Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-17 / 40. szám
1988. február H„ szerda o A sorozatos veszteségek fő okaiként a következőket állapította meg a Pénzügyminisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának szakembereiből álló bizottság. A méhkeréki tsz területe Békés megye egyik legkedvezőtlenebb talajadottságú — 16-17 aranykoronás — szántóföldje. Ehhez a minőséghez nem igazodott sem a termelési szerkezet, sem az alkalmazott technológia. Erőltették a nagyüzemi termelést. A veszteségek oka volt az is, hogy a 3700 hektárhoz túl sok volt a tsz-tag. A bizottság ajánlása szerint legalább felére kellett volna csökkenteni a tagság létszámát, figyelembe véve a föld eltartóképességét és a termelési szerkezetet. Az is igaz, hogy sem a tagság, sem pedig a vezetés nem vette komolyan a munkát. Mindenki, aki tehette, fóliázott, háztájizott. ötvenhatvan ember hónapokig be sem járt dolgozni a tsz-be. (Az 1979-es szanálás idején felvetődött, hogy — mivel az egyedi rendezés túl sokba, mintegy 50 millió forintba kerülne — meg kell szüntetni a termelőszövetkezetet. Ezt a gondolatot akkoriban az országos szervek elvetették.) A tsz vezetése a miniszteri bizottság ajánlásait nem tudta teljesíteni, s így az 1981-es esztendő is veszteséggel zárult. Ekkor már a PM és a MÉM nem vállalta a szanálást. A két minisztérium javasolta, hogy szűnjék meg a tsz, és ha a tagok igénylik, akkor alakítsanak szakszövetkezeteket, megkapva a termőföldet, a gépeket, és a fejlesztési hiteleket. így alakult meg Méhkeréken 1982-ben négy szakszövetkezet. A földet — 600 hektár kivételével, amit akkoriban a Kamuti Béke Tsz művelt — felosztották. A szakszövetkezetek a tagi gazdaságra alapozva megkezdték munkájukat. A négy szakszövetkezetből a Magyar—Román Barátság 1984-ben veszteséges lett, s az Űjkígyósi Aranykalász Tsz átvette a harminc tagot számláló szakszövetkezetet. A másik három — a Viharsarok, az Üj Élet és az Egyetértés — megalakulása óta eredményesen gazdálkodik. 1986-ban összesen 5 millió 300 ezer forint nyereséget produkáltak a méhkerékiek. Az 1144 hektáron gazdálkodó Egyetértés szakszövetkezet 14,09 aranykoronás földjével igazán nem büszkélkedhet, nyereségével viszont igen. Az elsősorban növénytermesztéssel, állat- tenyésztéssel — hízómarha, hízósertés, juhászat — és különböző melléktevékenységekkel foglalkozó szövetkezet tavaly 4 millió 57 ezer forintos rekordnyereséget könyvelhetett el. A megalakulásától kezdve hitelmentesen gazdálkodó szakszövetkezet elnöke, Kozma János elmondta, hogy tavaly 41 milliós árbevételt értek el, a tagok évi jövedelme pedig meghaladTéli gépjavítás az Egyetértés műhelyében Fotó: Kovács Erzséoet Méhkeréki szakszövetkezetek Rekordnyereség az Egyetértésben Méhkeréken a hatvanas évek közepén alakult meg a Nicolae Balcescu nevét viselő termelőszövetkezet, melynek 320 tagja összesen 3700 hektáron gazdálkodott. A korábban eredményesen dolgozó szövetkezet a hetvenes évek elejétől évről évre tízmilliós veszteségeket produkált. A tsz-t gyakran szanálták, majd egy miniszteri bizottság 1980-ban megpróbálta rendbe tenni a szövetkezet gazdálkodását. ta a 72 ezer 500 forintot. Eredményeikkel az országban működő 63 szakszövetkezet közül az első hat között vannak. A szövetkezet 417 tagjából mindössze hatvan az aktív dolgozó. — Igaz ugyan, hogy tavaly huszonhatan kérték felvételüket, de a taglétszámot nem kívánjuk növelni, hiszen kevesebb taggal is meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat — mondja Kozma János. A szakszövetkezet 330 hektáron búzát, 136 hektáron kukoricát, ezenkívül pedig még lucernát és vörösherét termeszt. — A 2 ezer 500-as juhállományt bővíteni kívánjuk Méhkerék—Újkígyós A Méhkeréki Magyar—Román Barátság Szakszövetkezet földjei 1984-ben az Űjkígyósi Aranykalász Tsz birtokába kerültek. Az új gazdaság több mint négymillió forint veszteséget „vitt” Újkígyósra. Az eltelt három év munkájáról és a távlati célokról kérdeztük Farkas Sándor növénytermesztési főágazat- vezetöt: — Fő törekvésünk az volt, hogy az átvett területeken mindenekelőtt tápanyag-gazdálkodásban és talajművelésben lépjünk előre. Az elkövetkezendő évek sikeres gazdálkodását véleményünk szerint csak ez alapozhatja meg. A bruttó termelési érték 5,5 millió forintról 11 millióra emelkedett Méhkeréken. Sikeres fő növényünk a napraforgó volt. A méhkeréki kötött talajokon 2,2-2,5 tonnás terméshozamot értünk el hektáronként, összes méhkeréki területünk 1100 hektár, a 400 hektáros napraforgó hatéves vetésforgóját csak úgy tudjuk biztosítani, ha kiváltjuk három évre más növénnyel. Ezt megtaláltuk a Hy- bár-cirokban. Ebből 4,5-5 tonnás hozamot tervezünk. Erre reális lehetőség van, ugyanis három év alatt a talajokat feltöltöt- tük tápanyaggal és valamennyi területen komplex talajműve- lést végeztünk. — Gondot jelent-e Újkígyóshoz elég távol, hatvan kilométerre, eredményesen gazdálkodni? — Nem egyszerű, vannak gondok, de úgy alakítottuk ki a méhkeréki gépparkot, hogy csak csúcsidőszakban kell a gépeket Újkígyósra átcsoportosítani. A tsz vezetése meg van győződve arról, hogy sikerül eredményes növénytermesztési ágazattá fejleszteni a méhkeréki önelszámoló rendszert. R. G. — tájékoztat az elnök — ezért az idén egy újabb hatszáz férőhelyes juhhodályt építünk. Az alaptevékenységeken kívül foglalkozunk még bérmunkával, bérszállítással, valamint építőipari tevékenységgel is. A növénytermesztés és állattenyésztés összesen 3 millió 131 ezer, a melléktevékenység 926 ezer forint nyereséget hozott tavaly. A volt tsz-től átvállalt hitel- terheket — 2 millió 857 ezer forint — már a múlt évben letörlesztették. Ezen felül a tsz-től örökölt és átvett anyagokat, és alkatrészeket, fogyóeszközöket, melyek értéke 4 millió 495 ezer forint volt, 1984-től 1987. december végéig folyamatosan leselejtezték a nyereség terhére. Az Egyetértés Szak- szövetkezet erre az esztendőre 44 millió 950 ezer forintos árbevételt és a nehezedő gazdasági feltételek miatt „csak” 2 millió 800 ezer forint nyereséget tervez. Hornok Ernő ISV-újdonságok kistermelőknek Számítógéppel irányított húsfeldolgozás Az Iparszerű Hústermelési Szervező Közös Vállalat (ISV) mind több figyelmet fordít a háztáji gazdaságokban folyó sertéstenyésztésre és -hizlalásra. Különösen azóta foglalkoznak a kisgazdaságoknak nyújtandó, termelést segítő szaktanácsadással, amióta megfigyelték, hogy a termelőszövetkezetek árutermelést szervező tevékenysége folytán ezekben a gazdaságokban is egyre erőteljesebb szakosodást tapasztalnak. Békés megyében is szép számmal akadtak olyan háztáji gazdaságok, ahol 1986-ban és 1987-ben harmincnál több vágósertést hizlaltak. vagy négynél több tenvészkocát tartottak. A sertéstartással járó nehéz fizikai munka könnyítésére az ISV szakemberei harmonikaszerűen összeszerelhető épületeket ajánlanak, melyek a termelő igénye, lehetősége szerint azáltal bővíthetők, hogy a részegységekből egymás mellé többet telepítenek. Ezekbe battériákat terveztek a kocák, malacok és a hízók tartására. Ezeket a battériákat is tetszés szerinti méretre szabják, az épület jobb kihasználása végett. Újdonságnak számít az is, hogy az ISV által tervezett állattartó épületek tervdokumentációit az OTP hitel- folyósítási célra elfogadja. Bár nem újdonság, mégis annak számít a háztájiban is felhasználható Malacstarter táp. amelyből az idén — pontosan a megnövekedett háztáji kereslet folytán — 7 ezer tonnát gyártanak a GMV kondorosi keverőjé- ben. Innen látják el Csong- rád és Békés megye nagyüzemeit és háztáji gazdaságait. Az idén tehát minden kistermelő hozzájuthat ehhez a jól bevált malactakarmányhoz. A háztáji sertéstartás költségeinek csökkentésére takarmánykeverő gépet szerkesztettek az ISV szakemberei. Előzetes számítások szerint ez a gép ott fi- zetődik ki elsősorban, ahol évenként száznál több sertést tartanak. Ez esetben az összes takarmány mennyisége 20 százalékát ISV-kon- centrátum formájában szerezhetik be a kistermelők, és odahaza a megadott és javasolt receptúra szerint ki-ki — kukorica-, árpa- és takarmánybúza-őrlemény- nvel — egészítheti ki, keverheti be. készíthet tápot sertése? részére. d. K. Az évente 3 milliárd forint termelési értékű, a fogyasztók körében népszerű termékeket előállító Zala Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat elektronikus számítógéprendszerre bízta a termelés tervezését, szervezését, a gyártásirányítást és a programozást. Ez az országban az első átfogó húsüzemi kompjuterrend- szer. amely nemcsak a gyár számára jelent ‘előnyöket, hanem lehetővé teszi a fogyasztók gyorsabb kiszolgálását, és a minőségi igények jobb kielégítését. A számítógéprendszer kiépítésére több mint 10 millió forintot költöttek, ám azt remélik, hogy hozzávetőleg egy év alatt megtérül a befektetés költsége. Az üzemben központi számítógép működik, ehhez kapcsolódnak az üzemrészek és a raktár, valamint a nyilvántartás kisebb teljesítményű helyi számítógépei. A „Zalahűs” már a számítógépek alkalmazásával készíti a számlákat. így ösz- szesítik a rendeléseket is. Ezeket korábban „kézi erővel” tartották nyilván, ez azonban meglehetősen nehézkes módszer volt, hiszen a rendelés felvétele után 10- 12 óra is eltelt addig, amíg a raktárak és az üzemrészek megtehették a szükséges intézkedéseket. A számítógéppel szinte az igények jelentkezésével egy időben utasítást adhatnak a részlegeknek a gyártás megkezdésére, és egyúttal a szállításról is jó előre intézkedhetnek. Fontos az is, hogy a húsipari üzemben a napi természetes veszteség általában 1-1,5 százalék, ezt a kiesést jórészt megelőzhetik azzal, hogy tökéletes pontossággal és gyorsan tartják nyilván a nyersanyagkészletet, és a készárut is a lehető legkisebb veszteséggel indíthatják útnak a megrendelőhöz. A Zalahús a komputereket a fogyasztói igények felmérésénél, a piackutatásnál is felhasználja. A jelzések az igények változásáról tanúskodnak; ennek megfelelően a gyár az idén 15 új készítményt ad a bel- és a külkereskedelmi vállalatoknak. Mint a GYOSZ... fl kamara is megújul A vállalati érdekvédelemnek egyre fontosabb szerep jut napjainkban. A gazdasági élet változásai, a működési feltételek módosulásai többnyire arra késztetik a gazdálkodókat, hogy közösen fellépve jelezzék, „hol szorít a cipő”. A Magyar Gazdasági Kamara a vállalatok érdekképviseleti szerve azon munkálkodik, hogy a vállalati és kormányzati célokat összhangba hozva segítse a gazdaság fejlődését. Különböző kiadványaik, melyek közül csak a legnépszerűbbet, a „zöld újságot”, a napi Világgazdaságot említeném, hasznos információkkal szolgálnak. A kamara három megyét — Békést. Csongrádot és Bács- kiskunt — magában foglaló dél-alföldi bizottsága (DAB) a regionális gondok megoldásában vállal feladatot. A DAB Békés megyei társelnökét, Sümeghy Csabát, a Ki- szöv elnökét a kamarai munkáról, a jövőbeni elképzelésekről kérdeztük. — A gazdasági kamarának az országban mintegy 1700 tagvállalata van. Békés megyében 32 cég tagja a szervezetnek, ezek harmada közvetett mádon, tehát megyén kívüli központja révén. Ügy tűnik, kevesen tartanak Igényt a kamarai érdek- képviseletre ... — Igen, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a megyében működik három olyan, szintén alapvetően érdekképviseleti szerv, a Te- szöv. a Mészöv és a Kiszöv, amely a gazdálkodók zömét magában foglalja. A kamara annak idején elsősorban az iparvállalatok segítségére jött létre, ezekből pedig nálunk viszonylag kevés van. Kétségtelen, hogy az említett jogi szervezeteknek közvetlenebb a kapcsolata a termelőkkel, sőt az információáramlás is gyorsabb. Hiszen nem iktatódik a rendszerbe egy közbenső lépcső, mint a kamara esetében a DAB. A célunk viszont az, hogy a kámarát is „felhozzuk”, a megyei cégek érdekképviseletét tekintve, a szövetségek mellé. — Ez azt Jelenti, hogy elégedetlenek a Jelenlegi munkával? — A dél-alföldi bizottság véleményem szerint megfelelően végzi munkáját, jól betölti azt a szerepet, amire létrehozták. Az a feladata, hogy regionális, a három megyére kiterjedő problémákkal foglalkozzon. Évente három-négy alkalommal ülésezik, ilyenkor természetesen nagyobb horderejű témák kerülnek terítékre. Az ülésszámból arra is lehet következtetni, hogy a gyors reagálás a felmerülő problémákra nehéz. Mi szeretnénk a DAB-on belül az önálló munkát erősíteni, mégpedig többet és hatékonyabban törődni a „csak” Békés megyei gondokkal. Szeretnénk, ha nem lenne érdekképviselet nélküli szerv a megyében. A kamarai tagságnak nem akadálya, hogy már valamely más szervezetnek is tagja a cég, például a Kiszöv és hét ipari szövetkezet is kamaratag. Azonban egyelőre mindössze egy tsz és egy áfész tart igényt a kamarai érdekképviseletre. Bízunk benne, hogy az érdekvédelem jelentőségének növekedésével változik a helyzet. És természetesen ezért mi (a hat — jelenleg csupán négy — megyei elnökségi tag) is igyekszünk tenni. Munkánkban új elem egy-egy szekciónak és érdekvédelmének az elvállalása. Gondolok például a kisvállalkozásokra, áfészekre, áfész-tagcsoportokra, állami gazdaságokra stb. Nagyon lényegesnek tartom a vezetői érdekvédelem megoldását, ami pillanatnyilag a megyében egyáltalán nem létezik! A három megye és a kamara között megállapodás született, miszerint egyik sem dönt a régiót érintő témákban anélkül, hogy a többieket meg ne kérdezné. Ez különösen fontos az iparfejlesztési kérdéseknél, vagy például kerskedőház létrehozásánál, aminek egyébként a tervei készülnek, az elmaradott térségek fejlesztéseinél, beruházásainál. A kamara a térséget érintő valamennyi gazdasági döntésnél „jelen kíván lenni”, segítve a gazdaságossági szempontok érvényesítését. Ez egyébként a Gazdásági Kamara országos programjában is szerepel. — Aktívabb és megyeibb kamarai működésre számíthatunk tehát? Talán egy önálló megyei kamarai tagozat Is kialakulhat? — Erre jelenleg még nem érettek a feltételek, de a távlati célunk ez. Ha az előzőekben felsoroltak munkánk jellemzőivé válnak, és ennek eredményeképpen a megyei tagvállalatok száma is megnő, úgy vélem, nem lesz akadálya az önálló megyei tagozat létrehozásának, ami egyébként a gazdasági kamara távlati elképzeléseibe is beleillik. Egyelőre azonban a tartalmi munka javítása a cél. Gondolom, a kamarának úgy kellene működnie, mint valamikor régen a GYOSZ-nak (Gyáriparosok Országos Szövetsége), csak persze szocialista tartalommal. Tudomásom szerint, ott nem agitáltak, elismerést jelentett, ha valakit felvettek soraikba. így kell nekünk is dolgozni. Szatmári Ilona FEBRUÁR 18-AN, 10 ÖRÁTÓL AZ EGRI ÁFÉSZ működés közben bemutatja AZ ÁLTALA FORGALMAZOTT OLIVIA—G—240 TÍPUSÚ japán pénztárgépet A gép több művelet elvégzésére alkalmas, többek között az ÁFA gyűjtésére, továbbá alkalmassá tehető vonalkód leolvasására is. Rendelésfelvétel a bemutató helyszínén. A gépek 36 hónapos lejáratú bérleti szerződéssel is megvásárolhatók. A BEMUTATÓ HELYE: Mészöv-székház tanácsterme, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 6. Minden érdeklődőt vár az Egri Áfész, Eger, Knézich K. utca 2. Telefon: (36) 11-644. Telex: 63-238.
