Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-05 / 30. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TAHACS UPII 1988. FEBRUÁR 5., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Napirenden a hitelpolitika Zárszámadások Csaknem 43 milliós nyereség Kunágotán (Tudósítónktól) A Kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet február 4-én tartotta zárszámadó és tervtárgyaló küldöttgyűlését. Horváth János, a termelőszövetkezet elnöke beszámolójában részletesen ismertette az 1987. év eredményeit, és az 1988. év feladatait. A tsz 5496 hektár területen gazdálkodik, és 363 millió forint árbevételt ért el. Az elért nyeresége 42,8 ’miliő forint, mely 20 százalékAz Orosházi Dózsa Termelőszövetkezetben is számot vetettek az 1987-es év munkájával. Bende Elek tsz-elnök a tegnapi közgyűlésen a tagok és meghívott vendégek előtt ős/ - szegezte a termelőmunka tapasztalatait, eredményeit. Elöljáróban utalt arra, hogy a kormány központi intézkedéseket hozott a mezőgazdasági tárca javaslatára, melynek értelmében 1986 és 1987-ben módosították a mezőgazdasági szabályozó rendszert, és különböző ár- és bérintézkekal meghaladja az előző évit. A nyereséghez nagyban hozzájárult a tsz hektáronkénti 6,22 tonnás búzaátlagtermése, mely üzemi rekordnak számított. A borsóvetőmag melyet csaknem 408 hektáron termesztettek, 3,1 tonnás termést hozott hektáronként. Az állattenyésztésen belül a meghatározó szerepet játszó sertés- ágazat 111,7 millió forintos árbevételt ért el. Hozzászólásában dr. Ele- ki János, a TOT főtitkára, déseket vezettek be. A bérszínvonal-gazdálkodás visz- szahúzó volt, és nem javította az élőmunka hatékonyságát. Természetesen az irányítási és szabályozási rendszer változásainak voltak előrejutást segítő mozzanatai is a szövetkezetben. Természeti adottságokról szólva — köztudottan jók Orosházán a mezőgazdasági termelés feltételei — egy dolog évek óta nagyon hiányzik, és ez a csapadék. Az alkalmazkodás, a vetés- szerkezet száraz klímára való átalakítása megtörtént. A hozamkiesés ellenéa terület országgyűlési képviselője gratulált a tsz tagságának és vezetőségének az elért eredményekhez, továbbá kifejtette véleményét az 1988. évi feladatokkal kapcsolatban, és kitért arra, hogy a tervezett 37,2 millió forintos nyereség elérését csak a hatékonyság javulásával lehet elérni. Az 1988-as év a nehezebb közgazdasági környezetben is képes biztonságos jövőt adni a gazdaságnak. Gál Sándor re 22 millió forint nyereséget ért el a szövetkezet. Eredményeik igen fontos forrása az állattenyésztési ágazat. 1987-ben a hízómarha és hízósertés értékesítési pozíciója javult. Nőtt .az állattenyésztés eredménytermelő képessége. A szövetkezet gépparkja öregedőbein. Kevés az új épület is, felújításuk elmaradt. A termeléshez viszont szükség van a fejlesztésre, így egyre nő az idegen forrásból, főleg hitelből finanszírozott eszközök aránya. Cs. I. Megállapodást kötött hatékonyabb együttműködés kialakítására a monetáris politika végrehajtásában a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitelbank és a Magyar Hitelbank — tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszter. Elmondta, hogy a népgazdasági egyensúly javítása továbbra is meghatározó a hitelpolitika végrehajtásánál. Ám cél az is, hogy a jól működő vállalatoknak elegendő pénz álljon rendelkezésre működésük finanszírozásához, fejlődésük biztosításához. Csupán ott jelentkezhetnek finanszírozási gondok, ahol nem hatékony a termelés, eladatlan készletek keletkeznek, nem sikerül megfelelően javítani a termékek versenyképességét. A kormányzat és a kereskedelmi bankok között egyetértés alakult ki abban, hogy ez csak szelektívebb hitelezési gyakorlattal, a hitelek bírálatának szigorításával érhető el. A Pénzügyminisztérium szakemberei az MNB és a kereskedelmi bankok képviselőivel az első negyedév végén áttekintik az eddigi intézkedések eredményeit. Továbbra sem áramolhat több pénz a gazdaságba a tervezettnél, mert ez erősítené az inflációs folyamatokat és veszélyeztetné a külgazdasági egyensúly javítását. Jő eredmények az Orosházi Dózsa Tsz-ben nevelkedett, majd iskoláit Gyomán és Békéscsabán végezte. A család később Budapestre költözött, ahol Sebes György bekapcsolódottá munkásmozgalomba, követte fivérei példáját, akik közül már öten tagjai voltak a KIMSZ-nek, illetve a KMP-nek. A Sebes fiúk közül elvei miatt egy mindig börtönben volt, de megtörni mégsem tudták őket. György 18 évesen lett tagja a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének. A horthysta rendőrség 1932. május 1-jén — amikor a szociáldemokrata párt szervezte nagygyűlésen röpcédulákat osztott szét — elfogta. Fél évig volt fogházban, amint kiszabadult, ismét folytatta mozgalmi tevékenységét. Távollétében börtönbüntetésre ítélték, ezért illegalitásba vonult, gondoskodott a KIMSZ nyomdájának kezeléséről. 1934. március 6-án elfogták, de a legkegyetlenebb kínzások ellenére ezúttal sem árulta el társait, sem azt, hol rejtegetik a nyomdát. Három évet töltött börtönben, majd Imre bátyjával úgy határozott, hogy a spanyol szabadság- harc megsegítésére siet. Spanyol földre 1937. szeptember 4-én érkeztek egy különböző nemzetiségű önkéntesekből álló csoport tagjaként. A kiképzés után századpa- rancsnok-helyettesként került a frontra. Hősiesen harcolt 1938. április 4-ig, amikor életét vesztette. A szeghalmi ünnepségen Sebes György szobrát megkoszorúzták a társadalmi és tömegszervezetek, intézmények képviselői. —L. S.— Hetvenöt éve született Sebes György Koszorúzás Szeghalmon Sebes György 75 évvel ezelőtt született Szeghalmon, a család nyolcadik gyermekeként. A mindössze 25 évet élt forradalmár születésnapjára tegnap, február 4-én, a nevét viselő általános iskolában emlékeztek meg Szeghalmon. A bensőséges hangulatú ünnepség résztvevőit Fekete László igazgatóhelyettes köszöntötte, majd dr. Farnas József, a KISZ Békés Megyei Bizottságának titkára tartott ünnepi megemlékezést. Sebes György életéről mondta többek között a következőket: — E tragikusan rövid negyedszázad gazdag életpályájával a szeghalmi forradalmár örök időkre beírta nevét a munkásmozgalom történelmébe. Szeghalom lakói közül még többen emlékezhetnek rá, hiszen gyermekévei és kora fiatalsága ehhez a tájhoz kötötte. A község tanítójának legkisebb fia hét testvérével együtt itt A Sebes György Általános Iskola nevében Váradi Gyuláné igazgató és Szécsi Zsuzsanna koszorúzott Fotó: Kovács Erzsébet Talaj-előkészítéshez nehézfa-simitókat készítenek a Kationjai Május 1. Termelőszövetkezet gépműhelyében Fotó: Veress Erzsi Bz országban másodiknak? Előkészítő megbeszélés a megyei könyvkiadérél — Egy évtizede is elmúlt, hogy Békésben megyei könyvkiadó lehetőségét fontolgattuk, hogy ez ügyben több alkalommal is eszmét cseréltünk. Eredetileg megyei, megyei tanácsi erőforrásból gondoltuk a könyvkiadót finanszírozni, ez a lehetőség azonban fokozatosan megszűnt. A helyzet közben igen sokat változott, a kiadó létrehozásának — úgy tűnik — nem lesz akadálya. Egyetért vele a! Művelődési Minisztérium. a Kiadói Főigazgatóság, és patrónusra talált a Helikon Könyvkiadóban, mely szívesen átadja tapasztalatait, módszereit a megyei könyvkiadónak — mondotta bevezetőben dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese azon az előkészítő megbeszélésen, melyet tegnap délelőttre hívtak össze Békéscsabán, a megyei könyvtár klubjában. A bevezető szavak után dr. Cs. Tóth János, a megyei tanács főelőadója fűzött néhány kiegészítést a tanácskozás résztvevőihez — írókhoz, kiadói szakemberekhez, nyomdászokhoz, politikai testületek képviselőihez és könyv- terjesztőkhöz — eljuttatott feljegyzéshez. Többek között azt, hogy a könyvkiadó Dél- Alföld kulturális életének egyik szervező központja kíván lenni, építve arra a nemes és nem kevésbé jó hírű hagyományra, hogy ebben a régióban jutott egykor országos hírnévre a Kner és a Te van kiadó Gyomán és Békéscsabán. A Debrecen után másodiknak tervezett megyei könyvkiadó személyi állományát most szervezik, keresik a székhazát is, mely minden valószínűség szerint a Szarvasi úti gyógyszertár és gondnoki lakása lesz. A helyiségeket az IKV-tól bérlik majd. Az előkészítő tanácskozás résztvevői áttekintették azt I a két kiadói tervet, illetve javaslatot is, melyet Lakatos István író, és dr. Gazda István, az ELTE adjunktusa készített. A résztvevők egyetértettek abban, hogy országos hatókörű kiadót kell létrehozni, mely — indulása évében különösen, de azután is — meg kell, hogy éljen tevékenységéből. Magyarul: olyan művek kiadását1 kell elsősorban vállalnia, melyek biztosan eladhatók, melyek magas bevételt hoznak. Ebben a helyzetben azonban meg kell találniuk azt a határt, amikor még az olvasó, és nemcsak a vásárló számára adnak ki műveket. Többen említették, hogy nem a legszerencsésebb gazdasági körülmények között indul a megyei könyvkiadó, sőt még az sem biztos, hogy á Művelődési Minisztérium által korábban ígért 5 millió forintos forgótőkét megkaphatják-e? — mint az a Kiadói Főigazgatóság képviseletében Békéscsabára érkezett és felszólaló Paál Rózsa mondotta. A vállalkozás jelentőségét aláhúzta, hogy az előkészítő megbeszélés azt javasolta: mielőbb meg kell szerezni a végső döntést arról, hogy a Békés megyei könyvkiadó — melyet Tevan Kiadónak szándékoznak elnevezni — mikor kezdheti meg munkáját, és milyen biztosított támogatásban részesül? Ezek után kerülhet sor a kiadásra szánt művek kiválasztására és előkészítésére. Nem mindegy azonban, hogy az új könyvkiadó mennyire hordozza magában tevékenységében a régió jellemzőit', hiszen — nyilván — arra semmi szükség, hogy a nagyobb kiadóktól kiszorult műveket netán vidéken, például a Tevan Kiadónál próbálkozzanak megjelentetni. Szükséges az is, hogy a régió szellemi életét, szellemi életének hagyományait is felmutassa, és mindezt a legkifogástalanatob minőségében. A tanácskozáson támogatták azt a javaslatot, hogy adott időben meg kell alakítani a kiadó társadalmi tanácsát, melynek javaslattevő és kontrollszerepére feltétlenül szükség lesz. s. e.
