Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

NÉPÚJSÁG 1988. február 5., péntek Megkérdeztük: Lesz-e elegendő vetőburgonya? Kevés a burgonya, éppen ezért egyre drágább. Tud­juk, tapasztaljuk ezt már az elmúlt ősz óta. A vevő­ket, fogyasztókat kevésbé foglalkoztató, de közvetve valamennyiünket érintő gond a drágaság mellett, hogy ke­vés a vetőgumó is. Mi a helyzet jelenleg, mire lehet számítani? A békéscsabai Gazdabolt­ban Laurinyecz János üz­letvezető-helyettes elmond­ta, hogy az időjárás követ­keztében a vetőburgonyát az emberek a szokásosnál jóval korábban, azaz már január­ban keresték. Két-három héttel hamarabb jutott eszükbe a kiskerttulajdono­soknak, hogy gondoskodja­nak a szaporítóanyag be­szerzéséről. — Csak összehasonlítás­ként: míg az elmúlt évben másfél hónap alatt 300 má­zsa krumplit jegyeztettek, most másfél hét (!) lefor­gása alatt 280 mázsa az igény — sorolta az adatokat az üzletvezető-helyettes. — A Vetőmagtermeltető Válla­laton keresztül kapjuk a burgonyát, amit általában a Nyírségből szállítanak. 1987- ben összesen 340 mázsa ér­kezett a boltba, és ez elég is volt. Orosházától most 250 mázsára kaptunk ígéretet, de éppen ma közölték, hogy csak 200 mázsát tudnak szál­lítani. Ügy gondolom, hogy az emberek többsége még ezután jegyeztet vetőburgo­nyát és az igény meghalad­hatja majd az 500 mázsát. Miután Orosháza nem tud­ta az igényeinket kielégíte­ni, ők megadták a Dél-so­mogyi Állami Gazdaság cí­mét, ahonnan beszerezhet­jük még a hiányzó mennyi­séget. Az előjegyzéseknél ugyan azt ígértük, hogy 18 —20 forintért vásárolhatják meg a vetőburgonyát, de rajtunk kívülálló okokból, azt gondolom, magasabb lesz az ára. Nem szívesen te­szem. hogy jóslatokba bo­csátkozom, de körülbelül 23 —25 forint lesz az eladási ár. A piacon most 34—35 forintért kínálták. A Gyula és Vidéke Áfész- nél Rözek László felvásárlá­si és ipari főosztályvezető a következőképpen vélekedett: — Miután gyenge volt az elmúlt évi termés, elképzel­hető, hogy a vetőburgonya hiánycikk lesz egyes helye­ken. Nekünk talán nem lesznek ilyen gondjaink, mert jó előre gondoskod­tunk a beszerzéséről. Hat boltunkból történt visszajel­zés szerint ez idáig 400 mázsa burgonyát jegyeztet­tek, mi pedig 500 mázsát kell hogy kapjunk: 200-at á Vetőmagtól, 300-at pedig Dunántúlról szerzünk be. Természetesen fémzárolt ve­tőburgonyát árusítunk csak. Előreláthatólag az apróbb­nak 22—24, a nagyobbnak 21—22 forint lesz az ára kilónként. Ez az ár lénye­gesen több az elmúlt évinél, de sajnos, ez a rossz ter­més következménye. Ha az idő ilyen marad, akkor két hét múlva már kiszállítjuk boltjainkba a vetőburgonyát. A telekgerendási Vörös Csillag Tsz azon kevés gaz­daságok egyike, ahol fog­lalkoznak nagyüzemi bur­gonyatermesztéssel. A vet­nivalóról Kerekes József el­nök a következőket mondta el: — Köztudott, hogy az el­múlt évben a szárazság mi­att kevés vetőburgonya ter­mett. Ez pontosan 120 má­zsa volt hektáronként. Kö­zepes eredménynek számít. Az idén szeretnénk 5 hek­tárral többet termelni, ha sikerül megkapnunk a sza­porítóanyagot. 15 hektárra már megérkezett, az öt hektárra valót Hollandiából a napokban várjuk. Ez idő szerint úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló vetőbur­gonyánk elegendő lesz, sőt a tsz tagjai is kapnak belő­le, méghozzá önköltségi áron. Megkerestük természete­sen a fő forgalmazót, a Ve- tőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat Dél-magyaror­szági Területi Központját is Orosházán, ahol Mihály Já­nos vetőmag-felügyelőtől kaptunk tájékoztatást. Mint megtudtuk, a megrendelők — nagyüzemek, áfészek, szaküzletek — az idén már eddig jóval több vetőburgo­nyát rendeltek, mint ta­valy. A szaporítóanyag ára nagyságtól függően mázsán­ként 1820, illetve 2100 fo­rint, s ehhez hozzá kell szá­mítani 10,5 százalékot a kis­kereskedelmi forgalomban. A társ területi központok, így a debreceni és a székes- fehérvári is besegítenek az ellátásba, s mindehhez még import is érkezik. * * * Mindent egybevetve tehát vetőburgonya-hiányra lehet számítani az idén, különö­sen a szabadpiacon. A Ve­tőmag Vállalat által impor­tált jugoszláv szaporító­anyag remélhetően enyhít a gondon — tanácsos tehát a kistermelőknek igényüket mielőbb bejelenteni a vető­magboltokban, akkor — ta­lán! — nem maradnak hop­MflV-aktivaértekezlet A tavalyi gazdálkodás ér­tékelésére és az idei felada­tok megbeszélésére országos aktívaértekezletet rendeztek csütörtökön a MÁV Marx té­ri konferenciatermében. A tanácskozáson — ame­lyen 300 vasúti vezető vett részt — Mészáros András ve­zérigazgató-helyettes szólt a legfontosabb tennivalókról. Elmondta, hogy a vasút fel­adatai várhatóan nem növe­kednek az idén. a legfonto­sabb az, hogy javuljon a szolgáltatások színvonala. Az idén 223 millió utasra számít a MÁV, várhatóan növekedni fog a gyorsvona­ton utazók száma, és a hosz- szabb távú, valamint a nemzetközi utazások aránya. Igyekeznek pontosabban közlekedtetrfi a vonatokat, továbbfejlesztik a kedvez­ményrendszert, javítják a menetrend szerkezetét. Biztosítási szakemberek Koreából Tegnap a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság biztosító intézetének két ve­zérigazgató-helyettese O Du Yong és Lo Song Mo a Hungária Biztosító Békés Megyei Igazgatóságának vendégeként megyénkbe lá­togatott. A távoli ország biz­tosítási szakembereit Ne­mes Gyula, a Hungária me­gyei igazgatója tájékoztatta a biztosító intézet életéről, rövid történetéről, üzletpoli­tikai elképzeléseiről. A ven­dégek különösen érdeklőd­tek a mezőgazdasági bizto­sítás rendszeréről, a kár- megelőzési törekvésekről, a kárenyhítésről. A vendégek délután Nagyszénásra láto­gattak el, ahol az Október 6. Termelőszövetkezettel is­merkedtek. Tanácsülés Kondoroson Előadás a fehérjenövények védelméről Békéscsabán, a megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai állomáson tegnap, csütörtö­kön mintegy száz szakember hallgatta meg a borsó és szója növényvédelméről ren­dezett előadást. Borbély László, az állomás igazgató­ja bevezetőjében a mező- gazdaság előtt álló idei fel­adatokról, majd a megyei sajátosságokról tartott tájé­koztatást. Részletesen szólt a tavaly meghirdetett fehér­jeprogram fontosságáról, a várható eredményekről. Ezt követően dr. Kádár András, a BASF magyaror­szági irodájának vezető munkatársa részletes vetíté­ses előadását hallgathatták meg a résztvevők. Kísérleti tapasztalataik birtokában ajánlotta a termelőknek a Basagrant a borsó és a szója kétszikű gyomjainak irtására. Emellett más fe­hérjenövényeknél is jól használható ez a szer (ló­bab, fehérhere, stb.). Kitért arra is, hogy a Bólyi Mező- gazdasági Kombinátban kedvező tapasztalatokat sze­reztek a művelőutas borsó­termesztésben, az említett gyomirtó szer használata­kor. Ugyancsak a szójánál igen hatásos gyomirtó szer a Blazer, amely a fiatal gyom­növények ellen, alkalmazha­tó jó eredménnyel. A to­vábbiakban még néhány BASF-készítményre hívta fel a figyelmet, amelyek a közeljövőben jelennek meg a gyakorlatban. A mostani enyhe téli időjárás kedvez a gabonalisztharmat terje­désének. Az NSZK-beli nem­zetközi hírű cég áltar kifej­lesztett Calixin gombaölő­szer megfelelő védettséget nyújt a gabonalisztharmat ellen. Az előadó arra is ki­tért, hogy az általuk forgal­mazott növényvédő szerek nem olcsók, éppen ezért a szakembereknek kell eldön­teni azt. hogy milyen véde­kezési eljárást választanak gazdaságaikban. Befejezésül Dévai Géza, a Békéscsabai Agroker osz­tályvezető-helyettese adott rövid tájékoztatást a várha­tó növényvédőszer-ellátás- ról, amely nem lesz gond­mentes ebben az esztendő­ben. V. L. — Tulajdonképpen egy jól előkészített, indulatos viták­tól előre megtisztított ta­nácsülésre készülünk — mondotta jóval a testületi ülés előtt Mokran Mátyás kondorosi tanácselnök. — Több ízben és igen alaposan meghánytuk-vetettük 1988. évi költségvetésünk minden tételét a legapróbbtól a leg­számottevőbbig. Lehetősége­ink az egységes tanácsi pénz­alapok felhasználására rend­kívül behatároltak, leszűkí­tettek, talán a szükségesnél is nagyobb takarékosságra korlátoznak. összesen 36 millió forint körüli összeg felhasználását tervezzük, melyből fejlesztési célra mindössze 4 milliót irányoz­tunk elő. Tanácsi intézmé­nyeink pénzügyi keretei csak az 1987. évi kiadások színvo­naláig futják, ami bizony azt jelenti — figyelembe vé­ve az árváltozásokat —. hogy dologi kiadásainkat nagyon meg kell gondolnunk. A tanács tegnapi, február 4-i ülésén mindez az alapos megfontoltság érződött. Még­is szenvedélyes vita támadt a tanácstag pedagógusok és a költségvetést előterjesztő szakigazgatási szerv képvise­lője között. A pedagógusok a költségvetés áttanulmányo­zása után úgy érzik, hogy a túlórában és a helyettesíté­sek során végzett munkájuk anyagi elismerése továbbra is elmarad. Bár hivatástuda­tukkal nincs különösebb probléma, de — amint mondták — az ABC-ben, vagy a ruházati boltban ezt a „valutát” nem váltják be árura. Ezért a tanácsülés két ellenszavazattal úgy fogadta el az egységes pénzalap fel- használását, hogy az' általá­nos iskola és a hozzá tartozó intézmények 1988. évi költ­ségvetését újólag tekintsék át az illetékesek bevonásá­val. és az intézmények mű­ködéséhez szükséges anya­giakat — ha szükséges — pótlólag biztosítsák. Erről a községi tanácsot a következő tanácsülésen tájékoztassák. Mivel a tanácsi költségve­tés lényegében csak a meg­lévő intézményhálózat fenn­tartásához elegendő, így eb­ből a pénzből nem számol­hatnak olyan községfejlesz­tési célokra, melyeket más településeken már megvaló­sítottak. Nem marad más hátra, mint a lakosság igé­nyéhez és anyagi áldozatvál­lalásához méretezett fejlesz­tés. így a gázprogram és az útépítés társadalmi összefo­gással valósul meg. — Ezekre szívesen áldoz­nak a kondorosiak, különö­sen azóta, hogy megtudták: a közösségi célokat szolgáló fejlesztésekre fordított ösz- szeg 30 százalékát a szemé­lyi jövedelemadóból le lehet vonni — mondotta a vita összefoglalójában a tanács eddigi. munkáját értékelve Mokran Mátvás tanácselnök. D. K. A megye mezőgazdaságának feladatai B ékés megye mezőgazdasága az elmúlt évben első­sorban a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elmaradt a célkitűzésektől. A legjelentősebb kiesé­sek a növénytermesztésben jelentkeztek. Az egyik meg­határozó ágazat a gabonatermelés, mintegy 10 százalék­kal kisebb termésmennyiséget produkált, mint 1986-ban. Az állattenyésztésben javuló eredmények születtek ta­valy. Különösen a baromfiágazat fejlődött dinamikusan. A nagyüzemek kiegészítő tevékenységére a szintentartás volt a jellemző, összességében megállapítható: megyénk agrártermelése tavaly némiképp elmaradt az országos növekedési ütemtől. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasá­gok jó része kedvezőtlen pozícióból tekint az idei jelen­tős változások elé. Melyek az 1988-as esztendő legfontosabb országos fel­adatai? Véleményem szerint ebben az évben alapvető szemléletváltozásra lesz szükség a nagyüzemekben. Az eddigi mennyiségi szemléletet a minőségnek, a gazdasá­gosságnak kell felváltania. Az idei évkezdet alaposan próbára tette az agrártermelőket. Az új adórendszer be­vezetése, a szabályozóváltozások, a rugalmas árrendszer létrejötte, a piac szerepének növekedése, mind mind je­lentős feladat elé állították és állítják a gazdaságod ve­zetőit. Ebben az évben a népgazdasági terv szerint a me­zőgazdaság bruttó termelése 5,5-6 százalékkal emelkedik. Elsősorban a növénytermesztés termelését kell erőtelje­sen fokozni. Az állattenyésztésre a szintentartás a jel­lemző. a minőség egyidejű javításával: A juhászatban mielőbb el kell mozdulni a holtpontról. A háztáji és kis­gazdaságok fejlesztése — csakúgy, mint eddig — nagy­üzemi integrációban valósulhat meg. Keresni kell ezen a területen a mindkét fél számára előnyös új vállalkozási formákat. Eme rövid bevezető után nézzük meg szűkebb hazánk. Békés megye agrártermelésének lehetőségeit az idén. A növénytermesztésben a búza területi aránya csökken, ez­zel szemben emelkedik a kukorica vetésterülete. A ter­melési célok teljesítésének feltétele a technológiák szi­gorú betartása, a talajerő-gazdálkodás színvonalának ja­vítása. A folyékony műtrágyázás bevezetése, szélesebb körű elteriesztése kedvező hatású lehet. Dinamikus terü­letnövekedéssel számolhatunk az olajos- és fehérjenövé­nyeknél. elsősorban a szójánál. Békésben 3-4 ezer hek­tárral emelkedik várhatóan a szójatermő terület, s meg­közelíti a 18 ezer hektárt. Mi indokolja ezt a növeke­dést? A világpiaci előrejelzések szerint a fehérje ára emelkedni foa. ezért célszerű a hazai termelés fokozása, az import minél nagyobb mérvű kiváltása. A gazdasá­gokban keresik a helvi szójafeldolgozás lehetőségeit. A megyei elképzelések szerint az elkövetkezendő há­rom évben mintegy 30 ezer hektár meliorációját valósít­ják meg. Az utóbbi hat-hét év aszályos időjárása elő­térbe állította az öntözés fejlesztésének szükségességét. A jövőben az. öntözés némi előnvt élvez a beruházások­nál a meliorációval szemben. Békés megyének kedvező adottságai vannak a vetőmagtermesztésre. A jelenlegi 30 ezer hektárról tovább növelhető a terület, amennyiben bővül a fizetőképes kereslet. A szakemberek szerint a hibrid kukorica és a zöldségvetőmag-termesztés aránya fokozható a térségben. A talajok savanyodása miatt mindinkább általánossá kell tenni megyénkben a mész- trágyázást. Sürgető szükségszerűséggé vált a 10-15 éves terményszárítók rekonstrukciója a gazdaságokban. Az állattenyésztésben a jelenlegi tenyészállatlétszám szintentartása a cél. A szarvasmarha-ágazatban az 5700 literes tehenenkénti tejtermelés fokozása a feladat. Ez. elsősorban a jobb minőségű takarmányok etetésével, a tartástechnológia korszerűsítésével érhető el. A marhahús iránti kereslet mérséklődése miatt várhatóan csökken a húshasznú tehénállomány. A sertéságazatban a szaporo­dásbiológiai helyzet javításával, a malacelhullás csök­kentésével lehet előre lépni. A juhászatban a megye adottságai kedvezőek. Az ágazat közgazdasági helyzete azonban nem ösztönöz a fejlesztésre. A most létrejött Sárréti Juhtartási Egyesülés remélhetőleg segít a gondok megoldásában. A baromfitenyésztésre a szintentartás lesz a jellemző az idén. Előrelépésre várhatóan a vízi szár­nyasok tartásában lesz lehetőség, a kereslet növekedésé­vel párhuzamosan. Évek óta sarkalatos pontja az állattartásnak a takar­mánygazdálkodás. Évente a megye állatállománya 7-7,5 milliárd forint értékű takarmányt fogyaszt. Ez a szám. arra figyelmeztet, hogy a jövőben a takarmányok minő­ségének javitásával. a veszteségek csökkentésével, a mel­léktermékek jobb hasznosításával változtatni kell az ed­digi gyakorlaton. Napjainkban a nagyüzemek kiegészítő tevékenysége Békés megyében a mezőgazdaság bruttó termelési érté­kének mintegy 30 százalékát adja. A jövedelemtermelő képesség fokozása, a több lábon állás megteremtése, a falusi lakosság helyi foglalkoztatása érdekében szükség van a melléktevékenység bővítésére. Különösen az elma­radott térségekben fontos a fejlesztés. Elsősorban a me­zőgazdasági termékfeldolgozásra kell törekedni, de nem mondhatunk le a többi kiegészítő tevékenység bővítésé­ről sem. A jövőben a tudomány eredményeinek minél gyor­sabb alkalmazására lesz szükség megyénkben az agrár- termelés fejlesztésében. Mindehhez jó segítséget nyújta­nak a megyében meglévő tudományos és oktatási intéz­mények. a Szarvason létrejött Oktatási-Kutatási Gazda­sási Társulás. A nagyüzemeknek is keresni kell a kap­csolatot ezekkel az intézményekkel, hiszen csak így va­lósítható mes az eredményes együttműködés. összefoglalva megállapítható: jelentős feladatokat kell teljesíteni idén a megye élelmiszer-termelésének. A meg­változott körü'ménvekhez csak azok tudnak alkalmaz­kodni. akik újszerűén gondolkodnak, ker«sik, kutatják a jobb értékesítési lehetőségeket. : idei esztendő a mezőgazdaság minőségi program­jának első éve lesz. Sok minden eldőlhet már 1988- ___ban. Alapos elemzés után a meglévő alapokra épít­ve olyan stratégiát kell kidolgozni, amellyel versenyben tudnak maradni a gazdaságok. Békésben elsőrendű cé­lunk a korábbi pozíciók megőrzése, a továbblépés. Ha ez így lesz, akkor — a nehezebb helyzetben is — köny- nvebben boldogulhatnak a nagyüzemek és az ott dolgo- z°k-_______________________________________Verasztó Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents