünk, kí­vülállóknak nehéz őket megítélni. Mindnyájunknak sokat kell tennünk azért, hogy mindörökre megszűnjön a közép­kori gépezet a kánokkal együtt, akik finom angol kosztüm­ben, szovjet kitüntetéssel a mellükön járnak. Eltűnjenek a Zsigulin utazó bizalmi embereik, az élet teljhatalmú birto­kosai, és a rabmunkások. Azért., hogy Fergánia ege alatt mindig a nép által választott, és őket szolgáló emberek le­gyenek a képviselők, a legbecsületesebb kommunisták a KB tagjai, a Szocialista Munka Hősei címet pedig az egyszerű munkások kapják. Felvirradt Gurumszarájban 1984 augusztusa! Adilov tud­ta. hogy börtön vár rá, de elfutni nem próbált. Lehet, hogy lelke mélyén nem hitt a változásokban. De hová is futha­tott volna? Adilovként csak itt élhetett, másképp pedig nem óhajtott élni. Az elfogó brigád több oldalról rontott rá a kertben, de páncélmellényre nem volt szükségük. Az önkényúr nem vé­dekezett. Bilincsben, világító lámpájú kocsiban, rendőrautó kíséretében, szirénázva vitték, előre lejárt úton a repülő­térre. Gurumszaráj sorompói nyitva maradtak utána. A lakos­ság. ki tudja hány év óta először özönlött ki az utcára. Már a harmadik évfordulót ünnepük tánccal, de ami még a táncnál is fontosabb, hogy újra beszélgetnek egy­mással. Miután leküzdötték az Adilov-barátoktól való félel­müket (ah, mennyi lakájt etetett a kényúr), megtört az a szokás, hogy nem viszik a világ elé a szennyest, mert az embereket vonzotta az igazság megismerése. Negyedik éve folyik e példátlan ügy felderítése. A nyo­mozást a Szovjetunió legfontosabb ügyekkel foglalkozó fő­ügyésze. B. E. Szvigyerszkij vezeti. Nem kételkedem, hogy az országból ide küldött specialisták ki fogják bogozni ezt a pokoli ügyet. De addig is felmerül a kérdés: miért van az, hogy a sok jó, becsületes ember, az igaz kommunisták csapata tipródott a hierarchia piramisának talpa alatt, míg a csúcsra adilo- vok kapaszkodtak fel.- Amíg meg nem fejtjük ezt a kérdést, nem vagyunk védve a megismétlődés veszélyétől. Vlagyimir Szokolov Fordított: Gyurkó Edit és Frankó Larissza (Vége) n nagyvilág hírei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents