Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TflNACS LAPJA 1988. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIH. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Léda, Cleopátra, Rubin, Dekalb és társai Tájékoztató a tavaszi vetőmagellátásról I—;------------— --------------------------------------------------­H agyomány már, hogy- tavasszal a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-magyarországi Területi Köz­pontja sajtótájékoztatót tart .a tavaszi vetőmagellátás­ról. Békéscsabán tegnap, szerdán (Gubacsi László igaz­gató ismertette a legfontosabb tudnivalókat, i — Elöljáróban hangsú­lyozni szeretném, hogy a szükségletek ellátása döntő­en hazai nemesítésű és elő­állítású vetőmagvakból va­lósul meg. Csak kis hánya­da: a feldolgozóipar és nagyüzemek speciális igé­nyeinek kielégítése, illetve a lakossági szükségletek fajta­választék-bővítése fog im­portvetőmagból történni — kezdte az igazgató. Ezután főbb növényfajonként adott tájékoztatást a várható kí­nálatról. Tavaszi árpából az eddi­gi kedvező téli időjárás mi­att nem lesz nagyobb igény az előző évinél. Bővült a fajtaválaszték a Vetőmag Vállalat által honosított Or­bit fajtával, valamint a GK —Isissel, melyek söripari felhasználásra is megfelelő­ek. Tavaszi búzából kísér­leti célra és vállalati szapo­rításra hat csehszlovák, il­letve osztrák fajtából áll rendelkezésükre készlet. Megfelelőnek mondható a zabellátás. A hibridkukorica-vetőmag fajtaösszetétel 45 hibridből áll. Valamennyi jelentősebb hibridből, így a közkedvelt Pioneer fajtákból is ki tudják elégíteni a termelők igényeit. A nagyüzemek pénzügyi gondjai érezhetők a vetőmagvásárlásnál is, ezt jól érzékelteti, hogy a megrendelt 2300 tonna ve­tőmagból, eddig mindössze A vállalatok ezekben a he­tekben véglegesítik idei ter­vüket. Bér- és munkaerő­gazdálkodásuk alakításához az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal irányelveket adott ki, felhívva a vállala­tok és a szövetkezetek fi­gyelmét a korábbiaknál megfontoltabb, előretekin- tőbb létszámgazdálkodásra. A jelenlegi bérszabályozás ugyanis a legtöbb ágazatban a létszámmal való takaréko­sabb gazdálkodásra ösztönzi a gazdálkodókat, ám az nem mindegy, hogy ezt a gya­korlatban miként valósítják meg. rövid távú érdekeiket helyezik-e előtérbe, vagy hosszabb távra gondolkod­nak. A szabályozás az idén általában egyedül a kifize­tett bérek össztömegének nö­vekedését korlátozza, azon belül a megtakarított bérek­kel a vállalatok szabadon gazdálkodhatnak. Ez — kellő megfontolás hiányában — arra csábíthat, hogy a bérek idei, átlagosnál nagyobb mér­tékű emelése érdekében azoktól a dolgozóktól is meg­váljanak. akik egyébként jól végzik a munkájukat, s akiknek a szakértelmére kedvezőbb piaci feltételek, növekvő feladatok mellett a 340 tonnát szállítottak ki a gazdaságoknak. Más évek­ben már a megrendelt mennyiség 50-60 százaléka a termelő üzemekben van ilyenkor. Üj hibridek is megjelentek az idei válasz­tékban, így például a De­kalb fajta, amelyet a jövő hibridjének tekintenek a 400-as éréscsoportban. Az újonnan minősített hazai hibridekből ajánlják a Szen­tesi DC—220-as silókukori­ca-hibridet, melynek meg­bízhatóan jó a termőképes­sége. Évről évre ' meglepetéssel szolgál a hazai burgonyater­mesztés. Az elmúlt tíz év­ből háromszor fordult elő, hogy gondot okozzon a vál­lalatnak a megfelelő ■ vető­gumó-kínálat biztosítása. Jelenleg a korai fajták zö­mét ősszel értékesítették, így a tavaszi igényeknek csak egyharmadát tudják kielégíteni. Az esetleges hi­ányt importból pótolják, el­sősorban Desire, Romano és Delcora fajtákból. A továbbiakban a takar­mánymagvak helyzetét ele­mezte az igazgató. Lucerná­ból magas biológiai értékű fajtákból válogathatnak partnereik, s jónak ítélhető a takarmánycirkok és fűfé­lék kínálata is. Bővül a hüvelyesek fajtaválasztéka, új zöldborsófajták jelennek meg a piacon. A szuperkorai Léda, a korai Vica, vala­későbbiekben nagy szükség lenne. Ezért az ÁBMH azt javasolja a gazdálkodó szer­vezeteknek. hogy csak a va­lóban nélkülözhető, hatéko­nyan nem foglalkoztatható létszámot csökkentsék, s ke­rüljék a tevékenységek álta­lános felszámolásával járó munkahely-megszüntetése­ket. Az irányelvekben arra is rámutatnak, hogy az éssze­rűbb létszámgazdálkodás ko­rántsem egyenlő azzal a ma még gyakorta alkalmazott megoldással, hogy egyszerű­en csak az új dolgozók felvé­telét korlátozzák. A hatéko­nyabb munkaerő-gazdálko­dás követelményének sokkal inkább az felel meg, ha elő­ször a gyárkapukon belül tárják fel a szabad munka­erőt, azokat a területeket, ahol az indokoltnál maga­sabb a létszám, vagy ahol nem tudnak elegendő, kifi­zetődő munkát biztosítani. Mielőtt azonban az itt dol­gozók munkaviszonyát meg­szüntetnék, célszerű azt is áttekinteni, hogy a vállalat más részlegeiben vajon nln- csenek-e olyan állások, ame­lyeket ezek a dolgozók ko­rábbi szakképzettségükkel, vagy új szakma elsajátításá­rruint a középkorai Robi és Ave egyaránt bőtermő és kielégíti a feldolgozóipar igényeit. Megfelelő lesz a takarmányborsóvetőmag- ellátás is az idén. Babból a hazai vetőmagkiesést im­portból pótolják. A fehérje­programnak megfelelően tízezer hektárra elegendő szójavetőmag-készletük van. Bővítik a fajtaválasztékot, ezért ebben az évben több új fajtát próbálnak ki a gazdaságokban. Napraforgó­ból 140 ezer hektárra ele­gendő vetőmag van a terü­leti központban. Kertészeti magvaknál az évről évre növekvő igények kielégítésére 310 zöldségnö­vényfajta és 308 virágfajta vetőmagját hozzák forga­lomba. Az elmúlt 15 évben a lakossági vetőmagigény háromszorosára növekedett, összesen 50 millió tasakolt vetőmag szolgálja országo­san a lakossági igények ki­elégítését. Szinte valameny- nyi zöldségfélénél újdonsá­gokkal jelentkezik a válla­lat. Megfelelőnek ígérkezik a tavaszi ültetésű hagymás és gumós dísznövény-szapo­rítóanyag kínálata, eg év tavaszán 154 faj 302 fajtád ját forgalmazzák. Befejezésül az igazgató a kérdésekre válaszolt. La­punk munkatársának arra a kérdésére, hogy a megyé­ben tervezett 15-16 ezer hektár szójaterületre jut-e elég vetőmag az igazgató a következőket mondotta: — A vállalat együttmű­ködési megállapodást kötött a Bólyi Mezőgazdasági Kom­bináttal a hazai szójavető- mag-igények kielégítésére. A termelési rendszerekkel közösen igyekszünk biztosí­tani a vetőmagot. (verasztó) val betölthetnének, ahol szükség lenne a munkájuk­ra. Az idén a központi bérsza­bályozás a legtöbb helyütt önmagában csak szerény mértékű béremelést tesz le­hetővé, ám ennek keretei között is szükséges és lehet­séges az ösztönzés fokozása — hangsúlyozzák az ÁBMH szakemberei az irányelvek­ben. Nagyobb teljesítmé­nyekre. jobb munkára nem­csak a bérek növelésével le­het ösztönözni a dolgozókat, hanem azzal is, ha a mozgó­bérek, a prémiumok, a jutal­mak jobban kapcsolódnak a ténylegesen elvégzett mun­kához. Az ösztönzés javítá­sának másik lehetősége a fő­munkaidős belső vállalkozá­sok kiszélesítése, amire a je­lenlegi bértömeg-szabályozás eddigieknél nagyobb moz­gásteret ad a vállalatoknak. Növeli a dolgozók érdekelt­ségét. ha az adott részlegek egy-egy konkrét feladat el­végzésére szerződnek a vál­lalattal előre kitűzött díjban megállapodva, s a vezetők az ottani kollektívára bízzák annak eldöntését, hogy az adott munkát hányán és egy­más között hogyan osztják el. Szent István Emlékbizottság alakult Államalapító királyunk, I. István halálának 950. évfor­dulója alkalmából — a ró­mai katolikus egyház kezde­ményezésére, a Magyar Tu­dományos Akadémia támo­gatásával — Szent István Emlékbizottság alakult teg­nap a Parlamentben. A megemlékezéssel kapcsola­tos teendők koordinálására alakult testületet az Ország- gyűlés elnöke, Sarlós István vezeti, alelnökei: Berend T. Iván, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Paskai László esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke. Tagjai sorában a po­litikai, a társadalmi, az ál­lami, a tudományos, a kul­turális és a művészeti élet vezető személyiségei, egyhá­zi szervezetek vezetői kap­tak helyet. Sarlós István az alakuló ülésen hangoztatta: a testü­let azt kívánja elérni, hogy a megemlékezés-sorozat méltó legyen első királyunk életművéhez. További cél, hogy a határainkon belül és kívül élő magyarok azono­suljanak az évforduló gon­dolataival, erősödjék ben­nük a hazához való ragasz­kodás gondolata, a magyar­ságtudat, a nemzeti össze­tartozás érzése — mondta. A bizottság titkára, Kar­dos József történész ezután vázolta az ünnepségsorozat programját. Eszerint az au­gusztus 20-i központi ün­nepség .helyszíne Székesfe­hérvár lesz, s István király­ról megemlékeznek Eszter­gomban, Pécsett, Egerben, Kalocsán és történelmi em­lékhelyünkön, Ópusztasze­ren is. E napon ünnepélyes külsőségek között megko­szorúzzák a Halászbástyán lévő Szent István szobrot. Az országos jelentőségű ren­dezvények mellett a közsé­gekben és a városokban he­lyi megemlékezések kínál­nak alkalmat az évforduló megünneplésére. Az emlékbizottság követ­kező ülését március elején tartja, a testület akkor dönt a részletes programról. Tanácskozott a HNF megyei elnöksége Tegnap Szegfű István tit­kárhelyettes vezetésével Bé­késcsabán ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége, amely tájékozta­tót hallgatott meg az 1987. évi társadalmi munka ered­ményeiről Kovács Tibornak, a megyei tanács főelőadójá­nak előterjesztésében. Ez­után Szente István rendőr alezredes és Balta János rendőr őrnagy a közrend, közbiztonság és a társadal­mi tulajdon védelmének helyzetét ismertette. Majd a tavalyi költséggazdálkodás­sal, az idei költségvetéssel, valamint a munkatervekkel kapcsolatos témák szerepel­tek a tanácskozás napirend­jében. A HNF megyei el­nökségének ülésén részt vett és felszólalt Fodor Endréné dr., a megyei pártbizottság képviselője is. Irányelvek a célszerű munkaerő- és bérgazdálkodásról Naponta több ezer pohár tejfölt töltenek a Sárréti Tej­üzemben Fotó: Kovács Erzsébet Legjobb évét zárta a Sárréti Tej Csaknem 80 millió forint nyereség Békés megye kétharmad részét látja el tejjel és kü­lönböző tejtermékekkel a Sárréti Tej Közös Vállalat. Hajnalonként IFA teherau­tókkal 47 település 970 üz­letébe szállítják így termé­keiket. Áruik nemcsak me­gyénkben vásárolhatók. Na­ponta szállítanak Budapest­re és a közelebbi megye- székhelyekre, sőt, hetente sajttal és túróval bővítik a miskolci üzletek választékát is. A vállalat igazgatótanácsa Füzesgyarmaton tegnap, szerdán mérlegre tette az előző évi gazdálkodásukat. A meghívottak között Volt a MÉM, a Téesztej Egyesü­lés, a Teszöv és az OKHB képviselője, valamint Kere­kes Kálmán, az MSZMP Szeghalmi Városi Bizottsá­gának első titkára. Mint Kutyik Mátyás igaz­gató beszámolójából kitűnt, jó évet zárt tavaly a válla­lat. Elismerés illeti munká­jukat, mivel a vállalat össz- nyeresége meghaladta a 79 millió forintot. A Téesztej Egyesülésen belül ők érték el az egy liter tejre jutó legnagyobb nyereséget, 1,19 forintot. A /legtöbb termék­ből a tervezettnél többet si­került előállítani, egyedül a „Sárrét gyöngye” gomolyá­ból gyártottak kevesebbet, mivel csökkent a kereslet. Több gond nehezítette a termelést, ennek ellenére si­került túlteljesíteni a ter­vet. Nagy a dolgozók fluk­tuációja, sokan nehezen vi­selik el az éjszakai műsza­kot, a hét végi és ünnep­napi munkát. A szeghalmi üzem gépei elavultak, de a gyártó NDK-beli cég /tavaly nem tudott szállítani, most, 1988-ra sem ígér semmit. Problémát jelent az im­portból származó tejoltó anyag beszerzése, »mely a sajt, a túró, a tejföl előállí­tásához nélkülözhetetlen. A csomagolóanyagot csak nagy erőfeszítéssel tudják folya­matosan biztosítani. Ez évre 60 millió forint nyereséget terveznek. Sze­retnék megvalósítani a szeghalmi sajtüzem re­konstrukcióját. A (hozzászó­lók között dr. Bory Miklós, a Téesztej Egyesülés igaz­gatója méltatta a közös vál­lalat eredményeit, további jó munkát, sok sikert kí­vánt a következő évekre is. (molnár) Napirenden a nehéz helyzetbe heriilt vállalatok A nehéz gazdasági és pénz­ügyi helyzetbe került válla­latokról tanácskozott tegnap a Parlamentben — Juhász Mihály elnökletével — az Országgyűlés ipari bizottsá­ga. A kiadott írásbeli tájékoz­tató és Horváth Ferenc ipa­ri államtitkár szóbeli kiegé­szítése egyaránt megállapí­totta: számos iparvállalat ne­héz gazdasági helyzetben van, likviditási problémák­kal, átmeneti fizetési nehéz­ségekkel küzd, problémáik megoldására felszámolási, il­letve állami szanálási eljárás folyik. Ezeknél a vállalatok­nál a piacváltás veszteségeit sok esetben a gazdálkodók rugalmatlansága, a belső szervezettség hiánya, irányí­tási gondok, az érdekeltség alacsony foka és vezetési hi­bák is tetézték. A szanálás folyamata megkezdődött, s már nemcsak a bankok, ha­nem a vállalatok is kezde­ményezik az egyeztető tár­gyalásokat. Néhány esetben önszanálás kezdődött, ezek a vállalatok átvilágítják egész gazdálkodásukat. Például a Láng Gépgyár állóeszközö­ket értékesített, átalakította szervezeti rendszerét, megál­lapodott az adósokkal, s más­hol is hasonló lépéseket tet­tek, és jelentős létszámleépí­tésekre is sor került. Mind­ez kedvezően hatott a válla­lati gazdálkodásra. A kollektív testületek által irányított iparvállalatok kö­zött jó néhány olyan is van, ahol a strukturális problé­mák. a fizetési válság miatt kizárólag önerőből már nem tudnak változtatni a helyze­tükön. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a szanálási eljárás. Több vállalatnál a kollektív vezetésre bízott tu­lajdont részben tapasztalatok hiányában nem kezelték fe­lelősséggel, hatalmas tartozá­sok gyűltek össze, szétzilá­lódtak a külpiaci kapcsola­tok, a vállalati gazdálkodás mélypontra került, összesen mintegy 30 vállalat eredmé­nye alakult rendkívül kedve­zőtlenül. A vitában felszólaló leg­több képviselő azon körzetek problémáiról beszélt, ahol a létszámleépítés már eddig is, és várhatóan a jövőben is súlyos foglalkoztatási gondo­kat okoz.

Next

/
Thumbnails
Contents