Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-18 / 41. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG > MEGYEI PARTBIZOnSŰG ES II MEGYEI TANQCS LBPIB 1988. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Vídia—áfész árutájékoztató Tanácskozás az államigazgatás korszerűsítéséről A Vídia Kereskedelmi Vállalat Békés Megyei Ki- rendeltsége és a Mészöv áfész-főosztálya áruforgalmi értekezletet tartott február 17-én Békéscsabán. Először Kovács Pálné, a kirendeltség igazgatóhelyettese értékelte a megyei általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekkel való kapcsolatot és szólt a további feladatokról is. Elmondotta többek között, hogy a négy megyét vas-.műszaki cikkekkel ellátó vállalat az elmúlt évben 5.3 százalékkal növelte a forgalmát az előző esztendőhöz képest. A tervet azonban nem sikerült teljesíteni. A Békés megyei ki- rendeltség 3,6 százalékkal adott el több árut, mint 1986-'ban. Az áfészek 10 millió forinttal csökkentették vásárlásaikat. Az idén 5 százalékos forgalomnövekedésre számítanak. Dr. Futó Sándor, a Mészöv főosztályvezető-helyettese az áfészek áruforgalmi munkájáról beszélt. Ezek szerint eredményes évet zártak a szövetkezetek. A tavalyi 11 milliárdos forgalom önmagáért beszél, amely 10 százalékkal volt több, mint 1986-ban. Vegyes iparcikkekből 13,2 százalékkal nőtt a forgalom, pedig sok volt a hiánycikk. Az 1.3 milliárd forintos készlet felét a Vídiától szerezték be. Ebben az évben szintén nagy erőfeszítéseket kell tenni a jó áruellátásért, mert továbbra sincs elegendő tartós fogyasztási cikk. építőanyag. Ezután Szarka Gyula, a vállalat vezérigazgató-helyettese a várható árukínálatról tájékoztatta a szövetkezeti szakembereket. Az előrejelzések szerint, a szerződések alapján az idén nem javul az áruellátás — mondotta. Színes televízióból mintegy 20 százalékkal lesz több, mint tavaly, a hazai választékot NDK-beli, román és kínai készülékek gazdagítják. Az év IV. negyedévében angol licenc alapján gyártott Videoton- televíziók is piacra kerülnek. Nem lesz elegendő viszont Hi-fi-toronyból, nyugati gyártmányú lemezjátszóból, videóból. Sajnos, továbbra sem bővül az automata mosógépek kínálata, legalább 30 százalékkal kap kevesebbet a vállalat, mint tavaly. Hűtőládából összességében többet kínálnak, de kevesebb normál hűtőgép kerül a boltokba. Vasáruból elsősorban alapanyag- hiány miatt akadozik majd az ellátás. Különösen húzott és hengerelt acélból, építési vasárukból, csövekből, idomokból, huzalból, szegből lesznek beszerzési nehézségek. S. S. A kormányzati irányítás szervezeti változásainak tapasztalatairól, a központi állami támogatás korszerűsítéséről, valamint a jövő tennivalóiról tárgyalt szerdai ülésén a Közalkalmazottak Szakszervezetének Központi Vezetősége. A kormányzati munka változásairól szólva Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Minisztertanács parlamenti titkára emlékeztetett arra, hogy a kormányzati szervek munkájának korszerűsítési folyamata a gazdasági, társadalmi kibontakozás programjának részeként kezdődött meg, mivel a központi államigazgatás szervezete jelentős átalakításra szorul. A kormányzati munka korszerűsítését egyrészt a vállalati szervezetben végbement változások, s a politikai intézményrendszer reformjának igénye kényszeríti ki. Az állami vállalatok ' szervezete az elmúlt három évben gyökeresen átalakult. A vállalatok több mint 80 százaléka ma már önkormányzó szervezetként működik, s fokozatosan meg kell szüntetni a korábbi hierarchikus vállalatirányítás maradványait. Az előadó szólt arról, hogy készül az új társasági törvény, amely a tervek szerint ősszel kerül a parlament elé. Ez nyilván ösztönzi majd az államigazgatási irányítás alatt álló nagyvállalatokat és trösztöket, hogy részvény- társasággá alakuljanak; ez szintén visszahat a kormányzati irányításra. A jövőről szólva hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányításban is egyre nagyobb szerepet kell kapnia a parlamenti vitában kiforrott törvényeknek, s az ellenőrzést alapvetően az Országgyűlésnek kell gyakorolnia a költségvetési viták során A tendenciának megfelelően fontos feladat marad az átfogó, integrált minisztériumok létrehozása, s az országos hatáskörű államigazgatási szervek helyzetének rendezése. A modem gazdasági minisztériumokkal szemben követelmény, hogy hozzáértő hatósági munkát végezzenek, segítsék a vállalatok nemzetközi kapcsolatainak kialakítását és műszaki fejlesztésük előbbre- jutását. Orosháza és környékének igen jelentős természeti kincse a gyógyászati értékekkel is bíró gyopárosi tórendszer. Az utóbbi évtizedekben a tavak vízminőségének romlása következtében a víz gyógyászati hasznosítása veszélybe került. Gyopáros gyógyüdülés céljára történő fejlesztése, a tórendszer vízminőségi állapotának az eredeti, a természetes állapothoz közelítő helyreállítása Fotó: Kovács Erzsébet „1869-ben jelentős társadalmi összefogással az akkor éppen kiszáradt tó környékén dr. László Elek — Orosháza község 1869—1896. közötti orvosa — megkezdte a fürdőtelep kiépítését, miután saját felmérésével és vizsgálataival igazolta a gyopárosi tó gyógyfürdő jellegét. Á kezdetleges, még a kor színvonalát sem elérő kiépítettség ellenére az 1870 80-as években nyaranta igen sokan keresték fel a tavat gyógyulást remélve. Á szűkös helyi anyagi lehetőségek — mivel központi támogatást nem kaptak — határt szabtak a fejlődésnek. Az 1910-es évekig még sikeresen megőrizték a tó tisztaságát, fürdésre alkalmas állapotok voltak, érvényesült a tó vizének gyógyító hatása.” (Részlet a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet kutatási jelentéséből.) az elkövetkezendő évek sürgős feladata. A Délkelet-Alföld egyik leglátogatottabb üdülőhelyének fejlődése érdekében határozott lépésekre van szükség. Melyek ezek? — kérdeztük dr. Cecze Lajostól, a Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulás igazgatójától: — Sajnos, Gyopároson nincs kiépítve a szennyvíz- hálózat. Márpedig e nélkül lehetetlen a tórendszer rendbehozása. A mai napig is a fürdő csurgalékvizei, a medencék túlfolyó vize, a zuhanyzók használt vize, egyszóval a szennyvíz, szűrőn, vagy közvetve az Északi tóba kerül. A Gyopárosi tó gyógyászati értékét a magas sótartalma jelenti. Ezért meg kell akadályozni, hogy az eredeti szikes jellegű talajvízen kívül más vizek is bejussanak a mederbe. 1988- ban leengedjük az Északi tavat, megtisztítjuk a lebegő anyagoktól. Fel kell frissíteni a tó vizét, erre legalkalmasabb a csapadékvíz lenne, de mint tudjuk, ebből van a legkevesebb. Ezért a közeli homokbánya vizét használjuk fel. Egyelőre ez az eljárás igényli a legkisebb anyagi ráfordítást. Később tervezzük egy 22 millió forintos költséggel megépítendő szennyvíztisztító üzembe helyezését. (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János látogatása a párt XIII. kerületi bizottságán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerda délután Budapesten a párt XIII. kerületi bizottságára látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára és Petrovszki István, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Az MSZMP főtitkárát Bornemissza Sándor, a kerületi pártbizottság első titkára, Kiss Zoltán, a kerületi tanács elnöke és a pártbizottság vezető munkatársai tájékoztatták a kerületi pártszervek és -szervezetek munkájáról, a vállalati gazdálkodás idei tapasztalatairól, a kerület dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, szociális helyzetéről, a párttagság, a lakosság hangulatáról, az embereket foglalkoztató kérdésekről. A nyílt, kötetlen munkamegbeszélésen Kádár János kifejtette véleményét a felvetett kérdésekről, és szólt az országos pártértekezlet előkészítésével összefüggő teendőkről. A barátság évtizedei Közismert, hogy hazánk országútjain a legtöbbször Lada személygépkocsi bukkan fel, s hogy az üzletekben, áruházakban nem ritkán találkozunk szovjet termékekkel — a különböző gyümölcslekvároktól kezdve a hűtő- szekrényekig. Nem is beszélve arról, hogy hazánk energiahordozó- és nyersanyagszükségleteinek túlnyomó többsége szintén a Szovjetunióból származik. Ugyanakkor az is tény, hogy a hatalmas baráti országban biztos piacra találnak az Ikarusz autóbuszok, a különböző élelmiszer- ipari termékek és az ipari gépek, berendezések is. S hogy ez így van, ebben nem kis szerepet játszott egy negyven esztendővel ezelőtti esemény. A szovjet fővárosban ekkor, 1948. február 18-án írták alá a Magyarország és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely új szakaszt nyitott a két ország közötti kapcsolatok fejlődésében. S ez az állítás nem túlzás, hiszen ez az első olyan jogi dokumentum, amely felöleli országaink és népeink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének valamennyi területét. Nem feledhetjük, hogy a szerződés megkötése jelentős mértékben elősegítette hazánk megerősödését is a nemzetközi porondon. Az eltelt évtizedek, a testvérpártok vezetői rendszeres találkozásainak eredményei igazolták a kitűzött célok és elvek jogosultságát és hatékonyságát. A nemzetközi színtéren lezajlott változások hatására 1967-ben új együttműködési okmányt írtak alá — messzemenően szem előtt tartva azonban az 1948-as alapcélokat. Lehetne most hosszú számvetést készíteni a négy évtized eredményeiről, ám szorítkozzunk csak rövidebb ösz- szegzésre. így például szögezzük le mindjárt, hogy az új típusú együttműködés alapján jött létre Magyarország nagyipari potenciálja — szovjet barátaink több mint 100 népgazdasági objektum építésében és felújításában nyújtottak segítséget. A legfrissebb példa: a paksi atomerőmű, amely most 37 százalékkal veszi ki részét hazánk villamosenergia-termeléséből, s — nem mellékes — az összes forrás közül a legalacsonyabb önköltséggel. Persze, mi is számos szovjetunióbeli nagyberuházás, rekonstrukció részesei voltunk és vagyunk is. Egyoldalú lenne a kép, ha csak a gazdasági együttműködésre hagyatkoznánk, még ha ez a terület kétségtelenül döntő jelentőségű is. Feltétlenül említést kell tenni például arról, hogy évről évre számtalan lehetőség kínálkozik egymás kultúrájának, művészetének bemutatására, illetve megismerésére is. Az oktatásügyi együttműködés meghatározó tényezője pedig a kölcsönös szakemberképzés. S a kulturális kapcsolatok terén újabb távlatok is nyílnak. A közeljövőben ugyanis Moszkvában magyar információs és kulturális központ kezdi meg működését, a kárpátaljai Uzsgorod egyetemén pedig hungarológiai központot szerveznek. Üj szakaszról beszéltünk a negyven évvel ezelőtti aláírás kapcsán. S most ismét csak új szakasz kezdetének lehetünk tanúi a magyar—szovjet kapcsolatok terén. Hiszen a Szovjetunióban zajló mélyreható forradalmi változások, az átalakítás programja, s hazánk intenzív reformpolitikája mindenképpen újabb lökést, lendületet ad a két szocialista ország együttműködésinek, ez pedig elősegítheti mind a szocialista gazdaság, mind a szociális szféra fejlődését. _ daróczi *— M egyei MSZBT tagcsoportok vetélkedője Magyarország és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulóján a Gyulai Húskombinát MSZBT-tagcsoportja vetélkedőt szervez Békés megye tagcsoportjai részére. A vetélkedő célja a Szovjetunióban zajló társadalmi, gazdasági és kulturális változások megismerése. A versenybe — melyhez a Szovjetunió és a Szovjet Irodalom című folyóiratok idei első fél évi számai nyújtanak segítséget — három fős csoporttal nevezhet be valamennyi tagcsoport. Az elődöntők október második felében, a döntő november 12-én lesz a Gyulai Húskombinátban. Az első helyezett tagcsoport szovjetunióbeli utat nyer. BÉKÉS MEGYEI Méhkeréki hét a Eiassa-ban Méhkeréken 125 párttagot tart nyilván a két alapszervezet. A mozgalmi életet jelentősen befolyásolják a munkás hétköznapok, az emberek kritikusak, de bizakodóak. A pártbeszélgetések tapasztalatairól, a beszámoló taggyűlésről, a dolgos kisközség összetartó erejéről szól írásunk lapunk 3. oldalán. Gyopárosfiirdő — jelen és jövő
