Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
1988. február 20., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Tíz pere a szépségért Egyedül Pista bácsi egyedül maradt. Tudta, hogy a felesége nagybeteg, de reménykedett abban, hogy a karácsonyt talán még megéri az asz- szony, talán haza is adják arra a pár napra a kórházból. A reménye nem vált be. Nem sokkal karácsony előtt Ilonka néni meghalt a kórházban, és újév után el is temették. A temetésig még csak megvolt az öreg. Gyerekeik soha nem voltak, néhány fiatalabb rokon felkereste, de utána nem nyitott már rá ajtót senki. Egyedül maradt a kutyájával, a kis zsemleszínű, nem egészen pedigrés, nem egészen „tiszta vérvonalú”, de nagyon kedves tacskóval. A nyugdíj kicsi, az aSz- szony nyugdíjának kiestével még kisebb lett. a lakás azonban nem lett olcsóbb, a villany sem, és fűteni is kell, még ha enyhe is az idei tél. Pista bácsi most gazdálkodni tanul. Igaz, már az asszony betegsége idején is többnyire ő járt bevásárolni, de azt vette, amit az asszony felírt neki, és az asszony meg is főzött otthon. Most neki kell kigondolni, mit is vegyen, és meg is kell főznie, mert hát ugye hideg koszton nem lehet élni, meg drágább is, mint a főtt étel, amiből még a kiskutyának is marad. Pista bácsinak még nincs is megírnivaló története, hiszen olyan friss a seb. A holnapra még nem gondol, csak a mára. amire azonban gondolnia kell. Amikor kölcsönkért tőlem egy szakácskönyvet, akkor jutottak eszembe a ■ többi Pista bácsik. Igaz — ezt a statisztika is mutatja, a köröttünk levő eleven élet példái is jelzik, hogy éppen, mert a nők valamivel tovább élnek, mint a férfiak, s mert a házasságokban — különösen a régebbi időkben — szokásos volt az 5-10 év korkülönbség is, több az özvegyasszony, mint az özvegyember. De az a szakácskönyvd o- log mégis elgondolkodtatott. Rossz, nagyon rossz egyedül maradni egy idős asszonynak is, de egy öregembernek majdnem lehetetlen. A férfiak többsége sokkal kevésbé tud egyedül élni, nemcsak azért, mert hiányzik neki egy társ, hanem azért is, mert egyszerűen nem tudja, vagy csak nagyon nehezen tudja ellátni önmagát. Nem is olyan régen történt. hogy egy ismerős idős orvos barátom hirtelen megözvegyült. És alig telt el a gyászév, újra megnősült. Többen felháborodtak: hogy tehet ilyet, hiszen ha valaki szépen élt élete párjával, az ő volt. Ilyen hamar elfeledte? Nem. Tudom, hogy nem feledte el, s nem is kell, hogy elfelejtse ahhoz, hogy másik (ugyancsak özvegy) asszonyt hozzon a házhoz. A legnagyobb gondot neki az okozta, mielőtt döntött (döntöttek), hogy mit szólnak majd mind a két oldalon a gyerekek, s a már kamasszá cseperedett unokák. Nekik szerencséjük volt, mert a gyerekek okosan felfogták, így jó az éresapjuk- nak (édesapjuknak), s minden bizonnyal egy kis olyasfajta önzés is motiválKora tavaszi napsütésben — együtt... ta a dolgot, hogy könnyebb nekik is, hiszen kevesebb törődést igényel tőlük az „öreg”. ítélje meg, ki hogy véli, önzés-e ez, de ténynek tény. Ott kezdődik, amikor a fiatalok tűzzel-vassal meg kívánják akadályozni megözvegyült édesapjuk vagy édesanyjuk új párra találását, méginkább hivatalos házasságát — anyagi okokból. Sajnos, nem ritka jelenség ez sem. Féltik ugyanis az örökséget. Félnek, hogy később jutnak hozzá, s mi lesz akkor, ha az öreg „ifjú pár” feléli addig, amit az előző házasságban megőriztek. Ilyen esetről is tudok, hogy az új házasságban az öregek kitalálták, hogy ők bizony eladják felesleges értékeiket, hozzányúlnak a takarékban őrzött pénzhez — és utazni fognak, világot látni, amíg még erejük, egészségük engedi. S vádló szavakat hallottam: „Apám, tudja, hogy építkezünk, és jól jönne nekünk az a néhány tízezer forint, amit ő most az új asszonnyal elutazgat. Édesanyánkkal ezt biztosan nem tette volna.” A másik gyakori vád: miért nem gondol az öregember, az idősebb asszony elsősorban az unokáira, miért nem adja oda valamelyiknek a lakását ahelyett, hogy jó pénzért csereberélnek az új férjjel (feleséggel) kettőből egyet, és még pénzük is marad belőle. Ugyan, minek már nekik az a temérdek pénz? Még olyan szülőt is megvádoltak ezzel, aki pedig az így kapott pénz jelentős részét odaadta a fiataloknak. Ott az volt a kérdés, hogy miért nem az egészet. „Csak nem akarják a sírba vinni magukkal?” — Ugyan ki, melyikünk nem hallott már ilyen vádat?! Könnyű, nagyon könnyű megítélni másokat, s van, aki csak akkor érti meg, majd már régen sírban fekvő szülőjét, amikor ő kerül hasonló helyzetbe. Kívánom, hogy minél később kerüljön. Addig azonban nem árt egy kicsit elgondolkodni azon, hogy ki az önző: az idős, megözvegyült ember, aki magányát oldani új társat keres, vagy az a gyereke, aki erénycsőszként fellépve, de végül is egészen más okokból ítéli meg őt ezért. Sárdi Mária A nyolc gyakorlatból álló arcgimnasztikára érdemes reggelente, amikor pihenten ébredünk, egy kis időt szánni: az arcbőr sima lesz, tőle egész napi közérzetünk kellemes, agyunk is felfrissül. ^ Kezünket erősen rászorítjuk a homlok felső részére és 6 másodpercig mozgatjuk a bőrünket. Szemünk ezalatt csukva. A Mutatóujjunkat szorítsuk a szemöldök fölé, és (> másodpercig próbáljuk bőrünkkel együtt a szemöldökünket is felfelé huzigálni. Q Négy ujjhegyünket helyezzük fél centivel a .szemöldökcsont alá, s 6 mp- en át erősen tologassuk a bőrt a szemöldökkel együtt föl és le. Q Négy ujjhegyünket szorítsuk erősen az alsó szemhéj alá a két járomcsontra. Hat mp-en át ösz- szehúzott szemekkel hunyor- gátunk, eleinte gyengén, majd mind erősebben. A Amióta a magyar háztartások elsöprő többségében első számú „családtag” lett a televízió, azóta kikristályosodtak a nézésével kapcsolatos kívánalmak, mondhatni íratlan törvények. Ezek annak érdekében fogalmazódtak meg, hogy megszívlelésükkel elejét vegyék mindama bosszúságnak, feszültségnek, haragnak, sértődésnek, amit már maga a készülék működtetése okozhat családtagok, barátok között. Az első és nem lényegtelen elővigyázat, hogy miután a tévét — a jó nézhetőség érdekében —, a lakás meghatározott pontján kell elhelyezni, az ülőbútorok eleve úgy rendeződjenek el a szobában, hogy a képernyő elé telepedéshez utólag se kelljen őket emelgetni, tologatni, szóval ne járjon rumlival a tévé nézése. A második fontos megszívlelni való, hogy a műsor nézése és fülelése egyetlen családtagra nézve sem lehet kötelező. Fordítva: nézése csakis a várható látvány erkölcsi-idegi ártalma, vagy nem megfelelő időpontja miatt legyen tilos. Ilyenformán a készülék csak olyan hangerővel működjék, amilyennel nem vonjuk eí a figyelmét annak, akinek sem ideje, sem szorítást lazítjuk, a szemünket fokozatosan tágra nyitiuk. 0 Tenyerünket helyezzük lazán a szemünkre, az tij iák végét enyhén fejünkre szorítjuk: 30 mp-ig így maradunk, mialatt lassan, mélyeket lélegzünk. ^ Nyitott kezünk külső élét fülünk előtt 2 cm- rel az arcunkra szorítjuk, s miközben erőteljesen hátrafelé húzzuk a bőrt, szorosan összecsucsorítjuk a szánkat. Lazítási gyakorlat 6 mp-ig. kedve nincs a képernyőre merednie, mert más dolga van. A következő „törvényt” kihirdetni könnyebb, mint betartani. Nevezetesen, ki- nek-kinek lehessen eltérő véleménye a látott-hallott műsorról. ízlésről nem lehet, de nem is érdemes vitatkozni. Akinek a látnivaló nincs a kedvére, ne akarja befolyásolni, lebeszélni, a nézés abbahagyására a többieket. És fordítva: illik tiszteletben tartani, ha valakinek a figyelmét teljesen leköti az, amit néz. Ne zavarjuk ebben a közben eszünkbe jutó dolgok megtárgyalásával. Miután „alaptörvényként” kimondatott, hogy senkit a tévénézésre kötelezni nem lehet, ebből adódnak bizonyos udvarias- sági szabályok is. A lakásba váratlanul] betoppanót — még ha idegen is az —, megillet annyi érdeklődés, hogy amíg dolgunkat el nem intézzük vele, addig a készüléket nem működtetjük, nem osztjuk meg a figyelmünket közte és a műsor között. A Hat mp-en át fújjunk ^ kifelé nagyokat a levegőbe, majd egy tollat vagy kis darab selyempapírt fújjunk a magasba fel. Ezután tátsuk ki a szánkat, az ajkakat szorítsuk rá a fogakra. s hirtelen csukjuk be. Q Üljünk egyenesen, majd állunkat előrefeszítve, engedjük hátra a tarkónkat. Ujjúnkat erőteljesen húzogassuk az áll alatti részen. Lazítunk, fejünket lassan lehajtjuk. 15 másodpercig gyakoroljuk. B. K. A várt vendéget kikapcsolt készülékkel illik fogadni. Ne keltsünk benne rossz érzést, hogy megzavart bennünket. Viszont, ha ő kéri, hogy az éppen zajló, vagy későbbi műsort megnézhesse, tegyünk eleget a kérésének. (Más kérdés, hogy akkor mi a csudának jött hozzánk?) Mindinkább udvariassági szabállyá lép elő, hogy ne a tévé-híradó, vagy főműsor idején hívjuk fel telefonon, vagy keressük meg személyesen azt, akiről tudjuk] hogy azok nézése a mindennapos programjához tartozik. Bevett udvariatlanság — de változtatni kellene rajta —, hogy a tévé előtt terpeszkedő azzal a családtaggal szolgáltatja ki magát, aki még talpon van, de már igencsak leülne maga is a készülékhez. Senkinek nem árt meg, ha a pohár vízért, sörért felpattan: uram1 bocsa’, mielőtt letelepszik, maga készít mindent maga elé, sőt, segít a másiknak, hogy az is mielőbb leülhessen. Akár a műsor, akár a néző hibájából fordul elő, hogy valaki közben elalszik, azt nem illik sem szemére hányni, még kevésbé szél- tében-hosszában meséim, mintegy lejáratni vele. Ellenben — ha az illető fáradságára gyanakszunk —, küldjük az ágyba: pihenje ki magát. Ny. Á. A tévénézés törvényei bkrkAcsolAs Ajtók, falmélyedések Nemcsak a régi építésű lakásokban adódhatnak olyan ajtók, amelyekre — valami oknál fogva — már nincsen szükség. Kár lenne ezeket kiiktatni, befalazni, mert — mint ábránk is illusztrálja — jól kihasználható munkahelyet alakíthatunk ki. Praktikus megoldás, ha a falmélyedést, illetve az ajtókeretet polcokkal látjuk el, úgy, hogy az ajtófélfa két oldalára 2-3 kis lécet szögezünk. Azok tartják a ráhelyezett polcokat. A legalsó polc elé zsanérral vagy zongorapánttal egy lehajtható lapot szerelünk, amely kinyitáskor a két ajtólapra szögezett 1-1 lécre támaszkodik kellő stabilitással. Használaton kívül az asztallapokat lehajtjuk és az ajtókat becsukhatjuk. Az ajtókeret felső szegélyére helyezzünk mágneszárat, ez biztosítja az ajtó csu- kódását. „ v ÉTELRECEPTEK ORJALEVES Hozzávalók: 1 kg orjacsont (karajcsont), 2-3 db sárgarépa, 1-2 db petrezselyemgyökér, 1 közepes zeller, 1 fej vöröshagyma, 1 szelet kelkáposzta, 1 fej karalábé, só, 6-8 szemes bors, csiga- vagy metélt tészta. A csontot megfelelő nagyságú fazékba tesszük, a szükséges vízmennyiséggel felöntjük, ha feliforrt, habját leszedjük. Majd belerakjuk a megtisztított, hasábra vágott zöldségeket, fűszerezzük és lassú tűznél 2-3 órán át főzzük. Kimerünk a levéből annyit, hogy benne a csigatésztát vagy a metéltet kifőzzük. Tálalásnál a zöldségeket és a csontról leszedett húst külön adjuk asztalra. MÁJGOMBÓCLEVES Hozzávalók: 15 dkg sertésmáj (májkrém), 1 evőkanálnyi reszelt vöröshagyma, 1 csőm. petrezselyemzöld, 1 db zsemle, 1 db tojás, 1 evőkanálnyi zsír, 1 evőkanálnyi liszt, 1-2 db sárga- és fehérrépa, zöldpetrezselyem, só, bors. A zöldséget, gombát felszeleteljük, zsíron megpirítjuk, felengedjük a szükséges mennyiségű vízzel és puhára főzzük a zöldféléket. A májat áttörjük, hozzáadjuk a reszelt hagymát, az áztatott, kicsavart zsemlét, tojást, zsemlemorzsát. ízesítjük sóval, borssal, petrezselyemmel. összedolgozzuk és gombócokat formálunk. A levest berántjuk és lassan forraljuk. Közben a gombócokat belefőzzük. RIZZSEL TÖLTÖTT CSIRKE Hozzávalók: 1 csirke, 3-4 evőkanálnyi rizs, 1 csomó petrezselyemzöld, 2 db tojássárga, 2 dl tejföl, só, bors, curry, 1 evőkanál zsír, majoránna. A rizst a zsíron kissé lepirítjuk, hozzáadjuk az apróra vágott májat, zúzát, zöldpetrezselymet: sózzuk, borsozzuk. Felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje. Fedő alatt megpároljuk. Ezzel megtöltjük a csirke hasüregét, melyet előzőleg majoránnával és curryvel bedörzsöltünk. Hastűvel összetűzzük, vagy cérnával bevarrjuk. A tejfölt a tojássárgával összekeverjük és megkenjük vele a tepsibe tett csirkét. Közepes lángon ropogósra sütjük. Ez a rizs egyúttal körítésként is szolgál. Idénysalátát adunk mellé. VENDÉGVÁRÓ HÚSPOGÁCSA Hozzávalók: 20 dkg darált hús, 20 dkg tehéntúró, 3 db tojás, 1 gerezd fokhagyma, 1 kávéskanál reszelt hagyma, só, bors, köménymag, 15 dkg margarin. A húst ledaráljuk. Hozzáadjuk a túrót, a hagymát, a fokhagymát. Fűszerezzük, összedolgozzuk. Pogácsákat formálunk és mindkét felét megkenjük olvasztott margarinnal. Grillsütőben átsütjük. Frissen adjuk burgonyakörettel vagy zsemle- szeleteket egyik oldalán megpirítjuk, salátalevelet teszünk rá és erre a húspogácsákat. FORGÁCSFÁNK Hozzávalók: 50 dkg liszt, 6 db tojássárga, só, 2 evőkanálnyi porcukor, 2 evőkanálnyi rum, olaj a sütéshez. A lisztből és tojássárgájából kevés só és cukor hozzáadásával tésztát gyúrunk. Késfok vékonyra kinyújtjuk, majd derelyevágóval ujjnyi széles csíkokat vágunk. Ujjúnkra tekerjük, majd a tekercseket forró olajban szép pirosra sütjük. Vaníliás cukorral meghintve adjuk asztalra. Moravcsik Miklós Fotó: Sarkadi László
