Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

1988. február 27,, szombat NÉPÚJSÁG CSALAD - OTTHON Tavaszi fáradtság Általános tapasztalat, hogy az emberek többsége a tél végén, tavasz kezdetén fá­radtabbnak érzi magát. Mindez elsősorban az amúgy is gyengébb fizikai állapot­ban levők, az idősebbek, a betegek panasza, akik ke­délyhullámzásaikat a szo­kottnál is erőteljesebben ér­zik. Ez a szellemi és fizikai fáradtság néhány hétig tart. Régebben ezt a jelenséget azzal magyarázták, hogy a téli étrend vitaminokban, főleg az A- és még inkább a C-vitaminban viszonylag sokkal szegényebb, és ez a helyzet kora tavasszal sem változik meg, hiszen az üveg­házi friss primőrök ára az átlagember számára megfi­zethetetlen, de nincs is be­lőle annyi, hogy mindenki­nek bőven jusson. Az újabb kutatások azonban bebizo­nyították: hogy nem (vagy legalább is nem csak) a vi­taminhiányra vezethető visz- sza a jelenség. Az állatvilágból vett pél­dák alapján gondoltak arra, hogy a napfény évszakon­kénti jelentékeny változása, a sugárzás mennyiségének erős csökkenése is szerepet játszik ebben. Tudjuk, hogy például a baromfiak szapo­rodási tevékenysége nagy pontossággal követi az év­szakok változását: a tavaszi napfény hatására indul meg a tojások lerakása, majd azok kiköltése. Bár az emberről nem mondható, el, hogy fajfenn­tartó tevékenysége egyene­sen arányos függőségben lenne a napfényes órák tar­Mindebből levonható az a következtetés, hogy akinek valóban nehézséget okoz a tavaszi fáradtság, megkísé­relheti a napfényt pótló ke­zelést: a kvarcolást, de még inkább a szoláriumot. Per­sze sokat segít az is, ha az ilyenkor ugyan ritkább, de azért előforduló napfényes napokat jól kihasználjuk, a szabadban, a napfényben, a jó levegőn töltünk néhány órát. Mindez azonban koránt­sem zárja ki. hogy az élel­mezésnek, a tápanyagok ösz- szetételének is lehet szere­pe mindebben. Tél vége felé sokkal több friss zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasz­tanunk azonos vitamintarta­lom bevitele céljából, mint nyáron és ősszel — ezzel szemben a kínálat kisebb, az árak pedig magasabbak. Az A-vitamin legkézenfek­vőbb forrása ilyenkor a sár­garépa. Ha a zöldség, a gyümölcs (akár mélyhűtve is) kevés mennyiségben érhető el pénztárcánk számára, leg­alább a korszerű és a helyes konyhatechnikával óvjuk a nyersanyagokban levő vita­mint. A burgonyát héjastól főzzük, utána hámozzuk le. A zöldségek főzővizének elöntése, valamint a több­szöri felmelegítés nem hasz­nál. Érdemes (annak, aki nem érzékeny rá) sok tejet fogyasztani. Dr. K. K. Csak térkép e táj? Ülök a repülőgépen. Hazafelé tartunk. Malév-járat Rómából. Mögöttem két férfi, olyan jó negyvenesek. Akarva akaratlanul hallom, amit beszélnek. Azt mondja az ab­lak mellett ülő: — Te, figyelj! Figyelj csak! Azt hiszem, ez már Magyarország. — Akkor bemondaná a pilóta. — Nem, én valami folyót látok! Te, le­het, hogy ez már a Duna! — Hogy lenne a Duna? Gondolkozz, az irányon, délnyugat felől jöhetünk csak. — Akkor a Dráva . . . Ebben megnyugszanak. S most megszólal a másik: — Az az igazság, hogy én nagyon szere- 'ck elutazni, de még jobben hazajönni. — Te is? Amikor beszálltunk a gépbe, és jó napottal köszöntek, akkor azt éreztem, én már itt vagyok, hazai földön. — Pedig csak két hete, hogy elmentünk. — Pedig csak két hete... — Te! Ez most már biztos, hogy a Bala­ton! Látom a Balatont! Ebben a pillanatban megszólalt a hang­szóró: — Kedves utasaink, a Balaton fölött já­runk. Kérjük, kapcsolják be a biztonsági övét, fejezzék be a dohányzást, állítsák egyenesre a székük támláját. Tizenöt perc múlva a Ferihegyen leszállunk. Ismét a hang hátulról: — Ugye, mondtam? Ugye, mondtam, hogy ez a Balaton. Most már a Velencei tó ... Érzem, ereszkedik a gép, hallom, ahogy kimennek a futók. Leszállunk. Hazaérkeztünk. (sm) talmával, de az azért két­ségtelen, hogy a napfénynek van hatása az úgynevezett bioritmusra. Amikor reggel sötétben ébredünk, és felke­léskor villanyt kell gyújta­ni, amikor este már sötét­ben érünk haza a munkahe­lyünkről, akkor óhatatlanul is fáradtabbnak, rosszabb kedvűnek . érezzük magun­kat. Ennek az a tudományos magyarázata, hogy a nap­fény ingerlőleg hat az agv mélyebb rétegére, s az éb­renlétet fokozza. A jól kivilágított munka­hely vagy tanterem fokozza a munka- vagy tanulási ked­vet, képességet. Hazánkban éppen emiatt az utóbbi idők­ben nagy gondot fordítottak az iskolák, a tanintézetek tantermeinek megfelelő meg­világítására. Üvegezés sajátkezűleg Ahol nincs üvegező a közel­ben, vagy nem kötöttek háztar­tási biztosítást, ott a károsult­nak magának kell a törött üve­get pótolnia. Ezt is meg lehet tanulni, mint a legtöbb mun­kát. Első dolog kitisztítani a ke­retet: kiszedni a törött üveg­cserépdarabokat, kihúzni a bá­dogszögeket, kivésni, kifaragni a keményre száradt gittet. Azaz a keret párkányát teljesen si­mára kell tisztítani köröskörül. Éneikül az odaszáradt gittma­radványok miatt a betett üveg­lap nem fekszik fel és aj to­vábbiak során elrepedhet. A régi gitt eltávolításához a leg­jobb szerszám' egy törött pen­géjű konyhakést (a. és b.). Ha a keret tiszta, lemérjük pontosan, s annál széliében és hosszában is 3—3 mm-rel ki­sebb üveglapot vágatunk, mert ha az üveg nagyon pontosan vagy szorosan illeszkedik a ke­retbe, beszögeléskor könnyen elpattanhat.' Ha megfelelő nagyságú üveg­lapunk és valamilyen fajta üvegvágónk is van (c. ábra: acélkeretes üvegvágó), a keret­be való üveget magunk is ki­szabhatjuk. Az üveglapot az asztalra tett posztóterítőre fek­tetjük, a vágás helyén petró­leumba mártott ujjal az üveg felületét megtisztítjuk. Azután vonalzó mellett a vágóval vé­gigkarcoljuk az üveget a kí­vánt helyre, majd a vonalzó szélét az üveg másik felén a karcolás alá illesztve, az 'üve­get gyönge nyomással levá­lasztjuk. A beillesztett ‘üveglapot né­hány helyen háromoldalú bá­dogszöggel (d. ábra) berögzít­jük a keretbe. A bádogszöget ráfektetjük az üvegre, á csa­varhúzót oda ill észtjük a bádog­szöghöz, és egy kisí, kalapács­csal (e. ábra) ráütünk a csa­varhúzóra (f. ábra). Fontos, hogy a bádogszög az üveg felü­letével egy síkban haladjon a keret fájába. Ha nincs kész gittünk, akkor hegyikrétaport, lenolajkencét összegyúrunk (de ne legyen híg), s ha már sima és jól for- mázhattó. a gittből hurkákat gyúrunk, az üveg szélére nyom­kodjuk, s kerek végű asztali késsel (g. ábra) a keretléc ma­gasságáig, ferdén elsimítjuk á tömítést. B. K. II világításról Bármennyire is takaré­koskodunk a villanyáram­mal, azt soha ne tegyük egészségünk rovására! Egyes házi munkák végzésekor a megvilágítás ne legyen túl gyenge, akkor ugyanis ron­gálódik a szemünk. A vala­mivel nagyobb teljesítményű égő nem fogyaszt sokkal több áramot, viszont óvja szemünket. — Vasaláskor a központi világítótesten kívül ajánla­tos bal oldalon, másfél mé­ter magasan egy 100 wattos lámpát felszerelni. Az ikrázás után a csere­pet ismét elvettem, de csak villanyoltás után, és azon­nal a helyére tettem egy pontosan ugyanolyat. Most már nem bomlott meg a kapcsolat a két hal között, csak idegesebben úszkáltak a cserépbarlang előtt. A későbbiek folyamán rendszeresen egy helyre ik- ráztak halaim, mindig ugyan­abba a cserépbe, hiába tet­tem egy másikat is az akvá­riumba. Az első alkalommal kivett ikrák fele megpenészedett, de 14 ivadékot sikerült fel­nevelnem mikróval, artemiá- val, planktonnal és tubifex- szel. Az ivadékok kezdetben a cserép falát szorosan kö­vetve, főleg háton úszva ke­resték a táplálékot. Később egyre többet hagyták el a cserepet. Ilyenkor kiszedtem az üres cserepet és egy-két alátámasztott' természetes palalappal pótoltam. Ha nem raktam a cserép helyére sem­mit, akkor az ivadékok a vízfelszín közvetlen közelé­ben az üvegfal mellett tar­tózkodtak. Emiatt a táplálé­kot nehezen találták meg, tehát kell a búvóhely! Köny- nyen nevelhetők, de igen lassan nőnek. Ezzel a módszerrel a két pártól mintegy 60—80 dara­bot sikerült felnevelnem fél — Varráshoz erősebb fényre van szükség, leg­megfelelőbb a 100-150 wat­tos égő. — Olvasáshoz erős fényre van szükség, ha azonban az ágyban fekve olvasunk, megteszi egy 60 vagy 75 wattos izzóval ellátott lám­pa is. Kevésbé vakít a fehér papír, ha arany fóliás, szórt fényt adó izzót használunk. — Az előszobában, közle­kedőben elegendő fényt ad egy 75 wattos mennyezeti lámpa, a tükör két oldalára azonban szereljünk 40 vagy 60 wattos izzókat. — A konyhában a mun­kafelület fölé helyezzünk két 40 wattos, nem fehér fényt adó neoncsövet vagy két 75 wattos villanyégőt. év alatt. Sok ikra penésze­den meg, hiába használtam xantakridint. A fiatalok ivarérése idején Csehszlovákiából szereztem az enyémekhez hasonló nagy­ságú halakat. Amikor már látszott az alakjukról az ivari különbség, berendeztem hat 20 literes medencét — teljesen egyformára! Mind­egyikbe egy hímet és egy nőstényt tettem. A nőstények közül egy sem fogadta el a neki szánt hímet! Másnapra minden hím a medence egy felső' sarkába húzódva pró­bált menekülni a nőstény támadásai elől. Ezeket a „fiúkat” mindenhonnan ki­vettem. Az első három me­dencébe 3-3 Csehszlovákiá­ból származó „fiút” tettem a nőstényekhez. Egy hét alatt mindegyik választott magá­nak párt. A „kikosarazott” hímeket kifogtam és átrak­tam a másik három meden­cébe. Két hét alatt megvolt a hat pár hal a hat akvá­riumban. Az ornátuszok át­telepítését minden esetben közvetlenül villanyoltás előtt végeztem. Ezekbe a medencékbe már csak két, oldalt kifúrt virág­cserép került egy tálacska növénnyel. A cserepeket kis kaviccsal annyira támasztot­tam alá, hogy kívülről bevi­lágítva megláthassam a leen­dő ikrákat. így a takarítás Ismét divat a mini A nők megint többet muto­gatnak lábaikból, ugyanis vlsz- szatért a divatban a mini. S akik nem dicsekedhetnek ép­penséggel csinos lábakkal, de követni szeretnék a divathóbor­tot, azok mit tehetnek? Ilyenkor alkalmazzuk azokat az apró, de hasznos trükköket, amelyek némileg kendőzhetik a o ügye is megoldódott, mert vékony tömlővel (a végén alumínium cső van) könnyen hozzáfértem a medence min­den pontjához a halak zava­rása nélkül. A kialakult párok felétől rendszeresen elszedtem az ikrákat, de az ikrarakást kö­vetően más-más napon. Leg­eredményesebbnek az bizo­nyult, ha akkor vettem el a cserepet, amikor az ikrából már kikeltek a lárvák, de még homlokszemölcsükkel a cseréphez tapadnak. Ez az idiő — a hőmérséklet függ­vényében — 4-6 nap. Vigyáz­ni kell, mert ilyenkor már a víz áramlásával kisodród­hatnak a cserépből. Ezt úgy akadályoztam meg, hogy be­ragasztottam a cserép fene­kén lévő lyukat, az oldalán lévő fúrt nyílást ujjal be­fogva, vízzel együtt kényel­mesen átemelhettem a me­dencéből. A kelési eredmény majd­nem 100 százalékos, mert a pár gondozza az ikrákat. Ki­szedi az esetleg elhalt, el­penészedetteket, úszóival pe­dig friss vizet legyez az egészségesekre. Így egy pár­tól rendszeresen 25—35 iva­dékot tudtam felnevelni kb. minden 5-6. héten. A csere­peket mindig sötétben cse­réltem ki. Ahol nem vettem el az ikrákat, sokszor 4-5 generáció is együtt nevelke­valnságot. Néhány tanács a kü­lönböző típusoknak: O Hosszú, vékony a Iába? Kétségtelenül a hosszú nadrág a legpraktikusabb szá­mára, de Jól öltözteti a sportos jellegű viselet is, mint a blúz, dett a szülőkkel, de ebben az esetben ikrázásonként csak 10-15 ivadék nőtt fel. Ennél a megoldásnál nehéz­séget jelent a különböző nagyságú eleség biztosítása. Emiatt többször infuzóriás lett a víz, az ivadékok azon­ban a vegyi kezelést soha­sem élték túl. A legkisebb mennyiségű vegyszert sem viselték el, már amennyi ha­tásos lett volna a fertőzés ellen. Sajnos, sok halat pusz­BDESVIZI HALAK: Halak szárazon (8-9./22-23. o.); Akvárium a tantervben (8-9. '24- 25. o.); Akváriumban élő álla­tok fényképezése (8-9. 26-27. o.); Milyen idősek? (8-9./40-41. o.); Csak a csuka eszi meg! — a naphal (11./8. o.). A TENGER ÉLŐVILÁGA: Óriás emlősök a tengerben (l.f3-4. o.); Lámpagyújtogató ha­lak (1./5. o.) ; Gyöngyház (6-7./ 48. o.) ; Cápariasztó halacska (8-9./21. o.); A tenger az élet bölcsője (11./3-4. o.); A mosdó­szivacs (11.'6-7. o.). MADARAK: A galamb (6-7. '27. o.); Énekes a szobában (10./21. o.). KISEMLŐSÖK: Sünök, sülök, tüskés egerek (5.'5. o.). HÜLLŐK, KÉTÉLTŰEK: A homoki vipera földjén (8- 9./C-7. o.). pulóver, skótkockás vagy ra­kott szoknya, mintás térdzokni, színes harisnyák és sportos ci­pó. O Ha kövér a combja, ke­rülje az olyan ruhát, ami erősít, mint például a szűk, ta­padó szoknya. Sokkal célsze­rűbb a lefelé enyhén bővülő, trapéz szabású ruha, alj, a füg­gőlegesen mintázott kelmék. O Akinek rövid a lábszára, ráadásul vastag combja és vádlija van, kerülje a világos ár­nyalatait. Előnyösebb számára a sötét’szoknya, a sötét árnyala­tú, vékony szálú harisnya, a ke­rek kivágású körömcipő, nem uíl magas sarokkal. O A túlméretezett vádlik tu­lajdonosa is részesítse előnyben azokat a ruhákat, amelyeken függőleges tűzésdí­szek, gomboláspántok, mély hó- lok javítják az alakot, s főleg a sötétebb, barna, bordó, füst­színű, sötétlila vagy fekete vé­kony szálú harisnyákat viselje. B. K. títottam így el, amíg végleg ki nem zártam a vegyszerek használatát. Ezután, ha „te­jes” lett a víz, úgy oldottam meg a problémát, hogy min­den nap kétszer — etetések után kb. fél órával — leszív­tam a víz jelét-harmadát és azt állottal pótoltam. Egy hét múltán már nyoma sem volt az infuzóriának. (Folytatjuk) Balogh Zoltán „Nézzünk a mikroszkópba!” A ponty (1./8. o.). „Kivágós képes kártyák”: Hazai kétéltű, hüllő és kisem- lős (3. sz.); Teknősfajok (11. sz.) „Villanások”: A sünhal (1./25. o.); Terraris- táknak — tájékoztató az érdi menhelyről (1./25. o.); Terraris- táknak — Hány élete van a két- éltűnek? (2. 24. o.); Repülő „csú­szómászók” (3./25. o.); Terraris- táknak — a hüllők napoztatásá- ról (4./24. o.); Terraristáknak — a teknősök szaporodása (5./25. o.); Terraristáknak — a teknő­sök táplálása (6-7./S6. o.); Miért csörög a csörgőkígyó? (11./25. o.); Terraristáknak: Színes hül­lővilág (12./23. o.). összeállította: N. L. H a paradicsom hajtatása Tapasztalt kertészek sze­rint magas fóliasátrakban si­keresen hajtható a közép­hosszú tenyészidejű Keszthe­lyi üvegházi fajta. Termé­seinek szabályos gömb alak­ja van, s ha beérik, egyen­letesen piros színű. A fóliö alatti hajtatásban igen ked- velté vált a Kecskeméti 3 F—I, mely rövid tenyészide- jével tűnik ki a többi fajta közül. Bogyói középhagyok, s alakjuk kissé megnyúlt, si­ma felületű, ovális gömb. Ha megérik, szép sötétpiros szí­nű. A Soroksári korai F—I tenyészideje csak néhány nappal hosszabb, mint az előbb említett fajtáé. Bogyói viszont nagyobbak, kissé megnyúlt gömb alakúak. Ha a bogyók megérnek, sötétpi­rosra színeződnek. Akkor járunk el helyesen, ha az április végi kiültetés­hez februárban vetjük el a magvakat, mert így nyerhe­tünk jó, 10-12 hetes előne­velt palántákat. Ha a vetést szaporító lá­dákba végezzük, ládánként 2- 3 g magot célszerű vetni. Így a tűzdeléshez 400 vagy akár 600 darab növénykét is nyer­hetünk. Rendkívül fontos a te- nyészterület helyes megvá­lasztása is. Egy négyzetmé­terre hat palántát ültethe­tünk. Alapszabályként -megje­gyezhetjük, hogy a korai ki­ültetéshez ritkábban, későbbi ültetéshez viszont sűrűbben kell ültetni! A leggondosabb ápolás ese­tén is előfordulhat, hogy nö­vényeinket megtámadja a kladospórium, mely a leve­leken szürkésbarna vagy vö­rösbarna foltokat képez. A kórokozó gomba ellen 0,2 százalékos Antracol-lal véde­kezhetünk. Dr. Széles Csaba 11 julidokrómiszok Állatokról — gyerekeknek Több, elsősorban gyermekkorú olvasónk kérésének sze­retnénk eleget tenni, amikor a Süni című természettudo­mányos magazin elmúlt lévi havi lapszámai alapján, egy kicsit megkésetten bár, de tartalomjegyzéket közlünk a la­kásban tartható, illetve azokkal rokon állatokról közölt cikkekről. A lista természetesen nem teljes; csak a na­gyobb /lélegzetű, fontosabb cikkeket írtuk össze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents