Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-23 / 45. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPIA 1988. FEBRUÁR 23., KEDD Ára: 1,80 forint XU1I. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM II magyar és a szovjet tudományos akadémia együttműködése Végre (!?) esik a hó Fotó: Veress Erzsi Felsőfokú épületgépész-képzés indul Békéscsabán A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 40. évfor­dulója alkalmából adomá­nyozzák első ízben a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közös díját a kiemelkedő kutatási ered­ményeket elért tudományos kollektíváknak. A tavaly alapított díjat Budapesten és Moszkvában a közeljövőben adják át. Az idén három Tegnap délután városi szakszervezeti össztitkári ér­tekezletet tartott Gyulán a Szakszervezetek Városi Bi­zottsága. Az ülésen megje­lent és felszólalt Fodorné Birgés Katalin, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára is. A Szakszervezetek Városi Bizottsága a városban mű­ködő ágazati-, iparági szak- szervezetek területi szerve­ként működik. Az SZVB egyre nagyobb szerepet kap a várospolitikai célkitűzések meghatározásában és a fela­datok megvalósításában. A városi szervekkel az elmúlt évben négy alkalommal tar­tottak együttes testületi ülést, amelynek eredménye­képpen együttműködési meg­állapodások születtek a vá­rosi tanáccsal, a KISZ váro­Az üveggyár szakemberei tegnap délután gyújtották be a hengerelt síküveghuta ke­mencéjét, s ezzel rövid időn belül ismét megindulhat a termelés. A kemencét múlt év de­cember 28-án állították le, s már másnap hozzákezdtek a nagyjavításához. A felújítást — amely 90-100 millió fo­rintba került — négy fázis­ban végezték el. Ennek so­rán átépítették a kemence gyenge pontjait; a kádat tel­jes egészében, a regenerá­torkamrákat és a boltozatot részlegesen. Megjavították az üveghengerlő gépeket, a hű­tőszalagot és a csomagolóbe­rendezéseket is. A feladato­kat a felújítási osztály irá­nyításával és a Hőtechnikai Vállalat bevonásával önerő­ből hajtották végre a terv­ben szereplő 80 helyett, 62 nap alatt. A drótszövő üzem­részt a gépet kezelő, üze­meltető dolgozók újították föl. A szükséges importal­katrészek helyett hazaiakat használtak fel, s ezzel mint­egy másfél millió forintnak megfelelő devizát takarítot­tak meg. A kemence .fontosságát bi­zonyítja, hogy az előző nagy­javítás — 1981. június 21-e — óta 15 millió négyzetmétert meghaladó hengerelt mintás és drótbetétes üveget állítot­tak elő majdnem másfél mil­liárd forint értékben. Ez idő természettudományi és eg}’ társadalomtudományi kuta­tó csoport részesül ebben a díjban. A két akadémia 1986— 1990. évi munkaterve szerint a Számítástechnikai és Au­tomatizálási Kutatóintézet, valamint az Észt Tudomá­nyos Akadémia Kibernetikai Intézetének szakemberei a technológiai folyamatokat vezérlő mikroprocesszoros rendszereket dolgoznak ki együtt. A Központi Kémiai si bizottságával és a HNF városi bizottságával, össze­hangolták feladataikat a vá­rosi tanács egészségügyi bi­zottságával, az egészségmeg­őrzés városi programjával. A lakosság érdekeit képviselve megtárgyalták mindazon fon­tos kérdéseket, amelyek fel­merültek a városban s a szakszervezeti véleményt minden alkalommal ismer­tették az illetékes szervek­kel, illetve a tanácsüléseken. Így többek között foglalkoz­tak a város idegenforgalmá­val és annak hosszú távú ter­vével, áttekintették a lakás­építés és -elosztás helyzetét, a szolgáltatást végző vállala­tok munkáját. Sajnos, tevé­kenységük eredményességét befolyásolja, hogy az alap­szervezetektől nem kapnak rendszeres tájékoztatást, így alatt folyamatosan bővült az exportjuk is: tavaly például a termelt mennyiség kéthar­madát vitték külföldre — Kutatóintézet és a SZUTA Kémiai Fizikai Intézete a kémiai — köztük radioaktív izotópokkal jelzett — prepa­rátumok szintézisét, vala­mint ezek daganatellenes és biokémiai hatásmechaniz­musát vizsgálja. A növények betegségekkel szembeni el­lenállását fokozó készítmé­nyeket állít elő a Növényvé­delmi Kutatóintézet és a SZUTA szibériai részlegének Botanikai Intézete. az érdekképviselet sem lehet teljes. Az SZVB munkájá­ban legeredményesebb terü­let a fogyasztási érdekvéde­lem és a tömegsporttal való törődés. Fodorné Birgés Katalin, hozzászólásában, fejlődőnek, határozott vonalúnak ítélte a városi szakszervezeti tevé­kenységet. Indítványozta, hogy az érdekvédelembe jobban vonják be a tagsá­got, erősítsék az ágazati szakszervezeti munkát. A jól működő érdekvédelmi rend­szer lehetővé teszi, hogy sok probléma helyben is meg­oldható legyen. Végül javas­latot tett arra, hogy az SZVB ez évi munkája során kísérje figyelemmel a város­ban a foglalkoztatottság ala­kulását, 1 Sz. M. döntő többségét tőkés piacra — s ezért több mint 3 millió dollár bevételhez jutottak. Ha minden a tervek sze­rint történik, a kemence szombatra éri el az üzemi hőfokot (1460 Celsius-fok), s a jövő hét elején már meg is kezdhetik az első csapo- lást- B. Cs. Új kezdeményezés A Magyar Úttörők Szövet­sége, valamint a KISZ Köz­ponti Bizottsága két új kez­deményezést indított útjára. Mindkettő újabb lehetőséget kínál arra, hogy az ifjúság szervezetei valamelyest eny­hítsenek a gyerekek, a fia­talok, illetve szüleik, neve­lőik gondjain. A Magyar Úttörők Szö­vetsége Országos Tanácsá­nak székházában „Együtt egymásnál” elnevezéssel címközvetítő szolgálat kezd­te meg működését. Sok szü­lő gondja, hogy a nyári szünidőben nem tud megfe­lelően gondoskodni gyerme­ke felügyeletéről, mert ke­vés a szabadsága, esetleg nincs nagyszülő, aki vi­gyázna rá, vagy akinél el- tölthetné a vakáció egy ré­szét, illetve nincs lehetősé­ge arra, hogy csemetéjét napközis táborba, vagy más szervezett üdülési, program­ra küldje. Ezért az úttörő­szövetség vállalta, hogy ösz- szegyűjti olyan családok cí­mét, amelyek nyáron szíve­sen fogadnának be gyereke­ket, illetve azoknak a csalá­doknak a címét, akik igény­lik ezt a megoldást. A KISZ KB akciója első­sorban a gyermek- és ifjú­ságvédő intézeteknek, neve­lőotthonoknak nyújt segít­séget. Régi gondjuk ezeknek az intézményeknek, hogy évente csak néhány ezer fo­rintot fordíthatnak folyóira­tok, magazinok, képeslapok, s különböző, a fiatalokat ér­deklő kiadványok előfizeté­sére. Régi tapasztalat vi­szont, hogy a «különböző ki­adóvállalatok kiadványaik megmaradt példányait idő­ről időre nagy mennyiség­ben küldik zúzdába, dobják a szemétbe. Ezért a KISZ KB megkeresett több kiadót, hogy a posta remittenda- raktáraiban összegyűlt ki­adványaik egy részét küld- hesse el az említett intézmé­nyeknek. E javaslat kedve­ző fogadtatásra talált. A Posta Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodájának dol­gozói részben társadalmi munkában vállalták, hogy néhány hetenként összeállít­ják és elküldik ezeket az újságcsomagokat. A biotechnológia egyidős az emberrel. Bármily megle­pő, amennyiben a biológiai folyamatok megfigyelését a tapasztalatok alkalmazását értjük alatta, ez így van. A biotechnológiát alkalmazta már az ősember, amikor bogyókat, gyümölcsöket gyűjtögetett, majd meger­jesztette, s italt készített be­lőle. Mégis a biotechnológia csupán néhány esztendeje robbant be az életünkbe, azóta nap mint nap hallunk róla. Olyannyira jellemzi a haladás, a fejlődés irányát; hogy a cinikusak szerint már azok is jutalmat kap­nak, akik csupán kiejtik a biotechnika szót. Arról azonban, hogy va­lójában mit is értsünk e kifejezésen, milyen kutatá­sok folynak égisze alatt, mi­lyen eredményeket könyvel­het el magának, őszintén szólva nem sokat tudunk. Éppen ezért jelentős az a tegnap Szarvason, a DATE Tegnap a megyeszékhelyre látogatott az 1972-ben ala­pított debreceni Ybl Miklós Építőipari és Műszaki Főis­kola intézetvezető főigazga­tó-helyettese, dr. Papp Pé­ter, hogy kihelyezett tagoza­tuk fejlesztéséről folytasson tárgyalásokat. A Vásárhelyi Pál Szakkö­zépiskolában öt évvel ezelőtt kezdték meg — a debreceni főiskola konzultációs köz­pontjaként — a magasépítő szakos üzemmérnökképzést, amelynek keretében tavaly 27-en vehették át főiskolai diplomájukat. A tervek szerint 1988-ban — a 611- es Számú Szakmunkásképző Intézetre és Szakközépisko­lára támaszkodva, mint gesz­torra — negyvenfős létszám­mal épületgépész-tervező le­velező osztályt indítanak. E kérdésben folytattak megbeszélést tegnap dél­után a Békés megyei párt- bizottságon is, ahol Kiss Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára fogadta dr. Papp Pétert, Benke Lászlót, a Békés Megyei Koordináci­ós Iroda vezetőjét, a 611-es Számú Szakmunkásképző Intézet igazgatóját, László Istvánt. A megbeszélésen a megye építőipari szakemberigé­Mezőgazdasági Főiskolai Ka­rán tartott előadássorozat, melyen a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának munkatársai tájékoztatták a megye agrárszakembereit a biotechnológiai, pontosabban ennek modern ága, az úgy­nevezett izolált géntechno­lógiai kutatásokról, illetve azok gyakorlati alkalmazá­sának lehetőségeiről. A szakmai programon Mu­rányi Miklós, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitó előadásában a biotechnoló­giának Békés megye fejlesz­tési elképzeléseiben betöltött szerepéről beszélt. Mint ag­rárra egyének nagy igénye és jó lehetősége van a biotech­nológia elterjesztésére. A fogékony szakembergárda minderre vevő, s méginkább az lenne, ha kellő pénze volna rá. Sajnos manapság sok jó ötlet kiaknázása ké­sik amiatt, hogy hiányzik hozzá a megfelelő anyagi háttér, ami gyakran lelo­nyeinek megfelelően vázol­ták fel a kihelyezett tagozat szakmai képzési profilját, amelyben váltakozna az épü­letgépész-, az építő, a ma­gas-, illetve a mélyépítő szakképzés. A vendéglátók részéről felmerült a nappali képzés tárgyi és személyi feltételeinek a vizsgálata is. E tárgykörben egyelőre a le­hetőségek, az igények fel­mérése folyik megyénkben. Az 1988 szeptemberében induló épületgépész osztály­ban 48 hallgató kezdheti meg tanulmányait, elsősor­ban azok, akik már rendel­keznek építőipari gyakor­lattal. A felvételi tárgyakból — matematika és fizika — Békéscsabán írhatják meg a felvételi dolgozatot a jelent­kezők, a szóbeli vizsga pe­dig Debrecenben lesz. A megbeszélésen a távo- . labbi jövő is szóba került, így a felsőfokú műszaki képzés egyéb lehetőségei is. A tárgyaló felek megegyez­tek abban, hogy a középfo­kú képzésben erősíteni kell a műszaki pályákhoz szük­séges alapozó tantárgyak ok­tatását, és a pályaorientá­ciónál is nagyobb figyelmet kell fordítani a műszaki egyetemekre, főiskolákra. hasztja a kezdeti lelkesedést is. Azonban a kutatásban mégiscsak a szellemi tőke a meghatározó, így van keres­nivalónk a biotechnológia terén is. Az alapkutatások­nak. a megyei intézmények bázisai lehetnek, s elősegít­hetik az eredmények adap­tálását, gyakorlati alkalma­zását, a szakmai tájékozta­tást. Az MTA Szegedi Biológiai Központja kizárólag alapku­tatásokkal foglalkozik, er­re hozták létre, nincs köz­vetlen kapcsolata a gya­korlattal. A szarvasi prog­ram résztvevői megismer­hették a központ munkájá­nak lényegét, mely az élet­folyamatok szabályozásának tanulmányozását, analizálá­sát, a beavatkozás lehetősé­geit, tapasztalatait foglalja magába. A meghívott kuta­tók, előadók egy-egy terület kutatási irányait, eredmé­nyeit ismertették. (Folytatás az 5. oldalon.) Percekkel a begyújtás előtt. Fotó: Kovács Erzsébet Szakszervezeti értekezlet Gyulán Orosházi üveggyár Begyújtották a kemencét (bse) lövünk a biotechnológia? Tudományos tanácskozás Szarvason

Next

/
Thumbnails
Contents