Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-06 / 31. szám
1988. február (i., szombat o Uj, rostos gyümölcslé A Békéscsabai Konzervgyár Tetra-pack üzemében napjaink legkorszerűbb svéd technológiájával tetszetős, a vásárlók igényeinek megfelelő dobozokba kerülnek az ízletes, valódi gyümölcslevek Fotó: Veress Erzsi II mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmek adóztatásának rendjéről Néhány hónappal a* törvény megjelenése után, a január 1-i hatálybalépést követően, még -az eddiginél is gyakrabban téma a személyi jövedelemadó a - lakosság, főként a kistermelők körében. ,Az ismeretek hiányosságait az emberek több esetben jóhiszemű találgatásokkal igyekeznek pótolni. A szájról szájra terjedő híresztelések olykor mégr az értőkben is kételyeket ébresztenek. A kistermelést integráló különböző gazdasági és kereskedelmi szervezetek, megyei szövetségek, érdekképviseleti szervek több megbeszélést tartottak az érdekeltek bevonásával az értelmezés körüli zavaros nézőpontok tisztázására. Ezeken a rendezvényeken >— hely hiánya miatt ■— csak a termelők szűk rétege vehetett részt. Az egyszer hallott előadás kevésnek bizonyult a hibás nézetek felszámolásához. Továbbra is ellentétes vélemények és híresztelések nehezítik a kistermelők tisztánlátását. Ezért arra kértük Ráfi Pétert, a Békés Megyei Adófelügyelőség osztályvezetőjét, hogy rendeletmagyarázó előadását lapunkban adjuk közre, segítségével tisztázzuk azokat a fogalmakat, eljárási módokat, amelyek az adóztatással kapcsolatosak. Üj termékkel bővült a Békéscsabai Konzervgyár közkedvelt rostos gyümölcsle- veinek családja. Az áru Csabai vegyes gyümölcsnektár néven kerül forgalomba, ez év februárjától. A vegyes gyümölcslé kétféle változatban készül. Az alap ízt 38 százalékban a narancslé adja, melyet kubai, perui déligyümölcsből itthon a gyárban állítanak elő. A narancs kellemes aromáját 12 százalékban egyrészt az 6szi baracklé, másrészt a sárgabaracklé egészíti ki. A csabai új gyümölcsnektár a gyár önálló termékfejlesztése kizárólagos előállítási és forgalmazási joggal. A gyümölcslécsalád legnagyobb része külföldi piacokra kerül, de a hazai üzletekben is árusítják. A A sertéstenyésztésben, -tartásban az idén a minőség javítása a legfontosabb feladat; az állomány a tervek -szerint hozzávetőleg a tavalyihoz hasonló nagyságú lesz ebben az esztendőben. A MÉM szakemberei szerint a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők elegendő árut biztosítanak majd a belföldi ellátáshoz, és várhatóan sikerül kielégíteni az exportigényeket is. A termelői Svédországból vásárolt Tetra-pack csomagoló rendszer segítségével tetszetős dobozokba töltik a valódi gyü- mölcsleveket. Az utóbbi évek korszerű gyártásfejlesztésének eredménye, hogy ma már olyan technológiát alkalmaznak a gyárban, amely lehetővé teszi, hogy tartósítószerektől mentes árut forgalmazzanak. Az úgynevezett aszeptikus hőkezeléses eljárással szükségtelenné válik a tartósítószer alkalmazása. Az új rostos gyümölcslevet az itthoni üzletekbe a Füszért juttatja el. A Tetra- pack dobozok mellett hagyományos, olcsóbb, palackozott formában is megtalálható lesz ’a termék. Az első belföldi szállítmány január 26- án hagyta el a gyár udvarát. R. G. jövedelmezőséget javítja, hogy a vágósertés felvásárlási ára 1988-ban kilogrammonként átlagosan 1 forinttal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben javul a jövedelmezőség azokon a telepeken, illetve az olyan kistermelői portákon, ahol jó minőségű állatokat tartanak, ezek ugyanis előnyösebben értékesíthetők. Az idén egyébként a felvásárlásnál garantált árat alkalmaznak. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény és a végrehajtására kiadott 37.1987. (X. 12.) MT. számú rendelet az általánostól eltérően szabályozza a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmek adóztatását. Fontos szabály, hogy a törvény alkalmazásában nem minden mezőgazdasági tevékenység minősíthető kistermelésnek. Ki tehát a mezőgazdasági kistermelő? Az a család, illetve magánszemély, aki: szántóföldi növénytermesztéssel, szabadföldi és hajtatott zöldségtermeléssel, gyógynövénytermeléssel, állathizlalással, méhészettel és halászattal foglalkozik; ■saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt és tejet dolgoz fel, s ha a tevékenységéhez. iparjogosítvány, vagy kereskedői engedély nem szükséges. Az árbevétele az adóévben nem haladja meg a 2 millió forintot. Éves szinten folyamatosan, vagy alkalmilag 307 napot meghaladóan nem foglalkoztat alkalmazottat. Egy adott évben több alkalmazott is foglalkoztatható, de az összesen foglalkoztatott napok száma nem haladhatja meg a 307-et. Például csirketartásnál 10 ember dolgozik esetenként. Mindegyik 30 napot dolgozik tehát éves szinten, ösz- szességében 300 napot dolgoznak, ezért a feltétel teljesül, az illető mezőgazdasági kistermelőnek minősül, amennyiben árbevétele nem haladja meg a kétmillió forintot. Mezőgazdasági szakcsoporti tagként a saját gazdaságában folytat mezőgazda- sági kistermelést: Az előzőekben leírt tevékenységet nem munkaviszony keretében végzi, vagy a fenti tevékenységet munkaidőn és munkakörön kívül részes munkavállalás keretében látja el. Nem mezőgazdasági kistermelő, hanem vállalkozó az, aki: — az adóévben kétmillió forintnál több ’ árbevételt ér el; — virág- és dísznövény- termesztéssel, kísérleti és díszállatok tartásával foglalkozik ; — éves szinten 307 napot meghaladóan foglalkoztat alkalmazottat. Vannak olyan mezőgazda- sági tevékenységet folytatók, akik sem mezőgazdasági kistermelőnek, sem pedig vállalkozónak nem minősülnek a törvény alkalmazása során. Ilyen tevékenységek például a különböző mezőgazdasági szolgáltatások (bérszántás, kaszálás stb.). E jövedelmek egyéb jövedelemnek tekintendők. A jövedelem meghatározása során a bevételt, a bevétel elérése érdekében felmerült és igazolt költségekkel csökkenteni kell. A ténylegesen felmerült és igazolt költségek évi 12 ezer forintig számolhatók el vagy ennél magasabb összegben is, ha ezt a szándékát az adóalany az adófelügyelőségnél december 31-ig bejelenti. Tekintsük át azokat a legfontosabb szabályokat, amelyeket a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmek meghatározása során alkalmazni kell! Mezőgazdasági kistermelés esetén bevételnek, a termék, termény vagy állat eladási árát kell tekinteni abban az esetben is, ha az eladási ár egy része nem a kistermelőt illeti meg. Kedvezmény viszont, hogy a nagyüzem (termelőszövetkezet, áfész, stb.) által kihelyezett állat értékét a bruttó bevételből le lehet vonni. A közös háztartásban élő, 16. életévet betöltött közeli hozzátartozók által elért bevételt egybe kell számítani, ha a mezőgazdasági tevékenységet közösen folytatják, a közös bevételből származó jövedelmet pedig közöttük egyenlő arányban kell megosztani; — a bevétel 500 ezer forintig adómentes. Az 500 ezer forintot meghaladó bevételből állattenyésztés esetén 10 százalék, növény- termesztés esetén pedig 30 százalék a jövedelem; — ha a bevétel állattenyésztésből és növénytermelésből vegyesen származik, akkor az 500 ezer forint mentes részt a tevékenység bevételéből olyan arányban kell levonni, ahogyan a tevékenységek az összbevételen belül megoszlanak. A leírtak gyakorlati alkalmazására nézzünk egy példát: A négytagú Kovács család (két szülő, egy 17 és egy 20 éves gyermek) közösen dolgoznak, zöldségtermesztéssel és sertéshizlalással foglalkoznak. A növénytermesztésből elért bevételük 200 ezer forint, a sertéshizlalást bérhizlalás keretében folytatják, bruttó árbevételük 800 ezer forint. Az állatok kihelyezéskori értéke 200 ezer forint. A számítás menete: A sertéshizlalás bevételéből levonjuk a kihelyezési értéket, így az összes bevétel: növénytermesztésből: 200 000, állattenyésztésből: 600 000. A bevétel megoszlása a következő: 200 ezer osztva 800 ezerrel, azaz a bevétel növénytermesztési aránya 0,25 százalék. Az állattenyésztésből származó jövedelem aránya hasonló művelettel 0,75 százalék. Az adóköteles bevétel: 800 ezer — 500 ezer = 300 ezer. Az adóköteles bevétel megoszlása: 300 000 x 0,25 = 75 000 a növénytermesztésből, 300 000 x 0,75 = 225 000 az állattenyésztésből. Az adóköteles jövedelem meghatározása: — növénytermesztésnél 30 százalék a jövedelem: 75 ezer x 0,3 = 22 500 forint — állattenyésztésnél 10 százalék a jövedelem: 225 ezer x 0,1 = 22 500, így ösz- szesen 45 000 Ft. A jövedelem megosztása: 45 000 : 4 = 11 250 Ft. A család minden tagja 11 250 forintot számít hozzá a más forrásból származó jövedelméhez és az ösz- szevonás után számolja ki a fizetendő adó összegét, a személyi jövedelemadó általános szabályai szerint. Amint már korábban említettük, az a mezőgazdasági kistermelő, akinek az árbevétele meghaladja a kétmillió forintot, vagy nem haladja meg, de az év folyamán 3Ó7 napot meghaladóan foglalkoztat alkalmazottat, illetve alkalmazottakat, vagy virág- és dísznövény- termesztő, kísérleti és díszállattartó, vállalkozónak minősül és a vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint adózik. A mezőgazdasági kistermelő nemcsak a személyi jövedelemadónak, hanem az- általános forgalmi adónak is alanya a törvényben meghatározott módon. Az a mezőgazdasági kistermelő, akinek az árbevétele meghaladja az 500 ezer forintot, a tevékenysége folytatásához szükséges tárgyévi beszerzéseit (például fólia, önetető. stb.) terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adónak a 3 ezer forintot meghaladó összegét visszaigényelheti az adóhatóságtól. Év közben, ha az árbevétel eléri az 500 ezer forintot, a kistermelő felkeresheti az adóhatóságot. Magával kell vinnie az elért árbevételt és a beszerzéseit igazoló számlákat. A tartalmi és formai ellenőrzések megtörténte után a kistermelő utalványt kap a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegére, melyet bármely OTP-fiók kifizet részére. A mezőgazdasági kistermelő az adóévben elért jövedelméről a tárgyévet követő év március 20-ig köteles bevallást készíteni és azt az adóhatósághoz eljuttatni. Először 1989. március 20-ig kell eleget tennie ennek a kötelezettségének. Ez távoli határidőnek tűnik, addig is bármilyen kérdés vagy probléma merül fel az adózással kapcsolatban, keressék fel a Békés Megyei Adófelügyelőséget (Békéscsaba, Bartók B. u. 12.), vagy bármely ügyfél- szolgálati irodáját, melyek Szeghalmon, Orosházán, Szarvason és Mezőkovács- házán a helyi tanács épületében működnek, s minden vitatott kérdésre megnyugtató választ adnak. Garantálják a felvásárlási árat Megtanulták a szakmát az orosházi varrónők Az Unicon Ruházati Vállalat orosházi gyárában tőkés exportra készülnek gyönyörű kelmékből a divatos női szoknyák. Az elmúlt esztendőben 270 ezer darabot varrtak, az új évben folyamatosan érkezik az alapanyag, zökkenőmentes a munka. —- Még nincs kész a mérleg, de az már bizonyos, hogy jó esztendőt zártunk — magyarázza Hatos Istvánná üzemvezető. -- A dolgozók átlagkeresete meghaladja az ötezer forintot. Varrónőink megtanulták a szakmát, nem csak szépen, de határidőre dolgoznak. Ha nagyon sürgős, vállalnak hétvégi munkát is, hogy a kamion azonnal rakodhasson. Elmondotta az üzemvezető azt is, hogy önelszámolási rendszerben dolgoznak. Ez igen nagy felelősség, de anyagilag ösztönző a helybéli dolgozók számára. Megadott kereten belül önálló bér- és költségvetéssel gazdálkodnak, teljesítménybérben történik az elszámolás. Az orosházi varrónők munkája természetesen egy része a vállalat éves tervének. A meózás is helyben történik. Segítenek ebben a külföldi partnerek technikusai is. Sok a hűséges régi dolgozó, a fiatal szakemberek nagyon szeretnek velük együttműködni és sokat tanulnak tőlük szakmailag. — Mi nagyon szeretjük és megbecsüljük a gyárunkat, mert nehéz időben „adott” nekünk kenyeret — vélekedik Molnár Gyuláné szb-titkár. — 1958. november 7-én avatták az üzemet. A volt Kisbirtokosok Szövetsége székházát alakították át erre a célra. Emlékszem, nagyon sok munkanélküli nőt tartottak számon Orosházán. Amikor meghirdették a felvételt, többségében a fakanáltól jelentkeztünk. Alkalmassági vizsgát kellett tennünk, izgalmas heteket éltünk át. Nagyon iparkodtunk a munkával és akit véglegesítettek, az nagyon boldog volt. — Az első varrodában 150 nő ülhetett géphez, a következő esztendőben már ötszázra emelkedett a munkáslétszám. Mi voltunk a favorit üzem Orosházán. Később új, három szintes üzem épült a régi mellé, korszerűek a gépek, külön kialakult a szakmunkásképző tanműhely, öltöző, fürdő, kultúrterem és egyéb helyiség került átadásra. — Jelenleg 99 a szakmunkás- tanulók létszáma — magyarázza az üzemvezető. — E mellett a felnőttek továbbképzésére is nagy gondot fordítunk. Csak így tudunk piacon maradni, a tőkés export követelményeinek eleget tenni. Az üzemben 13 szocialista brigád van, a mun- kaversenyvállalásak, a termelési eredmények az egész kollektívára jó hatással vannak. Megtudtuk azt is, hogy a vezetők és dolgozók között nagyon emberi a kapcsolat helyben csakúgy, mint a Békéscsabai Unicon Ruházati Vállalat vezetőivel, szakembereivel. Egyébként amennyire önálló a munkaszervezés, ugyanannyira önálló a problémák helybéli megoldása. És ez nem kis felelősség! — Kívánság az új esztendőben? — Zökkenőmentesen indult a termelés 1988-ban. Jól el vagyunk látva anyaggal, megrendeléssel. Jó érzés, hogy nem kell félnünk a jövőtől. Az öt éves kooperációs együttműködési szerződésünk lejárt, ezt újabb öt évre meghosszabbítottuk. Azt kívánjuk magunknak, hogy a jubileumi év terve minden szempontból megvalósuljon. Ary Róza Az Unicon Ruházati Vállalat orosházi gyárának IV. számú varrodájában nyugatnémet exportra készülnek a csipkével díszített, divatos farmerszoknyák Foto: Veress Erzsi
