Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-29 / 50. szám

1988. február 29., hétfő o Békéscsabán minden évben nagy sikerrel rendezik meg a szlovák bált. Február 27-én, szombaton a megyei művelődési ház minden termében farsangi hangulat volt. Szebbnél szebb szlovák dallamok töltötték meg a termeket, s ropták a táncot a csabai és a kör­nyékbeli szlovákok. KépUnk a nyitó táncról készült. A társastáncklub tagjai megnyitják a mulatságot Fotó: Kovács Erzsébet Magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz Szakosodás és intenzív irányú fejlődés — Az 1987. évi munkánk értékelését végigkísérte a dolgozó- és a nyugállomá­nyú tagság kritikai figyel­messége — ezzel kezdte a zárszámadás tapasztalatait néhány nap távlatából érté­kelve Tóth Máté, a Magyar­bánhegyesi Egyetértés Tsz elnöke. Hogy miért éppen ezzel, mindjárt kiderül. — Rendkívüli módon meggyö­tört valamennyiünket 1987. A növénytermesztés árbevé­tele csaknem 10 millió fo­rinttal maradt el az 1986. évitől. Búzából, kukoricából, cukorrépából, lucernából és a többi növényből jelentő­sen csökkentek hozamaink, s várható ágazati eredménye­ink. Az állattenyésztés hétmil­lió forinttal termelt több árut, mint a bázisnak szá­mító 1986-ban. Tejtermelé­sünk 5800 literről tehenen­ként 6600 literre növekedett. Hízó sertésből 292 tonnát ér­tékesítettünk, 16 tonnával többet, mint a korábbi év­ben. A marhahizlaláson egy évvel korábban képződött veszteséget felére csökkent- hettük, közben az értékesí­tett mennyiségét kilenc ton­nával, az árbevételt pedig millió forinttal növeltük. A háztáji gazdaságokban elad­tunk 400 kocasüldőt. Kere­sett a nálunk tenyésztett Kahib fajta. A viszonylag nagy tagsű­rűségű szövetkezetben külö­nös gondot fordítottak a foglalkoztatáspolitikai fel­adatok kiemelt teljesítésére. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár varrodájában, a laka­tosüzemben és a faipari részlegben szintén hatékony munka folyt, összességében 154 millió termelési értéket állítottak elő, 7,9 százalék­kal többet, mint 1986-ban. Árbevételeiket az előző év­hez képest 4,5 százalékkal növelték. Nyereségük a múlt év azonos színvonalán képződött, de közben a szö­vetkezei vagyont hétmillió forinttal növelték. A sze­mélyes jövedelem 4730 fo­rinttal haladja meg az 1986. évit. Hatékonysági mutató­ik minden tekintetben job­bak a korábbiaknál. Ezek a tények a Magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz intenzív irá­nyú fejlődését tanúsítják egy nem is akármilyen aszá­lyos esztendőben. A szövetkezeti tagság megkülönböztetett figyelme tehát érthető. Számukra — mivel átélték 1987-et — az eredmény igazán hízelgő, hi­szen a környék szövetkeze­teiben nem ilyen, egyértel­műek az 1987-ről készült gazdálkodási mérlegek. A gazdálkodás racionális szer­vezése, az évek óta tartó szakosodás végül is kezdeti eredményeit megcsillantotta előttünk. A megkezdett út jól járhatónak bizonyult, melyen 1988-ban tovább ha­ladnak. —sik Tizenöt halálos baleset megyénkben Az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Felügye­lőség Békés Megyei Felügye­lősége elemezte az elmúlt évi baleseteket és meghatá­rozta az idei feladatokat. Varga István, a hivatal ve­zetője elmondotta, hogy a rendszeres napi felügyelői vizsgálatok tapasztalatai sze­rint a gazdálkodó szerveze­tek egy része arra vár, hogy a megyei felügyelők oldják meg helyettük azokat a gon­dokat, amelyre az üzem bel­ső ellenőrzése a hivatott. Többször előfordult: a beru­házás befejezésekor nem maradt pénz a biztonságos munkafeltételek megterem­tésére. A munkavédelmi ve­zető képességei meghatároz­zák az adott vállalat ilyen irányú munkáját. Gyakran találkoztak halálos baleset­kor is a „mindenki vigyáz­zon magáira” jelszóval, ahol megfelelő szerszám, eszköz, biztonsági felszerelés nél­kül dolgoztak. A mezőgazdaságban álta­lában jól szervezett a mun­kavédelem. Ugyanakkor sok az elavult, régi gép, amelye­ket közben felújítanak, át­alakítanak és nő a baleset- veszély. örvendetes viszont, hogy a termelőszövetkezetek­ben három és fél éve nem volt a kardánburkolat hibá­ja miatt bekövetkezett bal­eset. A zöldség- és gyü­mölcsfeldolgozással foglalko­zó élelmiszeripari vállala­toknál az anyagmozgatás és -tárolás jelenti a legnagyobb gondot. Nagy a különbség az egyes gépipari üzemek között, hiszen van közöttük olyan, amely elérte a robot­technika alkalmazásának határát, másutt pedig ma­nufakturális körülmények között dolgoznak. Sokat kell javítani a festőműhelyek technológiáján, elengedhetet­len a zajcsökkentés és a he­gesztés módszereinek a kor­szerűsítése. A kereskede­lemben egyre elavultabbak a létesítmények, a raktárak zsúfoltak, korszerűtlen a fű­tés. Ugyancsak elfondolkoz- tató az egészségügy munka- védelme. A főorvosoknak érthetően nincs idejük ez­zel foglalkozni. Az ápolónők munkakörülményei meglehe­tősen mostohák, főleg a szo­ciális otthonokban. A gáz- sterilizáiók állapota rossz, az altatógáz használata veszé­lyes. Figyelemre méltó, hogy jelentősebb baleset nélkül befejezték a már egyszer munkavédelmi hiányosságok miatt felfüggesztett Oroshá­zi Síküveggyár felújítását. A rekordidő alatt megvalósított rekonstrukció óta termelé­kenyebb, energiatakaréko­sabb a gyártás és jobbak a munkakörülmények. Az épí­tőipar egyéb területén a legtöbb baleset azért követ­kezik be, mert az állványo­kat szabálytalanul állítják fel1, nem az előírások szerint használják a kisgépeket, az elektromos kéziszerszámo­kat. Az elmúlt évben összesen 3883 foglalkozási baleset volt megyénkben. A halállal végződök száma elérte a 15-öt, ebből hat üzemi bal­esetnek számít. Érdemes né­hányat kiragadni közülük. Mindenképpen tanulságul szolgálhat a Békéscsabai Ál­lami Gazdaságban történt eset, ahol az egyik villany- szerelő lámpatesteket sze­relt fel szabálytalanul ki­alakított mozgatható keret­állványról. Munka közben az állványkorlátot áttörve a padlóra esett és meghalt. Dobozon a Petőfi Tsz-ben a nyári szünetben szabálytala­nul alkalmazott általános is­kolai tanuló három társával a gabonaszérű betonozott ré­szén dolgozott, amikor a hát­ra tolató tehergépkocsi ha­lálra gázolta. Az Országos Szakipari Vállalat egyik te- , tőfedője a tetőn levő palló helyett a palára lépett, amely betört alatta és 7 mé­ter magasból a betonra zu­hant. Kórházba szállítás közben az életét vesztette. A Mezőtúri Állami Gazdaság gyomaendrődi fatelepén az ittas fűtő a fűrészporos si­lóban üzemzavart akart el­hárítani. Nem tartotta meg a biztonsági előírásokat, amely az életébe került. A megyei felügyelőség eb­ben az évben is folytatja el­lenőrzéseit. Megvizsgálják többek között a kereskede­lemben az anyagmozgatás és -tárolás körülményeit, mun­karuházati kiállítást és be­mutatót szerveznek. Megné­zik a növényvédő szerek tá­rolását, a szállítás, a felhasz­nálás helyességét. Ellenőr­zik a rugalmas munkaidőben foglalkoztatott dolgozókat, a nők és a fiatalkorúak alkal­mazására vonatkozó szabá­lyok megtartását. Megvizs­gálják a nyugdíjasok, a be­dolgozók, a részmunkaidő­sök foglalkoztatási körülmé­nyeit- (seres) n vállalati tanácsok, választott vezetőségek összetétele Békés megyében A KSH 1987 szeptemberé­ben egyszeri teljes körű adatgyűjtést végzett a válla­lati tanácsok és a választott vezetőségek létszám-összeté­telének felmérése céljából. Az adatfelvétel eszmei időpontjában (1987 szeptem­berében) Békés megyében a 61 megyei székhelyű állami vállalat 69%-ánál alkalmaz­ták az új vállalatvezetési formákat. (Országosan az ál­lami vállalatok 74%-ánál alakultak új típusú vezető testületek.) A megye állami vállalatai közül 19 vállalati tanáccsal, 23 a dolgozók köz-, illetve küldöttgyűlése általános irá­nyításával működött. Az új vállalatirányítási formák be­vezetésére 27 ipari, 4 építő­ipari, 7 mezőgazdasági és 4 kereskedelmi vállalatnál ke­rült sor. A vállalatok 31%-a továbbra is az igazgató ál­talános irányításával funk­cionál. A megyei székhelyű álla­mi vállalatoknál megalakult vállalati tanácsok tagjainak száma összesen 499 fő, az át­lagos létszám pedig 26. A ta­nácsok létszáma — amely 17 és 44 fő között szóródott — a vállalat munkajogi állo­mányi létszámának általá­ban 2-3%-a. A vállalati ta­nácsokat elsősorban a na­gyobb, főként a korábban minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatoknál hozták létre. Ezeknél átlagosan 1326 fő a foglalkoztatottak szá­ma. A vállalati tanácsok tag­jainak 75%-a férfi, 25%-a nő. Népgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy a nők vállalati taná­cson belüli aránya a keres­kedelemben a legmagasabb (40%). Életkor szerinti ösz- szetétel alapján a megoszlás a következő: a tagok 18%-a 50 éves vagy idősebb, a 40— 50 évesek 46, a 30—39 évesek 32, a 30 év alattiak 4%-os részarányt képviseltek. A tanácstagok 21%-a fizi­kai, 43° o-a műszaki és 36%-a egyéb szellemi foglalkozású. A vállalati tanács tagjainak döntő hányada felső­(42,5%), illetve középfokú (39,7%) iskolai végzettségű dolgozó. A testületi tagok megha­tározó többsége 10 év felet­ti vállalati munkaviszonnyal rendelkezik. Figyelemre méltó viszont, hogy 18-an egyéves, vagy rövidebb — a vállalatnál eltöltött — mun­kaviszony mellett már tagjai lettek a vállalati tanácsnak. (Egy kivétellel valamennyi­en a vállalatvezetés képvi­selői.) A közgyűlésen, illetve kül­döttgyűlésen megválasztott vezetőség hasonló feladatot lát el, mint a vállalati ta­nács. Az új vállalatvezetés­nek ezt a formáját általá­ban kisebb vállalatok vezet­ték be. (E vállalatok dolgo­zóinak átlagos létszáma 244 fő.) A választott vezetőségek átlagos létszáma 7 fő, ezen belül — hasonlóan a válla­lati tanácshoz — a férfiak száma a meghatározó (78°'»). A létszámon belül az 50 éve­sek vagy idősebbek aránya 18, a 40—50 éveseké 41, a 30 —39 éveseké 38, a 30 éven aluliaké 2% volt. A vezetőségi tagok 29%-a fizikai, 40° o-a műszaki, 32° o-a egyéb szellemi foglal­kozású, ez utóbbi kettőből 63% a vezető (a vállalati ta­nácsnál 57%). Felsőfokú is­kolai végzettséggel rendel­kezik a tagok 40, középfokú­val pedig 39"'„-a. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága Ifjúsági parlament a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Február 27-én, szombaton az ifjúság helyzetéről, jo­gairól és kötelezettségeiről tanácskoztak a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Az ifjúsági parlament résztvevői áttekintették az ifjúsági törvény és a Minisz­tertanács ide vonatkozó határozata alapján a 30 éven aluli vállalati dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását f— az 1985—87-es években. Határoztak az if­júságot érintő pénzeszközök felhasználásáról, s azokról a feladatokról, melyek megvalósításával anyagi és szo­ciális helyzetük, kulturális életük, sporttevékenységük tovább javulhat. Mivel a vállalatnál 900 harminc éven aluli fiatal dolgozik, a tanácskozást a munkahelyi küdötteknek szervezték. A küldöttek ne- gyede-harmada nem jelent meg. Akik viszont eljöttek, forró hangulatú tanácskozá­son vettek részt, hiszen sok, ifjúságot érintő kérdést nagy felelősséggel tárt a ta­nácskozás elé a vállalat ve­zetése és a KISZ-szervezet. A KISZ — amint az Ka- decska László KISZ-titkár előterjesztéséből hallottuk — a vállalatnál egy sor olyan munkát vállalt fel, amely túlnő szervezeti keretein, az egész ifjúság előtt álló fel­adatok megvalósítására, a jogok és kötelességek gya­korlására szervez és mozgó­sít. Jócskán van munkája, hiszen a vállalatnál foglal­koztatott fiatalok aránya az összdolgozói létszámnak 40 százaléka. A nyolc osztályt nem végzett fiatalok száma — sajnos — növekszik. A nyilvántartott adatok tanul­sága szerint az 1986. évi 43-al szemben tavaly 66 olyan fiatalról tudtak, akik valamilyen ok miatt az is­kolát félbenhagyták. És egy újabb, sajnos: a foglalkoz­tatott fiatalok közül szak­mával igen kevesen rendel­keznek. A szakmunkásképző nappali tagozatán, de a vál­lalatnál szervezett felnőttek szakmunkásképző tanfolya­mán is csak igen kevesen tanulnak. Az ifjúság körében vég­zendő szakmai és politikai munkát azok a tények is sürgetik, melyek tanulsága szerint a 30 éven felüliek szakmai és politikai felké­szültsége arányaiban maga­sabb a 30 éven aluliakénál. Itt a fiatalság önmagának, a jövőjének sokkal többel tartozik, mint azt látszatra hinnénk. De ez nem ennek a vállalatnak a mulasztása, hanem az 1970-es évektől kezdődő sok mindent elnéző társadalmi-politikai maga­tartásnak róható fel. Nem érdektelen annak felemlíté­se, hogy ugyanebben az időszakban a felnőttek szá­zai szereznek ennél a válla­latnál is szakmunkás-bizo­nyítványt, készülnek a jö­vőre, ugyanakkor a fiatalok, akiknek a társadalom a ta­nulás minden feltételét biz­tosítja, nem érdeklődnek a megélhetéshez minimálisan szükséges szakmai ismeretek iránt. Ha tovább boncoljuk az ifjúságnak ezt a rétegét, nem kell mélyre ásnunk, Kamatkedvezmény vállalatoknak A pénzügyminiszter most megjelent rendelete alapján a vállalatok lehetőséget kap­nak arra, hogy a bérbruttó­sítás fedezetére 1988-ban ál­lami garanciavállalás mellett felvett hitelek kamatát le­vonják a nyereségadójukból. E rendelet hatálya a gazdál­kodó szervezetek jövedelem­szabályozásáról szóló 40/1987 számú minisztertanácsi ren­delet 1. paragrafusában meghatározott körre terjed ki. A kedvezmény célja, hogy tovább javítsa a bér­bruttósítás vállalati feltéte­leit, csökkentse az ezzel kapcsolatos hitelfelvétel ter­heit. A kedvezményt az 1988. évi eredményelszámolás so­rán vehetik figyelembe. hogy a felszínre hozzuk: honnan jöttek ezek a fiata­lok a baromfifeldolgozóba? Túlnyomó részük vidékről jár még ma is. A megye periférikus községeiben, az elmaradott körzetekben nincs, vagy csak kevés a munkaalkalom, ezért az itt élők naponta ingáznak Bé­késcsabára vállalati autó­buszokon. hogy dolgozhas­sanak. Ilyen körülmények között roppant nehéz a fia­talok mozgósítása hozzáér­tőbb munkákra, tanulásra, sportolásra. Van-e remény az ifjúság aktivizálására? — vetődött fel. Igen, van! Ennél a vál­lalatnál is van egy olyan ifjúsági mag, amely képes a fiatalokat mozgósítani mun­kára, tanulásra, művelődés­re, sportolásra. De ennek a magnak a megélhetési kö­rülmények biztosítása miatt csak igen kevés a szabad­ideje. mert akkor is dolgo­zik. hogy a csillagászati ösz- szegekbe kerülő lakását megszerezhesse. Bár a vál­lalat is támogat, most már 3 millió forinttal évente, de ez elenyésző összeget jelent az első lakásra váróknak. Sok a feladat az ifjúság soraiban a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat­nál. De ezek teljesítése mind fontos, mérföldkő azon az úton, amelyen járunk. A felnőtt nemzedék ezeket a feladatokat az ifjúsággal közösen készül megoldani. Nem helyettük, mint ezt né­melyek várják, hanem ve­lük és közösen, a vállalat és valamennyiök javára. Ez volt a legfőbb tanulság az ifjúság képviselőinek parla­menti tanácskozásán a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. D. K. FIGYELEM! OLCSÓ TÜZIFA-KIÄRUSITAS, 20,— Ft'q áron. Kapható: Göngyöleggyártó Vállalat, Békéscsaba, Gyár u. 4. Munkanapokon: 8—15 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents