Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-26 / 48. szám
péntek 1988. február 26., Termelési tanácskozás az flKG-ban A KISZ-esek új lakáskoncepciója II vita megyénkben is megkezdődött — Amennyiben ez a pozitív tendencia továbbra is érvényesül vállalatunknál, úgy az 1987-es gazdasági évet akár a fordulat évének is tekinthetjük — mondta Balogh Zoltán, az Alföldi Kőolajipari Gépgyár igazgatója a tegnap délutáni, műszakváltáskor megtartott termelési tanácskozáson. Már húszéves hagyománya van a vállalatnál annak, hogy február végén összehívják a munkáskollektívát, és ismertetik a dolgozókkal az elmúlt esztendőben elért gazdasági eredményeket, valamint tájékoztatót mondanak a várható feladatokról, így történt ez most is, az acélöntöde egyik műhely- csarnokában. Az igazgató utalt arra, hogy 1985-ben, amikor az OKGT a háttéripari válla- lalatait — így többek közt az Alföldi Kőolajipari Gépgyárat is — önálló költségvetésre „ítélte”, komoly stratégiát kellett kidolgozniuk a talpon maradásra. Sajnálatos módon a ’86-os esztendő nem az elképzeléseknek megfelelően sikerült. A vállalat vezetése a csüggedés helyett szigorú intézkedéseket foganatosított, amelyek révén az 1987-es esztendőt már nyereséggel zárhatta a gépgyár, összes árbevételi tervüket 21,3 millió forinttal teljesítették túl, melyből az acélöntöde bevétele meghaladta a 224 millió forintot. A kohászatot a megyében az AKG acélöntödéje képviseli. Az öntöde az utóbbi évek fejlesztése nyomán ma korszerű technológiát képvisel, és automatikus berendezésekkel működik. Termelése meghaladja az évi 2600 tonnát. Ugyancsak a célkitűzéseknek megfelelően, dinamikusan növekedett a termelés a gépgyártás területén is. A vállalat az 1987-es tervében nulla nyereséget tervezett. Az első félévi kedvező eredmények alapján azonban módosították tervüket, s célul tűzték a 13 millió forintos nyereség elérését, amit végül is 2 millióval túlteljesítettek. Ennek eredményeként a tegnapi termelési tanácskozást követően 1,3 millió forintnyi — nyolcnapi munkabérnek megfelélő — nyereségrészesedést oszthattak ki a vállalat dolgozói között. Végezetül Balogh Zoltán a ’88-as tervekről szólva elmondta, hogy az idei első fél évre már teljesen lekötött kapacitásokkal rendelkeznek. A második fél évre pedig most keresik a megrendelőket. Bíznak abban is, hogv a piackutatás során sikerül majd a tőkés-export- részarányukat növelni. Ezt követően Demeter Sándor, az orosházi városi pártbizottság titkára köszöntötte a gyár vezetőit, és a kollektívát. Beszédében elemezte a mai magyar gazdaság szerepét, helyzetét, s gratulált az elért eredményekhez. A termelési tanácskozás végén értékelték a szocialista brigádmozgalomban részt vevők teljesítményét és 11 brigád elismerést kapott. B. A. Anélkül, hogy a fiatalok, a pályakezdők, az önálló egzisztenciájukat éppen most megteremtők helyzetét dramatizálni akarnánk a társadalom egyéb rétegeinek a rovására, megállapíthatjuk: napjainkban azok vannak a legkevésbé irigyelt helyzetben, akiknek még nincs önálló lakásuk. A fiatalok bizonyos rétegének — sajnos egyre szélesebb rétegének — jelenleg már esélye , sem igen van a lakás megszerzésére. A lakás ára és a kezdő fizetések ollója az érvényes lakáskonstrukció miatt, egyre szélesebbre nyílt. Az építőipari munkák alacsony termelékenysége miatt a lakásárak relatíve is magasak, ugyanakkor a lakáshiánynak önmagában is árfelhajtó hatása van, nem beszélve az inflációról. A jelenlegi lakáshelyzet teljes feltárását, elemzését — éppen a hogyan tovább kérdés megválaszolása érdekében — a párt és a kormány napirendre tűzte. Az új lakásgazdálkodási koncepció széles körű megalapozásához hozzákezdtek. Többek között felkérték a KISZ Központi Bizottságát, hogy készítse el saját javaslatait, foglalja össze a fiatalok elképzeléseit. A KISZ KB egy munkacsapatot hozott létre az önálló KISZ-es lakásgazdálkodási terv megfogalmazására. A vitaanyag a közelmúltban elkészült, a KISZ Központi Bizottsága kéri a KISZ-tagságot, hogy mondja el véleményét a leírtakról, egészítsék ki saját ötleteikkel. Szabó István, a megyei KISZ-bizottság titkára a nálunk is kibontakozó KISZ-es vitákról mondja a következőt: — A KISZ véleménye szerint a lakáskérdés elérkezett egy határhoz. A jelenlegi konstrukciót nem lehet tovább fenntartani, többek között azért nem, mert: — az újonnan épülő állami lakások száma évről évre csökken. (Az egész országban az idén mindössze 3 ezer darab ilyen lakás felépítését tervezik.); a tanácsi bérlakások fenntartása mind nagyobb összeget igényel; a magánerős építkezésekre nyújtott hitelek kamatai és a jelenlegi piaoi kamatok között a különbség jelentős, ami a költségvetés számára egyre elviselhetetlenebb; az építőipari kapacitások részben kihasználatlanok, az ilyen vállalatok állami támogatását tovább kell csökkenteni; a magánerős építkezésekre fordítható lakossági pénzek megcsappantak, reális számítások szerint nem várhatjuk, hogy a magánerős építkezések jelenlegi üteme a következő években is változatlan marad. Mindezek azt jelentik, hogy ha a lakásgazdálkodáson nem változtatunk, akkor a következő időszakban még több lesz a kielégítetlen lakásigény hazánkban. — Hogy ne így legyen, azon kezdett el dolgozni a KISZ is. A KISZ KB megbízásából elkészült vitaanyagnak, melyek a legfontosabb alapelvei? — A vitaanyag nemcsak elveket, hanem konkrét példákat, számításokat is tartalmaz, ezért nagyon nehéz kiemelést végezni. De — a teljesség igénye nélküf — a következőket az anyag vezérlő elveihez sorolhatnám: szeretnénk, ha ezen a területen is a gazdálkodási szempontok érvényesülnének. Megítélésünk szerint nemcsak a lakáselosztást, hanem a lakásépítést, -termelést is felül kell vizsgálnunk. Tudniillik, a lakásépítés épp olyan gazdasági tevékenység, mint bármi más. Érvényesek tehát a gazdasági szabályzók, a vállalati érdekeltségek, stb. Ez termelési feladat, amit nem lenne szabad összekeverni a szociálpolitikával. A lakáshoz jutás támogatása, a juttatások, kedvezmények odaítélése, a jogosultak esély- egyenlőségének biztosítása — a lehetőségekhez képest — viszont már a szociálpolitika hatáskörébe tartozik. Éppen ezért ezeket a kérdéseket teljesen külön kezeljük, nem tartjuk megengedhetőnek, hogy összemosódjanak a jövőben is, mint ahogyan a mostani gyakorlatunkban megfigyelhető. A következő ilyen támpont, hogy érvényesüljön az igazságosabb közteherviselés. Nevezetesen az, hogy ne általánosságban támogassuk az építkezéseket, hanem a konkrét otthont teremtőknek nyújtsunk segítséget. Ne az állami bérlakásokat támogassuk, hanem a benne élőket, de differenciáltan, a rászorultságuknak megfelelően. — Napjainkban az is problémát jelent, hogy a lakástakarékosság szinte kilátástalannak tűnik. — Azt is kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egy olyan takarékossági rendszert alkossunk meg, ami önmagában garantálja a la- káselőtakarékosság érték- megőrzését. Ez egyben a teljesítmények növelésére is ösztönöz. — A vitaanyag elkészült, de hogyan lesz ebből tényleges vita, milyen formában mondhatják el a KISZ-tagok, a fiatalok véleményüket? — A KB ütemterve szerint elkészítettük a vita lebonyolításának megyei forgatókönyvét. Kérjük a fiatalokat, hogy formai megkötések nélkül, tetszőleges keretek között vitassák meg a dokumentumokat, amelyekhez egyébként két úton juthatnak hozzá az alapszervezetek, a tájékoztatónk mellékleteként, illetve a területi titkári értekezleten. Szeretném újólag megerősíteni, hogy a KISZ-tagoknak nem az a „feladatuk”, hogy a vitaanyagra „áldásukat” adják, hanem az, hogy a leírtak kapcsán mondják el azt, amit gondolnak. Valamennyi véleményt igyekszünk figyelembe venni a megyei összesítő elkészítésekor, amelyre várhatóan március közepén kerül sor. — Ha elkészül a KISZ-es vita országos összegzése, mi lesz a további sorsa az anyagnak? — A KISZ KB eljuttatja a kormánynak, ami beépít — reméljük minél többet belőle — saját vitaanyagába, amelyet tudomásunk szerint későbbi időpontban társadalmi vitára bocsájt, mielőtt elfogadott kormány- program lesz. L. 8. (Folytatás az 1. oldalról.) Bankunk a beruházásokat — a világbanki és exportfejlesztő beruházások kivételével — egész évben alig tudta hitellel támogatni. A központi hitelkontingens mellett csupán a befizetett részvények 60 százalékát használhattuk fel hitelkibocsátásra. Bankunk 1987. évi működésének pontos eredménye még nem ismert. A kimutatott mintegy 200 millió forint körüli nyereségünket a központi költségek még csökkenteni fogják. Gyula Fruzsa János igazgató: Bankunk az 1987-es gazdasági évet eredményesen zárta. Az év első felében a jegybanki szabályozás következtében megállapított hitelkihelyezési lehetőségünk nem nyújtott fedezetet az üzemviteli hiteligények maradéktalan kielégítésére, így a mezőgazdasági ágazat váltóval történő fizetésre kényszerült, ami az ipari szférában nem volt jellemző. Leszámított váltóink összege 43 millió forint volt. Gazdálkodó szerveink részére — rulírozó módon — közel 1 milliárd forintot folyósítottunk. Ez a hitelengedélyezés a bázis 93,6 százalékát teszi ki, ami azonban nem jelentette a reálfolyamatok pénzigényességének csökkenését. Pótlólagos forrást biztosított a — már jelentős mértékben elterjedt — kereskedelmi váltóval történő fizetés, mely mintegy 75-80 millió forintra tehető. Űj üzletági tevékenységünk közé tartozik a kötvényértékesítés. Részt vettünk a Gyula Város Tanácsa által kibocsátott Gyula-kötvény forgalmazásában és lebonyolításában. A gazdaságpolitikai célokat bankunk lehetőségein belül támogatni tudta. önállóan dönthettünk a rövid lejáratú hitelkihelyezésekről, így szelekciót érvényesítve a gazdaságos termelést kívántuk segíteni. Bankszervünk nyeresége a tervezett 16 millió forinttal szemben 28 millió forint lett. Finanszírozási területünkről hat számlatulajdonos részvényese bankunknak, de újabb jelentkezők is vannak, ami azt bizonyítja, hogy bankunk bizalmat élvez a gazdálkodók körében. Szeghalom Bress Barna igazgató: Szeghalmon az OKHB Rt. bankszerv üzletfelei az átállás és indulás nehézségeit nem érezték meg. Inkább azt tapasztalhatták, hogy az új kereskedelmi bank már nem hatósági jogkörű, az ügyintézés üzleti alapon, partneri viszonyban történik. Üzletpolitikai elképzeléseink döntő többségét sikerült megvalósítani. Legjelentősebb üzletágunk továbbra is a forrásaink növelése és a hitelkihelyezés maradt, ösz- szességében valamivel kevesebb hitelt helyeztünk ld, mint egy évvel korábban, ezen belül a fejlesztési hitelek 63 százaléka világbanki és konvertálható exportáru- alap növelését szolgálta. Kedvező kamatpolitikánk eredményeként bankszervünk kihelyezéseinek saját forrása nőtt, az éven belül több hónapra lekötött betétek összege megduplázódott. Űj üzletágaink közül legjelentősebb a váltóleszámítolás volt, ami főleg az év második felében indult be. A 37 darab leszámítolt váltó összege 203 millió forint volt, a rövid lejáratú kihelyezéseinknek 30 százaléka. A lakossági kötvény vételét és eladását szeptemberben kezdtük. (Kötvényt 3 millió forint értékben forgalmaztunk.) Változatlanul bonyolítottuk a valuta és csekk vételét, eladását. Sajnos a kisüzemi vállalkozók (gmk, kisiparos, kiskereskedő stb.) számlavezetésére későn, csak december második felében kaptunk jogosítványt. Ennek ellenére ma már több kisiparos és kiskereskedő számláját vezeti bankunk. Bankári tanácsadással valamennyi üzletfelünk rendelkezésére álltunk egész évben. Valamennyi üzletágunk nyereséges volt, hitelezési veszteséget nem kellett leírjunk. Előzetes számításaink szerint bankszervünk nyeresége a tervezettet lényegesen meghaladja, összességében a múlt évet eredményesen zártuk. Bankszervünk számlatulajdonosainak jelenleg a fele részvényes, illetve már írásban -bejelentette részvényvásárlási szándékát. Orosháza Szász János igazgató: Az alapításkor tíz ügyfelünk 11 millió forint, majd az évközi alaptőke emelésekor három gazdálkodó szervezet és egy alapító részvényes további 5 millió forint értékű részvényt vásárolt. Részvényeseink többsége mezőgazdasági termelőszövetkezet. Az elmúlt évet 40 millió forint nyereséggel zártuk. A legjelentősebb üzletágunk az álló- és forgóeszköz-hitelezés volt. (Bevételeink 70 százaléka származott ebből.) Üzletfeleink beruházásait 1987-ben — az 1986. évhez viszonyítva — közel 100 millió forinttal több hitel folyósításával támogattuk. A fejlesztési hitelek odaítélésénél szem előtt tartottuk a gazdaságpolitikai célokat. A folyamatos termelés, értékesítés biztosítása érdekében 1,6 milliárd forint rövid lejáratú hitelt engedélyeztünk. Az 1987. évben 65 darab, összesen 276 millió forint értékű váltót számoltunk le, s ez a rövid lejáratú kihelyezéseink között 15 százalékos részarányt képvisel. Lehetőségünk volt belföldi követelések megvásárlására is, melyek összege 55 millió forint. Az új üzletágaink közül kiemelem a kötvénykibocsátást és -forgalmazást. Az Orosházi Városi Tanács 49 millió forint, és az Orosházi Mezőgép Vállalat 60 millió forint névértékű kötvény kibocsátásának lebonyolítását vállaltuk. A kötvények második piacára is élénk forgalom volt a jellemző. A kereskedelmi banki működésben önállóságunk jellege változott ugyan, de annak mértéke — figyelembe véve az utóbbi hónapok likviditásszűkítő intézkedéseit is — tulajdonképpen nem. Az üzleti banki működéshez az év elején meglévő lehetőségeink év végére erősen beszűkültek. Mezőkovácsháza Mag István igazgató: Bankunk részvényei iránt jelentős érdeklődés volt az alaptőke emelése során is, eddig 9 millió forint részvényt fizettek be partnereink. Ebben az évben tovább nőtt az érdeklődés a részvények iránt, ugyanis alapvető üzletpolitikai ! elvünk, hogy a részvényesek kérelmei kedvezőbb elbírálás alá esnek. Közép- és hosszú lejáratú hiteleink állománya 1987-ben 32 százalékkal nőtt, megközelíti a 300 millió forintot. Partnereink beruházási köreit elsősorban a világbanki konstrukciós hitelekkel tudtuk támogatni. Rövid lejáratú kihelyezéseink a negyedik negyedévi jegybanki szigorítások következtében csökkentek az év végére, de a működésünkben ez nem okozott súlyosabb problémát (pl. a folyószámlahitel keretcsökkenése), mert a mezőgazdasági ágazathoz tartozó üzleteinknek ebben az időszakban nem volt jelentősebb hiteligénye. Eredményünk 31,5' millió forint volt, ami a tervezettet 27 százalékkal meghaladja. Az elmúlt évben fokozatosan nőtt az önállóságunk. Sikeres új tevékenységünk volt a faktoring (követelés megvásárlása) és a kötvény- kibocsátás bonyolítása. Jelentősen nőtt a leszámítolt váltók összege (214 millió forint), mely az összes rövid lejáratú hitelfolyósítás 10 százalékát tette ki. Üzletpolitikai elképzelésünket nem tudtuk maradéktalanul valóra váltani, mert — az ún. általános célú beruházási hitelek szűkös volta miatt — jó elképzelésekben sem tudtunk partnerek lenni. Szarvas Kocka Mária, igazgatóhelyettes : Igazgatóságunk első éves munkáját az üzletpolitikai célkitűzések érvényesítése mellett az önállóság jellemezte. Gazdálkodó partnereink saját pénzforrásai az öt éve tartó aszályos időjárás miatt jelentős mértékben lecsökkentek, ennek következtében a betétállomány nagyon alacsony összegű volt a finanszírozó forrásaink között, a finanszírozási hitel-igénybevétel jelentős arányt képviselt. A hiteligények jelentős részét kielégítettük. A rövid lejáratú eseti és beruházási hiteleknél előfordul — többféle megfontolásból —, hogy partnereink a kisbankoktól is vettek fel ilyen hiteleket. A beruházási elképzelések a növénytermesztési gépesítéssel és állattenyésztési telepek létesítésével kapcsolatosak, melyek a világbanki program keretében kerülnek megvalósításra. Az aszályos évek következtében több termelőszövetkezet a Linear-öntözési programba kapcsolódott be. Jó eredményeket értünk el — partnereinkkel közösen — a hitelkímélő pénzügyi módszerek alkalmazásában, a váltóforgalomban és a bank- garanciával. Az év során 400 millió forint értékű váltót fogadtunk be és számoltunk le. Júniusban költségtérítésben részesítettük üzleti partnereinket. Az MHB t. vezetősége júliusban olyan határozatot hozott, hogy a számlavezetési körébe tartozó öntözést végző mezőgazdasági nagyüzemek öntözési vízdíjainak 50 százalékát átvállalja, e döntés eredményeként 1,7 millió forint ösz- szeget írtunk jóvá szeptemberben. Lakossági kapcsolataink szűk körre — valuta- eladás, és kötvényértékesítés — korlátozódtak az év során. összeállította: L. S. Fotó: Kovács Erzsébet Körkép a bankok első önálló évéről
