Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

1988. február 22., hétfő NÉPÚJSÁG Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter (jobbról) sze­rint jók az esélyek arra, hogy a hadászati támadófegyve­rek csökkentéséről még a következő csúcstalálkozó előtt egyezség jöjjön létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A szovjet diplomácia vezetője az előtt nyilatkozott újságíróknak, hogy megkezdte volna tárgyalásait amerikai kollégájával, George Shultzcal fl magyar nemzetiség helyzete Szlovéniában • VÁRKONYI PÉTER A CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉGBE UTAZOTT Várkonyi Péter külügymi­niszter vasárnap hivatalos látogatásra utazott az ázsiai és csenden-óceáni térségbe. Útja során felkeresi a Szin­gapúri Köztársaságot, az In­donéz Köztársaságot, az In­diai Köztársaságot, a Thai­földi Királyságot, Ausztráli­át és Üj-Zélandot. • ..VÉRFÜRDŐ VESZÉLYE FENYEGET” Pakisztán ügyvezető kül­ügyminisztere szerint pol­gárháború veszélye fenyeget a szomszédos Afganisztán­ban, ha á szovjet csapatok kivonulása előtt nem állíta­nak fel Kabulban ideiglenes kormányt. Zain Nuráni sajtóértekez­leten figyelmeztetett a „vér­fürdő" kockázatára, és arra biztatta a Nyugatot: gyako­roljon nyomást Moszkvára, hogy egyezzék bele ideigle­nes afganisztáni kormány létrehozásába. # \ SZOVJET II \DSEREG KÓRUSA A PÁPÁNÁL II. János Pál pápa szom­baton Vatikánvárosban fo­gadta a szovjet hadsereg Olaszországban vendégsze­replő énekkarát. A kórus a találkozón rövid koncertet adott a pápának: Schubert Ave Maria-ját és a Kálin­kat adták elő. A katolikus egyházfő a szemtanúk sze­rint meghatódva. oroszul köszönte meg a koncertet. II. János Pál negyedszer fogad szovjet művészeti cso­portot a Vatikánban: a szov­jet cirkusz artistái már két alkalommal jártak ott, s koncertet adott Vatikánvá­rosban a Pjátnyickij állami akadémiai kórus is. • BERIJA — A TERROR JELKÉPE A szovjet történelem egyik legtitokzatosabb alakjáról, Lavrentyij Béri járói, a sztá­lini elnyomó gépezet eszkö­zéről jelent meg hosszú cikk a Komszomolszkaja Pravdá­ban, a szovjet kommunista ifjúsági szervezet központi lapjában vasárnap. A cikk főként szemtanúkra hivat­kozva idézi fel Berija poli­tikai pályafutását, s keresi a választ arra, milyen kapcso­latban állt Sztálinnal, mi­ként vált az elnyomás és terror jelképévé. • HITCHCOCKI TÖRIÉNÉT A közvélemény és a rendőr­ség is értetlenül és megdöbben- ten áll egy eset előtt, ami az elmúlt napokban kavarta fel a lengyelországi Lódz lakóit. Egy háztulajdonosnő türelmét veszítve bekopogtatott egyik la­kójának ajtaján, hogy kérdőre vonja a „hét éve esedékes lak­bérért”. Miután senki sem fe­lelt, és az ajtót nem találta zár­va, benyitott, és a feledékeny­nek hitt lakó csontvázával ta­lálta magát szemben. Az azonnal megindult vizsgá­lat eddig csak annyit derített ki, hogy az 56 éves férfit 1981- ben látták utoljára, közvetlenül az előtt, hogy meg kellett vol­na kezdje érvényes börtönbün­tetésének letöltését. Hét évig mindenki azt hitte, börtönben van, ezért nem kereste senki, nem érdeklődtek iránta. Azt nem tudni, hogy a len­gyel büntetésvégrehajtás ho­gyan számolt el a hiányzó el­ítélttel, de a lódzi rendőrség szerint a Hitchcock-filmekhez hasonló üggyel kapcsolatban „számos egyéb kérdés is felme­rül”. Dusán Sinigoj, a szlovén köz- társasági kormány elnöke