Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
1988. február 25., csütörtök o Ön hogy látja? Egy vélemény az inflációról Míg az embereket általában az áremelkedés, az infláció üteme, mértéke foglalkoztatja, szakmai körökben ez már rég nem kérdés. A vita azon folyik, hogy mi zajlik a mélyben, életrejön-e valamiféle árátrendeződés, melyért érdemes „vállalni” az inflációt, vagy sem. A megyei tanács ipari osztályának csoportvezetője, Ugrai P. András erről a következőképpen vélekedik: — Nem vagyok benne biztos, hogy ez az infláció, az az infláció, amely kell nekünk. Nem arra gondolok, hogy jó vagy rossz. Közismert, hogy az infláció a gazdaság egyensúlytalanságának, hőemelkedésének jelzése. Azt is tudjuk, hogy a gazdaságban soha nincs egyensúly, a gazdaság „nem hűlhet ki”, mert megmerevedik. A mi inflációnk azonban előre eltervezett; így mintha nem a páciens, hanem az orvos lázából következtetnénk a betegség okaira. És én ettől félek. Nem attól, hogy a 15 százalékot tudjuk vagy nem tudjuk tartani. Központi íróasztal mellett kiszámított és eltervezett inflációról van szó, mivel maga a gazdaság az ár- és jövedelmezőségi viszonyokat önmaga megoldani nem képes. A problémát szerintem nem az okozza, hogy az inflációnk 15 vagy 20 százalék lesz, hanem, hogy ez az intézkedés a gazdaság mélyében levő folyamatokra hat-e? Vagy a felszín átrendezését a központra bízza, a mélységet meg a piacra, amely azonban még nem kellően erős ehhez. Pedig ebből az ügyből úgy kellene kikeverednünk, hogy tudjuk, ki a jó és ki a veszteséges. Az eltorzult árindexek ellenére valami elindult a gazdaságban. Kérdés, hogy ezt a gazdaság alanyainak ellenére végig tudjuk-e csinálni. A gazdasági kapcsolatok befagytak, jellemző az árugrásra kész magatartás, a hiány állandósult, vajon e mélyhűtött állapot tartására meddig képes a gazdaság? Az már látszik, hogy az első negyedévet nagyjából-egészéből kibírja, ennél többet már nem valószínű. Egyértelmű, hogy a gazdálkodó egységeknek mihamarabb szerződést kell kötniük, el kell kezdeniük szállítani, árbevételt, pénzt kell szerezniük, ha nem változnak a feltételek akkor is. Vagyis az árbejelentési kötelezettséget az első negyedéven túl is kiterjesztve már egy „félpiacon” lehet megkezdeni az árkonzultációkat. Ellenkező esetben ugyanis feltehető, hogy az „árszabadság” kellő átmenet nélküli bevezetése a direkt és indirekt szabályozás ellentmondásait hozhatja csak felszínre. A tervezett inflációnk „előnyei” elveszhetnek. agrárágazat a reformgazdaságban Interjú dr. Márton Jánossal, a kormány mezőgazdasági tanácsadójával Dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott igazgatója, a kormány mezőgazdasági tanácsadója nemrégiben Békés megyébe látogatott, arra kértük, mondja el, hogyan ítéli meg a mezőgazdaság jelenét, jövőjét, az ágazat szerepét a népgazdaság reformfolyamatában. — A magyar mezőgazdaság szerepe a következő öt esztendőben lényegesen nem változik, sem a népgazdasághoz, sem a külgazdasághoz való viszonyítás terén. Gyakorlatilag az elmúlt esztendő egyértelműen igazolta annak a várakozásnak a kudarcát, amely a mezőgazda- sági export helyébe ipari export állítását remélte. Valamennyi közgazdasági számítás, a kutatóintézetekből kikerült különféle tanulmányok, azonkívül a főhatóságok körében készült dolgozatok is azt jelzik, hogy Magyarországon néhány éven belül érdemleges export a mezőgazdasági export helyébe nem kerülhet. Ez arra int bennünket, hogy az agrártermelés csökkenésére egyelőre még gondolni sem érdemes, illetve, akik ilyenen gondolkodnak, magukra vessenek, Hogyha hibás irányba indulnak el. — Melyek lehetnek a mezőgazdaságon belül a dinamikus exportnövelésre legalkalmasabb ágazatok? — Az export szempontjából a fő, tehát a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok egymáshoz viszonyított helyzete kismértékben változik. Valamelyest erősödik a feldolgozott mezőgazdasági termékek exportja, a nyerstermékekhez képest, de ebben sem számíthatunk lényeges változásra, mivel a nemzetközi piac feldolgozott termékekből legalább annyira telített, mint nyerstermékekből, az általunk eddig fölkészített térségekre, főleg a nyugat- európai piacra gondolva. Vannak azonban távoli piacok, mint mondjuk az Egyesült Államok vagy Kelet- Ázsia, ahol még nem beszélhetünk a piac megdolgozott- ságáról, az ott folyó marketingmunka kielégítő színvonaláról. Itt még lényeges piacbővítési lehetőségeink vannak, természetesen csak az eddiigiektől eltérő típusú piachódító marketingmunka esetén. — Az új termelőszövetkezeti törvénytervezetre miért volt szükség? Csak azért, hogy a szövetkezeti tagok érdekeltsége nagyobb legyen a termelésben, vagy azért is, mert az oly sokak által elismert, mindig megújulni képes szövetkezeti mozgalom esetleg válságba jutott, a jelenleg érvényes szabályozás keretei között? — Én a szövetkezeti mozgalom területén a legnagyobb eredménynek iazt látom, ha a szövetkezetek ismét valóban szövetkezetek lesznek. Az Erdei Ferenc értelmezésében, vagyis a tekintetben, hogy a szövetkezet kettős arcú, egyszer közössége, mozgalmi kerete egy meghatározott termelő rétegnek, termelő kollektívának, másrészt szabályosan gazdálkodó cég — ő ezt a kifejezést használta, hogy cég — a vállalat minden jegyeivel ellátva. Azonban, ha a szövetkezetét államosítjuk, vagy ami még ennél is sokkal rosszabb, alattomosan államosítjuk, úgy hogy közben képmutatóan azt hazudjuk, most is szövetkezet, akkor a megújulás üres fecsegés marad. — A szövetkezeti tag tulajdonosi és munkavégzési jogait az új törvénytervezet mennyiben garantálja? Ugyanis a jogszabálytervezet lehetőséget ad arra, hogy a munkamegállapodást egyoldalúan felmondhassa a termelőszövetkezet, függetlenül attól, hogy a tag tulajdonos. — Azt, hogy a tulajdonost a tulajdonában végzendő munka jogától megfosszuk, egyszerűen szégyennek minősítem. Ilyen nincs, ezt egy kultúráltam nem engedheti meg magának, és nincs is hozzá joga, nincs erkölcsi alapja. Tehát azt, hogy a tulajdonosoknak a tulajdonukban munkavégzési lehetőséget kell adni, én abszolút törvénynek tekintem, megmásíthatatlannak. A közösség dönthet úgy, hogy kevesebb, vagy több munkát, kisebb, vagy nagyobb munkadíjazási formákat léptet életbe, és még sok mindenben dönthet, de abban, hogy a tulajdonából a tulajdonost elzavarja, nem dönthet. Még egyszer mondom, ez mély szégyene volna a mozgalomnak, amelyik sajnos egyre több nem mozgalmi jegyet is hordoz. Ügy látom, a szövetkezeti törvény tervezete éppenhogy vissza akarja állítani a szövetkezetek lényegét, tehát azt, hogy ez a kollektíva a termelő emberek közössége, és ilyen értelemben ma a legközelebb áll mindenhez, amiről azt merjük mondani, hogy szocializmus. — Békés megye mezőgazdasági hozamai évek óta országos viszonylatban az élmezőnyben vannak, ugyanakkor a hatékonysági mutatókat figyelembe véve még a középmezőny szintjét sem érik el. Miben látja ennek az okát? — Először is Magyarországnak nem a legjobb ökológiai adottságai vannak Békés megyében, csak a megye egyes területeinek. Én, még kezdő kutató koromban, végeztem egy ökológiai összehasonlítást az akkori járások és városok között. A Békés megyei szeghalmi járás a legeslegutolsó volt a sorrendben. Tehát, a megyének jeles hányada, körülbelül egyharmada nem tartozik az ökológiailag jó adottságú területek közé, vagy az időjárása, vagy a talajviszonyai, vagy a vízjárási viszonyai, vagy ezek együttes hatásai miatt. Ráadásul az agrárolló Békés megyét sokkal jobban sújtja, mint más megyéket, mert itt a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó, s ezt az ágazatot érinti legjobban az ipari árak növekedése, Rákóczi Gabriella Fotó: Veress Erzsi Slágervirágok----M int ahogy divatba jön a ruházkodásnál egy-egy új forma vagy szín, úgy jelenhet meg hétköznapi életünkben új színfoltként egy-egy divatos vágott vagy cserepes virág. Bár az előbbiek magas ára miatt egyre inkább a tartós szobanövények divatja éli reneszánszát. A trópusok virágai beköltöztek lakásainkba. Megjelent a kókusz, band it, Yucca, ananász és sok más déli csoda. Száraz, központifútéses lakásokban megfelelő párásítással kitűnően érzik magukat. Egy-két trópusi különlegesség ízlésesen összeválogatva nemcsak kellemes színfolt, de hasznos is, mivel az elhasznált széndioxidos levegőt ők tisztítják meg. Ami az embernek és állatnak „halálos” méreg, az számukra maga az élet! * A Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat központi kertészetének üvegházai is újabban egyre több délszaki növénynek adnak otthont, bár igaz, hogy csak átmenetileg. Az újjászervezett vállalat rugalmasan követvén az idők szavát, a legkülönbözőbb fajtájú cserepes virágok forgalmazásával szélesítette a város virágboltjainak választékát, nem kis örömet szerezve ezzel a város és a megye lakosainak. A férfiaknak sem okozhat ezek után nagy fejtörést a hasznos nőnapi meglepetés. RG Fotó: Veress Erzsi "í ve •:> ■ . . . r
