Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-02 / 27. szám
1988. február 2. kedd o Körös Kazán Az újítások haszna Téglássy Sándor és újítása Fotó: Veress Erzsi Ha valamikor, akkor ma- napság ebben a pénzszűkében lévő gazdasági helyzetben nagy szerepe és haszna van azoknak az ötleteknek, újításoknak, melyek a műszaki fejlődést, az energia- és anyagtakarékosságot segítik. A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat dolgozói 1984-ben 16, egy évvel később 10. 1986-ban 16, tavaly pedig összesen 33 újítási javaslatot tettek le az asztalra. Az 1984 óta benyújtott 75 újításból negyvenhetet már hasznosítanak a vállalat üzemeiben. Míg 1984-ben az elfogadott újítások 710 ezer forint eredményt hoztak a Körösnek, addig tavaly három — már alkalmazott — újítás 2 millió 349 ezer forint gazdasági hasznot hozott. Ez utóbbi három újítás lényege az importanyag-helyettesítés. valamint a közvetlen anyagmegtakarítás, melyek alkalmazása a kazánok műszaki színvonalát nem rontja, sőt, némileg javítja is. Az elmúlt év újításaiból még tizennégyet fogadtak el, melyek közvetlenül pénzben nem kifejezhető hasznot hajtanak. Itt említendő meg a tavalyi esztendő legnagyobb gazdasági eredményeit hozó újító dolgozók nevei: TéglásA Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat 1987 közepén pályázatot hirdetett az általa gyártott ÉTI kazán nevének megváltoztatására. Határidőre mintegy 16 ezer pályázat érkezett. A pályázatokat egy e célra alakult vállalati bizottság három fordulóban bírálta el, s mint ismeretes, a Termoté- ka nevet — melyre védjegy- oltalmat is kértek — találták a legalkalmasabbnak. Talán nem érdektelen megemlíteni néhány egyéb, pályázatként beérkezett nevet is, melyeket a bizottság már az első fordulóban alkalmatlannak ítélt. íme: Hőlökő, Tüzes Tóni, Körkati, Búbos, Tűzfészek, Szerelem Lángja, Gáz Géza, Klymax . . . sy Sándor művezető. Veres Lajos műszaki csoportvezető és Szilágyi Lajos technológus. A növekvő újítási kedv nem véletlen a Körös Kazánnál. A vállalat ugyanis minden év elején az éves műszaki fejlesztési terv ismeretében közread egy tíz pontból álló újítási feladattervet. Ebben összefoglalják azokat a feladatokat, amelyekhez kérik az újító kedvű dolgozók ötleteit. A tervezetben Megjelent a Mikrovilág II világ és annak „mikro” mása Átalakult külsővel és megváltozott tartalommal került az újságárusokhoz a Mikrovilág legfrissebb száma. Nemzetközi informatikai magazin — olvashatjuk a sárga papírra nyomott, füzet formájú újság címlapján, amelyet sokkal kényelmesebb kézbevenni, mint az eddig megszokott, nagy méretű, napilapszerű kiadványt. Az új formátum a kiadó és a szerkesztők azon törekvését hivatott szolgálni, hogy a lapban olyan hírek, információk jelenjenek meg, amelyeket nem elég csupán egyszer elolvasni és utána félretenni, hanem többször forgatva, két hétre mindennapjaink részévé válhat. Helye lehet az újságnak a számítógép vagy a sakkautomata mellett, hiszen köny- nyen begépelhető, szórakoztató programlistákat, jól hasznosítható gyakorlati tanácsokat, gondolkodtató „észjáték” feladványokat is találhatunk benne, de immár több mint hatvanezer családban helyet követelhet a tv-készülékek tetején is. Mert ennyi háztartásban foghatók ma már a műholdas tv-programok, melyeknek részletes műsorát mostantól rendszeresen közli a Mikrovilág. Mi indokolja ezt a gyökeszerepel a feladat rövid leírása, illetve az újítási díj összege. A legkisebb összeg 500 forint. a legnagyobb pedig az újítás hasznos eredményeitől függ — mondja Dimitrov László, a vállalat iparjogvédelmi előadója. Eddig a legnagyobb kifizetett díjelőleg 126 ezer forint volt, de az úgynevezett díjazási idő letelte után még több tízezer forint üti Téglássy Sándor fűtésszerelő, művezető markát az elfogadott újításáért, amely évente kétmilliós megtakarítást eredményez a vállalatnak. (Az újításokat, illetve találmányokat az egyes szellemi tevékenységekből származó jövedelmek kategóriájába sorolja a törvényerejű rendelet. Adózása: 500 ezer forint bevételig a bevétel 35 százalékát, az 500 ezer forint feletti bevételnek pedig 50 százalékát tekintik jövedelemnek.) Az újítások mellett jó néhány sikeres találmánnyal is büszkélkedhet a Körös Kazán. 1978 óta öt találmányt fogadtak el. íme az öt találmány és a találmányok gazdái: Rival kazán (Madarász László). Simplex kazán (Zsíros János), Szikra kazán (Szilágyi Lajos), GR padló- fűtéses kazán (Guj Imre és Rákóczi József), atmoszférikus gázégő (Szujó Zoltán és Kora István). Ez utóbbi találmányt idén kezdik el gyártani. Tavaly 3 szabadalmi bejelentést küldtek el az Országos Találmányi Hivatalhoz. Jelenleg a Polycell nevű gázkazán, egy új átállítható szén-, illetve gáztüzelésre alkalmas kazán és egy használati meleg vizet előállító — gázkazánhoz csatlakoztatható — egység terveit értékelik a találmányi hivatalban. S még néhány érdekesség: Dimitrov László többéves összesítése alapján kiderül, hogy a legnagyobb hasznot hozó újításokat általában a szellemi foglalkozású dolgozók találják ki. A vállalati statisztika szerint az újítók nagy része 30 év fölötti dolgozó. H. E. resi változtatást? Mint azt a felelős szerkesztő beköszöntőjében olvashatjuk, „a világ egy egységes távközlési - informatikai elektronika felé tart — errefelé vette hát az irárjyt a Mikrovilág is. Ha a lap az informatika hű tükre, írott mása akar lenni, szólni a számítástechnikáról, , ha azt szeretnénk, hogy a mai gyerekek egy információs társadalomban felnőve is összetartozónak érezzék az : őket szolgáló elektronikai eszközöket, akkor a lap hasábjain foglalkoznunk kell mindazzal, ami ebbe az integrálódó világba beletartozik. írnunk kell a kompakt lemezről, közölnünk kell BASIC programokat és a műholdas tv-műsort, be kell ; számolnunk a számítógépek világának újdonságairól és a számítástechnikai közélet legizgalmasabb eseményeiről is.” Biotermelés a megyében Vegyszermentes növények Napjainkban egyre több szó esik az egészséges táplálkozásról. Az emberek többsége ilyenkor arra gondol, étkezzünk zsírszegényen, együnk több zöldségfélét és gyümölcsöt. Ügy gondolom, kevesebben vagyunk, akik az egészséges táplálkozás közismertebb szabályain túl arra is gondolunk, hogy a gyümölcs, zöldség, hús, ami az asztalunkra kerül, idegen vegyi anyagokat ne tartalmazzon. Különösen fontos ez a friss áruk fogyasztásakor. A vegyszerek és egyéb kemikáliák elterjedése a hozamokban robbanásszerű eredményeket hozott. Tudnunk kell azonban, hogy amennyire hasznos, legalább annyira veszélyes is lehet, ha nem megfelelően alkalmazzuk őket. Különösen igaz ez azokra a vegyi anyagokra, amelyek úgy fejtik ki hatásukat, hogy felszívódnak, vagyis beépülnek a növény és állat sejtjeibe. Ezek csak bizonyos idő elteltével veszítik el mérgező hatásukat. Ha ezt az időt nem várjuk ki, és így fogyasztjuk az élelmiszereket, szervezetünkben nem kis kárt okozhatnak. Műtrágya helyett szerves trágya A mezőgazdaság minőségi programját megelőzően már harmadik éve közel 800-900 hektár nagyüzemi területen, főleg Békés megyében olyan növénytermesztés is van, ahol csak felületi kezelésre alkalmas növényvédő szereket. műtrágya helyett pedig zöld- vagy szerves trágyát használnak. A termeltetést a budapesti Natura Gazdasági Társaság kezdeményezte a békéscsabai FLR-rel karöltve. A társaság főmérnöke, Kolláth Péter tájékoztat bennünket erről a nem mindennapi termelésről: — A naturális, vagyis az úgynevezett organikus termesztést elsősorban azért próbáltuk meg. mert a nyugat-európai piac igényelte, ök kerestek meg bennünket. Abbapn láttak lehetőséget, hogy Magyarországon a nagyüzemi termesztés, ellentétben a kisebb farmokkal, előnyösebb az egyöntetű minőségű áru előállítására. Tevékenységünket három fő területre lehetne elkülöníteni: egyik a szántóföldi növénytermesztés. A növények 80 százalékát Békés megyében termelteti az FLR, úttö- rőmunkát és nem kis kockázatot vállalva ezzel. Ügy érzem. itt szerencsésen találkozott az FLR kezdeményezése a megyei szövetkezetek vállalkozási kedvével. Jelenleg szántóföldi növényeket termeltetünk, de a jövő évtől zöldségfélékkel és húsfélékkel bővül a skála. Kevesebb termés — nagyobb ár A műtrágya- és vegyszer- mentes termesztés miatt közel 20-30 százalékkal csökkennek a termésátlagok. Ennek ellenére a szövetkezetek érdeklődése nagyobb, mint amennyit ki tudnának elégíteni. A megtermelt áruért 30-40 százalékkal magasabb árat fizetnek, s emellett előny az is, hogy a termesztéshez lényegesen kevesebb pénz kell. A gyengébb adottságú, pénzügyi gondokkal küzdő szövetkezeteknél ez sem utolsó szempont. — Az idei évben megpróbálkozunk az organikus hús- exporttal is. Borjúra és bárányra van igény. Egyelőre azoktól a gazdaságoktól vásárolunk húst, ahol természetvédelmi területeket vagy nemzeti parkot hasznosítanak legeltetéssel. Hiszen ezeken a területeken már évek óta tilos bármilyen kemikália használata. Hetente 50 mázsa hús szállításával kezdenénk. Két termelőnk van, a Hortobágyi Á. G. és az Űj- kígvósi Aranykalász Tsz. Meg kell említenem, hogy a biotermesztés mostohább körülményei miatt a jelenleg köztermésztésben lévő fajták nem a legmegfelelőbbek. Lényegesen nagyobb hozam- csökkenéssel reagálnak a körülményekre. Ezért felvettük a kapcsolatot a kutatóintézetek génbankjaival, hogy előkeressük azokat a régi magyar fajtákat, illetve tájfajtákat, melyek jól tűrik a mostohább viszonyokat. Tevékenységük másik területe a termékelőállítás. Az a törekvésük, hogy anyagi erejükhöz mérten minél több áru legalább félkész termékként hagyja el az országot. Áruikra jellemző, hogy szintetikus anyagokat nem tartalmaznak, például a dzsemet nem cukorral, hanem mézzel ízesítik, a savanyítás nem ecettel, hanem ecetsav- baktériumokkal történik. Olyan mézel forgalmaznak, melynél a termelő téli időszakban mézzel eteti a méhe- ket és nem cukorral. Valamennyi termékük nemcsak külföldön kelendő, hanem itthon is egyre keresettebb. Fő a bizalom! Harmadik fő tevékenységi területük a kül- és belkereskedelem. A külpiacok igényein túlmenően itthon is szeretnék bővíteni a natúra társaság bolthálózatát. Jelenleg Budapesten a belvárosban két mintabolt és egy dunántúli megyeszékhely árusítja portékáikat. Ezenkívül mintegy 260 élelmiszer- üzletben is megtalálhatók ezek az áruféleségek. Távlati elképzelésük, hogy valamennyi megyeszékhelyen mintaboltot nyitnak. Sajnos, a gazdasági társaság tevékenysége nem mondható eredményesnek. Kevés az anyagi lehetőségük arra, hogy jobban fejlesszék tevékenységüket. Pillanatnyilag hazánkban nincs számottevő igény termékeikre, de adódhat ez abból is. hogy termékeik még kevésbé ismertek a vásárlók körében. Nyugati piacaikat is csak fokozatosan tudják növelni, nagyon nehéz megszerezni a partner bizalmát, ám annál köny- nyebb elveszíteni. Első nagyobb tömegű exportjukat egy holland nemzetközi bizottság védnökségével sikerült lebonyolítani. A társaság bízik abban, hogy a minőséget előtérbe helyező mezőgazdasági program ezt az ügyet is segíteni fogja. Tevékenységük, munkájuk mindenképpen figyelemre méltó. A kül- és hazai piacok ellátása kisebb, apró tételekkel egyelőre kevés haszonnal párosul. Ezek az elvek azonban egybeesnek a jövő elképzeléseivel és igényeivel. Rokonszenves a vállalkozásban az is, hogy az üzleti szemléleten túl előtérbe helyezi az embert. Megyénk környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztésének programjában színfolt lehet nemcsak ez" a termelési mód, de eg3r békéscsabai natúrater- mék-mintabolt megnyitását is valószínűleg szívesen vennék a fogyasztók. Rákóczi Gabriella Biotermékek Fotó: Veress Erzsi Öntészeti fejlesztések Folytatódik a Keleti rekonstrukciója Az öntészettel foglalkozó iparvállalatok, több mint 120 üzem elkészítette az önté- szeti gyártástechnológiák hosszú távú fejlesztési programját. Ezek összesítéséből kitűnik, hogy 'az évtized végéig 4,4 milliárd forintnyi ráfordításra van szükség annak érdekében, hogy megfeleljenek a feldolgozóipar igényeinek. Jelenleg azonban ennek legfeljebb 7—10 százaléka áll a vállalatok rendelkezésére, saját erőből. A legtöbb üzem a technológiai műszaki fejlesztések mellett nagyarányú költség- csökkentéseket is tervez, s ebből a megtakarításból több juthat korszerűsítésre is. A Magyar öntészeti Egyesülés felmérése alapján a ma még meglehetősen de- centralizálódott öntőipart célszerű oly módon átszervezni, hogy az öntödék között széles körű munkamegosztás alakuljon ki, a technológiákat egy-egy helyre koncentrálják, s ahol felszámolják a gazdaságtalanná vált gyártást, ott a termelés még szükségessé váló részét más üzemekbe csoportosítsák át. Az egyesülés felmérése szerint rna a hazai öntészet- ben — rendelés hiányában — a gyártókapacitásokat nem használják ki ott sem, ahol a közelmúltban korszerű gépeket helyeztek üzembe. Pedig a gépiparnaik, a feldolgozóiparnak nagy szüksége van korszerű alak- és mérethű, kifogástalan felületű öntvényekre annak érdekében, hogy termékei piacképesek legyenek. Ha a tervezett fejlesztések megvalósulnak, s végrehajtják a szervezeti változásokat is beleértve a munkaátcsoportosítást. a hazai öntőipar néhány éven belül képes lesz jó minőségben a feldolgozóipar igényeinek 95 százalékát kielégíteni. Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy: Békéscsaba, Póstelek, Gerla 2090. sz. tanya (Jakucs) részére épített, valamint Békéscsaba, Póstelek, Puskás-tanya részére épített kisfeszültségű hálózatot 1988. február 3-án feszültség alá helyezzük. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démász Üzemigazgatóság, Békéscsaba Javában tart — bár egyelőre még nem igazán látványos formában — az egyik legforgalmasabb fővárosi pályaudvar, a Keleti rekonstrukciója. A munkák még tavaly áprilisban kezdődtek, az első ütem — néhány tároló vágány átépítése — határidőre, november végére befejeződött. Ugyancsak elkészült időközben az új irányító központ épülete. Itt már áll az a panoráma tábla, amely áttekintést nyújt majd az egész pályaudvarról, a vonatok mozgásáról. A komplex állomáskorszerűsítés egyik legfőbb célja, hogy korszerű, Domino 70 típusú biztosító berendezéssel váltsák fel a régi, vonóvezetékes rendszert. Ehhez megfelelő pálya kell, s a váltókat is át kell alakítani. A rekonstrukció során felújítják az összes vágányt, a peronokat, kicserélik a közműveket, új hangosító, tájékoztató berendezéseket helyeznek üzembe. Az utasok kényelmére valamennyi külső vágány fölé —■ a pályaudvar eredeti stílusához illeszkedő — perontetőt építenek.