fo­gadta a muravidéki magyar nemzetiségi küldöttségét, amely­nek tagjaival a nemzetiséget érintő kérdésekről folytatott több mint kétórás megbeszé­lést — jelentette a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja. A megbeszélésen részletes tá­jékoztatás hangzott el, majd véleménycsere alakult ki az ok­tatás helyzetéről. A küldöttség tagjai főleg a kétnyelvű okta­tás hiányosságaira, és ezen be­lül a káderképzés nehézségei­re hívták fel a figyelmet. Emelni kell az »anyanyelvi ok­tatás színvonalát, mert a ta­nulók magyar nyelvtudása nem kielégítő. A küldöttség kifejtet­te, hogy az oktatási törvény 14. cikkelye — amely a kétnyel- vűségi területeken kívül ren­dezi a magyar nyelv tanítását — nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket. E téren haté­konyabb intézkedésekkel kelle­ne megakadályozni a magyar nyelvet fakultatívan tanuló diá­kok számának csökkenését. A jelenlegi körülmények között ugyanis egyre kevesebb lesz a kétnyelvű vezető. A küldöttség felhívta a figyel­met a határmenti, nemzetisé­gileg vegyesen lakott és gazda­ságilag kevésbé fejlett vidék problémáira. Jóllehet e vidékek gazdasági fejlesztéséről törvényt hoztak, annak gyakorlati alkal­mazása nem valósul meg. Dab- ronak községben például huza­mosabb ideje nem sikerül egy kisebb ipari üzejnet telepíteni. A találkozón szóltak a nem­zetiségi tájékoztatási eszközök helyzetéről is. E téren bizo­nyos haladás várható. A Nép­újság például ifjúsági oldallal bővül, a vasárnapi magyar nyel­vű rádióműsort egy órával bő­vítik. Megtárgyalták a jugoszláv— magyar határ mentén bonyoló­dó árucsereforgalom fejlesztésé­nek lehetőségeit is. Szó esett arról, hogy a kötelező pénzbe­váltás nyomán a határmenti nemzetiségi kapcsolatok aggasz­tó mértékben szűkültek. Dusán Sinigoj egyebek között kifejtette, hogy a köztársasági iparügyi bizottság konkrét in­tézkedéseket tesz a határmenti, gazdaságilag kevésbé fejlett vi­dékek gondjainak megoldására — közölte a muraszombati Népújság. FÖLDCSUSZAMLÁS PERUBAN Földcsuszamlás következ­tében 40 ember vesztette életét és legalább 70 sze­mélyt eltűntnek nyilvánítot­tak Peruban, Huanaco tar­tományban. Az iszapos talaj termőföldeket, lakóházakat és utakat temetett be. A mentőosztagok véleménye szerint nincs sok remény a betemetett emberek meg­mentésére. A természeti csa­pást a hosszan tartó esőzés okozta. ÜJ SZEREP Művészi pályafutása alatt Raquel Welch először jele­nik meg drámai szerepben a Right to Die (Jog a halál­hoz) című filmben. Az NBC társaság által sugárzott film­ben kétgyermekes, gyógyít­hatatlan betegségben szen­vedő anyát alakított, aki végső erejével küzd az élet­A Békés megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás titkárnői gyakorlatot szerzett GÉPÍRÓ munkatársat 'keres. A munkakör azonnal betölthető. Bérezés; a 13 1987. (X. 25.) ÁBMII sz. rendelettel módosított 21 1983. (XII. 17.) ABMH rendelet alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az állomás igazgató főállatorvosánál. Cím: Békéscsaba. Szerdahelyi u. 2. Telefon: 28-787. ben maradásáért. „E szerep alakításában le kellett mon­danom arról a csábító kép­ről, amelyhez a közönség hozzászokott. A szépség sok­szor nem bizonyul előnyös­nek a film világában, ahol egy életen át arra kénysze­rülsz, hogy bebizonyítsd: külső megjelenéseden túl tehetség is rejlik benned” — jelentette ki az ismert szí­nésznő. KUBAI IDEGENFORGALOM Több mint 10 százalékkal nőtt Kuba idegenforgalma tavaly az. előző évhez viszo­nyítva. A természeti szépsé­gekben gazdag országba 210 ezer külföldi látogatott. Nőtt a nyugat-európai és dél-amerikai turisták ará­nya is. Az idegenforgalmi szakemberek az idén a tu­ristaforgalom további hét százalékos növekedésével számolnak. TESTVÉRVÁROSSÁ NYILVÁNÍTOTTÁK Lübeck és Wismar, az NSZK, illetve az NDK ki­kötővárosát. Mint az ADN hírügynökség jelenti, pár nappal ezelőtt az NDK nagy­városát, Drezdát, illetve az NSZK nagyvárosát, Ham­burgot nyilvánították test­vérvárossá. Közlemény Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a városi tanács vb városfejlesztési lebonyolító iroda ELKÖLTÖZÖTT. 1988. február 22-től Békéscsaba, Kossuth tér 6., I. era. alatt működik. Ügyfélfogadás: Változatlan. Tel. 26-369. Vezető: 22-220. Városi Tanács, Békéscsaba Cigányok Magyarországon I. II hagyomány és az alkalmazkodás között VOLKS Január elsején történt. Egész Budapest pi­hent a szilveszteri éjszakázás után. Saját ün­neplésünk néhány „túlélőjével” a hetedik ke­rületi Kulacs étteremben vacsorázunk. A for­galom szerény, a pincérek fáradtak, a cigány- zenekar operettmelódiákat és régi magyar slá­gereket játszik. Ám lassacskán számunkra furcsa alakokkal lelik meg a szórakozóhely: nagyon kövér, de pazarul felöltözött férfiak, oldalukon sztáro- san ható nők, drága ruhákban, felékszerezve. Flitter, aranygyűrűk, csipke, selyem. fehér vagy ciklámenszínű zakók: extravagáns pará­dé, de lehet, hogy csak nekünk tűnik annak, a társaság ugyanis vidám, oldott, természetesen viselkedik. „Vala­mennyien prímások, végigjátszották a szilveszter éjszakát, és most itt összejönnek, hogy egy kicsit együtt ünnepelje­nek” — súgja oda a pincér, látva csodálkozásunkat. STIMME Ziitralorgin in PtrWÖi II cigánykérdés nem tabu És valóban, a zene hirtelen ritmust vált. Valahogyan von- tatottabb. tagoltabb lesz. A dallamok egymásba olvadnak, és mégis, egy határozott téma körül köröznek. Az ének ki­tart néhány szótagnál, ezek újból és újból ismétlődnek, csettintés és fütty ellenpontoz halkan, majd egyre határo­zottabban. Észrevétlenül gyorsul a tempó dallamtól dalla­mig, a ritmus kényszerítővé válik. Alig akad, aki a helyén tud maradni . . . Ilyen a cigányzene. Ez az eset, amelynek a véletlen folytán lettünk tanúivá, talán elárul valamit a cigányok lelki világából. És ritka pillanat volt. amelynek részesei lehettünk, mert a cigány­muzsikusok nem cigányközönség előtt nem szokták saját zenéjüket játszani. Pompa és csillogás, amit a tehetős csúcs­prímások megengedhetnek maguknak, s amihez persze a Magyarországon élő cigányok nagy többségének semmi köze. Tény, hogy létezik, amit úgy neveznek, cigányprobléma, vagy cigánykérdés. Ám ez semmi esetre sem azt jelenti, amit a nyugati sajtó előszeretettel hangsúlyoz, hogy a cigá­nyokat megfosztják nemzetiségi jogaiktól, vagy hogy ez a téma, mint olyan, a magyar nyilvánosság számára tabu lenne. Az a gond — és erről győztek meg hivatalos részről, és a cigányképviselők egyaránt •—, hogy az önmagában sem egészen homogén, kultúrájában, hagyományaiban és élet­módjában a magyaroktól élesen elhatárolható népcsoport, amely közel 400 000 embert számlál, minden eddigi erőfe­szítés és eredmény ellenére, még most is a magyar társa­dalom alján él. A magyar állam szociálpolitikája ezen a téren figyelemre méltó, s különösen az akkor, ha tekintetbe vesszük, milyen nehéz örökséget vett át a szocializmus a cigányokra vonat­kozóan. Az iparosodással, ami ugyan viszonylag későn érte el Magyarországot, de elérte mégis, együtt járt az, hogy a cigányok túlnyomó többségének munkája (kovács, edény­készítő, lókereskedő) feleslegessé vált, vagyis a megélhetése vált lehetetlenné. Elkezdődött az a nyomorúságos időszak, amelyről a két háború közötti, reakciós Horthy-rendszer faj­gyűlölő propagandával igyekezett elterelni a figyelmet. A felszabadulás után lett munka az iparban és a mező- gazdaságban egyaránt; szociálpolitikai intézkedések köny- nyítettek a cigányok helyzetén. Az egyetlen kritérium a szükséglet volt, enyhítettek a nyomoron, sok cigánycsalád kapott lakást alacsony bérért. Óriási erőfeszítéseket tett és tesz az állam, tesznek a települések azért, hogy felszámol­ják a borzalmas nyomornegyedeket. Míg 25 évvel ezelőtt a cigányok 70 százaléka tengődött ilyenekben, kőből, fából, bádogból összetákolt viskókban, ma már nem egészen 10 százalékot tesz ki ez a szám. Többségük segéd- vagy betanított munkás összességében a magyar társadalom is rengeteget fejlő­dött az utóbbi évtizedekben. De a cigányoknak a mai napig nem sikerült jelentősen változtatni társadalmi helyzetükön. „Ügy mondhatnánk, hogy a felszabadulás a cigányokat né­mi fáziskéséssel érte el — tájékoztat Daróczi Ágnes cigány­származású népművelő. — Könnyen elgondolható, mikor jutott el a felszabadulás híre a cigánytelepekre. Soká, akár­csak a földosztás híre.” Másképp, a cigányköltő, Balogh Attila szavaival élve: „Itt vagyunk és segédmunkások di­nasztiái dörömbölnek belőlünk.” A hetvenes évek végére elérték a cigány férfiak teljes foglalkoztatottságát. Ám ha közelebbről vizsgáljuk meg ezt a tényt, világossá válik, mit takar a kijelentés. A munka­képes férfiak több mint 70 százaléka segéd- vagy betanított munkás, a férfiaknak mindössze 10, a nőknek 5 százaléka rendelkezik szakképesítéssel. S aki alkalmi vagy időszakos munkával keresi a kenyerét, nemcsak kedvezőtlenebb meg­ítélésben részesül, hanem elesik mindenfajta prémiumtól és üzemi szociális segélytől is. Bár ma már közel valamennyi cigány gyerek elkezdi a nyolc osztályos általános iskolát, de -még mindig 40 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik nem fejezik be. Míg az összes általános iskolás 6 százaléka cigányszármazású, addig a középiskolásoknak csak 0,3, és a gimnazistáknak csak 0,2 százaléka. Tulajdonképpen közismertek ezek a problémák, s az il­letékes szervek a cigánylakosság képviselőivel közösen pró­bálják őket orvosolni. Na és mi a helyzet a nemzetiségi jogokkal? A magyarországi németek, délszlávok (szerbek, horvátok, szlovének), szlovákok és románok számítanak nemzetiségieknek, minden ezzel kapcsolatos internacionalis­ta kötelezettségeikkel együttvéve. A cigányság, mint nemze­tiség elismerésének feltételei — amelyet a cigányértelmiség követel — jelenleg még nem adottak. Ehhez még erősebb integrációra, magasabb fokú politikai és szociális szerve­zettségre és kiforrott nemzetiségi öntudatra lenne szükség a cigánytömegek részéről, ami megint csak gazdasági és tár­sadalmi helyzetük függvénye. Mindaddig, amíg az említett szempontok hiányoznak, a cigányság etnikum marad, tehát olyan speciális népcsoport, amelynek nagyon is meg vannak a lehetőségei, hogy éljen azokkal, és érdekeit megvalósíthassa. 1985 óta működik a Cigányok Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront keretein belül, ami a demokratikus tömegszervezet csúcsszervezete. 1986 óta pedig létezik a Cigányok Kulturális Szövetsége, amely a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, vezetője a külföldön is jól ismert író, Lakatos Menyhért. Ezek a szer­vezetek elküldik képviselőiket minden olyan tanácskozásra, döntőbizottságokba — kormányszinten is —, ahol a cigá­nyokat érintő kérdésekről tárgyalnak. Ilyen fórumnak szá­mít az 1968-ban alakított minisztériumközi koordinációs bi­zottság és a megyei koordinációs bizottság. Minkét cigány- szervezet képviselői tanúsították, ugyanazon jogokban ré­szesülnek valójában, amelyekben a többi nemzetiségként elismert népcsoport. Kéthetente megjelenő újság Minek egyszerre két cigányszövetség? A kulturális szö­vetség elnöke, Lakatos Menyhért, így válaszol: „Az orszá­gos szövetség inkább operatív és társadalompolitikai jelle­gű. Mi pedig inkább a stratégia vagyunk, s hatáskörünkbe tartozik például vállalkozások vagy iskolák alapitása.” S ami a nemzetiségi státuszt illeti: ,,A legtöbb cigány még nem érzi úgy, hogy büszke lehetne cigány mivoltára.” A magyar kifejezés, hogy „cigány”, a legtöbb érintett szemé­ben pejoratív. Lakatos a könyveit magyar nyelven írja: „Azért teszem ezt, hogy mindenki elolvassa a műveimet, akik nem cigányok, azok is. Mindenkit el akarok érni.” Ide­tartozik még, hogy a magyarországi cigányok mindössze 30 százaléka beszéli a Kárpát-medencében elterjedt cigány­nyelvet. Lakatos különösen fontosnak tartja, hogy a cigány­ság sajátos kultúráját és hagyományos életformáját köze­lebb vigye a magyar lakossághoz, hogy ezáltal is segítse a megértést, és harcoljon az előítéletek ellen. A kulturális szövetség egyik figyelemre méltó tette, hogy kiadja a kéthetente megjelenő „Romano Nyevite” című ci­gányújságot. Nyolc oldalon tudósítanak a cigányok mai életéről, az egész országról, érdekes cikkek foglalkoznak az égető szociális gondokkal, munka- és életkörülményekkel. De figyelemmel kísérik a cigányság kulturális életét is, a sajnos kihalófélben lévő kézművesség — kosárfonás, teknő- készítés, stb. — titkaiba engednek bepillantani a lap írói. Közlik továbbá fiatal költők verseit — két nyelven. Farkas Pál felelős szerkesztő: „Ügy egészében jó az újság. Bár több felől vádoltak bennünket egyoldalúsággal, pártosság­gal. Mindenkinek nem lehet egyformán megfelelni, s ez így van jól. Nekünk az újságíró szavahihetősége az elsődleges”. A két szövetség léte persze felveti a kérdést, hogy vajon nincs-e mögötte valamiféle rivalizálás, vagy párhuzamos­ság. Társadalompolitikai az egyik oldalon, kulturális mun­ka a másikon, ami ugye nem is teljesen elhatárolható két terület. Az sem titok, hogy vannak bizonyos ellentétek a két szövetség vezetői között, de ezek alapjukban véve sze­mélyes természetűek. És az is tény, hogy vannak olyanok, akik mindkét vezetőségnek tagjai. Itt is, ott is tisztában vannak azzal, hogy együtt könnyebb a cigányok ügyéért fellépni, s nincs értelme egymás akadályozásának. (Folytatjuk) Gregor Mayer, Fordította: Budapest Niedzielsky Katalin n nagyvilág hírei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents