Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
1988. február 20., szombat o Emlékképek a gyulai korcsolyázás történetéből Öröklött kastélyok és kastélyparkok Gyulán 1882. március 16- án új sportegylet alakult, amely 3 év múlva, 1885-ben megszűnt. Ekkor, korcsolyafelszerelésének felhasználásával korcsolyázóegyletet alakítottak. Az egylet 1885—86. telén Habinay Pál (1857—1901) ármentesítő társulati szakmérnök igazgatása alatt működött, aki a jégpályát a törökzugi homokgödörből az Élővíz-csatornára helyezte át. Itt a duzzasztó zsilipével megteremthető volt az egyenletes vízszint, és a jég vastagságát is egyenletessé lehetett tenni. Ezzel megteremtette a kor szintjén modernnek nevezhető korcsolyázás alapjait. Fiatalon, 44 éves korában, 1901 augusztusában főbe lőtte magát, hogy miért, ezt ma sem tudjuk. A koleratemetőben pihen Gyulán, Zoltán kisfia és Róza kislánya társaságában, sírja ma is itt található. A Korcsolyaegylet néhány év múlva megszűnt. A „Békés” 1892. december 4-i számában ad hírt a november 29-i újraalakulásról. A korcsolyaegylet vezérkara az alábbi: elnöke Wieland Sándor szolgabíró, igazgatója Hoffmann Viktor, jégmestere Hoffmann Béla, ellenőre: Pándy József, pályaorvosa dr. Dukesz (Deák) Zsigmond. A személyjegy 2 forint, a családjegy 3 forint volt. A jegyeket a Do- bay nyomda árulta. Habinay Pál mérnök utódjául az aradi Kultúrmérnöki Hivataltól 1902-ben az Ármentesítő Társulathoz került Künzl Ernő (1870— 1944) okleveles gépészmérnököt választották, ö volt Gyula villamosszakértője, tiszteletbeli városi mérnöke; és útügyi bizottsági mérnöke. A korcsolyázás harmadízben 1905 januárjában szilárdult meg Gyulán, amikor <dr. Fábry Sándor alispán újra összehozta a korcsolyázókat, s alapszabállyal működő egyesületté tömörítette őket. Az egylet alakuló ülése gr. Almási Dénes házigazdát tiszteletbeli taggá választotta. Az egylet elnöke dr. Fábry Sándor alispán, alelnöke Nagy J enő gyógyszerész, igazgatója Künzl Ernő mérnök. gondnoka Antalóczy Nándor, pénztárnoka Molnár Albert mérnök, titkára Mol- doványi János, ügyésze dr. Major Simon lett. A rendes tagok háromévi kötelezettséggel évi 2 korona tagdíjat fizettek. A korcsolyapályát kétkoronás személyenkénti idényjeggyel használhatták. A pártoló tagok a korcsolyaegylet helyiségeit használhatták és évi 2 koronát fizettek. Az egylet, tőkéjének további gyarapítására bálokat, estélyeket, felolvasásokat, koncerteket, jégünnepélyeket és műkedvelő-előadásokat rendezett. A villanytelep ingyen áramot adott. Esti ingyenes tanfolyamot szerveztek, ahol gyorsan megtanították korcsolyázni a kezdőket. Az esti tanfolyam előadója Künzl Ernő egyletigazgató volt. Az egylet díszes sportpavilon felépítését határozta el, a jégpálya közelében. A korcsolyapavilon tervezését, és kivitelezését Künzl Ernő igazgató végezte el. A földszinti helyiségek a korcsolya felkötésére, és az öltözésre szolgáltak. Az emeleti 12 méteres nagyterem teázó, melegedő és várakozó. A kivitelezés összegét 150 darab 50 koronás részvény kibocsátásával gondolták előteremteni. A részvények 4 százalékot kamatoztak. Gr. Almási Dénes 50 ezer téglát díjtalanul felajánlott az építkezéshez. A Békés Megyei Tak. Pénztári Egyesület 4 részvény árát fizette be ajándékul az építési költségekhez. 70 gyulai család jegyzett 106 részvényt összesen. Az építkezéshez 1905 októberében fogtak hozzá, és a szezonra be is fejezték azt. 1905. december 25-én katonazene mellett nyitották meg a pavilont, A pavilon díszes, szép épület, és olyan komforttal, olyan berendezéssel épült, hogy hasonló célra célszerűbb épület el sem képzelhető — írja a korabeli sajtó. (Békés, 1906. I. 7., 6. oldal.) Ezután a korcsolyázás erősen fellendült. A jégpályát nagy gonddal kezelték, az esti korcsolyázás villanyvilágítás mellett biztosított volt. Az egylet bomlása a világháború éveiben kezdődött el. Künzl Ernő katona lett, majd 1917-ben elkerült városunkból, és csak örök nyugovóra tért vissza 1844 tavaszán, szülei mellé, a Szentháromság temetőbe. A háború után, az 1920-as években kezdődtek újabb próbálkozások, de a korcsolyaélet régi fényét már nem érte el többé. Változtak az idők, a korcsolyapavilon a városi fürdő öltözője lett. 1974. végén az épület felújítása, megmentése helyett, lebontása mellett döntöttek. Az épület eltűnt, és a korcsolyázás városunkban manapság alig-alig létezik, pedig a téli szünetben az ifjúság lelkesen pártfogolná az újjáéledt korcsolyázást. D. Nagy András Körösladány Az egykor 39 szobás, földszintes kúria és a parkja a község belterületén a 47-es számú főútvonal mellett található. A kúria 1805—1813 között épült. Az építész a gyulai id. Czigler Antal volt. Az „U” alakú épület udvara a Körös folyó morotvája felé nyitott volt. 1894-ben a folyó szabályozásakor a medret kiszárították és parkosították. A hatalmas épületnek csak egy részét lakta a család. A sok szoba a vendégeknek kellett, akik a fal- kavadászatokra érkeztek. A fotón a kosáríves főbejárat látható, kétoldalt klasszicista stíluselemekkel. A kapu dísze a bronzból készült 2 darab oroszlánfejes kopogtató. A 4000 holdas birtok és a kúria ősi megalapozója báró Wenckheim Ferenc volt. 1919-től azonban új gazdája lett a vagyonnak, a grazi származású gróf Merán János és felesége gróf Almásy Ilona személyében. 1944 őszén a rövid időre gazdátlanul maradt épület berendezési tárgyait. a környékbeliek széthurcolták. Sajnos ekkor tűnt el a 32 000 darabos könyvtár is, benne a felbecsülhetetlen értékű, több kötetes, rézmetszetekkel díszített „Francia forradalom története”. A front átvonulásakor előbb orosz kórház, később családok költöztek be a kastélyba. A „beadás” időszakában az üres szobákat magtárnak használták. A zsákhordók a gyönyörű biedermeier ajtólapokat használták pallónak! 1949-ben a szobákból osztálytermeket alakítottak ki, és a mai napig az általános iskola található az épületben. A megyei kastélyok felszabadulás utáni problémáit ismerve egyedüálló az a tény, hogy a gróf és fia 1945-ben visszatértek Körösladányba, ahol nygdíjazásukig a mezőgazdaságban példás becsülettel és szorgalommal dolgoztak. Ezt bizonyítja, hogy a fiatal Merán János — aki ma is köztiszteletben álló körösla- dányi nyugdíjas lakos — nevét 1951-ben a kaposvári cukorgyár sztahanovistái között találjuk. A kúria előtti nagyon egyszerű, nem hivalkodó tájképi parkot és a feltöltött Körös-medret mindig, kertészek gondozták. Az eredetileg is fajokban szegényes faállományból nem sok maradt. Néhány magas kőris, nyugati ostorfa és a templom mellett álló 2 darab fekete fenyő kerülte el a lakosság baltáját. Lombos fákból 23 faj, örökzöldekből 2 faj és a cserjékből 9 faj található. A legszebb évszázados korú kocsányos tölgyek az iskola előtt és az udvarban láthatók. A parkban található a község szülöttének, az iskola névadójának, Tükörv Lajosnak a szobra. Busa László Az épület bejárata Az egykori korcsolyapavilon
