Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-08 / 32. szám

NÉPÚJSÁG 1988. február 8., hétfő Teszt-közeiben Napjaink sajtójában jócskán képviseltetik magukat a különböző rendű-rangú tesztek. Vannak közöttük olyanok, amelyek megérdemlik a nevüket, mert össze­tételük lehetővé teszi egy ember képességeinek ;hozzá- vetőleges felmérését egy feladatsor elvégeztetésével. (Ez egyébként ennek a próbának — mármint a tesztnek — a többé-kevésbé hivatalos meghatározása Is.) Vannak azonban egyszerűbb próbák, pót még az egy­szerűnél is egyszerűbbek. Ezen pofonegyszerűek közé tartozik népszerű hetilapunk múlt iheti számában meg­jelent kérdéssorozat. Mindössze hat (!) kérdésre kell válaszolnunk, s máris megtudjuk, milyenek vagyunk. Nyolc kemény pontot értem el, lami a sommás értékelés szerint közepes mértékű önállóságot és ugyanekkora vállalkozó kedvet feltételez. Bevallom, bosszantott a do­log, hiszen mindössze egyetlen pontocska választott el attól, hogy karakán embernek tarthassam magam. Eső után köpönyeg, azonban elkezdtem vizsgálni, hogy Va­jon mit kellett volna válaszolnom, hogy ebbe a felsőbb kasztba kerüljek? Megakadtam az egyik kérdésnél, amely így hangzik: „Milyen ajándékot szeret adni?” Én a lehetőségek közül azt a választ bátorkodtam meg­jelölni, hogy „olyat, ami jellemző .arra, aki kapja”. Ju­talmam egy pont volt. Ha azonban arra böktem volna, hogy „olyat, ami jellemző arra, aki adja”, máris két ponttal a tarsolyomban mehettem volna tovább — s ebben az esetben (9 ponttal) energikus, Vállalkozó szel­lemű, ötletes embernek könyvelhetném el magam. Te­hát a személyemre jellemző ajándék adása — az egy­szerűbb megoldás! — ötletgazdagságot feltételez. Elfan- táziálok a dolgon: nem tudom, hogy a megajándékozott hogyan vélekedne arról, ha például egy engem hosszabb idő óta foglalkoztató időszak egyik kiadványával, a „Ma­gyar írók Rákosi Mátyásról” című remekművel lepném meg? Vagy: .nyakamba borulna-e, ha egy másik ritka­ságot, a századelő váltójogtankönyvét tenném a kará­csonyfa alá? Hát, egy pontot biztosan kapnék — a he­lyét és kiterjedését .hadd ne részletezzem! Ezzel azonban még nincs vége. A teszt végén a követke­ző szöveg áll: „Ha érdekli egy olyan munkahely, ahol ezeket a képességeket kiélheti, küldjön egy rövid ön- • életrajzot a... címre”. Azt még ímegértem, hogy egy 9-10 pontos, belevalónak ítélt ember, esetleg egy ma- | gamfajta közepesen életrevaló valahogy kiélheti magát. Mit kezdjen azonban .magával a 0-4 pontos „zárkózott, visszahúzódó” alkatúnak beskatulyázott embertársunk? Ö vajon hogyan élheti ki jnem éppen előnyös tulajdon­ságait? (Ráadásul ennek a csoportnak jó része hisz is a teszteknek, s az érintettek még zárkózottabbak lesz­nek az értékelés után!) A kérdéssorozat készítőjének tenném fel első felad­ványként azt, hogyan lehet fából vaskarikát csinálni. S amíg az ötlet kiagyalója erre válaszolni próbál, felidéz­nék egy állítólag francia eredetű megállapítást, ami a közkézen forgó tesztekről jut eszembe: a dongó, testé­nek nagy súlya, s ehhez képest :igen (kicsiny pzárnyfelü- lete miatt elméletileg nem alkalmas a repülésre. — A dongó ezt nem tudja, ezért repül. (marik) II fél évezrednyi múlt kötelez... Párt-, tanács-, népfrontiilés Csanádapácán — Hol leszünk mi már ak­kor. amikor ezek a tervek megvalósulnak? — sóhajtott fel egy asszony a csanádapá- cai tanácsülésen. — Éppen ezért nagy a felelősség raj­tunk — válaszolt a tanács­elnök, Mórocz László. A községben nem ritka. Elavult a község hosszú távú rendezési terve, újat kell elfogadnia a Csanádapá­cán élőknek. Ez a téma volt az egyik igen fontos napiren­di pontja a találkozónak, ahol a Békés Megyei Terve­ző Vállalat fiatal mérnöke, Sziráczky Mihály ismertette röviden az elképzeléseket. A tervező kollektíva -figyelem­be vette a település demog­ráfiai, természeti és műszaki adottságait, és még sok más szempontot, hogy reális ala­pot teremtsenek a jövőnek. „Orosháza vonzási körze­tében olyan alapfokú felté­teleket kell garantálni Apá­cán, hogy a mindennapi élet­vitelhez szükséges intézmé­nyek, az egészségügyi, okta­tási, kulturális, kereskedel­mi létesítmények kiszolgál­ják a háromezernél valami­vel több embert” — hallot­tuk. Idősödik ez a község, még az öregedő megyénél is jobban. A legnagyobb gond, hogy kevés a munkahely. A lakóterületek kialakításánál fontos szempont a telekkí­Igen jó földek vannak er­refelé, ezt igazolják a ter­méseredmények is. Csak a nagy gondot, a szennyvízel­vezetést hogyan valósítsák meg? Ezen törhetik legin­kább a fejüket a falugazdák. A vízmű még csak megvaló­sul — sok-sok lakossági tá­mogatással —. de a szenny­vízcsatornák megépítése olyan pénzbe kerül, amelyet nem fedez a tanács és a la­kosság együttes vagyona sem. Legalább ekkora prob­léma az állati trágya, a hul­megyeszerte azonban mégis újszerű fórum vendégei le­hettünk a napokban, össze­vont tanácsülést rendeztek Csanádapácán a község gaz­dái: Mórocz László tanácsel­nök, Szatmári Sándor, a köz­ségi pártbizottság titkára és Sándor Istvánná, a HNF köz­ségi bizottságának titkára. nálat. Ellentmondásnak lát­szik, hogy bár a község la­kóinak többsége jószágtar­tással pótolja a jövedelmét, a település központjában, a gyermek-, az egészségügyi és közművelődési intézmények szomszédságában élőknek korlátozniuk kell az állattar­tást. Közepes műszaki állapotú­ak az intézmények, állandó karbantartásuk létszükség­let. A testületi tagok, a falu­lakók között legnagyobb vi­tát az új posta helyének ki­jelölése kavarta. A tervezők által javasolt két helyszínt leszavazták, másik kettőt mondtak helyette. Igazuk van. ha egyébként megfelel a feltételeknek, elvégre ők élnek majd ezen a települé­sen, saját gyerekeik, unoká­ik lakóterületét alakítják. Lesz majd a faluban idősek napközije, tornaudvar, sza­badidőpark (ehhez nyertek kamatmentes kölcsönt az Ál­lami Ifjúsági Bizottság pá­lyázatán). ladék eltüntetése, amely ha a földbe szivárog, megfertőz­heti az ivóvízkészletet. Nem kis. gondok kerültek szóba ezen az összevont tanácsülé­sen, ahol bizony nem marad­tak csendben sem a pártta­gok, sem a népfront aktívái, sem a tanácstagok. — Tervezünk, tervezhe­tünk, de anyagi fedezete va­jon lesz-e a terveknek? — kérdezi valaki. — A fontossági sorrend ki­alakításánál az legyen a szempont: mennyire lénye­ges a község életében egy­egy döntés, beruházás — replikázik egy férfi. — Igaz, nem minden szót értettem, de ez a terv job­ban tükrözhetné a tanács és a párt eddigi összefogását, a sok lakossági társadalmi munkát — mondja egy idős bácsi. — A szennyvízcsator­nát szerintem a víz beveze­tése előtt kellett volna meg­csinálni. Fürdőnk is van, csak éppen vizünk nincs hozzá. Az új vízmű elgyőzi majd az üzemeltetést? — Lesz-e bölcsődénk? Ho­gyan haladunk a burkolt utak építésével? Mikor tu­dunk már telefonon kapcso­latot tartani a külvilággal? A párt, a tanács, a társa­dalmi szervek együttműkö­déséről filozofáltunk Szat­mári Sándorral és Mórocz Lászlóval. — 218 párttaggal beszél­gettünk el — mondta a párt­titkár —, heten nem akartak párttagok maradni tovább. Az indokok, között felsorol­ták a rossz egészségi állapo­tukat, a családi elfoglaltsá­gaikat. a plusz munka szük­ségességét. „Nem tudok járni a gyűlésekre, nem akarok odáig jutni, hogy töröljenek” — mondta az egyikük. Volt, aki csalódott, voit, aki sem­mit nem magyarázott. Vitat­koznak. bírálnak nálunk is az emberek keményen, ren­desen fel kell készülni a vá­laszadásra. Példa erre az összevont tanácsülés, nem lehet mellébeszélni. Nálunk a párt, a tanács, a népfront vezetői összehangolt tervek alapján dolgoznak. — Ügyelünk arra. hogy ne legyen átfedés a témák kö­zött — folytatta a tanácsel­nök —, hiszen a testületek­ben minden szervezet képvi­selteti magát. A párttitkár tanácstagunk, jómagam a községi párt végrehajtó bi­zottságának tagja vagyok. Amikor egy-egv tanácsi ja­vaslatról szeretnénk döntést hozni, a tanácsi pártalap- szervezetben is megvitatjuk a témát. így kettős felügye­Egészséges türelmetlenség, nem követelődzés. hanem az összefogás segítőszándéka mondatta mindezeket a je­lenlévőkkel. Válaszolt is a tanácselnök, nyugtatott ahol szükséges, mozgósított, ha azt diktálta a falu érdeke. Még egy helyileg fontos ja­vaslat is‘elhangzott: vigyék ki a mázsaházat a falu köz­pontjából. Ne zavarja már a környéken élőket a mérésre váró állatok állandó „légy­kísérete”. Kiegészítésekkel hagyták jóvá a rendezési tervet, majd a tanácsi költségvetést és munkatervet a résztvevők. letet gyakorol a párt a párt­tag tisztségviselők irányítá­sában. — A gazdasági vezetők, egyéb irányítók lelkiismere­tes beszámoltatása nem jog, hanem kötelesség — szól Szatmári Sándor. — Persze, mi elvi alapon befolyásoljuk a községpolitikát, a részlet- kérdések kidolgozása tanácsi feladat. Nagyon élő fóruma­ink a pártéletben az aktíva­értekezletek és rétegtalálko­zók, a rugalmas községpoli­tikában pedig a falugyűlések és tanácstagi beszámolók. Nyitott szemmel és füllel kell járni ebben a mai világban, ha a község életét előbbre akarjuk vinni. Az is igaz ugyan, hogy minden ta­nácsülésünk nyitott, de ér­deklődő csak akkor ül be, ha sok embert érintő kérdések­ről beszélünk: vízről, gázról, telefonról. * * * Az összevont tanácsülés hangulata azt bizonyította, hogy Csanádapácán felelős­séggel döntenek, vitatkoznak a testületekbe delegált em­berek. Bizalmasan azt is el­árulták, hogy az idén, ha szerényen is, de megünnep- lik „az ötszázast”. Ugyanis az írásos dokumentumok 1488-tól jegyzik Apáca létét. A fél évezrednyi múlt a jövő építésére kötelez ... Bede Zsóka Alapfokú feltételek az idősödő községben Kérdések és válaszok Kerülik a párhuzamosságot, a mellébeszélést Vonalban voltunk Vonalban voltunk február 1-én és amint á”másnapi lapunkban jeleztük, több tucat kérdésről, észrevétel­ről szerezhettünk tudomást a telefonügyelet ideje alatt. Sőt, akadtak olyan olvasóink is, akik később személyesen kerestek fel bennünket. Örömünkre szol­gált, hogy a „bejelentések” zöme csakugyan közérde­kűnek tekinthető, kivéve azt a néhány magántermé­szetű panaszt, illetve jelzést, amely nyugdíjaztatásra, lakásigénylésre és személyes ltulajdonban levő tár­gyak jogtalan 'eltulajdonítására, azaz lopásra vonat­kozott. Természetesen ezzel nem azt akarjuk monda­ni, hogy az ilyen és az egyéb jellegű témák, amelyek­re terjedelmi okok miatt nem térhetünk ki, nem tart­hatnak számot közérdeklődésre. Vidéki hívás sajnos — csak elvétve fordult elő. lárdahelyzet A legtöbb telefonáló a me­gyeszékhely egyes részein le­vő járdák rossz állapotára hívta fel a figyelmet. Erre és még más hasonló kérdésre a városi tanács műszaki, vala­mint a városgazdálkodási vállalat közterület-kezelési osztályán kaptunk feleletet. Eszerint a Bajza, Dózsa György és Micsurin utcai gyalogjárók rendbe hozata­lára az elképzelések szerint ebben az évben került volna sor, de pénzszűke miatt a munkálatokat el kell halasz­tani egy későbbi időpontra. A Tompa utca teljes felújí­tása szintén szerepel a ter­vekben. Itt az a baj, hogy alacsony a járda a KRESZ- park mellett és a víz nem tud lefolyni. A lakosság se­gítségével újra ki lehetne ás­ni az árkot, amelyet az egyik lakó szerint a gázbekötés után temettek be. Amint hallottuk. az összegyűlt pénzből csak az Asztalos ut­ca közötti rész vízelvezetési gondját tudják megoldani. Néhány hónappal ezelőtt szi­gorú ellenőrzés volt az Áchim-lakótelepen. és a ta­nács több mint 50 határoza­tot hozott. Ezek közül mind­össze egy esetben kellet bír­ságot kiszabni, mert az ér­dekelt felek a munka elvég­zésében határidő-módosítást kértek. A közeljövőben el­szállítják a virágvázákat az új könyvesbolt elől, hogy rendbe lehessen tenni a jár­dákat a környéken. Egyéb­ként a kötöttárugyár előtt és a Skála-áruház sarkán ta­valy befejeződött a munka, a Kulich Gyula térnél pedig még ebben az évben megcsi­nálják a gyalogjárókat. A Bartók Béla úton a járdák rendbe hozása nem szerepel a tervekben, míg a Berényi út ügye bekerült a műszaki osztály „napirendjébe”. A Hajnal utcai lakóknak pedig azt tanácsolták az illetéke­sek. hogy — amennyiben la­kásonként összegyűjtenek mintegy 7-7 ezer forintot — a városfejlesztési lebonyolító irodához nyújtsanak be út- pályázatot. és lehetőség van megyei, városi tanácsi támo­gatásra. A közvilágítás gyenge Különösen a csabai taxi­sok nehezményezték, hogy például a Berényi úton gyen­gén világítanak a higany­gőzlámpák, mert „kimerül­tek”. Az Áchim-lakótelepen, s főként a Mokri utcában minden oszlopra fel kellene szerelni a lámpatesteket. A Békési úton, a konzervgyár környékén az armatúrák nem égnek, ami balesetve­szélyes helyzetet teremthet. Balogh János művezető szerint a Démász dolgozói csak részben tudják megja­vítani az Áchim-lakótelepen a lámpákat, mivel az egész berendezés elavult. Műszaki okok miatt azért ott nem le­hetne bevezetni a „fél éjsza­kás” közvilágítást, amelyet a városi tanács rendelt el ta­karékossági okokból, példá­ul a Lencsési lakótelepen, a Szarvasi, Orosházi úton, to­vábbá a Bajza utcában és a Tanácsköztársaság útján. A forgácsoló üzemhez vezető úton a lámpatesteket nem ré­gen javították. Sok helyen a gépjárművek kerekeiről fel­csapódott a kandeláberek ajtajára a sár, amelyet le kell takarítani. (Ennél na­gyobb baj az, amikor vala­kik vandalizmusból kiszakí­tották a lámpatestek nyílás­záróját. Különösen a kis­gyermekek számára jelent életveszélyt, ha odamennek és a vezetékeket piszkálják.) Parkolási gondok Sok probléma akad a par­kolással is. Az egyik telefo­náló azt kifogásolta, hogy Békéscsabán, a Wlassich sé­tányon nagy zsúfoltságot idéznek elő az autók. Megye­ri Jenő, a városgazdálkodási vállalat közterület-kezelési osztályának vezetője azt ja­vasolta, hogy forgalomszer­vezési kérelemmel fordulja­nak hozzájuk az ott lakók. (Telefon: 27-584 és 22-022.) Hasonló gondokat lehet ta­pasztalni a Csaba Szállónál, ahol a taxisok állják el az utat. Megtudtuk, hogy ez a hely az átépítés miatt felvo­nulási terület lesz. így a ta­xiállomást valószínűleg a Jó­kai Színház elé helyezik át, és a vasútállomásnál lévő parkolóhoz hasonló forgalmi rendet alakítanak ki. Balesetveszélyes a Gyöngy presszó környéke, ahol a járdát „összevágták” teher­autójukkal a magánfuvaro­zók. Ugyanis éjszaka ott szoktak parkolni. Javaslat: a járókelők, akiknek közleke­dését akadályozzák az össze­tört betondarabok, élhetnek a rendőrségi feljelentés le­hetőségével. Ugyancsak a balesetveszélyre hívta fel egv telefonáló a figyelmet. Sze­rinte nem elegendő a sárgán villogó lámpa, ahelyett há­rom színű kellene. Erre az indítványra úgy reflektáltak a szakemberek, hogy tanú­sítsanak kellő óvatosságot a járművezetők. A másik in­dok: az előbbi felszerelése csak 35 ezer, az utóbbi 1,5 millió forintba került, illet­ve kerülne. Egy fiatal tanárnő jogosan sérelmezte, hogy kevés a Trabant Hycomattal közleke­dők számára fenntartott par­kolóhely. Ezt el is ismerték az illetékesek, akik tájékoz­tatásul elmondták: az idén a vasútállomás és a jaminai SZTK-rendelőintézet előtt jelölnek ki 90 centiméter szé­les sávokat részükre. (A ter­vek között szerepel még a városi kórház.) Az ilyen par­kolóknál úgynevezett felhaj­tórámpák is készülnek. A Szabolcs és Szerdahelyi út környékéről a városgaz­dálkodási vállalat — a lakos­ság kérésére — kitiltotta a teherautókat, és van tábla is. Ennek ellenére egyes sofőrök a rendelkezést megszegik, aminek úgy lehetne elejét venni, ha a bírságolás gya­koribb lenne. Van ugyan parkoló, de csak a személy- gépkocsik részére. A Millen­niumi lakótelepen — az épít­kezések befejezése után — „lakó-, pihenőövezet” felira­tú táblákat helyeznek majd el — ígérte meg Bánfi Adám, a városi tanács csoportveze­tője. Parabolaantennák és egyebek Többen érdeklődtek a nyu­gati tévéadások vételére al­kalmas parabolaantennák iránt. Arra hivatkoztak, hogy több városban már megol­dották a problémát. Nos. a békéscsabai lakásszövetke­zet is felvetette már ezt a té­mát. A városi tanács készí­tett egy tanulmánytervet, de még nincs eldöntve, hogy az idén egy vagy két rendszert vezessenek-e be. A Gelka — állítólag — egy 3 méter át­mérőjű parabolaantennát he­lyezne el a megyei könyv­tár közelében, ami 9 millió forintba kerülne. Az a cél, hogy hosszú távra szóljon ennek a kérdésnek a megol­dása. Vannak már előzetes számítások is arra vonatko­zóan, mennyi pénzbe kerül­ne lakásonként az adapter beszerzése, és az egyéb mun­kák elvégzése egy-egy csa­ládnak. A telefonigényléseket nem a beérkezés sorrendjében tudja kielégíteni a posta, ha­nem a hálózat „kiépítettsé­gének” függvényében. Aki új lakásba költözik, ismét kérelmezni kell az állomás felszerelését. Például a Fö- venyes utcában nem lesz te­lefon, és egyelőre csak azok­ba a lakásokba vezetik be, amelyek a konténeres olda­lon helyezkednek el. Az egyik dobozi olvasónk azt ki­fogásolta, hogy este nem le­het erről a településről fel­adni táviratot. Lehet, de csak 21 óráig, a távirda nyitva tartási időpontjáig... Bukovinszky István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents